Íme a fordítás lehetne még molyolni rajta de szerintem érthető.
Miért szenved vereséget Örményország Karabahban?
Pontosan egy hónap telt el a Hegyi-Karabahban kirobbant harcok kezdete óta. Az már most nyilvánvaló, hogy az örmény csapatok kénytelenek visszavonulni. "A térségben új helyzet alakult ki, és Örményországnak ezt figyelembe kell vennie" - mondja Alijev azeri elnök, és ez igaz. Miért lett az örmény hadsereg gyengébb, és milyen hibákat követett el a hadműveletekre való felkészülés során?
Október 27. jelentős dátum, mivel az azerbajdzsáni hadsereg ezt a dátumot jelölte ki mint fő célkitűzéseinek határidejét . Ezeket a célkitűzéseket nem érték el, egyes területeken teljesen kudarcot vallottak, éppúgy, ahogy Baku fő politikai célkitűzéseit sem teljesítették.
Ennek ellenére az azeri fegyveres erők számos sikert értek el, megtörték a védelmi vonalat Hegyi-Karabahban, és több tíz kilométert haladtak előre. Október 24-n, szombaton az örmény erők védelme a front déli szektorában kritikus helyzetbe került ,és Örményországra nézve a védelem áttörése katasztrofális következményekkel fenyegetett. Ez végül nem történt meg, de ez a helyzet megfelelő alapot szolgáltatot arra ,hogy az örmény csapatok stratégiai vereségéről beszéljünk. És bár ezek még korainak bizonyultak, az Örményország és a Hegyi-Karabah (NKR) elleni háború első hónapjának eredményei nem túl biztatóak.
Hírszerzési hiba
Örményországnak és az NKR-k el kellett volna gondolkodnia azon, mi történt még nyáron, amikor szórványos összecsapások kezdődtek szinte az egész frontvonal mentén. Kívülről úgy nézett ki, mint a szokásos front-vonal behúzási szituáció, amikor egy helyi összecsapás, úgy tűnik,hogy önmagában komoly csatává fejlődik. A felelős örmény szervezetek azonban mindezt nem értékelték a helyzetnek megfelelően. Azerbajdzsán fokozatosan két "testet" alkotott, amelyekbe az egész hadsereg, beleértve a mély tartalék egyes részeit is, a harcra kész egységeket hozták össze.Ezalatt közelebb hozták a raktárakat, az üzemanyag-ellátó rendszert. Mindezt egyszerűen távcsövön keresztül lehetett látni, bonyolult felderítési műveletek nélkül is.
Ezenkívül az örmény hírszerző szolgálat nem adott megfelelő információkat,az ország politikai vezetésének amelyek alapján az helyesen ítélhesse meg, hogy milyen fegyvereket, milyen mennyiségben és miért vásárol Azerbajdzsán. Ezeknek a vásárlásoknak az elemzése alapján Örményország és az NKR felépíthette volna annak katonai taktikának a modelljét, amelyet Baku használni akar a hadműveletei során - és megszervezhette annak ellensúlyozását. Elsősorban ez az importált pilóta nélküli légi járműveket (UAV) és az önjáró tüzérségeket érinti, amelyek támogatják az előrenyomuló zászlóalj taktikai csoportjait (BTG). Önmagában ez is elegendő információ ahhoz, hogy az örmény hadsereg megértse, mit terveznek a front túloldalán.
Pszichológiai szinten Karabakh és Örményország is az 1994-n Azerbajdzsán felett aratott győzelem emlékeire támaszkodott. Az azerbajdzsáni hadsereg nyilvánvaló számbeli és minőségi fölénye ellenére Stepanakertben és Jerevánban az a legenda táplálta őket, hogy "akkor nyertünk, és most eljutunk Bakuba".Ez az Azerbajdzsánnal szembeni leereszkedő hozzáállás az éberség elvesztéséhez vezetett.
Ha történelmi párhuzamot vonunk, az nagyon hasonlít Izrael kudarcára az 1973-s Jom Kippur-háború előtt, amikor a hírszerzés és a politikusok nyíltan átaludták a szír-egyiptomi előkészületeket, amelyek a háború első napjaiban nagyon súlyos következményekkel jártak az IDF számára. Kezdve az arabokkal szembeni megvető rasszista hozzáállástól, az arabok számára adott szovjet katonai segítség alábecsüléséig (esetünkben Törökország tölti be ezt a szerepet) és az európai szövetségesekkel fennálló jó kapcsolatok elvesztéséig.
Kapcsolattartás elvesztése a szövetségesekkel
Van még egy nagyon fontos körülmény. Az elmúlt évben az örmény katonaság elvesztette a kapcsolatot Moszkvával, és a két ország közötti hírszerzési szférában minden kapcsolat megszakadt - és ezt Örményország politikai vezetésének kezdeményezésére tették. Nikol Pashinyan miniszterelnöksége alatt három hírszerzési vezetőt cseréltek le, és egyiküknek nem volt kompetenciája, és a Nyugat javaslatára ő tisztán politikai kinevezett volt. Mindezt belső oroszellenes retorika kísérte, megszorozva a nemzeti arroganciával. A Hegyi-Karabah vezetői közül néhány olyan kijelentéseket tett, hogy "egyáltalán nincs szükségünk oroszokra, nélkülük sétálunk Bakuba".
Sőt, az elmúlt hat hónapban Örményország vezérkarából tömegesen bocsátották el azokat a tiszteket, akik Moszkvában tanultak. Ezeknek az elbocsájtásoknak az ürügye pedig a vezérkari főnök lányának esküvője volt, amelyen állítólag "a koronavírus-járvány idején nem tartották be a megfelelő magatartási szabályokat".