Az a baj, hogy nem csak őket, hanem minket is kifosztanak:Hogyan fosztotta ki a Brit Birodalom Indiát 45 billió dollár értékben....
A "fehér ember terhe", India kifosztása....
Nagy-Britanniában gyakran mondják, hogy India gyarmatosítása, bármennyire is szörnyű volt, magának a Brit Birodalomnak nem sok gazdasági hasznot hozott. Mindenesetre maga India igazgatása is költséget jelentett Nagy-Britanniának. Így az, hogy a birodalom ilyen sokáig fennmaradt, a történelem szerint a brit jóindulat gesztusa volt. A neves közgazdász, Utsa Patnaik új tanulmánya, amelyet a Columbia University Press nemrég jelentetett meg, megsemmisítő csapást mér erre a narratívára. Patnaik közel két évszázad részletes adó- és kereskedelmi adataira támaszkodva úgy becsüli, hogy Nagy-Britannia 1765 és 1938 között összesen mintegy 45 billió dollárt vont ki Indiából. Ez elképesztő összeg. Összehasonlításképpen: A 45 billió dollár 17-szerese az Egyesült Királyság mai éves bruttó hazai össztermékének (GDP).
Hogyan történhetett ez?
Ez a kereskedelmi rendszeren keresztül történt. A gyarmati időszakot megelőzően Nagy-Britannia olyan árukat vásárolt az indiai termelőktől, mint a textil és a rizs, és a szokásos módon, többnyire ezüsttel fizetett értük, mint bármely más országban. Valami azonban 1765-ben megváltozott, nem sokkal azután, hogy a hírhedt Kelet-indiai Társaság (The East India Company, röviden EIC) átvette az ellenőrzést a szubkontinens felett, és ezzel együtt a teljes indiai kereskedelem monopóliumát.
A Kelet-indiai Társaság elkezdett adókat szedni Indiában, majd ugyanezen bevételek egy részét (körülbelül egyharmadát) ügyesen arra használta fel, hogy finanszírozza az indiai áruk brit felhasználásra történő megvásárlását célzó üzleteket. Más szóval, ahelyett, hogy saját zsebükből fizettek volna az indiai árukért, a brit kereskedők ingyen vásárolták meg azokat, "megvásárolva" a parasztoktól és a szövőktől ugyanazért a pénzért, amit éppen tőlük vettek el.
Ez nyílt csalás volt - nagyszabású lopás.
A legtöbb indiai azonban nem tudta, hogy mi folyik itt, mert nem az az ügynök szedte be az adót, aki megjelent, hogy megvásárolja az áruikat. A lopott áruk egy részét Nagy-Britanniában fogyasztották el, a többit pedig más országokba reexportálták.
A reexportrendszer lehetővé tette Nagy-Britannia számára az Európából érkező import finanszírozását is, amely számos stratégiailag fontos nyersanyagot, például vasat, kátrányt és fát tartalmazott, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a brit iparosodáshoz. Az ipari forradalom sok tekintetben közvetlenül India szisztematikus kifosztásától függött.
Ráadásul a britek az általuk ellopott árukat sokkal drágábban tudták eladni más országoknak, mint amennyiért eredetileg "megvették" őket, és nemcsak az áruk eredeti értékének 100%-át kapták meg, hanem még egy felárat is. Miután 1858-ban Brit India uralkodott (a brit gyarmati uralom korszakát Dél-Ázsiában a történészek általában Brit Raj néven emlegetik), a gyarmatosítók egy újabb különleges kiskaput vezettek be az adózás és a kereskedelem terén.
A Kelet-indiai Társaság monopóliumának felbomlása után az indiai gyártók közvetlenül exportálhatták áruikat más országokba. Nagy-Britannia azonban gondoskodott arról, hogy az ezekért az árukért történő kifizetések Londonban történjenek.
A hindusztáni brit gyarmatok térképe
Hogyan működött ez?
Lényegében bárki, aki Indiából akart árut vásárolni, ezt csak speciális tanácsi bankjegyekkel tehette meg, egy olyan egyedi papírpénzzel, amelyet csak a brit korona adott ki. És ezeket a számlákat csak úgy lehetett megszerezni, ha Londonban aranyért vagy ezüstért megvásárolták őket. Vagyis a kereskedők aranyban fizetnek Londonban a speciális papírért, majd már ezzel a papírral fizetnek az indiai gyártóknak. Amikor az indiaiak a helyi gyarmati hivatalban beváltották a számláikat, rúpiákban "fizettek" nekik az adóbevételekből - a tőlük éppen beszedett pénzből. Tehát, még egyszer mondom, de facto egyáltalán nem fizettek nekik (az indiaiaknak), egyszerűen csak becsapták őket.
Eközben London megkapta az összes aranyat és ezüstöt, amelynek közvetlenül az indiaiakhoz kellett volna kerülnie az exportért cserébe. Ez a korrupt rendszer azt jelentette, hogy még akkor is, amikor India lenyűgöző kereskedelmi többlettel rendelkezett a világ többi részével szemben (ez a többlet a 20. század elején három évtizeden át tartott), a nemzeti számlák alapján deficitesnek mutatkozott, mivel az indiai exportból származó reáljövedelmet teljes egészében Nagy-Britannia sajátította ki.
Egyesek erre a fiktív "hiányra" mutatnak rá, mint bizonyíték arra, hogy India eladósodott Nagy-Britanniának. A valóság azonban éppen az ellenkezője: Nagy-Britannia volt az, amely hatalmas mennyiségű bevételt foglalt el, amely jogosan az indiai termelőket illette volna meg. India volt az aranytojást tojó liba. Eközben ez a "hiány" azt jelentette, hogy Indiának nem volt más választása, minthogy ugyanattól a britektől vegyen fel kölcsönt importja finanszírozására.
Így India teljes lakossága arra kényszerült, hogy teljesen felesleges adósságot fizessen gyarmati urainak, ami tovább erősítette a brit ellenőrzést. Nagy-Britannia viszont az összes csalásból származó szuperprofitot a birodalmi erőszak motorjainak működtetésére használta fel - ezekből finanszírozták Kína 1840-es évekbeli lerohanását és az 1857-es indiai lázadás leverését. És mindezt azon felül, amit a brit korona már közvetlenül az indiai adófizetőktől vett el a háborúi kifizetésére. Mint Patnaik rámutat, "az India határain kívüli brit hódító háborúk költségei mindig is részben vagy egészben az indiai bevételeknek tudhatók be".
És ez még nem minden. Nagy-Britannia ezt az Indiából származó adományáramlást arra használta fel, hogy finanszírozza a kapitalizmus terjeszkedését mind Európában, mind a világ más részein, ahol európai telepesek gyarmatai voltak jelen, például Kanadában és Ausztráliában. Így nemcsak Nagy-Britannia iparosodását, hanem a nyugati világ nagy részének iparosodását is elősegítette az a folyamat, amelynek során a gyarmatoktól mindent és mindenkit (ásványkincseket, feldolgozott termékeket, reáljövedelmet stb.) elvettek (értsd: kifosztották).
Patnaik négy jól nyomon követhető gazdasági időszakot határoz meg a gyarmati India történetében 1765 és 1938 között, kiszámítja az egyes időszakok átlagos kitermelési arányát, majd szerény mértékben (5% körül, ami a piaci arány alatt van) összeadja azt az egyes időszakok közepétől napjainkig. Mindezt összeadva azt találja, hogy a teljes összeg (a tőkekiáramlás ezekből a rendszerekből) 44,6 billió dollár.
De szerinte ez a számadat is alulbecsült, mert nem tartalmazza azokat az adósságokat, amelyeket Nagy-Britannia a "Brit Raj" korszakban rótt Indiára. Ez egyszerűen elképzelhetetlenül nagy összeg. De a fosztogatás valódi mértékét a valóságban szinte lehetetlen megbecsülni és kiszámítani. Ha India képes lett volna saját adóbevételeit és devizabevételeit az ország fejlesztésébe fektetni, ahogyan azt például Japán tette, nehéz elképzelni, hogyan alakult volna végül a történelem. Indiának talán sikerült gazdasági nagyhatalommá válnia. És évszázados szegénység és nyomor elkerülhető lett volna.
Mindez kijózanító ellenpontja annak a rózsás narratívának, amelyet egyes befolyásos brit hangok hirdetnek. Niall Ferguson konzervatív történész például azt állította, hogy a brit uralom segítette India "fejlődését". David Cameron pedig miniszterelnökként azt állította, hogy a brit uralom önzetlen segítség volt Indiának. Az ilyen állítások széles körben elterjedtek a közvéleményben: a YouGov 2014-es felmérése szerint a britek 50%-a úgy véli, hogy a gyarmatosítás a gyarmatok javát szolgálta.
A brit uralom 200 éves indiai történelme során az egy főre jutó jövedelem alig nőtt. Valójában a 19. század második felében - a brit beavatkozás csúcspontján - a jövedelem Indiában a felére csökkent. Az indiaiak várható átlagos élettartama 1870 és 1920 között ötödével csökkent. Több tízmillióan haltak éhen a politika által kiváltott éhínségben.
Nagy-Britannia semmiképpen sem fejlesztette Indiát. Éppen ellenkezőleg, ahogy Patnaik munkája világosan mutatja, India volt az, aki Nagy-Britanniát fejlesztette. Mit kellene ma követelnünk Londontól? Bocsánatkérés? Abszolút. Kompenzáció? Talán - bár valószínűleg egész Nagy-Britanniában nincs elég pénz a Patnaik által megjelölt összegek fedezésére. Addig is kezdhetjük a történelem kijavításával.
Fel kell ismernünk, hogy Nagy-Britannia nem a jóindulat, hanem a fosztogatás kedvéért tartotta fenn az ellenőrzést India felett, és hogy a brit ipari növekedés nem a gőzgép és az erős intézmények sui generis (valami egyedi és egyedülálló) eredményeként jött létre, ahogyan azt a tankönyveink állítják, hanem az erőszakon alapult, és más országok és népek kifosztására épült.
(c) Jason Hinkle
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
Jön az alternatív NATO?
Megalakult az új angolszász NATO (msn.com)
Van realitása. Ha belép Kanada és Új-Zéland akkor érthető az Öt Szem hírszerzési szövetség létrehozása is.
Az angolok kilépése az Unióból így már érthető, ugyan is ha a politikai hatalmi elit nem akart volna kilépni akkor megtudták volna akadályozni, de nem tették. Azt gondolom hogy ez már egy évek óta futó projekt az USA-ban, hogy az EU-tól független katonai szövetséget építsenek ki, leválasztva Nagy-Britanniát. Nem kell az USA-nak az EU hiszti a gazdasági érdekekről (keleti nyitás) stb. Egy kicsit a németeket és a franciákat is kispadra ülteti. (Az összes többi európai EU, NATO állam ebben a történetben csak "csicska" állam. Szó nélkül azt csinálja amit az USA mond.) Az új katonai szövetség Kína ellen azt fogja eredményezni hogy egy nagyon komoly katonai szövetség jön létre Kína és Oroszország között. Ténylegesen, nem csak úgy mint ahogy jelenleg van. amolyan V. cikk éle. A félelem fogja összehozni és összetartani, félelem az USA-tól. És újra létrejönne a két pólusú világ, de most nem ideológiai szempontok alapján.
Nagy kérdés hogy, a hanyatló nyugat háborúval akarja-e a státuszát fenntartani a feltörekvő kelettel szemben?
De ez csak az én összeesküvés elméletem.
Öregbogaras szerint az összeesküvés elméletek:
1, hülyeség úgy ahogy van
2, az elmélet valós
3, az igazság sokkal durvább mint az eredeti összeesküvés elmélet
Megalakult az új angolszász NATO (msn.com)
Van realitása. Ha belép Kanada és Új-Zéland akkor érthető az Öt Szem hírszerzési szövetség létrehozása is.
Az angolok kilépése az Unióból így már érthető, ugyan is ha a politikai hatalmi elit nem akart volna kilépni akkor megtudták volna akadályozni, de nem tették. Azt gondolom hogy ez már egy évek óta futó projekt az USA-ban, hogy az EU-tól független katonai szövetséget építsenek ki, leválasztva Nagy-Britanniát. Nem kell az USA-nak az EU hiszti a gazdasági érdekekről (keleti nyitás) stb. Egy kicsit a németeket és a franciákat is kispadra ülteti. (Az összes többi európai EU, NATO állam ebben a történetben csak "csicska" állam. Szó nélkül azt csinálja amit az USA mond.) Az új katonai szövetség Kína ellen azt fogja eredményezni hogy egy nagyon komoly katonai szövetség jön létre Kína és Oroszország között. Ténylegesen, nem csak úgy mint ahogy jelenleg van. amolyan V. cikk éle. A félelem fogja összehozni és összetartani, félelem az USA-tól. És újra létrejönne a két pólusú világ, de most nem ideológiai szempontok alapján.
Nagy kérdés hogy, a hanyatló nyugat háborúval akarja-e a státuszát fenntartani a feltörekvő kelettel szemben?
De ez csak az én összeesküvés elméletem.
Öregbogaras szerint az összeesküvés elméletek:
1, hülyeség úgy ahogy van
2, az elmélet valós
3, az igazság sokkal durvább mint az eredeti összeesküvés elmélet
Igen, de most nem kell milliónyi bombát rászórni az ellenre irtózatos pénzekért, elég őket meghekkelni. Ezügyben a kelet mintha előnyben lenne.
Az nem elég. Szerintem befolyásolhatja a háború egyes szakaszait de a (vélt) győzelemhez kellenek a repülők, rakéták, és itt van a probléma. Stratégiai fegyverek terén megközelítőleg erőegyensúly van (pajzs és kard). Ennek az egyensúlynak a lebontására tett kísérletek folyamatosan napirenden vannak. Az én véleményem az hogy ha az USA stratégiai téren egy kis előnyre tenne szert, azonnal megpróbálná kiütni Oroszországot és (vagy) Kínát. Az hogy Európa menne levesbe, nem túlzottan hatná meg. Érdekes a mostani orosz politikában nem látom ezt az agresszivitást. (Tudom: Ukrajna. De az én véleményem az hogy az is az erőegyensúly megbontására tett kísérlet volt.)
https://index.hu/kulfold/2021/09/16...esult-kiralysag-franciaorszag-hadi-szerzodes/
"Kínának nagyon nem tetszik Ausztrália új védelmi szerződése az amerikaiakkal és a britekkel
Nagyon kiakadt Kína az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság által között tengeralattjáró-paktum miatt: a lépést egyebek között „rendkívül felelőtlennek” és „szűklátókörűnek” minősítették a BBC szerint.
A szerdán bejelentett megállapodás szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Ausztráliának a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építésének technológiáját biztosítja. Amint arról már beszámoltunk, a lépés közvetlen kárvallottja Franciaország, célja azonban az lehet, hogy Kína befolyását megpróbálják csökkenteni a dél-kínai tenger régiójában.
Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy kommentálta az eseményt, hogy az „súlyosan sérti a regionális békét és növeli a fegyverkezési versenyt.” Egyben hidegháborús mentalitásnak minősítette a három ország egyezményét, hozzátéve, hogy ezzel a saját érdekeinek ártanak.
Az Aukus néven futó megállapodást egy virtuális sajtókonferencián jelentette be Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit kormányfő és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök. Bár Kínát konkrétan nem említették meg, a három vezető többször is hivatkozott regionális biztonsági problémákra, amelyek állításuk szerint „jelentősen” növekednek.
ELEMZŐK SZERINT AZ EGYEZMÉNY VALÓSZÍNŰLEG A LEGJELENTŐSEBB BIZTONSÁGI MEGÁLLAPODÁS A HÁROM ORSZÁG KÖZÖTT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÓTA. A TENGERALATTJÁRÓ-EGYEZMÉNYEN FELÜL AZ AUKUS MÁS VÍZ ALATTI TECHNOLÓGIÁK ÉS KIBERTECHNOLÓGIÁK MEGOSZTÁSÁT IS MAGÁBAN FOGLALJA.
Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt, hogy a paktum „megőrzi a biztonságot és a stabilitást világszerte”, és „több száz magasan képzett munkahelyet teremt.” "
"Kínának nagyon nem tetszik Ausztrália új védelmi szerződése az amerikaiakkal és a britekkel
Nagyon kiakadt Kína az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság által között tengeralattjáró-paktum miatt: a lépést egyebek között „rendkívül felelőtlennek” és „szűklátókörűnek” minősítették a BBC szerint.
A szerdán bejelentett megállapodás szerint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Ausztráliának a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építésének technológiáját biztosítja. Amint arról már beszámoltunk, a lépés közvetlen kárvallottja Franciaország, célja azonban az lehet, hogy Kína befolyását megpróbálják csökkenteni a dél-kínai tenger régiójában.
Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy kommentálta az eseményt, hogy az „súlyosan sérti a regionális békét és növeli a fegyverkezési versenyt.” Egyben hidegháborús mentalitásnak minősítette a három ország egyezményét, hozzátéve, hogy ezzel a saját érdekeinek ártanak.
Az Aukus néven futó megállapodást egy virtuális sajtókonferencián jelentette be Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit kormányfő és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök. Bár Kínát konkrétan nem említették meg, a három vezető többször is hivatkozott regionális biztonsági problémákra, amelyek állításuk szerint „jelentősen” növekednek.
ELEMZŐK SZERINT AZ EGYEZMÉNY VALÓSZÍNŰLEG A LEGJELENTŐSEBB BIZTONSÁGI MEGÁLLAPODÁS A HÁROM ORSZÁG KÖZÖTT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÓTA. A TENGERALATTJÁRÓ-EGYEZMÉNYEN FELÜL AZ AUKUS MÁS VÍZ ALATTI TECHNOLÓGIÁK ÉS KIBERTECHNOLÓGIÁK MEGOSZTÁSÁT IS MAGÁBAN FOGLALJA.
Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt, hogy a paktum „megőrzi a biztonságot és a stabilitást világszerte”, és „több száz magasan képzett munkahelyet teremt.” "
https://rusvesna.su/news/1631802684
"Monumentális nukleáris szövetség Kína ellen: Mi az AUKUS
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália összefogott, hogy harcoljon Kína ellen a Csendes- és az Indiai-óceánon. Az AUKUS (Ausztrália, Egyesült Királyság, USA) nevű új katonai szövetség létrehozása már nemcsak Kínát, hanem a franciaországi NATO-szövetségeseket és az új-zélandi szomszédokat is felbosszantotta.
Félelem Kínától
Az AUKUS létrehozását Joe Biden amerikai elnök, valamint Boris Johnson és Scott Morrison brit és ausztrál miniszterelnök egy közös online konferencián jelentette be. Mulatságos, hogy a konferencia alatt Joe Biden elfelejtette Morrison nevét, és "annak a fickónak odalent" nevezte.
A szövetség a katonai együttműködésre összpontosít. Ez a szervezet elkülönül a Öt szem hírszerzési szövetségtől, amely Kanadát és Új-Zélandot is magában foglalja. A felek együttműködnek a Csendes- és az Indiai-óceánon folytatott védelmi együttműködés terén.
"Ez történelmi lehetőség a három ország és a hasonlóan gondolkodó szövetségesek és partnerek számára, hogy megvédjék a közös értékeket és előmozdítsák a biztonságot és a jólétet az Indo-csendes-óceáni térségben" - áll a közös nyilatkozatban.
Az országok vezetői nem beszéltek nyíltan Kínáról, de egyértelmű, hogy a térségben Kínával való szembenállásról van szó. Nagy-Britanniának és az államoknak pontosan ehhez volt szükségük Ausztrália részvételére, nem messze Ázsiától.
Kína katonai megerősödése és növekvő agressziója komoly aggodalomra ad okot az Egyesült Államok számára. Pekinget azzal is vádolják, hogy növeli jelenlétét a Dél-kínai-tengeren, ahol vitatott területek vannak, köztük Tajvan szigete. Kína emellett nagymértékben beruház katonai képességeibe, és parti őrségét haditengerészeti flottává alakította át. Kína aktívan befektet a Csendes-óceán különböző szigetein is.
Nukleáris meghajtású hajók Ausztrália számára
Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat kap a két óceán vizeinek ellenőrzésére. Sokkal gyorsabbak és nehezebb felderíteni őket, mint a hagyományos hajókat. Az atommeghajtású tengeralattjárók ráadásul hónapokig víz alatt maradhatnak, több fegyvert hordozhatnak és nagyobb távolságokra lőhetnek ki rakétákat.
Azáltal, hogy az USA baráti atom-tengeralattjárókat telepít Ázsia partjainál, döntő befolyásra tesz szert a térségben. Az Egyesült Államok 50 év után először osztja meg a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építésének technológiáját. Ezt megelőzően az Egyesült Királyság az Egyesült Államoktól kapta a technológiát. Ausztrália lesz a hetedik ország a világon, amely nukleáris meghajtású tengeralattjárókat használ, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India és Oroszország után.
A következő másfél évben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság támogatja Ausztrália nukleáris tengeralattjáróprogramját. Adelaide-ben mindhárom országból műszaki és stratégiai csoportok dolgoznak majd a tengeralattjárókon.
Ez a szerződés máris keményen sújtotta Franciaországot. Az ausztrál és a francia kormány 20 dízel tengeralattjáró szállítására kötött szerződést, amelyet most fel kell bontani.
Francia tisztviselők máris azt mondták, hogy a szerződés felmondása a két ország közötti összhang hiányát mutatja. A francia ország nagyon csalódott a tapasztalatok miatt.
A Franciaországgal kötött tengeralattjáró-építési szerződés értéke 90 milliárd dollár volt, és még 2016-ban írták alá. A szerződés felmondása súlyos csapás a NATO-ország hadiiparára.
Gerard Araud, Franciaország volt amerikai nagykövete szerint Ausztrália hátba szúrta Franciaországot.
"Franciaországnak sokkal könnyebb lett volna felajánlania Ausztráliának egy nukleáris meghajtású tengeralattjárót" - mondta Araud.
Mint látható, a NATO-szövetségesek nagyon elégedetlenek az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni térségbeli fellépéseivel. A jövőben ez negatív hatással lehet a közös szövetséges kezdeményezésekre.
Hogyan reagált Kína
A Washingtoni Kínai nagykövetség azzal vádolta az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ausztráliát, hogy "a hidegháborús mentalitást és ideológiai előítéleteket" élesztik fel. Ott olyan blokkok létrehozásáról tárgyalnak, amelyek harmadik felek érdekeit célozzák meg.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian "rendkívül felelőtlennek" nevezte az Egyesült Államokat. Kína aggódik amiatt, hogy az USA nukleáris technológiát oszt meg Ausztráliával.
"A megállapodás súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, fokozza a fegyverkezési versenyt és aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. A nemzetközi közösségnek, beleértve a szomszédos országokat is, minden oka megvan arra, hogy kételkedjen Ausztrália őszinteségében. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok geopolitikai játékeszközként használja a nukleáris exportot. Kína szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet" - mondta a kínai diplomata.
Új-Zéland nélkül
A térségben nem minden amerikai szövetséges örül ennek a fejleménynek. Új-Zéland már bejelentette, hogy az ausztrál atom-tengeralattjárók nem léphetnek be a felségvizeire.
Az a tény, hogy Új-Zéland atomfegyvermentes övezet. A 20. században számos nukleáris kísérletet hajtottak végre a Csendes-óceánon, ezért Óceánia iránti szolidaritásból Új-Zéland megakadályoz minden atomprojektet.
Az új-zélandi kormány azt állítja, hogy nem kérték fel az új szövetségben való részvételre. Jacinda Ardern, az ország miniszterelnöke szerint azonban egy ilyen ajánlatot mindenképpen visszautasítottak volna. Az ellenzék ezzel szemben azt állítja, hogy a kormány egyszerűen nem tudott az AUKUS létrehozásáról.
David Capie, a wellingtoni Victoria Egyetem Stratégiai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint az új szövetség kiemeli, hogy Ausztrália sokkal mélyebben integrálódik az amerikai védelmi és biztonsági tervezésbe. A békevízió szempontjából Ausztrália és Új-Zéland ellentétes pólusokat alkot.
Shi Yinhong, a kínai Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint a hadsereg kiépítése arra készteti majd Pekinget, hogy kompromisszummentes megközelítéssel és ellenintézkedésekkel válaszoljon. Különösen akkor, ha ausztrál tengeralattjárók közös hadgyakorlatokra mennek a Dél-kínai-tengerre."
"Monumentális nukleáris szövetség Kína ellen: Mi az AUKUS
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália összefogott, hogy harcoljon Kína ellen a Csendes- és az Indiai-óceánon. Az AUKUS (Ausztrália, Egyesült Királyság, USA) nevű új katonai szövetség létrehozása már nemcsak Kínát, hanem a franciaországi NATO-szövetségeseket és az új-zélandi szomszédokat is felbosszantotta.
Félelem Kínától
Az AUKUS létrehozását Joe Biden amerikai elnök, valamint Boris Johnson és Scott Morrison brit és ausztrál miniszterelnök egy közös online konferencián jelentette be. Mulatságos, hogy a konferencia alatt Joe Biden elfelejtette Morrison nevét, és "annak a fickónak odalent" nevezte.
A szövetség a katonai együttműködésre összpontosít. Ez a szervezet elkülönül a Öt szem hírszerzési szövetségtől, amely Kanadát és Új-Zélandot is magában foglalja. A felek együttműködnek a Csendes- és az Indiai-óceánon folytatott védelmi együttműködés terén.
"Ez történelmi lehetőség a három ország és a hasonlóan gondolkodó szövetségesek és partnerek számára, hogy megvédjék a közös értékeket és előmozdítsák a biztonságot és a jólétet az Indo-csendes-óceáni térségben" - áll a közös nyilatkozatban.
Az országok vezetői nem beszéltek nyíltan Kínáról, de egyértelmű, hogy a térségben Kínával való szembenállásról van szó. Nagy-Britanniának és az államoknak pontosan ehhez volt szükségük Ausztrália részvételére, nem messze Ázsiától.
Kína katonai megerősödése és növekvő agressziója komoly aggodalomra ad okot az Egyesült Államok számára. Pekinget azzal is vádolják, hogy növeli jelenlétét a Dél-kínai-tengeren, ahol vitatott területek vannak, köztük Tajvan szigete. Kína emellett nagymértékben beruház katonai képességeibe, és parti őrségét haditengerészeti flottává alakította át. Kína aktívan befektet a Csendes-óceán különböző szigetein is.
Nukleáris meghajtású hajók Ausztrália számára
Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat kap a két óceán vizeinek ellenőrzésére. Sokkal gyorsabbak és nehezebb felderíteni őket, mint a hagyományos hajókat. Az atommeghajtású tengeralattjárók ráadásul hónapokig víz alatt maradhatnak, több fegyvert hordozhatnak és nagyobb távolságokra lőhetnek ki rakétákat.
Azáltal, hogy az USA baráti atom-tengeralattjárókat telepít Ázsia partjainál, döntő befolyásra tesz szert a térségben. Az Egyesült Államok 50 év után először osztja meg a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építésének technológiáját. Ezt megelőzően az Egyesült Királyság az Egyesült Államoktól kapta a technológiát. Ausztrália lesz a hetedik ország a világon, amely nukleáris meghajtású tengeralattjárókat használ, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India és Oroszország után.
A következő másfél évben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság támogatja Ausztrália nukleáris tengeralattjáróprogramját. Adelaide-ben mindhárom országból műszaki és stratégiai csoportok dolgoznak majd a tengeralattjárókon.
Ez a szerződés máris keményen sújtotta Franciaországot. Az ausztrál és a francia kormány 20 dízel tengeralattjáró szállítására kötött szerződést, amelyet most fel kell bontani.
Francia tisztviselők máris azt mondták, hogy a szerződés felmondása a két ország közötti összhang hiányát mutatja. A francia ország nagyon csalódott a tapasztalatok miatt.
A Franciaországgal kötött tengeralattjáró-építési szerződés értéke 90 milliárd dollár volt, és még 2016-ban írták alá. A szerződés felmondása súlyos csapás a NATO-ország hadiiparára.
Gerard Araud, Franciaország volt amerikai nagykövete szerint Ausztrália hátba szúrta Franciaországot.
"Franciaországnak sokkal könnyebb lett volna felajánlania Ausztráliának egy nukleáris meghajtású tengeralattjárót" - mondta Araud.
Mint látható, a NATO-szövetségesek nagyon elégedetlenek az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni térségbeli fellépéseivel. A jövőben ez negatív hatással lehet a közös szövetséges kezdeményezésekre.
Hogyan reagált Kína
A Washingtoni Kínai nagykövetség azzal vádolta az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ausztráliát, hogy "a hidegháborús mentalitást és ideológiai előítéleteket" élesztik fel. Ott olyan blokkok létrehozásáról tárgyalnak, amelyek harmadik felek érdekeit célozzák meg.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian "rendkívül felelőtlennek" nevezte az Egyesült Államokat. Kína aggódik amiatt, hogy az USA nukleáris technológiát oszt meg Ausztráliával.
"A megállapodás súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, fokozza a fegyverkezési versenyt és aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. A nemzetközi közösségnek, beleértve a szomszédos országokat is, minden oka megvan arra, hogy kételkedjen Ausztrália őszinteségében. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok geopolitikai játékeszközként használja a nukleáris exportot. Kína szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet" - mondta a kínai diplomata.
Új-Zéland nélkül
A térségben nem minden amerikai szövetséges örül ennek a fejleménynek. Új-Zéland már bejelentette, hogy az ausztrál atom-tengeralattjárók nem léphetnek be a felségvizeire.
Az a tény, hogy Új-Zéland atomfegyvermentes övezet. A 20. században számos nukleáris kísérletet hajtottak végre a Csendes-óceánon, ezért Óceánia iránti szolidaritásból Új-Zéland megakadályoz minden atomprojektet.
Az új-zélandi kormány azt állítja, hogy nem kérték fel az új szövetségben való részvételre. Jacinda Ardern, az ország miniszterelnöke szerint azonban egy ilyen ajánlatot mindenképpen visszautasítottak volna. Az ellenzék ezzel szemben azt állítja, hogy a kormány egyszerűen nem tudott az AUKUS létrehozásáról.
David Capie, a wellingtoni Victoria Egyetem Stratégiai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint az új szövetség kiemeli, hogy Ausztrália sokkal mélyebben integrálódik az amerikai védelmi és biztonsági tervezésbe. A békevízió szempontjából Ausztrália és Új-Zéland ellentétes pólusokat alkot.
Shi Yinhong, a kínai Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint a hadsereg kiépítése arra készteti majd Pekinget, hogy kompromisszummentes megközelítéssel és ellenintézkedésekkel válaszoljon. Különösen akkor, ha ausztrál tengeralattjárók közös hadgyakorlatokra mennek a Dél-kínai-tengerre."
"Ez a szervezet elkülönül a Öt szem hírszerzési szövetségtől"
Homályban vagyok, nem értem. Hogy különülne el? A kanadai hírszerzési infót nem kapja meg az AUKUS de megkapja USA, Ausztrália és Nagy-Britannia? Fordítva még igaz lehetne de akkor is hülyeség jön ki. USA, Ausztrália és Nagy-Britannia nem adja át az Öt Szem szövetség ellenére sem az infót Kanadának? Valaki kapcsolja fel a lámpát mert sötétben vagyok
Homályban vagyok, nem értem. Hogy különülne el? A kanadai hírszerzési infót nem kapja meg az AUKUS de megkapja USA, Ausztrália és Nagy-Britannia? Fordítva még igaz lehetne de akkor is hülyeség jön ki. USA, Ausztrália és Nagy-Britannia nem adja át az Öt Szem szövetség ellenére sem az infót Kanadának? Valaki kapcsolja fel a lámpát mert sötétben vagyok
Climate Lockdowns: New CO2 monitoring credit card enables tracking of ‘carbon footprint on every purchase’ – ‘Monitors & cuts off spending when we hit our carbon max’ – Mastercard & UN join forces
Climate Lockdowns: New CO2 monitoring credit card enables tracking of ‘carbon footprint on every purchase’ – ‘Monitors & cuts off spending when we hit our carbon max’ – Mastercard & UN join forces
Get ready for a Chinese-style social credit system scoring when it comes to your personal spending habits and how they impact “climate change.” A new credit card called Doconomy, has la…
www.climatedepot.com
Jó, hogy a vállalatoknak van nagy ökolábnyoma és nem az egyéneknek. Azért elképzelem, amikor Mr.Reach épp kredit kártyával akar fizetni az új V12-es Rolls-ért ... erre jön az üzenet, hogy STOP! Vagy elég napi rendszerességgel stake-et rendelni, hogy megálljt jelezzen egy eszköz amit önként és dalolva használunk.Climate Lockdowns: New CO2 monitoring credit card enables tracking of ‘carbon footprint on every purchase’ – ‘Monitors & cuts off spending when we hit our carbon max’ – Mastercard & UN join forces
Climate Lockdowns: New CO2 monitoring credit card enables tracking of ‘carbon footprint on every purchase’ – ‘Monitors & cuts off spending when we hit our carbon max’ – Mastercard & UN join forces
Get ready for a Chinese-style social credit system scoring when it comes to your personal spending habits and how they impact “climate change.” A new credit card called Doconomy, has la…www.climatedepot.com
Egyelőre még működik a készpénz, és a bitcoin/ethereum/társai. Azt ugyanis nehezebb központilag "cenzúrázni"... Méghogy nincs rájuk szükség, és környezetszennyezőek! Ha ez a szabadság ára, akkor rajta!Climate Lockdowns: New CO2 monitoring credit card enables tracking of ‘carbon footprint on every purchase’ – ‘Monitors & cuts off spending when we hit our carbon max’ – Mastercard & UN join forces
Climate Lockdowns: New CO2 monitoring credit card enables tracking of ‘carbon footprint on every purchase’ – ‘Monitors & cuts off spending when we hit our carbon max’ – Mastercard & UN join forces
Get ready for a Chinese-style social credit system scoring when it comes to your personal spending habits and how they impact “climate change.” A new credit card called Doconomy, has la…www.climatedepot.com
T
Törölt tag 4082
Guest
Gondolkodtam hova válaszoljak, talán ide.
Amit az EUról írsz azzal sajnos teljesen egyetértek. Egy aktualizált Petőfi idézettel:
"Konduljanak meg a vészharangok
Nekem is egy kötelet kezembe
Reszketek, de nem a félelemtől
Fájdalom, és düh habzik szívembe
Fájdalom, mert az öreg kontinensre
Új viharnak közeledtét látom,
És düh mert tétlenkedünk
Mert nem szakad le szemünkről az álom
...
...
Ébredj ébredj istenverte földrész
Aki ott az elsők közt lehetnél
És kárhozatos lomhaságod által
Mindig hátul, s alant hevertél
Avagy, az Euról mindent elmond, hogy egy lakossagban kevesebb mint harmad akkora, még ppp gdpt nézve is ötód akkora Oroszország nyugodtan packázik vele, és nem kifejezetten vesztesnek látszik ebben a harcban.
Viszont Kínát én nem látom többnek mint Oo-t. Egy lokális szuperhatalom (értsd a saját akciórádiuszán belül képes egy szuperhatalom erejével odavágni, de ez az akciórádiusz nem terjed ki az egész laposföldre.
Amit leírsz, hogy itben hol vannak igaz, csak ez nem csúcstech. Ez súlyos lemaradás. És pont amiatt nem látom azt, hogy ez változni fog, mert valamikor a 90es évek közepén a hajtóműtechnológiával állt úgy, mint most azokban, amiket felsoroltál. És akkor levette róla a kezét Oo. És azóta szenvednek azzal, hogy azt a szintet megugorják, ami ahhoz kell, hogy a 80as évek eleji szovjet hajtóműveket elérjék. Ahogy kb mindenhol, ahol a nyugati, és keleti gólem azt mondja, h figy, oldd meg jön a leállás. Így nem látom bennük még az új Szut se, nemhogy az új Eut
Igazából ha a színfalak mögé próbálok lesni, a korlátozzuk, hogy mennyi kaját lehet venni, az a jegyrendszer. Ezt meg kb a szuban se lehetett volna a 70es évek után generálisan ellőni. Nem hogy nyugaton.
És akkor még pár szó az Euról.
Ez most saját területről lesz, de a biolon belül az euroatlanti kultúrában van az orosz módi:
Te odamész a bizottsághoz, és megmondod ezt szeretnéd kutatni. Itt több kevésbé szakmai szempontok alapján javasolnak a politikusoknak, és ők rengeteg szempont alapján eldöntik, hogy kapsz-e rá pénzt.
Van az USA módi, ott az eleje ugyanaz, csak a politikai kör inkább kimarad, mint nem.
És van az Eu ahol a politikusok megmondják, hogy milyen témákat lehet kutatni, és te azokba próbálod beszuszakolni a kutatásod mert arra kapsz pénzt.
Hogy melyik hatékony? Hát mindenki döntse el, de valahogy az új technológiás gyógyszerek nem az euból jönnek...
Ma volt riport Leon panettával a szkájnyúzon.
Két érdekes kérdés és válasz:
1. A háromoldalú megállapodás miatt veszélyben lesznek e a brit érdekek a franszoák által?
Válasz: Nagy szemöldökhúzás. / látszott, hogy váratlanul érte a kérdés./
Aztán elkezdett terelni az usa érdekekrő a közel keleten, meg itt ott. Szóval úgy tünt, mintha igent akart volna mondani, csak visszafogta magát és terelt egy jót. De logikus is. Könnyen elmaradhat egy két terror támadás veszélyt jelző üzenet parisbol londonba. Aztán a britek szedhetik a törmelékeket az utcákon. A világtengerek szigetvilágaiban is lehet tér a britek szivatására. Elég ha valaki félrenéz jókor, vagy bátorít, ha kell.
2. Igaz e, hogy az usa külpolitika jelenleg egy dologról szól: kína.
Válasz: Ugyanolyan szemöldökhúzás, aztán elkezdte bizonygatni, hogy megvédik az usa és szövetséges érdekeket a dél kínai tengeren.
Szóval nekem erre is igen a válasz virágnyelven.
Így kimondható, hogy ami nem távolkelet, az mától mellékhadszintér?
Igy az eu helyén vákum jön létre. Ezt ki fogja betölteni? Moszkva, Sztambul, London, Berlin? Vagy együtt?
Két érdekes kérdés és válasz:
1. A háromoldalú megállapodás miatt veszélyben lesznek e a brit érdekek a franszoák által?
Válasz: Nagy szemöldökhúzás. / látszott, hogy váratlanul érte a kérdés./
Aztán elkezdett terelni az usa érdekekrő a közel keleten, meg itt ott. Szóval úgy tünt, mintha igent akart volna mondani, csak visszafogta magát és terelt egy jót. De logikus is. Könnyen elmaradhat egy két terror támadás veszélyt jelző üzenet parisbol londonba. Aztán a britek szedhetik a törmelékeket az utcákon. A világtengerek szigetvilágaiban is lehet tér a britek szivatására. Elég ha valaki félrenéz jókor, vagy bátorít, ha kell.
2. Igaz e, hogy az usa külpolitika jelenleg egy dologról szól: kína.
Válasz: Ugyanolyan szemöldökhúzás, aztán elkezdte bizonygatni, hogy megvédik az usa és szövetséges érdekeket a dél kínai tengeren.
Szóval nekem erre is igen a válasz virágnyelven.
Így kimondható, hogy ami nem távolkelet, az mától mellékhadszintér?
Igy az eu helyén vákum jön létre. Ezt ki fogja betölteni? Moszkva, Sztambul, London, Berlin? Vagy együtt?
T
Törölt tag 008
Guest
K
kamm
Guest
Hat, Bidennek gyorsan sikerült szetvernie meg azt is, ami Trump ámokfutása után megmaradt az euroatlanti szövetségből úgy, hogy annak visszaepiteset célozta meg... bele sem merek gondolni, mi penne itt, ha Biden is megutalna az európai szövetségeseket.
Reuters: Germany warns of lost U.S. trust as France wins EU support.
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/ERWA33XAHNLBNPR3T3UOZ464QE.jpg)
www.reuters.com
Reuters: Germany warns of lost U.S. trust as France wins EU support.
Germany warns of lost U.S. trust as France wins EU support
Germany joined France on Tuesday in berating the United States for negotiating a security pact in secret with Australia and Britain that cost Paris a lucrative defence deal, while the EU's top official said such behaviour was unacceptable.
www.reuters.com
China’s Digital Yuan: An Alternative to the Dollar-Dominated Financial System
Jó hosszú indiai elemzés a digitális yuanról, az abban rejlő lehetőségekről, az eddig elvégzett munkáról azért hogy nemzetközivé tegyék és milyen tényezők segítik ezt. Illetve megemlítik azokat a tényezőket hogy milyen akadályokat kell legyőzni ennek érdekében. Hosszú, de nagyon érdekes olvasmány.
Jó hosszú indiai elemzés a digitális yuanról, az abban rejlő lehetőségekről, az eddig elvégzett munkáról azért hogy nemzetközivé tegyék és milyen tényezők segítik ezt. Illetve megemlítik azokat a tényezőket hogy milyen akadályokat kell legyőzni ennek érdekében. Hosszú, de nagyon érdekes olvasmány.
K
kamm
Guest
http://politic.karpat.in.ua/?p=30546&lang=hu
"Skandináv katonai szövetséget hoznak létre Oroszországgal szemben
Svédország a közeljövőben védelmi együttműködési megállapodás aláírására készül Dániával és Norvégiával a balti térség romló biztonsági helyzete nyomán – közölte csütörtökön a svéd TV4 közszolgálati televízió.
„Ha válsághelyzet alakulna ki, lényegesen jobban fel tudunk készülni azáltal, hogy összehangoljuk terveinket a régióban” – jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a TV4-nek nyilatkozva. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gyorsabban fogunk tudni reagálni” – fűzte hozzá a tárcavezető. Hultqvist szerint a három skandináv ország együttes erőforrásai képesek lesznek elriasztani a lehetséges ellenfeleket.
„Tudjuk, hogy Oroszország kész katonai erőt alkalmazni politikai céljai elérésére” – emelte ki a védelmi tárcavezető. Svédország bár nem tagja a NATO-nak, szoros kapcsolatokat ápol az észak-atlanti katonai szövetséggel. Az Oroszországgal fokozódó feszültségek hátterében az utóbbi időben úgy döntött, hogy újjáépíti évtizedeken át elhanyagolt védelmi erőit. A stockholmi vezetés ezért növelte védelmi kiadásait a többi között Patriot rakétaelhárító rendszer beszerzésével az Egyesült Államoktól, illetve elmélyítette katonai együttműködését a NATO-val és szomszédaival, köztük Finnországgal is."
Az " angolszász NATO" után itt a "skandináv NATO", ami dedikáltan Oroszország ellen készül.
Aminek különös érdekessége hogy tagja a nem NATO tag Svédország- ügyesen bevonják a NATO struktúrájába?
(Rövid idő után lett egy nagy exluzív rész NATO szövetség Kína ellen, és egy kicsi (ez csak részben NATO) Oroszország ellen - persze nyilván "véletlen")
Viszont a finnek (egyelőre?) nincsenek benne.
Ez most egy úgy stratégia, hogy kicsi célzatos csoportokat hoznak létre?
"Skandináv katonai szövetséget hoznak létre Oroszországgal szemben
Svédország a közeljövőben védelmi együttműködési megállapodás aláírására készül Dániával és Norvégiával a balti térség romló biztonsági helyzete nyomán – közölte csütörtökön a svéd TV4 közszolgálati televízió.
„Ha válsághelyzet alakulna ki, lényegesen jobban fel tudunk készülni azáltal, hogy összehangoljuk terveinket a régióban” – jelentette ki Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a TV4-nek nyilatkozva. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gyorsabban fogunk tudni reagálni” – fűzte hozzá a tárcavezető. Hultqvist szerint a három skandináv ország együttes erőforrásai képesek lesznek elriasztani a lehetséges ellenfeleket.
„Tudjuk, hogy Oroszország kész katonai erőt alkalmazni politikai céljai elérésére” – emelte ki a védelmi tárcavezető. Svédország bár nem tagja a NATO-nak, szoros kapcsolatokat ápol az észak-atlanti katonai szövetséggel. Az Oroszországgal fokozódó feszültségek hátterében az utóbbi időben úgy döntött, hogy újjáépíti évtizedeken át elhanyagolt védelmi erőit. A stockholmi vezetés ezért növelte védelmi kiadásait a többi között Patriot rakétaelhárító rendszer beszerzésével az Egyesült Államoktól, illetve elmélyítette katonai együttműködését a NATO-val és szomszédaival, köztük Finnországgal is."
Az " angolszász NATO" után itt a "skandináv NATO", ami dedikáltan Oroszország ellen készül.
Aminek különös érdekessége hogy tagja a nem NATO tag Svédország- ügyesen bevonják a NATO struktúrájába?
(Rövid idő után lett egy nagy exluzív rész NATO szövetség Kína ellen, és egy kicsi (ez csak részben NATO) Oroszország ellen - persze nyilván "véletlen")
Viszont a finnek (egyelőre?) nincsenek benne.
Ez most egy úgy stratégia, hogy kicsi célzatos csoportokat hoznak létre?
- Status