Az afganisztáni háború privatizációja
Afgánnak "álcázott" amerikai különleges erők.
Több mint 18 000 Pentagon-alvállalkozó tartózkodik Afganisztánban, míg a hivatalos csapatok száma 2500 fő. Joe Biden kivonja a katonák e kis csoportját, hátrahagyva az amerikai különleges erőket, zsoldosokat és felderítőket - privatizálva és csökkentve a háború kiterjedését, de nem megszüntetve azt.
Április 14-én Joe Biden elnök azt mondta, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások 20. évfordulóján véget vet az Egyesült Államok leghosszabb háborújának, és kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból. Addigra több mint 6000 NATO-katonát is kivonnak.
"Az afganisztáni háború soha nem volt generációs dolog" - mondta Biden a Fehér Házban tartott beszédében, ahol George W. Bush elnök 2001 októberében bejelentette a háborút. - Megtámadtak minket. Világos célokkal indultunk háborúba. Ezeket a célokat elértük. Bin Laden halott, az al-Kaida "eltűnt" Afganisztánban, és itt az ideje, hogy végleg véget vessünk a háborúnak. "
Biden állítása, miszerint örökre véget vet a háborúnak, félrevezető. Amint arról a The New York Times beszámolt, az amerikai csapatok hivatalos kivonása után az USA-nak "a titkos különleges műveleti erőinek, a Pentagon vállalkozóinak és a titkos hírszerzés ügynökeinek bonyolult és sajátos keveréke" Afganisztánban marad. Feladatuk az lesz, hogy "azonosítsák,megtalálják és megtámadják az al-Kaida vagy az Iszlám Állam legveszélyesebb fenyegetéseit - mondták jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselők".
A The Times továbbá arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államoknak az Öböl-régióban, valamint Jordániában több légi támaszpontja van, Katarban pedig egy fő parancsnokság, amely Afganisztánban nagy hatótávolságú bombázók vagy felfegyverzett drónok indítóállásaként szolgálhat.
Matthew Hoch, a hadirokkant veterán, aki 2009-ben a háború elleni tiltakozásul elhagyta a Külügyminisztériumot, azt mondta, hogy egy valódi afganisztáni békefolyamat "attól függ, hogy a külföldi erők elhagyják-e Afganisztánt".
Ezen túlmenően Hoch azt mondta: "Akár elhagyja Afganisztánt a 3500 elismert amerikai katona, akár nem, az amerikai hadsereg továbbra is jelen lesz a különleges erők több ezer katonája és a CIA személyzete formájában Afganisztánban és környékén, a térség szárazföldi bázisain és repülőgép-hordozóira telepített több tucatnyi személyzettel felszerelt támadó repülőgépen és drónszázadon keresztül, valamint hajókon és tengeralattjárókon elhelyezett cirkálórakéták százain keresztül. "
Biden elnök nyilatkozatának értelmetlensége világossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a Pentagon minden egyes afganisztáni katonára vagy katonanőre több mint hét vállalkozót alkalmaz, ami több, mint egy évtizeddel ezelőtt minden egyes katonára vagy katonanőre egy vállalkozó jutott.
A Védelmi Minisztérium jelentése szerint januárban több mint 18 000 vállalkozó maradt Afganisztánban, a hivatalos csapaterő pedig 2500 főre csökkent.
Ezek az eredmények az amerikai kormány stratégiáját tükrözik, amely a háborút magán zsoldos vállalatoknak szervezi ki, és amely a háborút a nyilvánosságtól való eltávolításának és az ellenvélemény megakadályozásának eszköze, mivel viszonylag kevés amerikait érint közvetlenül. A zsoldosok többsége egykori katonai veterán, bár egy részük harmadik országbeli állampolgár, akik katonai szolgálatukért csekély fizetést kapnak.
Az egyik legnagyobb zsoldoscég a DynCorp International of Falls Church Virginia, amely 2019-től több mint 7 milliárd dolláros kormányzati szerződést kapott az afgán hadsereg kiképzésére és az afganisztáni katonai bázisok működtetésére.
A DynCorp 2002 és 2013 között a külügyminisztérium összes támogatásának 69 százalékát kapta. A Forbes magazin "az iraki és afganisztáni háború egyik nagy nyertesének" nevezte - szinte mindenki más a vesztes.
Az afganisztáni amerikai stratégia mintája az 1959-1975 közötti titkos laoszi háború lesz, ahol a CIA több száz civil vállalkozóval dolgozott együtt, akik civil ruhában felderítő repülőgépeket repültek, földi bázisokat üzemeltettek és radarállomásokat üzemeltettek, miközben saját magánhadsereget toboroztak a hmongok között a kommunista Pathet Lao ellen.
A CIA és a különleges erők ismét megpróbáltak törzsi elemeket toborozni Afganisztánban, és Laoszhoz hasonlóan törzsi és felekezeti viszályokba keveredtek.
Az amerikai különleges erők harcosai éveken át az afgán biztonsági erőket is kiképezték, mint helyettes hadseregek, és elfogó- és gyilkos küldetéseket hajtottak végre, amelyek folytatódhatnak - a csapatok hivatalos kivonása ellenére.
Jim Inhofe republikánus "héja"vázolta Biden kivonulási tervét, mondván, hogy ez "vakmerő és veszélyes döntés". Egy önkényes időzítés valószínűleg veszélyeztetné csapatainkat, veszélyeztetné az általunk elért eredményeket, és polgárháborúhoz vezetne Afganisztánban - és táptalajt teremtene a nemzetközi terroristáknak. "
Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy ő egy védelmi lobbista. A vezető fegyvergyártó Raytheon részvényeibe fektetett be, miközben a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának elnökeként a védelmi költségvetés növelését szorgalmazta.
Inhofe értékelése hibás, többek között azért, mert az USA a 19 éve tartó háború alatt nem sok előrelépést ért el (a Council on Foreign Relations szerint a tálibok erősebbek, mint 2001 óta bármikor, és Afganisztán mintegy ötödét tartják ellenőrzésük alatt), és Afganisztán soha nem volt igazán a nemzetközi terroristák táptalaja.
A 911-es gépeltérítők többnyire Szaúd-Arábiából érkeztek, és a tálibok beleegyeztek, hogy a 911-es támadások után átadják Oszama bin Ladent egy nemzetközi bíróságnak, amit ők soha nem támogattak. Az afganisztáni háború a végtelenségig folytatódni fog, nem a terrorizmus veszélye miatt - amelyet az amerikai katonai jelenlét fokoz -, hanem azért, mert az Egyesült Államok nem adja fel a területét a térségben.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy legalább két katonai támaszpontot kíván fenntartani Afganisztánban, miután hivatalosan csökkentette a csapatok létszámát és több mint 1000 bázist hozott létre a háború alatt.
Sam bácsi az afgánok ásványkincseit is szereti. 2007-ben az amerikai földtani intézet közel 1 billió dollár értékű ásványi lelőhelyet talált, köztük hatalmas vas-, réz-, kobalt-, arany- és alapvető ipari fémeket, például a lítiumot, amelyet a laptopok és mobiltelefonok akkumulátorainak gyártásához használnak.
A Pentagon egy belső feljegyzése szerint Afganisztán a "lítium Szaúd-Arábiája" lehet.
2001-ben, amikor az Egyesült Államok először szállta meg Afganisztánt, éppen a közép-ázsiai katonai infrastruktúrájának bővítésén dolgozott. Afganisztán kulcsfontosságú utat jelentett ehhez az új "olaj-eldorádóhoz", amely akár 200 milliárd hordónyi olajat is tartalmaz, ami körülbelül tízszerese az Északi-tenger és egyharmada a Perzsa-öböl teljes készletének.
Afganisztánt akkoriban egy olyan olajvezeték kulcsfontosságú helyeként is értékelték, amely Oroszország megkerülésével Közép-Ázsiából az Indiai-óceánhoz szállítana olajat.
Az Afganisztánon keresztül vezető olajvezeték tervei
Az Afganisztánon áthaladó olajvezeték tervei
Az 1990-es években a dél-kaliforniai Unocal olajvállalat lépéseket tett a vezeték megépítésére, még a táliboknak is udvarolt. 2018-ban kisiklott egy új, az Egyesült Államok által támogatott csővezeték-projekt, amely Türkmenisztánból Észak-Indiába szállított volna olajat.
Az amerikai hatalom legnagyobb félelme az, hogy az USA teljes kivonulása Afganisztánból azt eredményezné, hogy az USA elveszítené a képességét, hogy szembeszálljon fő geopolitikai riválisaival, Kínával és Oroszországgal a térségben.
Kína a közelmúltban növelte kereskedelmét és beruházásait Afganisztánban, amellyel határos, és igyekezett szorosabb kapcsolatokat kialakítani az afgán kormánnyal és a tálibokkal. Eközben Oroszország 2014-ben újranyitott egy kulturális központot Kabulban, újjáépített egy elhagyatott szovjet művelődési központot, bővítette nagykövetségi személyzetét, növelte a gazdasági beruházásokat és 10 000 Kalasnyikovot adott az afgán kormánynak.
Moszkva támogatta az afgán lakásépítési projekteket is, és kabuli kapcsolatait arra használta fel, hogy felújítsa a kapcsolatokat az északi etnikai közvetítőkkel, csendben udvarolva a táliboknak.
Amint arról a CovertAction Magazine egy korábbi cikkében beszámoltunk, az Ashraf Ghani vezette jelenlegi afgán kormány nagyrészt az Egyesült Államok kreálmánya. Az Egyesült Államok évente mintegy 4 milliárd dollárral finanszírozza a hadseregét. Ez a támogatás folytatódni fog - hacsak a Kongresszus le nem állítja - a nagyszabású amerikai külföldi segélyprogramokkal együtt, amelyek évente közel 1 milliárd dollárt tesznek ki.
Az USA meg akarja tartani Ghánit a hatalomban, vagy egy másik megbízottal akarja helyettesíteni, aki segíthet neki megnyerni az Oroszországgal és Kínával folytatott geopolitikai versenyt, ami nem sokban különbözik a 19. századi "nagy játszmától" Nagy-Britannia és a cári Oroszország között.
Jeremy Kuzmarov