[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
No igen.
Eltekintve persze attól, hogy nincs mivel nyomulnunk senki mellett.
...
Csakhogy egyedül a románok és a lengyelek valamennyire harcképesek. Nekünk sehogy sem lesz jó ha a németekhez igazodunk egy háborús helyzetben, Ha viszont nem hozzájuk igazodunk, akkor meg itt leszünk a románok a szlovákok és esetleg még a szerbek között is.. És nekünk ez ugyanennyire nem lesz jó.

Na ezért mondtam én a Magyar-Szláv Államszövetséget (Hungaroszláviát). Ha már megakadályozni nem tudod, akkor állj az élére elv alapján.
Hogy igazodás helyett álljunk az egész élére, és vigyük mi a kezdeményezést (magyar-szerb-szlovák tengelyen alapuló MSZÁ, Belgrád ill. Budapest központtal).
Magyarországnak a nettó haszon Erdély és Kárpátalja visszaszerzése lenne, ill. Szlovákia csatlakozása révén a Felvidékkel való szorosabb integráció a MSZÁ-n belül.
Ennek ellentmondó törekvések: 1. Csehszlovák reintegráció, 2. Bécs bevonása az államszövetségbe.
Magyarország számára ellenséges formációk jelenleg:
Slavkov/Austerlitz Declaration (oszrák-cseh-szlovák együttműködés) -> azért mert Csehszlovákia ill. O-M Monarchia 2.0 kialakulásának irányába hat
https://www.vlada.cz/assets/media-centrum/aktualne/Austerlitz-Declaration.pdf
ill.
a románok által vezetett Craiova Group:
https://en.wikipedia.org/wiki/Craiova_Group
Szerintem mindeképp figyelemfelhívó hatása kell hogy legyen annak, hogy Magyarország ÉNY-i és DK-i sarkában is hármas szövetséget alapítottak a szomszédos országok, amelybe Magyarországot nem vették be.
Ezen két darab hármas szövetség (Slavkov Declaration - osztrák-cseh-szlovák ill. Craiova Group - román-szerb-bulgár) megtörését is szolgálná a Magyar-Szláv Államszövetség, amely az elsőből Szlovákiát, a másodikból pedig Szerbiát venné ki, és állítaná a mi szövetségünkbe.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Ezért kell marhára kivárni, és figyelni a változásokat a világban, majd azokra jól reagálni.
...
HA igaz, Putyin már nagy Moldávia térképet osztogat
ugye, egyes hírek szerint. Ha mi jól lavírozunk, lehet hogy elég csak kivárjuk azt, hogy a megnőtt önbizalommal a románok a rudi rossz végére manőverezzék nemsokára magukat, mert jelenleg nekem úgy tűnik, hogy SAJNOS a lengyelekkel együtt, épp arra felé tartanak...

Putyin ezen lépése remekül illeszkedik a Magyar-Szláv Államszövetség tervébe :) Lehet, hogy megtetszett Putyinnak az ötlet? :D Ugyanis az MSZÁ egyik alapelve szerint Romániát fel kell osztani, Erdélyt autonóm köztársaságként Budapesthez csatolni, Havasalföldet is be kell venni a MSZÁ államszövetségbe a Bulgáriával való folytonos szárazföldi kapcsolat miatt, ÉS létre kell hozni egy román államot a Kárpátokon túl, ahová a románok kiköltözhetnek, ha nem akarnak a MSZÁ-n belül élni.
Na ez a Kárpátokon túli román állam lenne az a bizonyos Moldávia, amelyről Putyin a térképet osztogatta.
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 462
113
A Panama-csatorna hossza 77 km, a Kaszpi-tenger és a Perzsa-öböl közti legrövidebb táv 750 km. A Panama-csatorna legmagasabb pontja 26 m tengerszint felett, a Zagrosz-hegységben 3-4 ezer méteres hegyek vannak, az Elburzban 4-5 ezer méteresek. Panamában trópusi talajt kellett elmozgatni, az iráni hegységek gránitból, dolomitból és mészkőből vannak. A Panama-csatornának csak a tavaly átadott kiszélesítése került 5.25 milliárd dollárba, csak a már meglévő csatorna kiszélesítése és ugyanennyiből akarnak egy teljesen új tízszer hosszabb csatornát ami százszor magasabb gránithegyeken megy át? Zotmundéknak elmentek otthonról!

100 év alatt se tudnák megépíteni és 1000 év alatt se hozná be az árát...

Mondtam, az USA-nak semmiképpen nem érdeke hogy megépüljön ez a csatorna. A folyamat mindig a következő ha egy az USA érdekeit veszélyeztető csatornát valaki tervez. . Nem megépíthető, mert túl hosszú, túl sokba kerül, soha nem térülne meg, és újabban a kedvencem - környezeti károkat okozna ezért sem engedhető meg.
Iránban is vannak folyók, nem csak Nicaraguában.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113


Érdekesen alakulnak a fejlemények.
Aki lemarad az kimarad- az oroszok most nem lesznek boldogok, hogy Kína és Irán ekkora katona megállapodást köt. Innentől viszont ők sem lehetnek visszafogottak. (és Irán is hasonlóan próbálkozik a "másolással" ezt Kínának is tudnia kell)
-Eddig sem volt esély Irán elhelyezkedése miatt az USA-nak sikerrel támadnia Iránt, ezután viszont egyenesen semmi esélye sem lesz. Trump vagy most próbálja majd megtámadni iránt- minimális eséllyel- vagy felejtse el mindörökre..
Ugyanis most egy Oroszország-Kína-Irán szövetség bontakozhat ki- mondhatnak bármit, a folyamatok vége ez is lehet. Nem tudom hogyan állnak az Oroszok az Irániakkal a Kaszpi tenger-Perzsa öböl csatorna építésének tárgyalásaival, de egy szövetség biztos meggyorsítaná a tervezést és munka elkezdését. Akkor pedig Oroszország megkapná délen a saját felügyeletű kijáratát, az Iráni teljes flottát pedig bármikor be lehetne menekíteni a támadhatatlan Kaszpi tengerre.
Ha Trump kiprovokálja a konfliktust Kínával, Kínának nagy szüksége lesz az oroszokra, és Kína tud annyit kínálni, hogy Oroszország szövetségre lépjen vele. Ekkor pedig Irán elhelyezkedése miatt kézenfekvő a szövetségbe, ekkor pedig a 2 (Orosz-Kína) -vagy 3 (Orosz-Kína-Irán) ország szövetségeseit is vinné. Trump pedig ekkor nyugodtan foglalkozhat majd az USA-val, másra nem nagyon lesz esélye.. És ha bepipítja Mexikót, akkor megy a szövetségbe a telje Dél-Amerika.. Eddig az USA Oroszországot kiáltotta ki fő ellenségnek. Írtam korábban hogy ha Trump Kínát ellenségnek kiáltja ki, akkor nem engedheti meg magának hogy mellette Oroszország is ellenség maradjon, mertaz már túl sok. Ha ehhez még Iránt is kikiáltja leküzdendő ellenségnek, az meg aztán teljesen kezelhetetlen lenne számára katonailag és ha úgy nem is alakulna ki nyílt konfliktus, a beálló szövetség következményei gazdaságilag teljesen beszorítanák az USA-t..
...

Na ebből az Oroszország-Kína-Irán szövetségből semmi nem lesz. Irán épp azért közeledik Kínához katonailag, mert látja, hogy Oroszország paktumot készül kötni az USA-val, amelynek a lényege épp Irán feláldozása lenne izraeli és amerikai érdekek miatt.
Zsirinovszkij épp a napokban kiabálta egy tévés vitaműsorban, hogy visszakapják az USA-tól a teljes SZU érdekszférát, nekik mindössze csak annyit kell tenni, hogy egy picit visszább kell lépni a Kínával való szövetségből és Iránt egy picit kevésbé kell megvédeni.
 
  • Tetszik
Reactions: karpatalja

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 801
17 601
113
Biztosan ismeritek a csatornák történelmét. A Panama csatornát még évtizedekig építették, lehetetlennek mondták, többször tönkrementek bele a vállalkozók, állandó költségtúllépések...aztán az USA csak lecsapott a lehetőségre, és ezzel uralta a világ tengeri kereskedelmének egy jelentős szeletét.De nem az volt sem az első sem az utolsó. Csak Franciaországban 15000 km csatorna van összességében. Pl összekötötték a az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel. A kis szorgalmasak. :)
Jelenleg Kína építésével tervezik a hosszú Nicaragua csatorna építését, amit már több mint 100 éve terveznek , és amire az USA többször azt mondta hogy lehetetlen, majd amikor már körvonalazódni kezdett a megállapodás, azzal jöttek elő hogy hatalmas környezeti károkat fog okozni, ezért nem szabad megcsinálni. Megcsinálják.
De hogy az Arab világba evezzünk. A Szuezi csatorna 163 km hosszú. Megcsinálták.
Az Iránon áthaladó csatornára nehezen lehet majd ráfogni hogy hatalmas környezeti károkat csinálna, de meg kell oldani majd a tengerszint különbséget is, de azt már mások is megoldották.

A Kaszpi tengerről két felé van elméleti lehetőség kijutni. A Fekete-tenger felé , vagy a Perzsa öböl felé. A Fekete tenger felé igaz, valamivel rövidebb lenne viszont az a hegyvidék miatt tényleg bonyolult és sokkal költségesebb lenne, ettől függetlenül az érintett országok ezt nagyon szeretnék. A másik Iránon át a Perzsa öbölbe ugyan hosszabb ( kb 600 km-re teszik a teljes hosszát), és az is bonyolult- többek közt mert a Kaszpi-tenger a tengerszint alatt helyezkedik el - ettől függetlenül ezt a csatornát már régen meg akarják csinálni. 2011 felé jött elő újból az ötlet, de aztán elhalt. De jött a jó öreg geopolitika először az Ukrajnai konfliktus, amikor az USA elől Oroszország megkaparintotta a Krím-félszigetet, ezzel megakadályozva hogy ellehetetlenítsék a flottája mozgását még a Fekete-tengeren is.Majd jött a Szíriai válság, amikor is a NATO tag Törökország kísérletet tett ara, hogy megakadályozza az orosz flotta kijutását a földközi tengerre. Ez tett be Putyinnak nagyon, és bár azóta valamelyest konszolidálódott a mindenkit átrázó Erdogannal a viszonyuk, de Törökország teljesen megbízhatatlan az érvényben lévő tengerjogi szerződések ellenére is. Az Iráni csatorna ötleté még 2015-2016-ban vették elő újból, és 2016 nyár végére ősz elejére eljutottak odáig hogy a legmagasabb államközi szintű tárgyalások kezdődtek Oroszország és Irán között a megvalósításáról. A megvalósítását 7 milliárd dollárra teszik, ami nem is olyan sok. És teljesen biztos hogy a valóságban ennél sokkal többe fog kerülni ha megépítik. Jelenleg Oroszországnak hatalmasakat kell kerülni.
Gazdaságilag Oroszországnak visz is (az ára) meg hoz is (maga a léte és működése) geopolitikailag viszont már nem lesz bezárva a NATO által délen. Az pedig megfizethetetlen hogy lesz egy kijárata az Indiai-óceánra. Egyébként Oroszország fejleszti a csatorna hálózatáét hogy a Kaszpi tenger és Pétervár között nagyobb hajókkal is tudjon haladni, így a tervei szerint akár Pétervárról közvetlenül ki tud jutni az Indiai- óceánra..
Hogy Irántól függ majd az áthaladása? Egészen bizonyosan megfelelően megfogalmazott nemzetközi tengerjogi szerződést fognak majd készíteni ahogyan ez más csatornák esetében is történt a világban.
Kína: Kína egyrészt vasúton másrészt tengeren szállít. A vasút gyors, de drágább, A tenger lassú de sokkal gyorsabb.
A világ tengeri kereskedelme pedig egészen biztosan lecsapna arra a lehetőségre hogy a kontinens majd közepéig be tud hajózni áruszállítókkal.

Akkor nézz rá Panama térképére - domborzati - és hasonlítsd össze Iránéval.
Ahhoz a 7 milliárd dollárhoz én odatennék még egy 0-t.

Oroszországnak milyen olyan EXPORT cikke van, amihez neki fontos lenen az a csatorna?

És mi van a kontinens közepén? Nyugat-Európa, a fő felvevőpiac tengeren továbbra is a korábbi Hansa kikötőkön - Rotterdam, Hamburg, Bréma - lesz a legjobban elérhető.
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 462
113
Na ebből az Oroszország-Kína-Irán szövetségből semmi nem lesz. Irán épp azért közeledik Kínához katonailag, mert látja, hogy Oroszország paktumot készül kötni az USA-val, amelynek a lényege épp Irán feláldozása lenne izraeli és amerikai érdekek miatt.
Zsirinovszkij épp a napokban kiabálta egy tévés vitaműsorban, hogy visszakapják az USA-tól a teljes SZU érdekszférát, nekik mindössze csak annyit kell tenni, hogy egy picit visszább kell lépni a Kínával való szövetségből és Iránt egy picit kevésbé kell megvédeni.

És ha Irán közeledik Kínához, akkor Oroszországnak érdeke hogy az ő érdekszférájából ne kerüljön Irán Kína érdekszférájába - olaj, fegyverek...- ez pedig átbillentheti a mérleget.
Az a szép hogy mindenkinek vannak saját érdekei, amit mindenki más meg a saját hasznára akar fordítani. Putyin politikáját sokszor hasonlították egy birkózáshoz, aminek következményi olyanok melyeket utólag már visszacsinálnának- Pl hogy leállították a szakikat Ukrajnában. Ezt a leckét viszont nem felejti el Putyin. Az USA messze van, Kína pedig közel, Az USA Trump után is visszatérhet ahhoz hogy az első számú ellenség, melynek túl sok az ásványkincse és területe, ezért meg sem érdemli azt, és még Trump alatt is megtörténhet.
Fenntartom, Ha kialakul egy Kína -Irán szövetség, akkor érdeke lesz Oroszországnak is részt venni benne, mert Kína és Irán + a szövetségeseik + a szatellitállamaik túl sok + Irán veszélyeztetné az energiahordozó piaci pozícióit.. ÉS még ott van az egész geopolitikai helyzet. Ha az EU egy jelentős része arab befolyás alá kerül, Oroszországnak közeli szövetségesekre lesz szüksége.
Az biztos, hogy a Kínai -Orosz BRICS-SCO szövetség/együttműködés évről évre szorosabb.
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 462
113
Akkor nézz rá Panama térképére - domborzati - és hasonlítsd össze Iránéval.
Ahhoz a 7 milliárd dollárhoz én odatennék még egy 0-t.

Oroszországnak milyen olyan EXPORT cikke van, amihez neki fontos lenen az a csatorna?

És mi van a kontinens közepén? Nyugat-Európa, a fő felvevőpiac tengeren továbbra is a korábbi Hansa kikötőkön - Rotterdam, Hamburg, Bréma - lesz a legjobban elérhető.
-Egyértelmű hogy többe fog kerülni-mindig sokkal többe kerül, de a kicsi kis kínaiak leleményesek.
- Hadiflotta kijutása az Indiai óceánra úgy hogy nem kell megkerülnie a fél földet.
-És Kínából meg kell kerülni a fél földet hogy eljussanak Hamburgba
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
És ha Irán közeledik Kínához, akkor Oroszországnak érdeke hogy az ő érdekszférájából ne kerüljön Irán Kína érdekszférájába - olaj, fegyverek...- ez pedig átbillentheti a mérleget.
Az a szép hogy mindenkinek vannak saját érdekei, amit mindenki más meg a saját hasznára akar fordítani. Putyin politikáját sokszor hasonlították egy birkózáshoz, aminek következményi olyanok melyeket utólag már visszacsinálnának- Pl hogy leállították a szakikat Ukrajnában. Ezt a leckét viszont nem felejti el Putyin. Az USA messze van, Kína pedig közel, Az USA Trump után is visszatérhet ahhoz hogy az első számú ellenség, melynek túl sok az ásványkincse és területe, ezért meg sem érdemli azt, és még Trump alatt is megtörténhet.
Fenntartom, Ha kialakul egy Kína -Irán szövetség, akkor érdeke lesz Oroszországnak is részt venni benne, mert Kína és Irán + a szövetségeseik + a szatellitállamaik túl sok + Irán veszélyeztetné az energiahordozó piaci pozícióit.. ÉS még ott van az egész geopolitikai helyzet. Ha az EU egy jelentős része arab befolyás alá kerül, Oroszországnak közeli szövetségesekre lesz szüksége.
Az biztos, hogy a Kínai -Orosz BRICS-SCO szövetség/együttműködés évről évre szorosabb.

Az én véleményem szerint Oroszország azért nem fél, hogy Irán kikerülne az orosz érdekszférából, mert nemsokára az USA háborút indít Irán ellen, amelynek eredménye egy tönkrevert, meggyengült Irán lesz. Ekkor válik majd lehetségessé, hogy Oroszország katonailag ledominálja Iránt ld. Zsirinovszkij tervei, utolsó csapás délre.
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 462
113
Az én véleményem szerint Oroszország azért nem fél, hogy Irán kikerülne az orosz érdekszférából, mert nemsokára az USA háborút indít Irán ellen, amelynek eredménye egy tönkrevert, meggyengült Irán lesz. Ekkor válik majd lehetségessé, hogy Oroszország katonailag ledominálja Iránt ld. Zsirinovszkij tervei, utolsó csapás délre.

És itt jön be az élet sépsége. Ha Kína szövetséget köt Iránnal, de ha csak felfegyverzi őt akkor is, Irán megkap minden plyan védelmi eszközt Knától, amit Oroszországtól is megkaphatna, de az politikaqi okokból eddig nem tette. Akkor pedig Oroszország gazdaságilag is hátrányba kerül. Ezért érdeke lesz csatlakozni.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
És itt jön be az élet sépsége. Ha Kína szövetséget köt Iránnal, de ha csak felfegyverzi őt akkor is, Irán megkap minden plyan védelmi eszközt Knától, amit Oroszországtól is megkaphatna, de az politikaqi okokból eddig nem tette. Akkor pedig Oroszország gazdaságilag is hátrányba kerül. Ezért érdeke lesz csatlakozni.

De értsd már meg, hogy háború lesz az USA és Irán-Kína között. Nem fognak virulni.
Oroszországnak meg nem érdeke, hogy felvállalja a frontot az USA-val Kína és Irán megvédéséért.
Kína eddig ragyogóan elvigyorgott, hogy Oroszország szenved Ukrajnával, miért kellene Oroszországnak vérét áldoznia Kínáért és Iránért?
 

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 462
113
De értsd már meg, hogy háború lesz az USA és Irán-Kína között. Nem fognak virulni.
Oroszországnak meg nem érdeke, hogy felvállalja a frontot az USA-val Kína és Irán megvédéséért.
Kína eddig ragyogóan elvigyorgott, hogy Oroszország szenved Ukrajnával, miért kellene Oroszországnak vérét áldoznia Kínáért és Iránért?
Nem kell vérét áldoznia. Alkupozícióba kerülne , igaz be is szorulna egybe. De a saját piacait meg kell védenie. Két fő piaca van jelenleg. Az EU országai és Kína.
Ha az USA háborúba keveredik Iránnal, mindenki csak kajánul vigyorog. Ha az USA háborúba keveredik Kínával, mindenki gyorsan térfélt fog keresni. Ha az USA harcba keveredik Kínával és Iránnal is egyszerre - a szövetségesei nagyon gyorsan rájönnek ők voltaképpen semlegesek. Egy Kína - Oroszország szövetséget meg csak legfeljebb kicsi Bush támadna meg, de ő már ugye nincs képben. Egy Kína -Irán szövetség pedig kényszerhelyzetbe hozhaná a kajánul vigyorgó Oroszországot.
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 462
113
De értsd már meg, hogy háború lesz az USA és Irán-Kína között. Nem fognak virulni.
Oroszországnak meg nem érdeke, hogy felvállalja a frontot az USA-val Kína és Irán megvédéséért.
Kína eddig ragyogóan elvigyorgott, hogy Oroszország szenved Ukrajnával, miért kellene Oroszországnak vérét áldoznia Kínáért és Iránért?

Még annyit, Kína komoly előnyhöz jutott azzal, hogy felfegyverezte a mesterséges szigeteket, és így kitolta a határait. Ha igazad lesz, és Trump megtámadja Kínát, - aminek az összes USA héja majdnem ugyanannyira örülne mint ha Oroszországot támadnák meg - mindez nem fog számítani, mert a kis Maók legrosszabb esetben lazán elkezdenek majd minimum taktikai nukikat dobálni a közelgő Amerikai flottára. Akkor én meg villámgyorsan elkezdek ásni a kertben egy bunkert magamnak- aminek persze semmi értelme nem lesz.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Nem kell vérét áldoznia. Alkupozícióba kerülne , igaz be is szorulna egybe. De a saját piacait meg kell védenie. Két fő piaca van jelenleg. Az EU országai és Kína.
Ha az USA háborúba keveredik Iránnal, mindenki csak kajánul vigyorog. Ha az USA háborúba keveredik Kínával, mindenki gyorsan térfélt fog keresni. Ha az USA harcba keveredik Kínával és Iránnal is egyszerre - a szövetségesei nagyon gyorsan rájönnek ők voltaképpen semlegesek. Egy Kína - Oroszország szövetséget meg csak legfeljebb kicsi Bush támadna meg, de ő már ugye nincs képben. Egy Kína -Irán szövetség pedig kényszerhelyzetbe hozhaná a kajánul vigyorgó Oroszországot.

Jó, majd meglátjuk. Szerintem az USA mindenképp meg fogja támadni Iránt. Ez lesz az USA proxy-háborúja Kínával. Ekkor az amerikaiak a következőre lesznek kíváncsiak: Oroszország mennyire védi meg Iránt. Ha nem nagyon, akkor az azt jelenti, hogy az oroszok készek a paktumozásra. Hasonlóan, az oroszok pedig arra lesznek kíváncsiak, az amerikaiak mennyire tartják be az ígéretüket a SZU visszaállításával és a volt SZU érdekszféra (volt KGST/Varsói Szerződés) visszaadásával kapcsolatban. Ha igen, akkor a paktum részükről is rendben van. Ha megvan a paktum, akkor az USA magát Kínát is meg fogja támadni, és magasról tesz arra, hogy szövetségesei vele tartanak-e vagy sem, mert az USA-nak a Kínával való leszámolás élet-halál kérdése.
(és az USA biztosan nem lesz egyedül, Japán és India egész biztosan mellettük fog állni, és az újraalakuló CCCP is)
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Még annyit, Kína komoly előnyhöz jutott azzal, hogy felfegyverezte a mesterséges szigeteket, és így kitolta a határait. Ha igazad lesz, és Trump megtámadja Kínát, - aminek az összes USA héja majdnem ugyanannyira örülne mint ha Oroszországot támadnák meg - mindez nem fog számítani, mert a kis Maók legrosszabb esetben lazán elkezdenek majd minimum taktikai nukikat dobálni a közelgő Amerikai flottára. Akkor én meg villámgyorsan elkezdek ásni a kertben egy bunkert magamnak- aminek persze semmi értelme nem lesz.

Hát igen, kemény lesz az biztos. De ha az USA most nem fogja meg Kínát, később erre már semmi esélye nem lesz. El lehet képzelni, mekkora lehet az elkeseredés amerikai körökben, ha még a CCCP-t is hajlandóak lennének visszaállítani, csakhogy több esélyük legyen Kína legyőzésére.
 
  • Tetszik
Reactions: karpatalja

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
Nem értem, hogy miért kéne nekik legyőzni Kínát? A nyersanyag Oroszország területén van, nem Kínában...
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Nem értem, hogy miért kéne nekik legyőzni Kínát? A nyersanyag Oroszország területén van, nem Kínában...

Éppen azért. Ha Oroszország ellen háborúznak a nyersanyagért, akkor az USA és Oroszország megszaggatják egymást, Kína meg röhög, és a fejére nő mindkettőjüknek. Sőt, jó eséllyel mégsem az USA-é lesz a nyersanyag, mert Kínáé lesz Szibéria.
Holott az USA számára Kína nagyobb probléma mint Oroszország. Kína az, ami elveszi az amerikai munkahelyeket, nem Oroszo. Kína az, amely ellopja és lemásolja az amerikai technológiákat, nem Oroszo. Kína az, amely elveszi az amerikai piacokat, nem Oroszo. stb. Kína az, amely alacsonyan tartja a valutájának az árfolyamát, hogy ezzel külker előnyhöz jusson, nem Oroszo. stb.
Ezt látta be Trump.
Ha viszont kiegyeznek Oroszo.-gal, akkor a nyersanyagok az USA-é (is) lehetnek. Lásd nem véletlenül lett a külügyminiszter Rex Tillerson, az ExxonMobil olajvállalat volt elnöke.
Nem véletlenül akar kiegyezni az USA Oroszo.-gal, hiszen pl. az amerikai olajvállalatoknak nem Kínában, hanem Oroszo.-ban vannak érdekeltségeik - így nem érdekük Oroszo.-gal a háború.
És megfordítva, nem véletlenül nem akarnak háborúzni Kínával azok, akiknek pedig Kínában vannak érdekeltségeik - de ők most alulmaradtak a választásokon.
A lényeg az, hogy Oroszo. és Kína közül az egyiket le kell nyomniuk, mindkettővel nem egyezhetnek ki, és a választásokon most azok győztek, akiknek Oroszo. érdekeltségeik miatt fontosabb, mint Kína.
 
T

Törölt tag 008

Guest
...Oroszországnak milyen olyan EXPORT cikke van, amihez neki fontos lenen az a csatorna?....
A Szibériai korlátlan nyersanyag és energiamezőkön valamint az egyre nagyobb mezőgazdasági export termékeken kívül? Ezekhez pont jó lenne egy Szibéria alatt lévő kikőtő ami sosem fagy be.
 
Status
Not open for further replies.