[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Az afgán elnök adminisztrációs hivatalának főigazgatója szerdán meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tálibok nem állnak készen a politikai rendezésre, miután a radikális iszlamista lázadók visszautasították a részvételt az afganisztáni rendezést célzó törökországi konferencián.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227427/
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
16 933
53 499
113
Az afgán elnök adminisztrációs hivatalának főigazgatója szerdán meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tálibok nem állnak készen a politikai rendezésre, miután a radikális iszlamista lázadók visszautasították a részvételt az afganisztáni rendezést célzó törökországi konferencián.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227427/


Kituno következtetés, politikusnak kellene állnia.
 
  • Tetszik
Reactions: KoviUbi and Pogány

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Rakéta csapódott a kelet-afganisztáni Kunar tartomány székhelyének kormányzati épületébe, ahol éppen diákok koránszavaló versenyét tartották. Legalább tizenhatan megsebesültek, főként tizenévesek.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227641/
 
W

Wilson

Guest
Az afganisztáni háború privatizációja

US-Special-Forces-Afghanistan-disguise.jpg

Afgánnak "álcázott" amerikai különleges erők.


Több mint 18 000 Pentagon-alvállalkozó tartózkodik Afganisztánban, míg a hivatalos csapatok száma 2500 fő. Joe Biden kivonja a katonák e kis csoportját, hátrahagyva az amerikai különleges erőket, zsoldosokat és felderítőket - privatizálva és csökkentve a háború kiterjedését, de nem megszüntetve azt.

Április 14-én Joe Biden elnök azt mondta, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások 20. évfordulóján véget vet az Egyesült Államok leghosszabb háborújának, és kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból. Addigra több mint 6000 NATO-katonát is kivonnak.
"Az afganisztáni háború soha nem volt generációs dolog" - mondta Biden a Fehér Házban tartott beszédében, ahol George W. Bush elnök 2001 októberében bejelentette a háborút. - Megtámadtak minket. Világos célokkal indultunk háborúba. Ezeket a célokat elértük. Bin Laden halott, az al-Kaida "eltűnt" Afganisztánban, és itt az ideje, hogy végleg véget vessünk a háborúnak. "

Biden állítása, miszerint örökre véget vet a háborúnak, félrevezető. Amint arról a The New York Times beszámolt, az amerikai csapatok hivatalos kivonása után az USA-nak "a titkos különleges műveleti erőinek, a Pentagon vállalkozóinak és a titkos hírszerzés ügynökeinek bonyolult és sajátos keveréke" Afganisztánban marad. Feladatuk az lesz, hogy "azonosítsák,megtalálják és megtámadják az al-Kaida vagy az Iszlám Állam legveszélyesebb fenyegetéseit - mondták jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselők".

A The Times továbbá arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államoknak az Öböl-régióban, valamint Jordániában több légi támaszpontja van, Katarban pedig egy fő parancsnokság, amely Afganisztánban nagy hatótávolságú bombázók vagy felfegyverzett drónok indítóállásaként szolgálhat.
Matthew Hoch, a hadirokkant veterán, aki 2009-ben a háború elleni tiltakozásul elhagyta a Külügyminisztériumot, azt mondta, hogy egy valódi afganisztáni békefolyamat "attól függ, hogy a külföldi erők elhagyják-e Afganisztánt".
Ezen túlmenően Hoch azt mondta: "Akár elhagyja Afganisztánt a 3500 elismert amerikai katona, akár nem, az amerikai hadsereg továbbra is jelen lesz a különleges erők több ezer katonája és a CIA személyzete formájában Afganisztánban és környékén, a térség szárazföldi bázisain és repülőgép-hordozóira telepített több tucatnyi személyzettel felszerelt támadó repülőgépen és drónszázadon keresztül, valamint hajókon és tengeralattjárókon elhelyezett cirkálórakéták százain keresztül. "

Biden elnök nyilatkozatának értelmetlensége világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a Pentagon minden egyes afganisztáni katonára vagy katonanőre több mint hét vállalkozót alkalmaz, ami több, mint egy évtizeddel ezelőtt minden egyes katonára vagy katonanőre egy vállalkozó jutott.
A Védelmi Minisztérium jelentése szerint januárban több mint 18 000 vállalkozó maradt Afganisztánban, a hivatalos csapaterő pedig 2500 főre csökkent.

Ezek az eredmények az amerikai kormány stratégiáját tükrözik, amely a háborút magán zsoldos vállalatoknak szervezi ki, és amely a háborút a nyilvánosságtól való eltávolításának és az ellenvélemény megakadályozásának eszköze, mivel viszonylag kevés amerikait érint közvetlenül. A zsoldosok többsége egykori katonai veterán, bár egy részük harmadik országbeli állampolgár, akik katonai szolgálatukért csekély fizetést kapnak.

Az egyik legnagyobb zsoldoscég a DynCorp International of Falls Church Virginia, amely 2019-től több mint 7 milliárd dolláros kormányzati szerződést kapott az afgán hadsereg kiképzésére és az afganisztáni katonai bázisok működtetésére.
A DynCorp 2002 és 2013 között a külügyminisztérium összes támogatásának 69 százalékát kapta. A Forbes magazin "az iraki és afganisztáni háború egyik nagy nyertesének" nevezte - szinte mindenki más a vesztes.

Az afganisztáni amerikai stratégia mintája az 1959-1975 közötti titkos laoszi háború lesz, ahol a CIA több száz civil vállalkozóval dolgozott együtt, akik civil ruhában felderítő repülőgépeket repültek, földi bázisokat üzemeltettek és radarállomásokat üzemeltettek, miközben saját magánhadsereget toboroztak a hmongok között a kommunista Pathet Lao ellen.

A CIA és a különleges erők ismét megpróbáltak törzsi elemeket toborozni Afganisztánban, és Laoszhoz hasonlóan törzsi és felekezeti viszályokba keveredtek.
Az amerikai különleges erők harcosai éveken át az afgán biztonsági erőket is kiképezték, mint helyettes hadseregek, és elfogó- és gyilkos küldetéseket hajtottak végre, amelyek folytatódhatnak - a csapatok hivatalos kivonása ellenére.

Jim Inhofe republikánus "héja"vázolta Biden kivonulási tervét, mondván, hogy ez "vakmerő és veszélyes döntés". Egy önkényes időzítés valószínűleg veszélyeztetné csapatainkat, veszélyeztetné az általunk elért eredményeket, és polgárháborúhoz vezetne Afganisztánban - és táptalajt teremtene a nemzetközi terroristáknak. "

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy ő egy védelmi lobbista. A vezető fegyvergyártó Raytheon részvényeibe fektetett be, miközben a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának elnökeként a védelmi költségvetés növelését szorgalmazta.

Inhofe értékelése hibás, többek között azért, mert az USA a 19 éve tartó háború alatt nem sok előrelépést ért el (a Council on Foreign Relations szerint a tálibok erősebbek, mint 2001 óta bármikor, és Afganisztán mintegy ötödét tartják ellenőrzésük alatt), és Afganisztán soha nem volt igazán a nemzetközi terroristák táptalaja.

A 911-es gépeltérítők többnyire Szaúd-Arábiából érkeztek, és a tálibok beleegyeztek, hogy a 911-es támadások után átadják Oszama bin Ladent egy nemzetközi bíróságnak, amit ők soha nem támogattak. Az afganisztáni háború a végtelenségig folytatódni fog, nem a terrorizmus veszélye miatt - amelyet az amerikai katonai jelenlét fokoz -, hanem azért, mert az Egyesült Államok nem adja fel a területét a térségben.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy legalább két katonai támaszpontot kíván fenntartani Afganisztánban, miután hivatalosan csökkentette a csapatok létszámát és több mint 1000 bázist hozott létre a háború alatt.

Sam bácsi az afgánok ásványkincseit is szereti. 2007-ben az amerikai földtani intézet közel 1 billió dollár értékű ásványi lelőhelyet talált, köztük hatalmas vas-, réz-, kobalt-, arany- és alapvető ipari fémeket, például a lítiumot, amelyet a laptopok és mobiltelefonok akkumulátorainak gyártásához használnak.
A Pentagon egy belső feljegyzése szerint Afganisztán a "lítium Szaúd-Arábiája" lehet.

2001-ben, amikor az Egyesült Államok először szállta meg Afganisztánt, éppen a közép-ázsiai katonai infrastruktúrájának bővítésén dolgozott. Afganisztán kulcsfontosságú utat jelentett ehhez az új "olaj-eldorádóhoz", amely akár 200 milliárd hordónyi olajat is tartalmaz, ami körülbelül tízszerese az Északi-tenger és egyharmada a Perzsa-öböl teljes készletének.

Afganisztánt akkoriban egy olyan olajvezeték kulcsfontosságú helyeként is értékelték, amely Oroszország megkerülésével Közép-Ázsiából az Indiai-óceánhoz szállítana olajat.


Az Afganisztánon keresztül vezető olajvezeték tervei

Afghanistan-pipeline-oil-gas.jpg

Az Afganisztánon áthaladó olajvezeték tervei

Az 1990-es években a dél-kaliforniai Unocal olajvállalat lépéseket tett a vezeték megépítésére, még a táliboknak is udvarolt. 2018-ban kisiklott egy új, az Egyesült Államok által támogatott csővezeték-projekt, amely Türkmenisztánból Észak-Indiába szállított volna olajat.

Az amerikai hatalom legnagyobb félelme az, hogy az USA teljes kivonulása Afganisztánból azt eredményezné, hogy az USA elveszítené a képességét, hogy szembeszálljon fő geopolitikai riválisaival, Kínával és Oroszországgal a térségben.

Kína a közelmúltban növelte kereskedelmét és beruházásait Afganisztánban, amellyel határos, és igyekezett szorosabb kapcsolatokat kialakítani az afgán kormánnyal és a tálibokkal. Eközben Oroszország 2014-ben újranyitott egy kulturális központot Kabulban, újjáépített egy elhagyatott szovjet művelődési központot, bővítette nagykövetségi személyzetét, növelte a gazdasági beruházásokat és 10 000 Kalasnyikovot adott az afgán kormánynak.
Moszkva támogatta az afgán lakásépítési projekteket is, és kabuli kapcsolatait arra használta fel, hogy felújítsa a kapcsolatokat az északi etnikai közvetítőkkel, csendben udvarolva a táliboknak.

Amint arról a CovertAction Magazine egy korábbi cikkében beszámoltunk, az Ashraf Ghani vezette jelenlegi afgán kormány nagyrészt az Egyesült Államok kreálmánya. Az Egyesült Államok évente mintegy 4 milliárd dollárral finanszírozza a hadseregét. Ez a támogatás folytatódni fog - hacsak a Kongresszus le nem állítja - a nagyszabású amerikai külföldi segélyprogramokkal együtt, amelyek évente közel 1 milliárd dollárt tesznek ki.
Az USA meg akarja tartani Ghánit a hatalomban, vagy egy másik megbízottal akarja helyettesíteni, aki segíthet neki megnyerni az Oroszországgal és Kínával folytatott geopolitikai versenyt, ami nem sokban különbözik a 19. századi "nagy játszmától" Nagy-Britannia és a cári Oroszország között.

Jeremy Kuzmarov
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
8 678
34 565
113
Az Egyesült Államok elkezdte a sokat emlegetett „kivonulást” Afganisztánból ... azzal, hogy TÖBB katonát és felszerelést küldött „ideiglenes erővédelemre”
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 821
31 821
113
Nem teljesen friss sztori, de a táliboknak ajánlott orosz fejpénz története (meglepő módon) tényleg kamu volt (kell-e pénzbeli ösztönző a dzsihádi dzsóknak ilyesmire?)
Trumpot hazaárulónak festette le a média, amiért bejelentette a kivonulást Afganisztánból (erősen sugallták szokás szerint, hogy Trump "orosz befolyás alatt áll"). Most Biden kivonul Afganisztánból.


Greenwald cikke:

 
W

Wilson

Guest
Alagútbomba a Shivan előőrs alatt

E0dEVcQWEAAKH13


Miközben megkezdődik az Egyesült Államok kivonulása Afganisztánból, a tálibok folytatják az afgán hadsereg és rendőrség elleni szisztematikus támadásaikat.

Farah tartományban a tálib harcosok hetek óta ástak egy földalatti alagutat a "Shivan előőrs" nevű kis afgán katonai bázis alá, majd több aknát robbantottak fel benne. A tisztviselők szerint ennek következtében hét katona meghalt, mások megsebesültek, és több páncélozott jármű megsemmisült és megrongálódott. Az aláaknázást az előőrs közelében lévő helyi falu egyik házából hajtották végre. Egy helyi képviselő azt állította, hogy valójában több mint 20 áldozat volt. A megöltek között voltak az amerikaiak által kiképzett különleges erők katonái is. A robbanás után a tálibok behatoltak a lerombolt helyőrségbe, és elvitték a fegyvereket - kézifegyvereket, lőszert stb.

E0dNy0rWUAAGOJV

E0cOpwwWUAEEP_g


A robbanás következtében kialakuló kráter jól mutatja a robbanás erejét


Ezzel egy időben tálib fegyveresek megpróbálták meggyilkolni a tartományi főváros biztonsági kormányzójának helyettesét.

Az út szélén elhelyezett erős robbanószerkezettel akarták megölni. De valami rosszul sült el, és a robbanás akkor történt, amikor civilek voltak a közelben - 13 ember, köztük több gyermek megsérült.

E0cufWrWEAM3Qrb

E0cufWqWEAAbbtO





A támadások megtorlásaként a hadsereg több légicsapást mért tálib állásokra, amelyek során a jelentések szerint 12 tálib harcos meghalt, 18 másik pedig megsebesült.

Ilyen hírek közepette az amerikai hadsereg vezérkari főnökeinek egyesített vezérkari elnöke, Mark Milley azt mondta, hogy a helyi biztonsági erők "negatív forgatókönyvekkel" szembesülhetnek a nagyobb amerikai erők kivonulása után, sűrűn utalva egy olyan helyzetre, mint amilyennel szovjet csapatok kivonulása után a Najibullah-rezsim szembesült.


Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
37 507
72 490
113
Az afganisztáni kivonulás (kerekasztal-beszélgetés)

" Joe Biden amerikai elnök 2021. április 14-én bejelentette az USA csaknem két évtizedes afganisztáni katonai jelenlétének végét: a kivonulás a jelenlegi tervek szerint május elsején kezdődik és szimbolikus jelentőségű dátumon, 2021. szeptember 11-én, vagyis a 9/11-es terrorcselekmények 20. évfordulóján zárul majd le.

A hosszú évek során újra és újra elhalasztott kivonulás több komoly kérdést is felvet: vajon mit jelent az ország és a régió stabilitására nézve a csapatok kivonása? Képes lesz-e az afgán kormány megakadályozni a tálibok hatalomátvételét a külföldi csapatok jelenléte nélkül? Hogyan hatna a talibán esetleges visszatérése a regionális biztonságra és politikai folyamatokra? A kerekasztal-beszélgetésen ezekre, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ..."

 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 525
29 720
113
Alapvatő Afganisztán megértéséhez, az, hogy szintén mesterséges államról beszélünk. A törzsi berendezkedés, ahogy Jemenben is, meghatározza az "ország" instabilitását is. A legnagyobb népessége a pastu, akik Pakisztán nyugati részét is uralják. Mellettük türkmének, hazarák (Közép Afganisztán), tadzsikok, nurisztániak és más török népek. Vagyis, nem egységes. Csupán egy dolog a közös, az iszlám vallás, de ebben is megosztottak: siítd/szunnita. Emlékeim szerint éppen azért, mert a tálibok konzervatívok, iszlám értelemben, tiltották a mák/ópium termesztését, vissza is esett uralmuk alatt a termőterülete, illetve a termelt mennyiség, csak jött az USA+CIA és egyéb mákvirágok, ahogy Délkelet-Ázsiában és Közép/Dél-Amerikában, láss csodát, a kábítószer termelés/kereskedelem újra fénykorát éli!
(Az iszlám alapvetően tiltja a tudatmódosító szerek használatát)