[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[joker]

Ácsi.... A Trumpot fikázóknak.... Ugyanezt mondták anno Ronald Reaganról is, ki ez a B-kat színész? Mi a fenét akar? És az USA egyik legjobb elnöke lett. Adjunk egy kis időt neki, kedves ballib kommentelők. Ugyanis, ha megnézitek az USA utóbbi évtizedeit, mindig jött egy keményebb, nem hozzáértő, kívülálló, populista elnök, aki rendberakta az USA-t, majd jött egy liberális demokrata, akinek sikerült békasegge színvonalra visszaköltekeznie.... Tehát ne mondjunk se jót, se rosszat. Várjunk....

Reagennek nem sok köze volt ahoz, hogy milyen elnök volt. Ő ugyanúgy egy B kategóriász színész maradt, csak el tudta játszani amit a főnökei elvártak tőle. Élete legnagyobb alakítása volt, hogy elnököst játszodhatott, de a rendező és a producer volt a főnök a háttérben.

 

[altx]

Nyugalom! Egy elnök addig marad az elnöki székben ameddig azt a támogatói akarják (lehet őket háttérhatalomnak, lobbistáknak is hívni, de maradjunk a gazdasági támogatóknál). Ameddig ezek a támogatók hasznot húznak az elnök tevékenységéből az elnök addig marad. A rendszer meg olyan hogy egy idomított csimpánz is elvezetné az országot, mert van elég tanácsadó és szakember aki ebben segíti, az amerikai elnök döntései sohasem a sajátjai, mindig összhangban van a támogatói kéréseivel. Trump egyből összebarátokozott a wall street brókereivel, Izrael állammal, a hadiipari lobbival. Amíg ők támogatják Trump elnök marad.

Hadiiparal ketlem, mert akor nem tamadna a f35 es a tobbi hasonlo "draga" projekteket.

Inkabb az olaj es a hasonlo lobbi all a haterbe, azert is van az a nagy hajsza a klimavaltozas ellen es azert irta ala mindgyart azokat a papirokat amit obama nem akart (nagyobb olajkitermeles meg hasonlo).

 

[antigonosz]

Kaddhafi miről magyaráz itt?

 

[haubagoi]

Azért ezt a kettős játékot...

Szijjártó: Európa érdeke a nyugat-balkáni stabilitás

A Nyugat-Balkán EU- és NATO-integrációja jelentheti a garanciát arra, hogy valóban hosszú távon stabilitás, nyugalom és béke legyen a térségben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, miután montenegrói kollégájával találkozott.
A tárcavezető kiemelte: versenyt futunk az idővel, mert a régióban feszültségek alakultak ki az elmúlt időben,...

Na és ha felveszitek Montenegrót a NATO-ba, abból biztos nem lesz baj???

http://www.origo.hu/nagyvilag/20170...-garanciat-a-nyugat-balkan-stabilitasara.html

 

[Mackensen]

Elnézést, de nem tudtam rövidebben megfogalmazni 1/5

Ezt az írást eredetileg nem ide szántam, de kicsit átalakítva remélem itt is megállja a helyét. Ha már nagy sakktábla, akkor érdemes kicsit elmélázni, hogy melyek azok a tényezők, ami az új évezred nemzetközi kapcsolatail befolyásolják és alakítják. Úgy vélem, hogy az egyik legjelentősebb tényező, hogy épp egy technológiai forradalom éveit éljük, mely feneketstől felforgatja a gazdaságot és ezálltal a politikai életet is.

Bevezetésként kezdjük egy történelmi áttekintéssel, melyet Alvin és Heidi Toffler írópáros művei alapján mutatok be. Az író házaspár, a nyolcvanas, kilencvenes években publikált több nagysikerű könyvet, melyeken keresztül egy újfajta “erőeltolódásra” (Powershift) hívják fel a figyelmet, ami a fejlett társadalmakat jellemzi. Az alábbi történelmi áttekintés a Powershift: Knowledge, Wealth and Violence at the Edge of the 21st Century valamint a War and Anti-War könyvek alapján mutatom be. Ők ezt a témát több száz oldalon keresztül boncolgatják, rengeteg történelmi példát dolgoznak fel, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Ők az emberi történelmet, fő termelőeszközök szerint csoportosítják:

• Első csoport az agrár társadalmak, amelyek a mezőgazdasági forradalom hatására alakultak ki
  
  
• A második az ipari társadalmak csoportja. Ezek az ipari forradalom hatására alakultak ki. Jellemző rájuk a tömegtermelés, tömegoktatás, tőmegtájékoztatás, standardizálás és a központosítás. Ebben a periódusban jelennek meg a modern értelemben vett nemzetek
  
  
• A harmadik csoport, vagy ahogy ők nevezik, a harmadik hullámnak több elnevezése lehet: posztmodern társadalom, információs társadalom stb. Jelentősen eltér az előbbitől és léte a jelenleg is zajtó informatikai és technológiai forradalomnak köszönhető.

Írásaik azért jelentősek, mert felfigyeltek arra, hogy az ipari társadalmat kezdi felváltani valami új, ezektől eltérő társadalom. Megfigyelték például, hogy az iparban dolgozók számát már meghaladják a szolgáltatási szektorban dolgozók, a technikai fejlődés pedig kezdi átformálni életünket, hasonló módon, ahogy az ipari forradalom vívmányai tették anno.

Összefüggést találtak abban is, hogy ha emberi társadalmakról beszélhetünk, a politikai berendezkedéseket nagyban meghatározták a termelőeszközök formái. Mikor pedig technológiai forradalom zajlott le a termelőeszközök terén, a forradalom kihatással volt nem csak a gazdaságra, hanem mindenre, beleértve a politikát is.

Az emberiség történelmének legnagyobb részét vadász/gyűjtögető életmódban töltötte. Egyik vadászterületről a másikra vándorolt, az életben maradáshoz szükséges javakat, közvetlenül a természetből vették el.

Aztán a termelőeszközök fokozatosan fejlődni kezdtek, megjelentek a kőszerszámok, amiket lassan felváltott a fém és ha apró léptekkel is, de lezajlott egyfajta forradalom, ami a termelési eszközöket illeti. Megjelentek az első agrártársadalmak. Az emberek nem a természetből vették el közvetlenül a fennmaradásukhoz szükséges élelmet, hanem képesek lettek ezeket maguk is szaporítani és előállítani. Ez a forradalom az élet minden területére hatással volt. Megjelentek az első állandó települések és ezek után az első államformák.

Hosszú ideig nem lehetett tudni, hogy ez a modell mennyire életképes és mennyi ideig lesz sikeres, mivel a történelem nem mindenhol fejlődött ugyanolyan gyorsasággal. Évszázadokon, talán évezredeken keresztül kérdéses volt, hogy mikor lesz sikeres egy nép, ha megpóbál letelepedni, vagy tovább folytatja a gyűjtögető életmódot?

Az agrárforradalom, az élet minden területére kihatással volt: úgy az építkezésre, mint az öltözködésre, művészetre, vallásra, oktatásra, háborúskodásra stb. beleértve a politikát is.

 

[Mackensen]

2/5
Míg az ősi társadalmakban a vezető legitimációját saját testi ereje adta, az agrár társadalmakban ez már nem volt elég. Ahogy a javak bőségesebbek lettek és már képesek voltak felhalmozni, az öröklés jelentősége egyből megnőtt. A vezető, aki megszerezte a hatalmat, fontosnak érezte, hogy utódai is megtarthassák. A mátriárkátust felváltotta a pátriárkátus, a vezető legitimációját pedig felsőbb hatalmaktól származtatta (isten/istenek). Az uralkodó vagy isten volt maga is, vagy istennek valamilyen rokona, de a legtöbb esetben az is elegendő volt ha a felsőbb hatalmak kegyelméből/akaratából uralkodott. Az agrár társadalmak is sok változáson mentek keresztül és több változatuk is volt: voltak rabszolgatartó rendszerek, feudálisok, nomádok stb. A közös bennük, hogy a gazdagságot a birtokolt földterület vagy állatállomány nagysága jelentette. Az agrártársadalom emberét az foglalkoztatta a leginkább, hogy hogyan tehetne szert még nagyobb megművelhető földre. A társadalmakat alkotó emberek legnagyobb része pedig földművelésből vagy állattartásból élt.

Az ipari forradalom bekövetkeztével gyakorlatilag minden megváltozott. A termelést elősegítő gépek megjelenése nem csak a javak előállításában hozott változást, hanem mindenben. Egy új gazdasági elit jött létre, ami fokozatosan háttérbe szorította a régit és ezzel egyetemben a politika is megváltozott. Isten már nem volt elegendő, hogy egy vezető legitimitását biztosítsa. Az új politikai környezetben a politikai legitimitást a nép jelentette. Az ipari társadalmakban is jelentős eltérések mutatkoznak, ami az ország politikai berendezkedését illeti. A skála nagyon széles, a liberális demokráciáktól a totalitárius diktatúrákig, de minden esetben a vezető elit legitimitását a népből eredezteti. Még a legszörnyűbb és elnyomóbb totalitárius diktatúrákban is, a vezető elitek ügyeltek a látszatra és színlelt népszavazásokat és kongresszusokat rendeztek amivel azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az adott ország vezetése mellet ott ál az egész állam lakossága.

Az agrár társadalomból az ipari társadalomba való átmenet soha nem volt zökkenőmentes. A régi agrár elit sokáig ragaszkodott megszerzett jogaihoz, az új elit meg fokozatosan szorította ki a régit.

Egy rövid felsorolás az agrár és az ipari társadalom közti különbségekről tételekre osztva:

Gazdaság

Míg az agrár társadalmakban a javak legfőbb forrását a föld adta, addig az ipari társadalmakban a gyárak. Az iparosodás kezdetekor, mikor a földművesek elkezdtek a városokba özönleni, több korabeli gondolkodó rettegéssel tekintet a jövőre, mivel féltek attól, hogy nem lesz, aki a földeket megdolgozza és éhínségek keletkeznek. Viszont azzal nem számoltak, hogy az ipari forradalom vívmányai a mezőgazdaságot is forradalmasítják majd és jóval kevesebb ember, sokkal hatékonyabban tudja majd a földet megművelni. Ha pénzről beszélünk az agrár társadalmakban gyakori a cserekereskedelem, de a pénzt valamilyen nemesfémből készült érme jelenti. Az ipari társadalmakban a nemesfémből készült pénzérméket felváltja a papír alapú pénz.


Hadsereg

Az agrár társadalmakban a haderő gerincét a nemesség adta, ezt még ki lehetett egészíteni zsoldosokkal. Fegyvereik pedig olyanok voltak, mint amilyeneket a helyi kovácsok elő tudtak állítani.

Az ipari társadalmakban ezt felváltja a sorozott tömeghadsereg, amit ellátnak tömegtermelés útján előállított fegyverekkel. Ezek már jóval modernebbek és fejlettebbek az agrár társadalmakénál. Bekövetkezik a hadseregek gépesítése is. A történelem folyamán több

 

[Mackensen]

3/5
olyan példát is találunk, amikor egy ipari állam összeütközésbe kerül egy agrár állammal. A gyarmati háborúk során amit a fejlett ipari államok vívtak, sok esetben ősi társadalmakat igáztak le. A technológiai fejlettség a legtöbb esetben döntő volt.


Oktatás

Az agrár társadalmakban az oktatás az elit privilégiuma volt, amiből a földművesek, vagyis a lakosság legnagyobb hányada, teljesen kimarad. Az iparosodás megindulásával szükségessé váltak a képzett gyári munkások. Akik időben felismerték ezt, azok bevezették a kötelező oktatást. Most már nem egy szűk elit privilégiuma, hanem széles néptömegek számára előírt kötelesség. Mint ahogy a termelés, úgy az oktatásnak is tömeg jellegűvé vállt. A diákokat katonás fegyelemben nevelték, egy központosított és egységes tanterv szerint.


Társadalom

A társadalom fő alkotóeleme a család. Az agrár társadalmakra a nagy családok jellemzőek, sok gyerekkel. Egy háztartásban több generáció is egy fedél alatt élt. A születés és a halál a család mindennapi része. A ipari társadalomban a család mérete már kisebb lesz. Nem él több generáció egy fedél alatt, a gyerekek száma is lecsökken. A születés és halál az esetek legnagyobb részében korházi intézményekben zajlik le. Míg az agrár társadalmakban a lakosság legnagyobb hányada falun lakik, addig az ipari társadalmakban ez az arány megfordul a városok javára.


És végül térjünk ki a politikára is. A iparosodás legnagyobb vívmánya a képviseleti demokráciák létrejötte és elterjedése. A tömegkommunikáció, a tömegoktatás, az analfabetizmus felszámolása, mind, mind hozzájárult, hogy, ha lassan is, de elterjedjen a népakaraton alapuló politizálás. Ez természetesen nem mindenhol jelenti ugyanazt, és a demokrácia is mérhető aszerint, hogy reális értelemben mennyi beleszólása van egy embernek a napi politikába. De elmondható, hogy napjainkban az országok legnagyobb részében valamilyen fajta képviseleti demokrácia működik. A régi elit, amely a nemességből állt mindenhol megszűnt létezni, ahol meg fennmaradt, szimbolikus jelentősége van, különösebb politikai befolyás nélkül.

A történelmi áttekintéssel eljutottunk a harmadik hullámig. Ezt a magyar szakirodalom információs társadalomként említi, de szerintem sokkal helyesebb az informatizált társadalom elnevezés. Jelenleg sok fejlett államban az ipari társadalomból az informatizált társadalomba való átmenetet figyelhetjük meg.



Végül az ipari társadalomnál felsorakoztatott tételek összehasonlítása következik a posztindusztrialista, posztmodern, információs vagy informatizált társadalommal. Érdemes elgondolkodni a párhuzamon ami az agrár-ipari, rendszerre történő átmenet alatt zajlott le. Rengeteg döntéshozó, nem fogta fel a történtek jelentőségét és képtelen volt észrevenni, hogy a változások amelyek jönnek a régi elit végét jelentik. Sokan foggal körömmel ragaszkodtak a “régi” rendszerükhöz és vesztettek, míg azok, akik felismerték a új kor vívmányaiban rejlő lehetőségeket és meglovagolták őket, hatalmas előnyre tettek szert országaik számára. Azért fontos elidőzni ezeken a példákon, mivel jelenleg is egy hasonló történelmi átmenet kellős közepén vagyunk. Ebből az átmenetből bizonyos országok győztesként és megerősödve jönnek majd ki, míg mások legyengülve és vesztesen, attól függően, hogy a vezető elit milyen gyorsan képes alkalmazkodni a változásokhoz.

 

[Mackensen]

4/5
Gazdaság

Míg az ipari társadalmakban a gazdaság alapját a gyárak adták, ezeket jelenleg felváltják az informatikai cégek. A termelésben résztvevő emberek legnagyobb része a szolgáltató szektorban dolgozik. A gyári munkások száma lecsökken a második helyre. Az agrár szektorban dolgozók száma elenyésző a társadalom egészéhez képes. A papír alapú pénz szerepe visszaszorulóban van és kezdi felváltani az informatikai alapú pénz (bankkártyák).

A vállalatok túlnőnek a nemzeti határokon és a legtöbb profitot termelő cégóriások a multinacionális vállalatok. Beindúl a globalizáció, ami a az üzlet, pénzvilág, piacok számára bontja le a nemzetállamok addig fenntartott protekcionizmus gátjait.

Érdekes, hogy ez a folyamat nagyon hasonló ahhoz ami az iparosodás kezdetén ment végbe az államok határain belül. Egy hűbéri állam, a hűbéri előjogok miatt darabokra volt szabdalva. A földesurak a területükön áthaladási vámot szedtek a kereskedőktől ha keresztül kívánták szállítani az árujukat a birtokukon. Saját adókat és vámokat vetettek ki. Az iparosodás egyfajta belső globalizációt indított be, mivel a nemzetgazddaság számára anakronisztikusak és gátlóak voltak ezek a belső vámok. Jelenleg globális szinten is megfigyelhetünk egy hasonló folyamatot. A globális, nemzetállamokon túlnyúló cégek számára hátráltató a rengetek illeték, meg vám. Ezek legontása még nem valósult meg, de minden jel szerint ennek is eljön majd az ideje.



Hadsereg

A hadseregek megmaradtak gépesítettnek, viszont a jelenlegi gépek hatékonyságát nagyságrendekkel megnövelik az informatikai eszközök alkalmazása.


Oktatás

Nehéz példákat találni, mivel a legtöbb országban még a porosz mintára történő tömegoktatás van rendszerben, de itt-ott kezdenek megjelenni ettől teljesen eltérő oktatási rendszerek is. Talán a finn oktatás a legismertebb. Itt már teljesen más szempontok szerint oktatnak. Az egyik különbség, hogy már nem fegyelmezett munkásokat állítsanak elő, hanem olyan embereket, akik jól tudnak boldogulni az új szolgáltatásokon alapuló társadalomban. A másik nagy különbség, hogy jelentősen megnőtt az iskolában eltöltött idő. Míg az iparosodás kezdetén 4 osztály volt kötelező, ez az idő múlásával fokozatosan kitolódott. Egy érettségi diploma megszerzése elég ritka volt. Az egyetemi diploma pedig a kiváltságosok privilégiuma volt. Napjainkban az érettségi diploma alap dolognak számít, annak hiánya pedig a társadalmi lecsúszás egyik jele. Az egyetemi diploma megszerzése pedig a legtöbb fiatal számára elérhetővé vált.


Társadalom

Ha a továbbiakban is a családra figyelünk, ez tovább atomizálódik. A házassági kedv egyre csökken és egyre elterjedtebb a gyerek nélküli család, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő. A lakosság legnagyobb része városokban lakik, de megjelentek a megavárosok is, melyek lélekszáma meghaladja a tíz milliót.

 

[Mackensen]

5/5
Jelen pillanatban a világban mind a három kategória szerint telálunk államokat. Sőt mind a három kategória is van, hogy megtalálható egy állom területén belül. Pl. Kína esetében a szárazföld belsejében a lakosság legnagyobb része falvakban él és földművelésből tartja fenn magát. Aztán van a tengerparti sávban egy ipari zóna, ahol a lakosság az ipari termelésben foglalkoztattott. Ratjuk kívül meg ott vannak a hatalmas tengerparti nagyvárosok, melyekben a szolgaltató szektor jelenti a húzóágazatot.

Ha a jelenlegi amerikai elnök (Trump) hozzáállását figyeljük meg, rá az ipari társadalomra jellemző gondollkodásmód figyelhető meg. Ő az 50-60-as évekre jellemző autóipari termelést tartja követendő példának és egy amolyan “ipari romantizmusban” találja a megoldást az ország gazdasági problémáira. Az ipari termelés természetesen továbbra is nagyon fontos dolog. Ugyanannyira mint egy ipari ország számára a mezőgazdaság. De nem veszi észre, hogy már rég nem ez jelenti a gazdaság húzóágazatát. A gazdasági elit jelenleg még mindíg az iparban érdekelt gazdag réteg, de ezek főleg a hadiiparban találhatóak és ezek gazdagon tartása sajnos rengeteg áldozatot hoz. Rajtuk kívül feltörekvőben van egy másik elit is aki a tech szektorból jönnek és teljesen más prioritásaik vannak, viszont még messze nem jelentenek akkora tömeget és befolyást az amerikai politikában semmint befolyásolni tudnák azt.

 

[zeal]

Trump

Aztamindenit'!
Mindezt csak azert mert Trump ragaszkodik a jo oreg samsung galaxy harmasahoz?

 

[Mackensen]

Ez még Trump előtti és eredetileg nem ide írtam. Össze is szabdaltam rendesen az egészet, hogy beférjen.

 

[formosa1]

T. Notaricon! Nem ártana, ha szemetelés helyett gondolkodnál is néha.

A kampány alatt már látszott, hogy Trump 1 erősen megosztó személyiség, így a saját párttársaival is akadtak gondjai. További probléma, hogy az USA nem 1 feudális monarchia, így Trump nem létezhet és nem hozhat döntéseket a párttársak támogatása nélkül. Persze ma még minden szép és jó, no de ki tudja, hogy meddig fog ez tartani. Már csak azért is, mert a republikánusoknak nem Trump, hanem a pártjuk a fontos.

Így szerintem van esély rá, hogy Trump egyciklusos elnök lesz, miként arra is, hogy 1 nagyobb kül- vagy belpolitikai botrány kapcsán kikényszerítsék a lemondását

 

[haubagoi]

5/5
Jelen pillanatban a világban mind a három kategória szerint telálunk államokat. Sőt mind a három kategória is van, hogy megtalálható egy állom területén belül. Pl. Kína esetében a szárazföld belsejében a lakosság legnagyobb része falvakban él és földművelésből tartja fenn magát. Aztán van a tengerparti sávban egy ipari zóna, ahol a lakosság az ipari termelésben foglalkoztattott. Ratjuk kívül meg ott vannak a hatalmas tengerparti nagyvárosok, melyekben a szolgaltató szektor jelenti a húzóágazatot.

Ha a jelenlegi amerikai elnök (Trump) hozzáállását figyeljük meg, rá az ipari társadalomra jellemző gondollkodásmód figyelhető meg. Ő az 50-60-as évekre jellemző autóipari termelést tartja követendő példának és egy amolyan “ipari romantizmusban” találja a megoldást az ország gazdasági problémáira. Az ipari termelés természetesen továbbra is nagyon fontos dolog. Ugyanannyira mint egy ipari ország számára a mezőgazdaság. De nem veszi észre, hogy már rég nem ez jelenti a gazdaság húzóágazatát. A gazdasági elit jelenleg még mindíg az iparban érdekelt gazdag réteg, de ezek főleg a hadiiparban találhatóak és ezek gazdagon tartása sajnos rengeteg áldozatot hoz. Rajtuk kívül feltörekvőben van egy másik elit is aki a tech szektorból jönnek és teljesen más prioritásaik vannak, viszont még messze nem jelentenek akkora tömeget és befolyást az amerikai politikában semmint befolyásolni tudnák azt.

Mack,

én a tech szektorban dolgozom, de ennek ellenére arra kérek mindenkit, hogy ne bálványozzuk túlságosan a tech szektort. A tech szektor olyan mint a tőzsdén a derivatív ügyletek: valós érték nincs mögötte annyi, mint amennyit állítanak róla.
Általánosságban jellemző, hogy azon társadalmak, ahol a felkapottá vált "tudástársadalomról", "tech szektorról" stb. beszélni, mind agrár és mind ipari szempontból hanyatlóak. Példák: romló minőségű élelmiszerek, vagy például a Saturn V hordozórakétát - vagy ahhoz hasonlót - nem tudjuk jelenleg megépíteni... stb.
A tech szektor azért vált felkapottá, mert megoldani látszik a kapitalizmus csapdáját: azt, hogy a fizikai gazdaság nem bírja követni a pénznyomtatás és a pénzügyi derivatívák elburjánzásának sebességét. De ez csalóka, mert miközben a "tech szektor" burjánzik, aközben valós értéket termelő mezőgazdasági és ipari szektorok hanyatlanak. Eredménye: romló infrastruktúra (ld. USA), romló lakhatási körülmények, stb.
Másik ideológiai alapja a "szolgáltatásalapú társadalom", "tudástársadalom", "tech szektor" stb.-nek az volt, hogy a Nyugat (USA+EU) azt gondolta, hogy ő marad a világ egyedüli pólusa, politikai, pénzügyi és információs központja. Azaz, az USA+EU azt gondolta magáról, hogy a világ HQ-ja (Headquarters) leszünk, irodákkal, számítógépekkel és bankokkal. Mások meg majd termelnek nekünk - és helyettünk.
Nos, ez sem jött be. Kína és Oroszország azt mondta, hogy el tudják ők irányítani saját magukat, nincs szükségük arra, hogy az USA+EU irodista társadalma legyen az ő HQ-juk. Így most megehetjünk a sok irodánkat és tudástársadalmunkat. Ennek egyik tünete az is, hogy ütőképes hadsereget is már csak az USA tud úgy-ahogy kiállítani.
Magyarán ez az egész "tech szektor"-os, "szolgáltatásalapú társadalom", "tudástársadalom" dolog megbukott. Kell ez is, de kell olyan szintű mezőgazdaság és ipar is, mint régen volt. Trump csinálja jól.

 

[Mackensen]

Lássuk, hányan olvassátok el amit írtam?

 

[fip7]

Az én véleményem az, hogy minden társadalom technológiai társadalom csak más-más szinten. És mindig azok a társadalmak voltak a legsikeresebbek akik élen jártak a technológiában. Nem csak a kifejlesztésében hanem annak széles körű gyártásában is. Ez szerintem azóta sem változott.

 

[haubagoi]

Az én véleményem az, hogy minden társadalom technológiai társadalom csak más-más szinten. És mindig azok a társadalmak voltak a legsikeresebbek akik élen jártak a technológiában. Nem csak a kifejlesztésében hanem annak széles körű gyártásában is. Ez szerintem azóta sem változott.

Így van, és éppen ezért hibás - de sajnos elterjedt - szóhasználat a "tech szektor" alatt az IT-t érteni.
A IT szektorral egyébként az a baj, hogy magába szívja a fiatal, tehetséges dolgozók tömegeit, akik a virtuális világban elmerülvén nem veszik észre magukat, hogy közben rájuk szakad a ház.

 

[haubagoi]

Hogy példát is mondjak az IT beteges tüneteire:

Van mobiltelefon-hálózat és internet a metróban Budapesten, de lassan nincs működőképes metró.
A "modern" Alstom metrószerelvények egész télen gyalogtempóban közlekednek az Örs vezér tér és a Stadionok állomás között, mert megcsúszik 1 falevélen és beleszalad az előtte álló szerelvénybe az automata vezérlés miatt stb.
De az biztos, hogy az Alstom-ban több az IT, a "tudás", mint a szovjet metrókocsikban, de ennek ellenére nem jól működik és nem biztonságos...

 

[tomcat1]

Lássuk, hányan olvassátok el amit írtam?

Mac,
Az "IT" vagy nevezzük bárhogyan is, nem képes az ipar helyére lépni!
Hibába van tökéletes (!?) software, a "vasat" is le kell tudni minőségben gyártani.
Hallottam már softveresektől, hogy kész van, aztán még hetekig feszültségszintek figyelésével szívtak. Közben a "vas" meg rájuk várt...
A "tech szektor" (utálom ezt a kifejezést) az ipar része és az is marad. Olyan lesz, mint a nehézipar.

 

[haubagoi]

Mac,
Az "IT" vagy nevezzük bárhogyan is, nem képes az ipar helyére lépni!
Hibába van tökéletes (!?) software, a "vasat" is le kell tudni minőségben gyártani.
Hallottam már softveresektől, hogy kész van, aztán még hetekig feszültségszintek figyelésével szívtak. Közben a "vas" meg rájuk várt...
A "tech szektor" (utálom ezt a kifejezést) az ipar része és az is marad. Olyan lesz, mint a nehézipar.

Kicsit off, de mégegy példa. Nagyon sok helyen az IT, a "digitális" változat azért terjedt el, mert olcsóbb és így tömeggyártása alkalmasabb - a tömegeknek.
Nem véletlenül van pl. az analóg szintetizátoroknak ma reneszánsza! Csak legyen rá mininum 1.5 millió forintod... (MiniMoog, most kezdték el az árusítását, Mo-on is kapható)
de van olyan is, amelyet maximum a legnagyobb stúdiók engedhetnek meg maguknak, mert mondjuk csak 50 készül majd belőle a világon,
ld.:

 

[antigonosz]

http://index.hu/kulfold/2017/01/28/gorbacsov_mintha_atomhaborura_keszulne_a_vilag/