[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.
T

Törölt tag 1711

Guest
Hát Kína inkább a déli irányban, és a csendes óceán térségére koncentrál. Nyugaton a himalája csak gyalogosan, vagy levegőből megközelíthető régiói vannak, Északon meg az oroszokkal miért vívnának meg, mikor az USA egyértelműen kihívta őket. Amíg az USA-val le nem meccselik addig biztos nem fognak az oroszokkal szembe fordulni, azzal csak saját magukat lőnék lábon. Na meg ha terület kellene, mongólia sokkal könnyebb terep lenne, annak nincs olyan hadserege, ami bármilyen gondot jelentene Kínának.

Mongólia senkiföldje, anno 17* kérte felvételét a Szovjetunióba, de még ők sem merték bevállalni a konfrontációt miatta Kínával, de Kína sem meri megtámadni, mert az összes bánya meg fő infrastruktura orosz tulajdon.
 
T

Törölt tag 008

Guest
Hát Kína inkább a déli irányban, és a csendes óceán térségére koncentrál. Nyugaton a himalája csak gyalogosan, vagy levegőből megközelíthető régiói vannak, Északon meg az oroszokkal miért vívnának meg, mikor az USA egyértelműen kihívta őket. Amíg az USA-val le nem meccselik addig biztos nem fognak az oroszokkal szembe fordulni, azzal csak saját magukat lőnék lábon. Na meg ha terület kellene, mongólia sokkal könnyebb terep lenne, annak nincs olyan hadserege, ami bármilyen gondot jelentene Kínának.
Már építettek egy 6 sávos autópályát a 7 nővér államok felé. Ezen kívül a vasút is épül szépen. Kell nekik, mert ha lezárják a Malaka szorost előlük meg kell indulniuk Bangladesh felé különben elvágják őket a világ kereskedelemtől.

Egy indiai magyarázat angolul.

Kínának létérdeke valami kijárat az indiai óceán felé. Ezért pajtizik a pakkerokkal, burmával és bangalókkal is.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 638
5 491
113
Már építettek egy 6 sávos autópályát a 7 nővér államok felé. Ezen kívül a vasút is épül szépen. Kell nekik, mert ha lezárják a Malaka szorost előlük meg kell indulniuk Bangladesh felé különben elvágják őket a világ kereskedelemtől.

Egy indiai magyarázat angolul.

Kínának létérdeke valami kijárat az indiai óceán felé. Ezért pajtizik a pakkerokkal, burmával és bangalókkal is.
Igen de ez még mindig déli irány. Nyugaton az isztán-ok felé a hegyek és a sivatag igen át lehet menni, meg lehet utakat vasutat építeni, de nem azok a területek amik kellenének Kínának. Egy megszállás, vagy nagy kolóniák kialakítása az ujgurokon túli területeken csak forrásokat vonnának el, nagyobb prioritású területektől.
Fontosabb nekik a déli és a keleti irány. a 2 óceánon befolyás növelése. Meg még taiwan, továbbá a csendes óceáni, és dél kelet ázsiai szigetvilág.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

luperator

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
1 061
1 669
113
Ez bizony így van, és ezért lenne bölcs dolog Oo. szövetségét elfogadnia Amerikának.
Nem hiszem, hogy ha most egyik pillanatról a másikra változna az amerikai külpoltikai irány, abba kapásból belemennének az oroszok. Valószínűleg a felszín alatt igen sok a feszültség már csak az orosz érdekszféra szisztematikus nyírbálása miatt is. Úgy érzem ez a vonat elment. Az EU, meg mint valami béna kacsa totyog az USA után. A "második" NATO India meg a haverok részvételével szerintem több esély mutatkozik a jövőben. Már ha összeszednek azon a térfélen annyit, aki nyíltan szembe mer állni egy szövetségbe az orosz-kínai vonallal szemben.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
W

Wilson

Guest
Mike Pompeo, az Egyesült Államok Donald Trumppal együtt távozó külügyminisztere szombaton bejelentette, hogy felold minden, önként vállalt korlátozást Tajvannal szemben.

Az amerikai kormányzat azért vállalt önkéntes korlátozásokat Tajvannal szemben, hogy ezzel is csillapítsa a de facto független, demokratikus szigetországot saját szakadár tartományának tekintő kínai vezetést.

Az Egyesült Államok a pekingi vezetést ismeri el hivatalosan Kínaként, vagyis a világ legtöbb országához hasonlóan nincs hivatalos kapcsolata Tajvannal, de fegyvereladásokkal és saját haditengerészetével igyekszik garantálni a sziget függetlenségét Kínától.

Az amerikai külügyminisztérium a diplomáciai kötéltánc részeként évtizedek óta korlátozza, hogy az amerikai tisztviselők milyen kapcsolatokat tarthatnak fenn tajvani kollégáikkal. Ezt egyoldalúan tette a külügyminisztérium, Pompeo szavai szerint azért, hogy "Pekinget nyugtassa". Ezeket a korlátozásokat oldotta fel most a távozó külügyminiszter. Jelzésként pedig az USA ENSZ-nagykövete, Kelly Craft a jövő héten el is látogat Tajvanra.

A kínai vezetés első reakciója szerint az amerikai kormány "a tűzzel játszik". (Via MTI)
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
10 985
9 498
113
Nem hiszem, hogy ha most egyik pillanatról a másikra változna az amerikai külpoltikai irány, abba kapásból belemennének az oroszok. Valószínűleg a felszín alatt igen sok a feszültség már csak az orosz érdekszféra szisztematikus nyírbálása miatt is. Úgy érzem ez a vonat elment. Az EU, meg mint valami béna kacsa totyog az USA után. A "második" NATO India meg a haverok részvételével szerintem több esély mutatkozik a jövőben. Már ha összeszednek azon a térfélen annyit, aki nyíltan szembe mer állni egy szövetségbe az orosz-kínai vonallal szemben.

Belemennének. Az egész Kínával való haverkodást azért csinálják az oroszok, mert szinte már könyörögnek az USA-nak, hogy nem értitek marhák, kénytelenek vagyunk Kínával is összefogni, és meg is tesszük, ha ti (USA), nem fogadjátok el a szövetségünket. Oroszország olyan leányzóhoz hasonlít, akinek a szíve majd megszakad egy mafla srácért (USA), és kénytelen dugni a legmenőbb sráccal (Kína) azért, hogy feleszméltesse már a mafla fiút (USA), hogy te bolond itt epekedek irántad, te meg nem veszed észre!
 
  • Imádom
Reactions: LMzek 2.0

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Kína hagyományosan Kínával foglalkozik. A történelmük túlnyomó részében rá se hederítettek a világ többi részére. Akkor sem, amikor lett volna erejük hozzá, hogy szinte egész Ázsiát elfoglalják. Kár ráhúzni az európai és észak-amerikai fegyveres gyarmatosítók szemléletét Kínára, mert ők másként gondolkodnak. A kínaiak hagyományosan inkább kereskednek a külfölddel és nagyon hosszú távon gondolkodnak.
  • Az európai és észak-amerikai fegyveres gyarmatosítók, az első hullámban (Spanyolország, Portugália a 16., 17. században) a tengeren túli terület egyszerű kirablásával foglalkoztak. Kínának erre nem volt szüksége, mert gazdagabb volt bármilyen elérhető, kirabolható területnél.
  • Azután a megszerezhető területek elfoglalásával és az ott élők (őslakók) kiirtásával folytatódott a gyarmatosítás. Lásd az orosz birodalom létrejötte, Szibéria elfoglalása a 17., 18. században és Észak-Amerika elfoglalása az indiánoktól a 17. - 19. században, először spanyol, angol, francia, majd USA fennhatóság alatt. Kínának klasszikus, kiszorító típusú területszerzésre nem volt szüksége, mert akkor még fő természeti erőforrás messze elsősorban a termőföld, kisebb mértékben a nemesfém bányászat, vadászat, halászat volt. A legjobb élelmiszer termelő területek pedig kínaiak voltak. Kínán kívül a termőföldön kívül sem volt elérhető távolságban és már akkor ismereten, igazán nagy (kínai léptékkel mérve) prémkészlet, nemesfém bányák sem.
  • Az ipari forradalom során a gyarmatosítható területek nemesfémei, prémjei, termőföldje leértékelődött és felértékelődött a munkaerő, valamint az ipari nyersanyagok, energiahordozók. A gyarmatosítás 19. századi hulláma (Anglia, Franciaország, Hollandia gyarmatbirodalma) ennek kizsákmányolását célozta meg. De Kína az ipari forradalomból kimaradt és ekkora már nem potenciális gyarmatosító, hanem gyarmatosítási célpont volt.
  • Azután a 20. századi gazdasági gyarmatosítás (globalizáció) elsődleges célpontja, megszerzendő erőforrása már minden más erőforráson túl, kiemelten az olcsó munkaerő lett. A globalizációnak is az elmúlt évekig az olcsó kínai munkaerő a célpontja volt és nem a kínai tőke terjeszkedett agresszívan a világban.

Mára a kínaiaknak újra van komoly tőkéjük, katonai erejük, gazdasági és katonai gyarmatosítási potenciáljuk. Azonban ha az elérendő célokat és a megszerzendő erőforrásokat nézzük, akkor:
A kínaiak továbbra is fejlődni szeretnének, de Kínán belül. Jól szeretnének élni, de Kínán belül. Azt szeretnék, hogy fusson a kínai gazdaság. Ehhez versenyképesség kell, szabad kereskedelem kell, termelési tényezők kellenek. A termelési tényezők közül a hatalmas számú, fegyelmezett, szorgalmas, tanulékony munkaerő rendelkezésre áll. A versenyképesség adott. A szabad kereskedelem fő szószólója most Kína a versenyképessége okán. A természeti erőforrásokból pedig ami nincs meg Kínában, azt jelenleg meg tudják venni, mert még a megvásárlásuk mellett is Kína a legversenyképesebb. Gázt az oroszoktól, olajat az araboktól és oroszoktól, ásványkincseket az oroszoktól, Délkelet-Ázsiából, vagy az afrikai bányák felvásárlásával, stb...
Kínának nincs szüksége katonai eszközökre más országok munkaerejének és erőforrásainak kiaknázásához. Amíg van szabad kereskedelem és eljutnak észszerű áron Kínában az energiahordozók és nyersanyagok, valamint eljut a versenyképes kínai termék mindenhova a világon, addig az idő Kínának dolgozik. Kína elsődleges Kínán kívüli erőforrása a szabad kereskedelem, aminek a katonai megoldások csak ártanának. Ráadásul mivel az idő nekik dolgozik, hosszú távon gondolkodnak és nincs szükségük azonnali profitmaximalizálásra, fegyveres erőszak útján, vagy a politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedésük exportjával, más országok politikai vezetésévnek megpuccsolásával. Ezeket a módszereket nem Kína, hanem az európai hatalmaknak és az USA-nak alkalmazta idáig is.
Kína külföldi célja annyi, hogy a kereskedelmi, szállítási útvonalait biztosítsa, mindkét irányban. Hajón, vasúton, csővezetéken. Biztosítani igyekszik a tengeri kijáratait és növelni azok számát. Alternatív vasúti szállítási útvonalakat igyekszik kiépíteni úgy Európa felé, mind az Indiai-óceán irányába. Csővezetékeket Oroszország felé, és előbb-utóbb a Perzsa-öböl felé (Iránba, vagy azon túl) is. De Kínának nincs arra szüksége, hogy meghódítsa fegyveresen, vagy politikailag, Szibériát, a közép-ázsiai isztánokat, Ausztráliát, Délkelet-Ázsiát, Indiát, Japánt, Koreát, stb....
Ha Kínát hagyják kereskedni, akkor eszük ágában sincs senkit bántani. Tajvan persze más eset, mert az Kína része.
A kínai haderő fő igyekezete pedig arra irányul, hogy az amerikaiakat kiszorítsa csapás távolból.
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 461
15 925
113
Kína hagyományosan Kínával foglalkozik. A történelmük túlnyomó részében rá se hederítettek a világ többi részére. Akkor sem, amikor lett volna erejük hozzá, hogy szinte egész Ázsiát elfoglalják. Kár ráhúzni az európai és észak-amerikai fegyveres gyarmatosítók szemléletét Kínára, mert ők másként gondolkodnak. A kínaiak hagyományosan inkább kereskednek a külfölddel és nagyon hosszú távon gondolkodnak.


  • Az európai és észak-amerikai fegyveres gyarmatosítók, az első hullámban (Spanyolország, Portugália a 16., 17. században) a tengeren túli terület egyszerű kirablásával foglalkoztak. Kínának erre nem volt szüksége, mert gazdagabb volt bármilyen elérhető, kirabolható területnél.
  • Azután a megszerezhető területek elfoglalásával és az ott élők (őslakók) kiirtásával folytatódott a gyarmatosítás. Lásd az orosz birodalom létrejötte, Szibéria elfoglalása a 17., 18. században és Észak-Amerika elfoglalása az indiánoktól a 17. - 19. században, először spanyol, angol, francia, majd USA fennhatóság alatt. Kínának klasszikus, kiszorító típusú területszerzésre nem volt szüksége, mert akkor még fő természeti erőforrás messze elsősorban a termőföld, kisebb mértékben a nemesfém bányászat, vadászat, halászat volt. A legjobb élelmiszer termelő területek pedig kínaiak voltak. Kínán kívül a termőföldön kívül sem volt elérhető távolságban és már akkor ismereten, igazán nagy (kínai léptékkel mérve) prémkészlet, nemesfém bányák sem.
  • Az ipari forradalom során a gyarmatosítható területek nemesfémei, prémjei, termőföldje leértékelődött és felértékelődött a munkaerő, valamint az ipari nyersanyagok, energiahordozók. A gyarmatosítás 19. századi hulláma (Anglia, Franciaország, Hollandia gyarmatbirodalma) ennek kizsákmányolását célozta meg. De Kína az ipari forradalomból kimaradt és ekkora már nem potenciális gyarmatosító, hanem gyarmatosítási célpont volt.
  • Azután a 20. századi gazdasági gyarmatosítás (globalizáció) elsődleges célpontja, megszerzendő erőforrása már minden más erőforráson túl, kiemelten az olcsó munkaerő lett. A globalizációnak is az elmúlt évekig az olcsó kínai munkaerő a célpontja volt és nem a kínai tőke terjeszkedett agresszívan a világban.

Mára a kínaiaknak újra van komoly tőkéjük, katonai erejük, gazdasági és katonai gyarmatosítási potenciáljuk. Azonban ha az elérendő célokat és a megszerzendő erőforrásokat nézzük, akkor:
A kínaiak továbbra is fejlődni szeretnének, de Kínán belül. Jól szeretnének élni, de Kínán belül. Azt szeretnék, hogy fusson a kínai gazdaság. Ehhez versenyképesség kell, szabad kereskedelem kell, termelési tényezők kellenek. A termelési tényezők közül a hatalmas számú, fegyelmezett, szorgalmas, tanulékony munkaerő rendelkezésre áll. A versenyképesség adott. A szabad kereskedelem fő szószólója most Kína a versenyképessége okán. A természeti erőforrásokból pedig ami nincs meg Kínában, azt jelenleg meg tudják venni, mert még a megvásárlásuk mellett is Kína a legversenyképesebb. Gázt az oroszoktól, olajat az araboktól és oroszoktól, ásványkincseket az oroszoktól, Délkelet-Ázsiából, vagy az afrikai bányák felvásárlásával, stb...
Kínának nincs szüksége katonai eszközökre más országok munkaerejének és erőforrásainak kiaknázásához. Amíg van szabad kereskedelem és eljutnak észszerű áron Kínában az energiahordozók és nyersanyagok, valamint eljut a versenyképes kínai termék mindenhova a világon, addig az idő Kínának dolgozik. Kína elsődleges Kínán kívüli erőforrása a szabad kereskedelem, aminek a katonai megoldások csak ártanának. Ráadásul mivel az idő nekik dolgozik, hosszú távon gondolkodnak és nincs szükségük azonnali profitmaximalizálásra, fegyveres erőszak útján, vagy a politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedésük exportjával, más országok politikai vezetésévnek megpuccsolásával. Ezeket a módszereket nem Kína, hanem az európai hatalmaknak és az USA-nak alkalmazta idáig is.
Kína külföldi célja annyi, hogy a kereskedelmi, szállítási útvonalait biztosítsa, mindkét irányban. Hajón, vasúton, csővezetéken. Biztosítani igyekszik a tengeri kijáratait és növelni azok számát. Alternatív vasúti szállítási útvonalakat igyekszik kiépíteni úgy Európa felé, mind az Indiai-óceán irányába. Csővezetékeket Oroszország felé, és előbb-utóbb a Perzsa-öböl felé (Iránba, vagy azon túl) is. De Kínának nincs arra szüksége, hogy meghódítsa fegyveresen, vagy politikailag, Szibériát, a közép-ázsiai isztánokat, Ausztráliát, Délkelet-Ázsiát, Indiát, Japánt, Koreát, stb....
Ha Kínát hagyják kereskedni, akkor eszük ágában sincs senkit bántani. Tajvan persze más eset, mert az Kína része.
A kínai haderő fő igyekezete pedig arra irányul, hogy az amerikaiakat kiszorítsa csapás távolból.

Mindig megdöbbent egyesek rajongása és mosdatása szélsőséges rezsimek iránt. Mivel azért mégiscsak vannak benne jó meglátások, csak néhányat egészítenék ki.

1, „A kínaiak jól szeretnének élni, fejlődni, de Kínán belül” - ja, és van 17(!!!) ország irányába területi követelésük....
Csak a bolygó negyede kell nekik a mesetérképük (nine dash line) alapján, utána már én sem lennék olyan elégedetlen. Mondjuk Magyarország, ha visszakapná a trianoni területeket sem lenne elégedetlen utána :D

2, „Kínának nincs szüksége katonai erőre más országok kiaknázásához” - mert a világon minden nemzetközi normát leszarnak, legyen az környezetvédelem vagy szellemi tulajdon, felvásárolják a nemzetközi szervezetek vezetőit, stb. így nem is kell háború, ha minden szabályt megszegsz, minek kéne? Ezt jobb helyeken soft-hadviselésnek nevezik... (és a gazdasági érdek engedi nyugatról)

Az egésszel az a baj, hogy alapvetően egyetértek az írással – ha az a valódi kínára vonatkozna. Csakhogy ma Kínát a CCP irányítja, ami lényegében egy szovjet jellegű kommunista maffia. Az, amiről te beszélsz, az a Tajvan szigetére menekült nacionalista irányzat. Ők pontosan ugyanazt az értékrendet képviselik, ami le lett írva, emlékezzünk a HH éveire, mikor az „Ázsiai kis-tigrisek” vezetője volt, szarból felemelkedtek elit technológiai szintre, míg a komcsi Kína a verebeket és az embereket irtotta milliószámra és faekével szántottak, feudális körülmények között. Az egyetlen ok, amiért a kommunista Kína felemelkedett, az a nyugat pénzéhes vállalati kultúrája, mely átjátszotta ennek a beteg maffiának azt a tudást és pénzt, amivel a saját népüket kizsigerelve (1 dolláros óradíj....) felépítették a mai szuper gazdag Kínát. Soha nem érték volna be a komcsi szemléletükkel Tajvant – a nyugati részvényes faszfejek adták meg nekik ezt.

És éppen ez a Kína-Tajvan konfliktus legmélyebb oka. Nem a sziget, nem az ottani gazdasági erő – a kommunista Kína ugyanis egyrészt akarja vissza a több ezer éves örökséget, mely a Tajpei múzeumban van és Kína teljes történelme, másrészt pedig el akarja törölni Kína valódi örököseit. Mert Tajvan, az oda menekült nacionalista volna Kína igazi örököse, nem pedig a szárazföldön uralkodó kommunista őrület (a pontrendszerével, népirtásaival, a nemzetköz közösséget semmibe vevő hozzáállásával, stb...). Vagyis ez a konfliktus Tajvannal a polgárháború megnyerése lenne a kommunista pártnak – mert amíg Tajvan létezik, ők a kínai végtelenül gazdag történelem és hagyaték valódi örökösei.

Ha pedig Tajvannal végeznének – akkor jöhet a katonai hódítás (addigra a hadsereg is át lesz fegyverezve). Mert a CCP szovjet kommunista párt és nem valódi kínai irányzat az, ami most uralkodik. Az ősi, valódi kínai valóban nem menne neki a világnak – de a CCP az pontosan ugyan az, vagy még rosszabb, mint a Szovjet volt. És annak kell Szibéria és az egész világ nine dash és azon túl.
Az egyetlen ok, hogy még nem elég erősek katonailag, semmi más.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 809
17 619
113
Európa nem kér Biden Kína ellenes terveiből


Peking pontosan érzi, hogy sikerült megelőző csapást mérnie a Fehér Ház új urára, Biden transzatlanti együttműködési terve Peking ellenében látványosan elbukott.


 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 454
36 511
113
Mindig megdöbbent egyesek rajongása és mosdatása szélsőséges rezsimek iránt. Mivel azért mégiscsak vannak benne jó meglátások, csak néhányat egészítenék ki.

1, „A kínaiak jól szeretnének élni, fejlődni, de Kínán belül” - ja, és van 17(!!!) ország irányába területi követelésük....
Csak a bolygó negyede kell nekik a mesetérképük (nine dash line) alapján, utána már én sem lennék olyan elégedetlen. Mondjuk Magyarország, ha visszakapná a trianoni területeket sem lenne elégedetlen utána :D

2, „Kínának nincs szüksége katonai erőre más országok kiaknázásához” - mert a világon minden nemzetközi normát leszarnak, legyen az környezetvédelem vagy szellemi tulajdon, felvásárolják a nemzetközi szervezetek vezetőit, stb. így nem is kell háború, ha minden szabályt megszegsz, minek kéne? Ezt jobb helyeken soft-hadviselésnek nevezik... (és a gazdasági érdek engedi nyugatról)

Az egésszel az a baj, hogy alapvetően egyetértek az írással – ha az a valódi kínára vonatkozna. Csakhogy ma Kínát a CCP irányítja, ami lényegében egy szovjet jellegű kommunista maffia. Az, amiről te beszélsz, az a Tajvan szigetére menekült nacionalista irányzat. Ők pontosan ugyanazt az értékrendet képviselik, ami le lett írva, emlékezzünk a HH éveire, mikor az „Ázsiai kis-tigrisek” vezetője volt, szarból felemelkedtek elit technológiai szintre, míg a komcsi Kína a verebeket és az embereket irtotta milliószámra és faekével szántottak, feudális körülmények között. Az egyetlen ok, amiért a kommunista Kína felemelkedett, az a nyugat pénzéhes vállalati kultúrája, mely átjátszotta ennek a beteg maffiának azt a tudást és pénzt, amivel a saját népüket kizsigerelve (1 dolláros óradíj....) felépítették a mai szuper gazdag Kínát. Soha nem érték volna be a komcsi szemléletükkel Tajvant – a nyugati részvényes faszfejek adták meg nekik ezt.

És éppen ez a Kína-Tajvan konfliktus legmélyebb oka. Nem a sziget, nem az ottani gazdasági erő – a kommunista Kína ugyanis egyrészt akarja vissza a több ezer éves örökséget, mely a Tajpei múzeumban van és Kína teljes történelme, másrészt pedig el akarja törölni Kína valódi örököseit. Mert Tajvan, az oda menekült nacionalista volna Kína igazi örököse, nem pedig a szárazföldön uralkodó kommunista őrület (a pontrendszerével, népirtásaival, a nemzetköz közösséget semmibe vevő hozzáállásával, stb...). Vagyis ez a konfliktus Tajvannal a polgárháború megnyerése lenne a kommunista pártnak – mert amíg Tajvan létezik, ők a kínai végtelenül gazdag történelem és hagyaték valódi örökösei.

Ha pedig Tajvannal végeznének – akkor jöhet a katonai hódítás (addigra a hadsereg is át lesz fegyverezve). Mert a CCP szovjet kommunista párt és nem valódi kínai irányzat az, ami most uralkodik. Az ősi, valódi kínai valóban nem menne neki a világnak – de a CCP az pontosan ugyan az, vagy még rosszabb, mint a Szovjet volt. És annak kell Szibéria és az egész világ nine dash és azon túl.
Az egyetlen ok, hogy még nem elég erősek katonailag, semmi más.

1. Kína a súlyának megfelelő helyet követel a Nap alatt, mint felemelkedő hatalom. Persze a US of A ezt nem hagyhatja, rohadt kínaiak egyre közelebb jönnek a határaikkal az amerikai bázisokhoz ugye... valaha az övék volt a fél Szibéria, Korea, Vietnam, Kazahsztán stb. Nine dash line komolyan? Az USA meg a partjaitól több ezer km-re lévő szigeteket sajátított ki, igaz 100-150 éve. Guano Islands Act megvan?
2. Ja, azért feküdnek rá a villanyautókra meg a megújulókra. Legkésőbb 2050-re elérik a co2-kibocsátásuk csúcsát, utána csökkenni fog, ennyit tudnak ígérni. Másoknak volt idejük szennyezni, úgy vélik nekik is jár ennyi idő. Azt azért nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem tesznek semmit. A műanyaghulladék behozatalát pl. betiltották, persze ezzel kellemetlen helyzetbe hozva a képmutató USA-t, amelyik addig a műanyagszemetével tömte meg a Kínába visszatérő hajókat, mivel úgysem volt mit vinniük mást visszafelé.
3. Hahaha, megint, mintha Amerika nem ugyanezt tenné... vetélytárs akadt? Hallatlan pimaszság.

Tajvan Kína szakadár tartománya, az ottani kormány Kína kormányának tekinti magát, szakadár kormány. Ezért akarják visszacsatolni. Persze van olyan irányzat is Tajvanon, hogy kikiáltják a függetlenséget, immár mint Tajvan, és nem a Kínai Köztársaság. Ez ellen is tiltakozik Peking, mert egy Kína van csak, ebben egyetértettek a KMT-vel. Csak abban nem, hogy ki a törvényes kormány. Az USA pedig szépen megegyezett Mao Ce-tunggal, hogy elismerik az egy Kína elvet, elfogadják, hogy Peking képviseli Kínát, ettől fogva Amerika egy lázadó tartományt fegyverez fel a törvényes kormány ellen, hogy az ne tudja ott érvényesíteni a felségjogait. Miben különbözik ez a Krím orosz annexiójától?

Az, hogy a CCP annyira kommunista lenne, abban nem vagyok biztos, inkább a kínai történelem autokratikus, bürokratikus berendezkedése él tovább. A császárok elnyomták a fejlődést mert féltették a hatalmukat, a CCP és Xi is féltik a hatalmukat, ezért igyekeznek fenntartani a teljes kontrollt, kérdés hogy ez mennyiben fogja hátráltatni Kína további fejlődését. Lehet, hogy az elit a hatalma megőrzése érdekében ismét a befelé fordulást fogja választani, és a "káros külföldi hatások" megállítását a határnál, erre vannak példák a kínai történelemben, ahogy a koreaiban is (Észak-Korea ma is).
 

ghostface

Well-Known Member
2010. június 20.
2 933
10 630
113
Mindig megdöbbent egyesek rajongása és mosdatása szélsőséges rezsimek iránt. Mivel azért mégiscsak vannak benne jó meglátások, csak néhányat egészítenék ki.

1, „A kínaiak jól szeretnének élni, fejlődni, de Kínán belül” - ja, és van 17(!!!) ország irányába területi követelésük....
Csak a bolygó negyede kell nekik a mesetérképük (nine dash line) alapján, utána már én sem lennék olyan elégedetlen. Mondjuk Magyarország, ha visszakapná a trianoni területeket sem lenne elégedetlen utána :D

2, „Kínának nincs szüksége katonai erőre más országok kiaknázásához” - mert a világon minden nemzetközi normát leszarnak, legyen az környezetvédelem vagy szellemi tulajdon, felvásárolják a nemzetközi szervezetek vezetőit, stb. így nem is kell háború, ha minden szabályt megszegsz, minek kéne? Ezt jobb helyeken soft-hadviselésnek nevezik... (és a gazdasági érdek engedi nyugatról)

Az egésszel az a baj, hogy alapvetően egyetértek az írással – ha az a valódi kínára vonatkozna. Csakhogy ma Kínát a CCP irányítja, ami lényegében egy szovjet jellegű kommunista maffia. Az, amiről te beszélsz, az a Tajvan szigetére menekült nacionalista irányzat. Ők pontosan ugyanazt az értékrendet képviselik, ami le lett írva, emlékezzünk a HH éveire, mikor az „Ázsiai kis-tigrisek” vezetője volt, szarból felemelkedtek elit technológiai szintre, míg a komcsi Kína a verebeket és az embereket irtotta milliószámra és faekével szántottak, feudális körülmények között. Az egyetlen ok, amiért a kommunista Kína felemelkedett, az a nyugat pénzéhes vállalati kultúrája, mely átjátszotta ennek a beteg maffiának azt a tudást és pénzt, amivel a saját népüket kizsigerelve (1 dolláros óradíj....) felépítették a mai szuper gazdag Kínát. Soha nem érték volna be a komcsi szemléletükkel Tajvant – a nyugati részvényes faszfejek adták meg nekik ezt.

És éppen ez a Kína-Tajvan konfliktus legmélyebb oka. Nem a sziget, nem az ottani gazdasági erő – a kommunista Kína ugyanis egyrészt akarja vissza a több ezer éves örökséget, mely a Tajpei múzeumban van és Kína teljes történelme, másrészt pedig el akarja törölni Kína valódi örököseit. Mert Tajvan, az oda menekült nacionalista volna Kína igazi örököse, nem pedig a szárazföldön uralkodó kommunista őrület (a pontrendszerével, népirtásaival, a nemzetköz közösséget semmibe vevő hozzáállásával, stb...). Vagyis ez a konfliktus Tajvannal a polgárháború megnyerése lenne a kommunista pártnak – mert amíg Tajvan létezik, ők a kínai végtelenül gazdag történelem és hagyaték valódi örökösei.

Ha pedig Tajvannal végeznének – akkor jöhet a katonai hódítás (addigra a hadsereg is át lesz fegyverezve). Mert a CCP szovjet kommunista párt és nem valódi kínai irányzat az, ami most uralkodik. Az ősi, valódi kínai valóban nem menne neki a világnak – de a CCP az pontosan ugyan az, vagy még rosszabb, mint a Szovjet volt. És annak kell Szibéria és az egész világ nine dash és azon túl.
Az egyetlen ok, hogy még nem elég erősek katonailag, semmi más.
Szokás szerint csak gyűlölködő fröcsögésre telik az erődből. Vádaskodsz ész nélkül, a tények és a valóság teljes figyelmenkívül hagyásával.
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 494
3 006
113
1. Kína a súlyának megfelelő helyet követel a Nap alatt, mint felemelkedő hatalom. Persze a US of A ezt nem hagyhatja, rohadt kínaiak egyre közelebb jönnek a határaikkal az amerikai bázisokhoz ugye... valaha az övék volt a fél Szibéria, Korea, Vietnam, Kazahsztán stb. Nine dash line komolyan? Az USA meg a partjaitól több ezer km-re lévő szigeteket sajátított ki, igaz 100-150 éve. Guano Islands Act megvan?
2. Ja, azért feküdnek rá a villanyautókra meg a megújulókra. Legkésőbb 2050-re elérik a co2-kibocsátásuk csúcsát, utána csökkenni fog, ennyit tudnak ígérni. Másoknak volt idejük szennyezni, úgy vélik nekik is jár ennyi idő. Azt azért nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem tesznek semmit. A műanyaghulladék behozatalát pl. betiltották, persze ezzel kellemetlen helyzetbe hozva a képmutató USA-t, amelyik addig a műanyagszemetével tömte meg a Kínába visszatérő hajókat, mivel úgysem volt mit vinniük mást visszafelé.
3. Hahaha, megint, mintha Amerika nem ugyanezt tenné... vetélytárs akadt? Hallatlan pimaszság.

Tajvan Kína szakadár tartománya, az ottani kormány Kína kormányának tekinti magát, szakadár kormány. Ezért akarják visszacsatolni. Persze van olyan irányzat is Tajvanon, hogy kikiáltják a függetlenséget, immár mint Tajvan, és nem a Kínai Köztársaság. Ez ellen is tiltakozik Peking, mert egy Kína van csak, ebben egyetértettek a KMT-vel. Csak abban nem, hogy ki a törvényes kormány. Az USA pedig szépen megegyezett Mao Ce-tunggal, hogy elismerik az egy Kína elvet, elfogadják, hogy Peking képviseli Kínátogva Amerik, ettől fa egy lázadó tartományt fegyverez fel a törvényes kormány ellen, hogy az ne tudja ott érvényesíteni a felségjogait. Miben különbözik ez a Krím orosz annexiójától?

Az, hogy a CCP annyira kommunista lenne, abban nem vagyok biztos, inkább a kínai történelem autokratikus, bürokratikus berendezkedése él tovább. A császárok elnyomták a fejlődést mert féltették a hatalmukat, a CCP és Xi is féltik a hatalmukat, ezért igyekeznek fenntartani a teljes kontrollt, kérdés hogy ez mennyiben fogja hátráltatni Kína további fejlődését. Lehet, hogy az elit a hatalma megőrzése érdekében ismét a befelé fordulást fogja választani, és a "káros külföldi hatások" megállítását a határnál, erre vannak példák a kínai történelemben, ahogy a koreaiban is (Észak-Korea ma is).

1. Kína a súlyának megfelelő helyet követel a Nap alatt, mint felemelkedő hatalom. Persze a US of A ezt nem hagyhatja, rohadt kínaiak egyre közelebb jönnek a határaikkal az amerikai bázisokhoz ugye... valaha az övék volt a fél Szibéria, Korea, Vietnam, Kazahsztán stb. Nine dash line komolyan? Az USA meg a partjaitól több ezer km-re lévő szigeteket sajátított ki, igaz 100-150 éve. Guano Islands Act megvan?
2. Ja, azért feküdnek rá a villanyautókra meg a megújulókra. Legkésőbb 2050-re elérik a co2-kibocsátásuk csúcsát, utána csökkenni fog, ennyit tudnak ígérni. Másoknak volt idejük szennyezni, úgy vélik nekik is jár ennyi idő. Azt azért nem lehet mondani, hogy egyáltalán nem tesznek semmit. A műanyaghulladék behozatalát pl. betiltották, persze ezzel kellemetlen helyzetbe hozva a képmutató USA-t, amelyik addig a műanyagszemetével tömte meg a Kínába visszatérő hajókat, mivel úgysem volt mit vinniük mást visszafelé.
3. Hahaha, megint, mintha Amerika nem ugyanezt tenné... vetélytárs akadt? Hallatlan pimaszság.

Tajvan Kína szakadár tartománya, az ottani kormány Kína kormányának tekinti magát, szakadár kormány. Ezért akarják visszacsatolni. Persze van olyan irányzat is Tajvanon, hogy kikiáltják a függetlenséget, immár mint Tajvan, és nem a Kínai Köztársaság. Ez ellen is tiltakozik Peking, mert egy Kína van csak, ebben egyetértettek a KMT-vel. Csak abban nem, hogy ki a törvényes kormány. Az USA pedig szépen megegyezett Mao Ce-tunggal, hogy elismerik az egy Kína elvet, elfogadják, hogy Peking képviseli Kínát, ettől fogva Amerika egy lázadó tartományt fegyverez fel a törvényes kormány ellen, hogy az ne tudja ott érvényesíteni a felségjogait. Miben különbözik ez a Krím orosz annexiójától?

Az, hogy a CCP annyira kommunista lenne, abban nem vagyok biztos, inkább a kínai történelem autokratikus, bürokratikus berendezkedése él tovább. A császárok elnyomták a fejlődést mert féltették a hatalmukat, a CCP és Xi is féltik a hatalmukat, ezért igyekeznek fenntartani a teljes kontrollt, kérdés hogy ez mennyiben fogja hátráltatni Kína további fejlődését. Lehet, hogy az elit a hatalma megőrzése érdekében ismét a befelé fordulást fogja választani, és a "káros külföldi hatások" megállítását a határnál, erre vannak példák a kínai történelemben, ahogy a koreaiban is (Észak-Korea ma is).
Az első résszel egyetértek, de:
"ettől fogva Amerika egy lázadó tartományt fegyverez fel a törvényes kormány ellen"
Tajvant azért jópáran elismerték függetlennek, hasonlóan Kosovóhoz.
Továbbmegyek néhányan a Vatikánt se ismerik el.

"hogy az ne tudja ott érvényesíteni a felségjogait"
Tajvan is igényt tarthat Pekingre..
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Mindig megdöbbent egyesek rajongása és mosdatása szélsőséges rezsimek iránt. Mivel azért mégiscsak vannak benne jó meglátások, csak néhányat egészítenék ki.

Mindig megdöbbent egyesek rajongása az amerikai gyűlöletkeltések, démonizálások iránt, irányuljon az Kína, Oroszország, Irán, Jugoszlávia., Észak-Korea, Kuba, Szíria, Líbia, Jemen, Irak, Afganisztán, Szomália, Szudán, Libanon, Vietnám, Laosz, Kambodzsa, stb... ellen. Érdekes módon a "szélsőséges rezsimek" nem szúrják és szúrták az amerikai szemeteket az öböl menti monarchiákban, élükön a szaúdiakkal. Bin Ladent ki is támogatta, amíg a szovjetek orra alá törte a borsot Afganisztánban? Diem (Vietnám), Mobutu (Zaire/Kongó), Batista (Kuba), Pinochet (Chile), Marcos (Fülöp-szigetek), Fujimori (Peru), Pahlavi (Irán) Suharto (Indonézia), Savimbi (Angola), Salinas (Salvador), Franco (Spanyolország), Li Szin Man (Dél-Korea) és az egyéb katonai diktatúrák szerte a világon, Thaiföldtől, Nicaraguán át országok hosszú sorában a támogatásotokat élvezték. Az általatok megpuccsolt országokat oldalakon keresztül lehetne sorolni, a kis kedvenceitek rémtetteivel együtt. Mint ahogy a háborúitokat is.
Azok után pedig, ami az USA-ban tavaly, meg idén történt, erkölcsi alapon bírálni bárkit, nevetséges és szánalmas a részetekről. Korábban is az volt, de most már....
Kína csak névleg kommunista. A valóságban jelenleg a világ egyik legkapitalistább országa. Ha kommunistákat keresel, akkor javaslom nézz körül az USA-ban. Esetleg még a nyugat-európai politikára is elismerően bólintana Marx.

1, „A kínaiak jól szeretnének élni, fejlődni, de Kínán belül” - ja, és van 17(!!!) ország irányába területi követelésük....
Csak a bolygó negyede kell nekik a mesetérképük (nine dash line) alapján, utána már én sem lennék olyan elégedetlen. Mondjuk Magyarország, ha visszakapná a trianoni területeket sem lenne elégedetlen utána :D

Tengeri szigetekről beszélsz, amelyek hovatartozása vitatott. Kínának is annyi joga van rájuk, mint másoknak. A térségben mindenkinek mindenkivel vannak ilyen vitái. Japánnak Oroszországgal, Dél-Koreával, Észak-Koreával, Tajvannal, Kínával. Dél-Koreának Észak-Koreával, Oroszországgal, Japánnal, Kínával. A Fülöp-szigeteknek Kínával, Tajvannal, Malajziával, Vietnámmal, Bruneiel. Vietnámnak a Fülöp-szigetekkel, Kínával, Tajvannal, Malajziával, Kambodzsával, Bruneiel. Indonéziának Malajziával, Kínával, Tajvannal, Ausztráliával, stb.... Nem sorolom fel a térség összes országát. Mindenkinek lényegében épp csak annyi országgal van ilyen vitája, amennyi körbe veszi.
Ettől Kína még nem fogja megszállni Japánt, Ausztráliát, Indonéziát, Koreát, vagy más országokat.
Csak hogy legyen európai példa: A spanyoloknak van területi vitája az angolokkal, a portugálokkal és Marokkóval. Mégsem szokás manapság rettegni a spanyol hódítástól. Az pár száz évvel korábban volt indokolt.

2, „Kínának nincs szüksége katonai erőre más országok kiaknázásához” - mert a világon minden nemzetközi normát leszarnak, legyen az környezetvédelem vagy szellemi tulajdon, felvásárolják a nemzetközi szervezetek vezetőit, stb. így nem is kell háború, ha minden szabályt megszegsz, minek kéne? Ezt jobb helyeken soft-hadviselésnek nevezik... (és a gazdasági érdek engedi nyugatról)

Egészen pontosan a Kínába települt amerikai és európai cégek vitték oda a szennyező iparukat, mert olcsóbb volt a munkaerő, kevesebb a környezetvédelmi, munkavédelmi, és egyéb hatósági előírás. És amerikai, európai cégek húznak a mai napig hasznot a kínai gyártásból. A szennyezés, meg a szemét legnagyobb exportőrei talán nem kellene, hogy kioktassák a világot környezetvédelemből.
Azt a szellemi tulajdont, amit a kínaiak "elloptak", ki vitte oda nekik, az extra profitra éhesen? Mit kellett volna tenniük a kínaiaknak? Maradjanak örökre a filléres munkaerő végletekig kizsákmányolható országa? A kínaiak tanulnak, fejlődnek, méghozzá viharos sebességgel. Először másolnak, azután tovább fejlesztenek.
Arról pedig Amerikából jobb ha említést se tesz senki - még a legvastagabb arcbőr mellett sem - hogy ki milyen ország, vagy szervezet vezetőit vásárolta fel, zsarolta meg, puccsolta meg, stb... Ti a saját szövetségeseitek vezetését is lehallgatjátok, megzsaroljátok, megfélemlítitek, megveszitek, vagy ha ez nem megy, akkor megpuccsoljátok. Esetleg megölitek.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Erről mesélhetnél. Tudtommal csak japánnal van területi vitája (Dokdo) a többivel nincs.

Észak-Koreával az egész félsziget a vita tárgya. Nem határ van, csak fegyverszüneti vonal.
Természetesen innentől kezdve a félsziget külső határaival kapcsolatos vita Dél-Korea vitája is, különösen ha Dél-Korea még saját álláspontot is megfogalmaz a kérdésben. Függetlenül attól, hogy a vitás területek Észak-Korea külső határait képezik.

Az oroszokkal Noktundo a vita tárgya, ami a Tuman folyó deltájának egy korábbi szigete, ma félszigete és az oroszok, valamint Észak-Korea megállapodtak, hogy az oroszoké, de Dél-Korea ezt nem ismeri el. Nem röhög! A kínaiak szigetvitái, amikre angelsoul hivatkozott, jórészt hasonlóan "nagy jelentőségű", madárszaros, lakatlan, mikroszkóppal alig látható szigetek körül folynak és csak a sajtó, meg a politika nagyítja fel azokat is.

Ugyanilyen a kínaiakkal és tajvaniakkal folytatott vita is. Az egyik északi határtartomány, Ryanggang-do (vagy déliesen Yanggang-do) egy apró része vitás Kínával, Tajvannal és persze a vitába beleszól Dél-Korea is. Ugyanez vonatkozik Rason (déliesen Nason) város közigazgatási területének egy kis részére az észak-koreai, kínai, orosz határnál. Ahogy Dél-Korea az egy Korea elvén keresztül kerül a vitába, úgy Tajvan az egy Kína elvén.

Dokdora jelentkezett Japán, Dél-Korea (aki ellenőrzés alatt tartja egy bódé, egy helikopter leszálló, egy stég és egy motorcsónak erejéig) és kevésbé ismert, hogy Észak-Korea is.

De ugye ezektől a területi vitáktól Dél-Korea még nem fogja lerohanni se Japánt, se Oroszországot, se Kínát, se Tajvant?
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 108
113
Örökláng is van Dokdón!

AF1QipMocnUE2Lq8eJvHL0iZGBuw3QWK9kCjfgiBGXs1=w720-h720-pd


És nem bódék, hanem emeletes kaszárnyák:
AF1QipPXw9OmMHPopU8-m04wrIEWKMOfy2tT0UUuOz8K=h1440
:hadonaszos:
 
Status
Not open for further replies.