Ott fog eldőlni a dolog, hogy Biden mivel kezd.
Ha belpolitikával, akkor Orbánnak lesz ideje evolválódni, mire sorra kerülne. Obama idején még jóval erősebb volt az USA, mégse fúrták meg Orbánt, igaz, azóta rakódott az akkori helyzetre némi történelmi tapasztalat.
Így aztán könnyen lehet, hogy külpolitikai relációban kezdi meg a tisztogatást Biden és akkor az Orbán rendszere elleni látványössztűz lesz a legkézenfekvőbb belépő. Amolyan névjegy a továbbiakra nézve, akkor is, ha nem lesz több folytatás.
Ebben az esetben az a kérdés, hogy ebbe a románokat, ukránokat bevonja-e. Kiadja-e nekik, helyi alvállalkozóknak a piszkos munkát?
Minden esetre a költséghatékony demokrata narratíva alapján, ukrán és román külpolitikai presszióra és hazai, ellenzéki tüntetéshullámokra lehet számítani.
Ez utóbbi esetben természetesen a kierőszakolt előrehozott választásokig is el lehet vinni a dolgot, amely esetben még csak azt se kell megvárni, hogy beérjen az ellenzéki összefogás.
Habár az érdemi választási szerepléshez jelöltekre is szükség van. Az eredmény azután már lehet irányított.
Tehát, ha a Biden-adminisztráció egy esetleges Orbán-ellenes manőverrel indítana (Erdogán ellen nem nagyon tud, mert az egy komolyabb falat, van ott minden az iszlámtól a hadiiparon, haderőn és a helyi bázisokon keresztül a geopolitikai faktorig minden), akkor az egy könnyű menet lenne nekik.
Ebben az esetben gyanítom, hogy nem egy szimpla megregulázásról, hanem komplett kormányváltásról lesz szó.
Az pedig a mi esetünkben a NER struktúra összeomlasztásával visszahozná a kilencvenes-kétezres évekbeli állapotokat.
Az új hazai vezetés pedig egyből hitelt venne fel. A haderőfejlesztés meg megy a kukába, kb hat évvel azelőtt, hogy egyátalán beért volna.
