Természetesen diplomatikusan volt minden közölve. Megtárgyalták, megvitatták, véleményt cseréltek...stb
[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)
- Téma indítója xfotel
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem értelek.A Pancírnál dolgoznak a drón kérdésen, pl a TOR M2 jól vizsgázott drónok ellen tehát technológiai akadály nincs.A Repellent 1E EW rendszer nem csodaszern egyedül biztosan nem jó semmire.
http://www.segodnia.ru/content/234111
Aki akarja lefordítja.Nem elírás volt a több száz drón a karabahi égbolton...Érdemes mazsolázni hányféle tipust használnak az azeriek csak kamikaze és felfegyverzett drónból.Nagyon jó cikk.
Aki akarja lefordítja.Nem elírás volt a több száz drón a karabahi égbolton...Érdemes mazsolázni hányféle tipust használnak az azeriek csak kamikaze és felfegyverzett drónból.Nagyon jó cikk.
T
Törölt tag 1586
Guest
Tényleg mázlijuk volt...A találatot kapott és kiégett UAZ, amin a HK VM-je utazott
Ha nem mellette robban hanem telibe kapja akkor esélyük se lett volna.
Persze így is eléggé rezedhet a léc náluk...
Aki mellett egy-két méterre felrobban 8-10 kg RDX és utána még egy égő kocsiból kell kiesnie az tutira nem hordja ki lábon...
Mit nem értesz?Ha a Pancirnál dolgoznak a drón kérdésen akkor még nem jó erre a célra....Amúgy se adták el mert túl modern vagy Baku megharagudna....Tor M2 nem volt elérhető...Repellent pont erre lett kitalálva...Nem mondom,hogy rossz de itt leszerepelt az első nap.
Ez itt válasz a drónok elleni harcra-mit kéne használnia az örményeknek
a cikkből:
"Для борьбы со всеми типами беспилотников армянские части ПВО имеют в своем арсенале современные модульные ЗРК «Тор-М2КМ». Их можно разместить на автомобильном или гусеничном шасси большой грузоподъемности. Эти комплексы должны защищать ОТРК «Искандер», ЗРК С-300П, мосты и др. коммуникации. Более того, ЗРК «Тор-М2КМ» способен перехватывать ракеты систем РСЗО. К сожалению, мы не видим прикрытия наиболее важных объектов, а также дорогостоящих систем вооружения и боевой техники с помощью вполне современного зенитного ракетного оружия. Вероятно, молчание «Торов» можно объяснить высокой стоимостью зенитных ракет, которых в армянской армии не так много.
Кроме современного ЗРК малой дальности «Тор-М2КМ» армянские военные могут применять по БПЛА переносные зенитные ракетные комплексы (ПЗРК) «Стрела-2», «Игла» различных модификаций, а также новейший ПЗРК «Верба». Дальность поражения целей составляет 4,2 км/ 6 км/ 6 км, а высота — 2,3 км/ 3,5 км/ 3,5 км соответственно. Главное отличие ПЗРК «Верба» заключается в трехканальном сопровождении цели, что обеспечивает высокую помехозащищенность ракеты. Слабым местом ПЗРК остается высота поражения, которая не позволяет уничтожать дроны летящие на 4000 — 7000 м."
Tor-t majd szülnek maguknak...Lassan minden szakasz cipeli az Iglákat,Sztrelákat...
T
Törölt tag 1586
Guest
Én elolvastam Google fordítóval.
A cikk felsorolja az Azeriek által kipróbált / remdszeresített korszerű külföldi fegyvereket, de sehol nem írt arról hogy egyidőben több száz drón lett volna a karabahi égbolton.
Az v.színű hogy minden összrakva Azerbajdzsán több mint száz drónt vett, de hogy egyszerre több száz lett volna a levegőben az azért eposzi túlzás...
Orményeknek van Tor-M2KM, de drága hozzá a rakéta és kevés is van hozzá. Ez miatt biztos nem telepítik HK-ba.
T
Törölt tag 4082
Guest
Mondjuk ügyesen játszik, gondolj bele, amikor az Észak-Kurd Kirov és a Dél-Kurd Ford kapitánya összeveszik, hogy ki lőjön először Isztambulra...amugy...
az amcsi torok viszonyok is elindultak ujbol rossz uton..
U.S. suspends citizen and visa services in Turkey after reports of potential terror attacks
Event: The U.S. Mission in Turkey has received credible reports of potential terrorist attacks and kidnappings against U.S. citizens and foreign nationals in Istanbul, including against the U.S. Consulate General, as well as potentially other locations in Turkey. U.S. citizens are advised to exercise heightened caution in locations where Americans or foreigners may gather, including large office buildings or shopping malls.
Security Alert: U.S. Mission in Turkey
ahogy a torok lira is
vajon sikerul a szultanak vilaghatalom ellenseget gyartania maganak???
meg a vegen eleri hogy az amcsi es a ruszki egyut pofozzak fel...
ha a CIA egyszer tenyleg ki akarja nyirni ( az ami mutko volt csak a szultan dumaja hogy lavaltsa az osszes ellenfelt az orszagban) gondolom putinak epp akor mas dolga lesz mint hogy telefonalgasson a szultanak..
W
Wilson
Guest
Íme a fordítás lehetne még molyolni rajta de szerintem érthető.
Miért szenved vereséget Örményország Karabahban?
Pontosan egy hónap telt el a Hegyi-Karabahban kirobbant harcok kezdete óta. Az már most nyilvánvaló, hogy az örmény csapatok kénytelenek visszavonulni. "A térségben új helyzet alakult ki, és Örményországnak ezt figyelembe kell vennie" - mondja Alijev azeri elnök, és ez igaz. Miért lett az örmény hadsereg gyengébb, és milyen hibákat követett el a hadműveletekre való felkészülés során?
Október 27. jelentős dátum, mivel az azerbajdzsáni hadsereg ezt a dátumot jelölte ki mint fő célkitűzéseinek határidejét . Ezeket a célkitűzéseket nem érték el, egyes területeken teljesen kudarcot vallottak, éppúgy, ahogy Baku fő politikai célkitűzéseit sem teljesítették.
Ennek ellenére az azeri fegyveres erők számos sikert értek el, megtörték a védelmi vonalat Hegyi-Karabahban, és több tíz kilométert haladtak előre. Október 24-n, szombaton az örmény erők védelme a front déli szektorában kritikus helyzetbe került ,és Örményországra nézve a védelem áttörése katasztrofális következményekkel fenyegetett. Ez végül nem történt meg, de ez a helyzet megfelelő alapot szolgáltatot arra ,hogy az örmény csapatok stratégiai vereségéről beszéljünk. És bár ezek még korainak bizonyultak, az Örményország és a Hegyi-Karabah (NKR) elleni háború első hónapjának eredményei nem túl biztatóak.
Hírszerzési hiba
Örményországnak és az NKR-k el kellett volna gondolkodnia azon, mi történt még nyáron, amikor szórványos összecsapások kezdődtek szinte az egész frontvonal mentén. Kívülről úgy nézett ki, mint a szokásos front-vonal behúzási szituáció, amikor egy helyi összecsapás, úgy tűnik,hogy önmagában komoly csatává fejlődik. A felelős örmény szervezetek azonban mindezt nem értékelték a helyzetnek megfelelően. Azerbajdzsán fokozatosan két "testet" alkotott, amelyekbe az egész hadsereg, beleértve a mély tartalék egyes részeit is, a harcra kész egységeket hozták össze.Ezalatt közelebb hozták a raktárakat, az üzemanyag-ellátó rendszert. Mindezt egyszerűen távcsövön keresztül lehetett látni, bonyolult felderítési műveletek nélkül is.
Ezenkívül az örmény hírszerző szolgálat nem adott megfelelő információkat,az ország politikai vezetésének amelyek alapján az helyesen ítélhesse meg, hogy milyen fegyvereket, milyen mennyiségben és miért vásárol Azerbajdzsán. Ezeknek a vásárlásoknak az elemzése alapján Örményország és az NKR felépíthette volna annak katonai taktikának a modelljét, amelyet Baku használni akar a hadműveletei során - és megszervezhette annak ellensúlyozását. Elsősorban ez az importált pilóta nélküli légi járműveket (UAV) és az önjáró tüzérségeket érinti, amelyek támogatják az előrenyomuló zászlóalj taktikai csoportjait (BTG). Önmagában ez is elegendő információ ahhoz, hogy az örmény hadsereg megértse, mit terveznek a front túloldalán.
Pszichológiai szinten Karabakh és Örményország is az 1994-n Azerbajdzsán felett aratott győzelem emlékeire támaszkodott. Az azerbajdzsáni hadsereg nyilvánvaló számbeli és minőségi fölénye ellenére Stepanakertben és Jerevánban az a legenda táplálta őket, hogy "akkor nyertünk, és most eljutunk Bakuba".Ez az Azerbajdzsánnal szembeni leereszkedő hozzáállás az éberség elvesztéséhez vezetett.
Ha történelmi párhuzamot vonunk, az nagyon hasonlít Izrael kudarcára az 1973-s Jom Kippur-háború előtt, amikor a hírszerzés és a politikusok nyíltan átaludták a szír-egyiptomi előkészületeket, amelyek a háború első napjaiban nagyon súlyos következményekkel jártak az IDF számára. Kezdve az arabokkal szembeni megvető rasszista hozzáállástól, az arabok számára adott szovjet katonai segítség alábecsüléséig (esetünkben Törökország tölti be ezt a szerepet) és az európai szövetségesekkel fennálló jó kapcsolatok elvesztéséig.
Kapcsolattartás elvesztése a szövetségesekkel
Van még egy nagyon fontos körülmény. Az elmúlt évben az örmény katonaság elvesztette a kapcsolatot Moszkvával, és a két ország közötti hírszerzési szférában minden kapcsolat megszakadt - és ezt Örményország politikai vezetésének kezdeményezésére tették. Nikol Pashinyan miniszterelnöksége alatt három hírszerzési vezetőt cseréltek le, és egyiküknek nem volt kompetenciája, és a Nyugat javaslatára ő tisztán politikai kinevezett volt. Mindezt belső oroszellenes retorika kísérte, megszorozva a nemzeti arroganciával. A Hegyi-Karabah vezetői közül néhány olyan kijelentéseket tett, hogy "egyáltalán nincs szükségünk oroszokra, nélkülük sétálunk Bakuba".
Sőt, az elmúlt hat hónapban Örményország vezérkarából tömegesen bocsátották el azokat a tiszteket, akik Moszkvában tanultak. Ezeknek az elbocsájtásoknak az ürügye pedig a vezérkari főnök lányának esküvője volt, amelyen állítólag "a koronavírus-járvány idején nem tartották be a megfelelő magatartási szabályokat".
Miért szenved vereséget Örményország Karabahban?
Pontosan egy hónap telt el a Hegyi-Karabahban kirobbant harcok kezdete óta. Az már most nyilvánvaló, hogy az örmény csapatok kénytelenek visszavonulni. "A térségben új helyzet alakult ki, és Örményországnak ezt figyelembe kell vennie" - mondja Alijev azeri elnök, és ez igaz. Miért lett az örmény hadsereg gyengébb, és milyen hibákat követett el a hadműveletekre való felkészülés során?
Október 27. jelentős dátum, mivel az azerbajdzsáni hadsereg ezt a dátumot jelölte ki mint fő célkitűzéseinek határidejét . Ezeket a célkitűzéseket nem érték el, egyes területeken teljesen kudarcot vallottak, éppúgy, ahogy Baku fő politikai célkitűzéseit sem teljesítették.
Ennek ellenére az azeri fegyveres erők számos sikert értek el, megtörték a védelmi vonalat Hegyi-Karabahban, és több tíz kilométert haladtak előre. Október 24-n, szombaton az örmény erők védelme a front déli szektorában kritikus helyzetbe került ,és Örményországra nézve a védelem áttörése katasztrofális következményekkel fenyegetett. Ez végül nem történt meg, de ez a helyzet megfelelő alapot szolgáltatot arra ,hogy az örmény csapatok stratégiai vereségéről beszéljünk. És bár ezek még korainak bizonyultak, az Örményország és a Hegyi-Karabah (NKR) elleni háború első hónapjának eredményei nem túl biztatóak.
Hírszerzési hiba
Örményországnak és az NKR-k el kellett volna gondolkodnia azon, mi történt még nyáron, amikor szórványos összecsapások kezdődtek szinte az egész frontvonal mentén. Kívülről úgy nézett ki, mint a szokásos front-vonal behúzási szituáció, amikor egy helyi összecsapás, úgy tűnik,hogy önmagában komoly csatává fejlődik. A felelős örmény szervezetek azonban mindezt nem értékelték a helyzetnek megfelelően. Azerbajdzsán fokozatosan két "testet" alkotott, amelyekbe az egész hadsereg, beleértve a mély tartalék egyes részeit is, a harcra kész egységeket hozták össze.Ezalatt közelebb hozták a raktárakat, az üzemanyag-ellátó rendszert. Mindezt egyszerűen távcsövön keresztül lehetett látni, bonyolult felderítési műveletek nélkül is.
Ezenkívül az örmény hírszerző szolgálat nem adott megfelelő információkat,az ország politikai vezetésének amelyek alapján az helyesen ítélhesse meg, hogy milyen fegyvereket, milyen mennyiségben és miért vásárol Azerbajdzsán. Ezeknek a vásárlásoknak az elemzése alapján Örményország és az NKR felépíthette volna annak katonai taktikának a modelljét, amelyet Baku használni akar a hadműveletei során - és megszervezhette annak ellensúlyozását. Elsősorban ez az importált pilóta nélküli légi járműveket (UAV) és az önjáró tüzérségeket érinti, amelyek támogatják az előrenyomuló zászlóalj taktikai csoportjait (BTG). Önmagában ez is elegendő információ ahhoz, hogy az örmény hadsereg megértse, mit terveznek a front túloldalán.
Pszichológiai szinten Karabakh és Örményország is az 1994-n Azerbajdzsán felett aratott győzelem emlékeire támaszkodott. Az azerbajdzsáni hadsereg nyilvánvaló számbeli és minőségi fölénye ellenére Stepanakertben és Jerevánban az a legenda táplálta őket, hogy "akkor nyertünk, és most eljutunk Bakuba".Ez az Azerbajdzsánnal szembeni leereszkedő hozzáállás az éberség elvesztéséhez vezetett.
Ha történelmi párhuzamot vonunk, az nagyon hasonlít Izrael kudarcára az 1973-s Jom Kippur-háború előtt, amikor a hírszerzés és a politikusok nyíltan átaludták a szír-egyiptomi előkészületeket, amelyek a háború első napjaiban nagyon súlyos következményekkel jártak az IDF számára. Kezdve az arabokkal szembeni megvető rasszista hozzáállástól, az arabok számára adott szovjet katonai segítség alábecsüléséig (esetünkben Törökország tölti be ezt a szerepet) és az európai szövetségesekkel fennálló jó kapcsolatok elvesztéséig.
Kapcsolattartás elvesztése a szövetségesekkel
Van még egy nagyon fontos körülmény. Az elmúlt évben az örmény katonaság elvesztette a kapcsolatot Moszkvával, és a két ország közötti hírszerzési szférában minden kapcsolat megszakadt - és ezt Örményország politikai vezetésének kezdeményezésére tették. Nikol Pashinyan miniszterelnöksége alatt három hírszerzési vezetőt cseréltek le, és egyiküknek nem volt kompetenciája, és a Nyugat javaslatára ő tisztán politikai kinevezett volt. Mindezt belső oroszellenes retorika kísérte, megszorozva a nemzeti arroganciával. A Hegyi-Karabah vezetői közül néhány olyan kijelentéseket tett, hogy "egyáltalán nincs szükségünk oroszokra, nélkülük sétálunk Bakuba".
Sőt, az elmúlt hat hónapban Örményország vezérkarából tömegesen bocsátották el azokat a tiszteket, akik Moszkvában tanultak. Ezeknek az elbocsájtásoknak az ürügye pedig a vezérkari főnök lányának esküvője volt, amelyen állítólag "a koronavírus-járvány idején nem tartották be a megfelelő magatartási szabályokat".
W
Wilson
Guest
2. rész
A légi fenyegetés figyelmen kívül hagyása
Karabakh légvédelmi rendszere "Os" -l, "Körökből" és "Kockákból" áll. Ez elég volt ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtson a „régi formátumú” azeri légierő támadásától (Örményországban még mindig van egy S-300), de miután Baku több száz izraeli és török UAV-t vásárolt, kiderült, hogy ez az egész rendszer haszontalan. Az elavult rövid hatótávolságú rendszerek nem voltak elegendőek. Fizikailag kevés légvédelmi rendszer van az NKR-n, és Azerbajdzsán UAV-i nagyon-nagyon nagy számban vannak.
Az örmény fél súlyos veszteségeket szenved az UAV-k támadásaitól, főleg, hogy az azeriek célzottan rakétákkal és nagy hatótávolságú tüzérséggel támadták és semmisítették meg az örmény légvédelem pozícióit.
Más kérdés, hogy az azeri gyalogság taktikai gyengesége nem támogatta ezeket a taktikákat. És a hegyvidéki övezetben a repülés és a drónok használata általában nem volt túl hatékony. Néha még a hegyvidékeken a primitív védekezési módszerek is nagyon hatékonyak. Például az 1990-s évek vége óta acélkábeleket feszítettek ki a Lachin és Shushi környéki szorosokban, ami teljesen kizárja a földi "támadás" vagy drónok használatát ott.
Valami hasonló történt az év elején Szíriában, Sarakib közelében, ahol a török UAV-k , bár súlyos veszteségeket okoztak a szíreknek, végül nem tudtak hozzájárulni az ellentámadás sikeréhez. Törökország fájdalmas vereséget szenvedett Sarakibnál, amely nem ingatta meg a törökök hitét az ilyen taktikák hatékonyságában. A vezető azerbajdzsáni tábornokok Törökországban tanultak, és a török taktikai elképzelések nagyban befolyásolják őket.
Örményország és Karabakh tekintetében bebizonyosodott, hogy ezen a területen nem képesek versenyezni Azerbajdzsánnal. Jereván és Stepanakert közelében gyakorlatilag nincsenek támadó UAV-k, ami lehetővé teszi, az előretörő azeriek számára,hogy felvonulhassanak különösen a sztyeppei övezetben. Miért nem foglalkoztatta Jerevánt a légvédelem újbóli felszerelése és a saját drón csoportjának létrehozása - ez inkább pszichológiai, mint pusztán katonai kérdés.
Elavult taktikai nézetek
Az NKR védelmi rendszere több egymást követő megerősített vonalra támaszkodott, amelyek frontvonalát a középső és a déli szektorban az 1990-s években építették ki a sztyeppei övezetben az úgynevezett biztonsági övön belül. Ez a védekezés 25 évig működött. De negyed évszázad alatt Azerbajdzsán és hadserege sokat változott, de Karabahban és Örményországban semmi sem változott, beleértve a valós katonai helyzet megítélését . Az új helyzetben más intézkedésekkel és módszerekkel kellett volna megtartani a "biztonsági öv" sztyeppei zónáját. Egyébként Jebrail, Fizuli, Gadrut, Zangelan és Kubatly elvesztésének lehetősége előrelátható volt. Ami végül meg is történt.
Most az azerbajdzsáni csapatok a déli szektorban elérték a második védelmi vonalat, és múlt szombatra kritikus mértékben megközelítették a "Lachin folyosót" - Örményország fő ellátási útvonalát. Lachin elvesztése, amelyhez az azeriek 10-15 km-e vannak légvonalban, valóban stratégiai katasztrófa lenne az örmények számára. Ezenkívül a jelentős déli terület elvesztése jelenleg komoly politikai problémákat és erkölcsi vereséget jelent Örményország számára. Baku számára viszont (a front déli részén történő jelentős előretörés) nagy győzelmet jelenthet és jelentős politikai eredményt az egy hónapos karabahi harc eredményeként.
Téves stratégiai számítások
Ha megnézzük a régió térképét, akkor a Karkarchay folyó mentén található központi zóna úgy néz ki, mint Azerbajdzsán esetleges NKR elleni támadásának fő iránya. Közvetlenül Aghdam romjain át Khojalyig, majd tovább a Stepanakertig. Ezen a területen szerveződött az örmények fő védelmi vonala negyedszázadon át. De az azeriek valójában a központi szektorban nem is próbálták legalább egy offenzívát is indítani.Csak intenzív tüzérségi párbaj zajlik a front ezen szektorában, de semmi más. De az örmény fél kénytelen folyamatosan nagy erőket tartani a központi szektorban, amelyeket viszont fel lehetne használni például déli védelem megerősítésére.
Az a benyomásunk támad, hogy az örmény vezérkarnak vagy egyáltalán nem volt mozgósítási terve, vagy számos különös elképzeléstől szenved. A "hegyi erőd" megvédésére 40-60 ezer ember valóban elegendő, de ez egyértelműen nem elegendő a mobil védelem megszervezéséhez. Az örmények passzívak, egyszerűen küzdenek a felmerülő fenyegetések ellen.
Az azerbajdzsáni fél (és a mögötte álló törökök) teljes operatív kezdeményezéssel rendelkezik, és megengedhetik maguknak, hogy az egész front mentén átcsoportosítsák az erőket, új csoportokat hozzanak létre, tartalékokat töltsenek fel és új terveket kezdeményezzenek.
Az örmények, mivel délen elveszítették a "biztonsági öv" legnagyobb részét, már nem gondolkodhatnak semmilyen ellentámadásos műveletben. Sőt, arról sem,hogy hogyan szerezhetnék vissza az egy hónap alatt elveszített területeket.
Összességében ez természetesen katonai-stratégiai holtpont az örmény és az NKR számára. Azerbajdzsán a politikai haladékot felhasználja az erők átcsoportosítására, az egységek feltöltésére és új támadási tervek kidolgozására. Az örmények most már csak passzív védekezésre képesek.
Leszögezzük: az örmény erők vereségének déli frontszakaszon a stratégia, az intelligencia és részben a pszichológia kérdései,okai vannak. E fájdalmas hibák egy része nemcsak Pashinyan uralmának időszakára esnek, hanem általában Sztepanakert és Jereván furcsa hozzáállására az elmúlt huszonöt év frontvonalán történtek iránt. Végül is mindenki tökéletesen tudta, hogy Karabahban a katonai bosszú az uralkodó nemzeti stratégia Azerbajdzsán számára - Jerevánban azonban senki sem foglalkozott azzal, hogy a régi védelmi sémákat az új katonai valósághoz igazítsa.
A légi fenyegetés figyelmen kívül hagyása
Karabakh légvédelmi rendszere "Os" -l, "Körökből" és "Kockákból" áll. Ez elég volt ahhoz, hogy megfelelő védelmet nyújtson a „régi formátumú” azeri légierő támadásától (Örményországban még mindig van egy S-300), de miután Baku több száz izraeli és török UAV-t vásárolt, kiderült, hogy ez az egész rendszer haszontalan. Az elavult rövid hatótávolságú rendszerek nem voltak elegendőek. Fizikailag kevés légvédelmi rendszer van az NKR-n, és Azerbajdzsán UAV-i nagyon-nagyon nagy számban vannak.
Az örmény fél súlyos veszteségeket szenved az UAV-k támadásaitól, főleg, hogy az azeriek célzottan rakétákkal és nagy hatótávolságú tüzérséggel támadták és semmisítették meg az örmény légvédelem pozícióit.
Más kérdés, hogy az azeri gyalogság taktikai gyengesége nem támogatta ezeket a taktikákat. És a hegyvidéki övezetben a repülés és a drónok használata általában nem volt túl hatékony. Néha még a hegyvidékeken a primitív védekezési módszerek is nagyon hatékonyak. Például az 1990-s évek vége óta acélkábeleket feszítettek ki a Lachin és Shushi környéki szorosokban, ami teljesen kizárja a földi "támadás" vagy drónok használatát ott.
Valami hasonló történt az év elején Szíriában, Sarakib közelében, ahol a török UAV-k , bár súlyos veszteségeket okoztak a szíreknek, végül nem tudtak hozzájárulni az ellentámadás sikeréhez. Törökország fájdalmas vereséget szenvedett Sarakibnál, amely nem ingatta meg a törökök hitét az ilyen taktikák hatékonyságában. A vezető azerbajdzsáni tábornokok Törökországban tanultak, és a török taktikai elképzelések nagyban befolyásolják őket.
Örményország és Karabakh tekintetében bebizonyosodott, hogy ezen a területen nem képesek versenyezni Azerbajdzsánnal. Jereván és Stepanakert közelében gyakorlatilag nincsenek támadó UAV-k, ami lehetővé teszi, az előretörő azeriek számára,hogy felvonulhassanak különösen a sztyeppei övezetben. Miért nem foglalkoztatta Jerevánt a légvédelem újbóli felszerelése és a saját drón csoportjának létrehozása - ez inkább pszichológiai, mint pusztán katonai kérdés.
Elavult taktikai nézetek
Az NKR védelmi rendszere több egymást követő megerősített vonalra támaszkodott, amelyek frontvonalát a középső és a déli szektorban az 1990-s években építették ki a sztyeppei övezetben az úgynevezett biztonsági övön belül. Ez a védekezés 25 évig működött. De negyed évszázad alatt Azerbajdzsán és hadserege sokat változott, de Karabahban és Örményországban semmi sem változott, beleértve a valós katonai helyzet megítélését . Az új helyzetben más intézkedésekkel és módszerekkel kellett volna megtartani a "biztonsági öv" sztyeppei zónáját. Egyébként Jebrail, Fizuli, Gadrut, Zangelan és Kubatly elvesztésének lehetősége előrelátható volt. Ami végül meg is történt.
Most az azerbajdzsáni csapatok a déli szektorban elérték a második védelmi vonalat, és múlt szombatra kritikus mértékben megközelítették a "Lachin folyosót" - Örményország fő ellátási útvonalát. Lachin elvesztése, amelyhez az azeriek 10-15 km-e vannak légvonalban, valóban stratégiai katasztrófa lenne az örmények számára. Ezenkívül a jelentős déli terület elvesztése jelenleg komoly politikai problémákat és erkölcsi vereséget jelent Örményország számára. Baku számára viszont (a front déli részén történő jelentős előretörés) nagy győzelmet jelenthet és jelentős politikai eredményt az egy hónapos karabahi harc eredményeként.
Téves stratégiai számítások
Ha megnézzük a régió térképét, akkor a Karkarchay folyó mentén található központi zóna úgy néz ki, mint Azerbajdzsán esetleges NKR elleni támadásának fő iránya. Közvetlenül Aghdam romjain át Khojalyig, majd tovább a Stepanakertig. Ezen a területen szerveződött az örmények fő védelmi vonala negyedszázadon át. De az azeriek valójában a központi szektorban nem is próbálták legalább egy offenzívát is indítani.Csak intenzív tüzérségi párbaj zajlik a front ezen szektorában, de semmi más. De az örmény fél kénytelen folyamatosan nagy erőket tartani a központi szektorban, amelyeket viszont fel lehetne használni például déli védelem megerősítésére.
Az a benyomásunk támad, hogy az örmény vezérkarnak vagy egyáltalán nem volt mozgósítási terve, vagy számos különös elképzeléstől szenved. A "hegyi erőd" megvédésére 40-60 ezer ember valóban elegendő, de ez egyértelműen nem elegendő a mobil védelem megszervezéséhez. Az örmények passzívak, egyszerűen küzdenek a felmerülő fenyegetések ellen.
Az azerbajdzsáni fél (és a mögötte álló törökök) teljes operatív kezdeményezéssel rendelkezik, és megengedhetik maguknak, hogy az egész front mentén átcsoportosítsák az erőket, új csoportokat hozzanak létre, tartalékokat töltsenek fel és új terveket kezdeményezzenek.
Az örmények, mivel délen elveszítették a "biztonsági öv" legnagyobb részét, már nem gondolkodhatnak semmilyen ellentámadásos műveletben. Sőt, arról sem,hogy hogyan szerezhetnék vissza az egy hónap alatt elveszített területeket.
Összességében ez természetesen katonai-stratégiai holtpont az örmény és az NKR számára. Azerbajdzsán a politikai haladékot felhasználja az erők átcsoportosítására, az egységek feltöltésére és új támadási tervek kidolgozására. Az örmények most már csak passzív védekezésre képesek.
Leszögezzük: az örmény erők vereségének déli frontszakaszon a stratégia, az intelligencia és részben a pszichológia kérdései,okai vannak. E fájdalmas hibák egy része nemcsak Pashinyan uralmának időszakára esnek, hanem általában Sztepanakert és Jereván furcsa hozzáállására az elmúlt huszonöt év frontvonalán történtek iránt. Végül is mindenki tökéletesen tudta, hogy Karabahban a katonai bosszú az uralkodó nemzeti stratégia Azerbajdzsán számára - Jerevánban azonban senki sem foglalkozott azzal, hogy a régi védelmi sémákat az új katonai valósághoz igazítsa.
W
Wilson
Guest
Nem megbántva téged de miért erőlteted folyamatosan ezt az abszolút téves feltételezést az az egy szem Repellent és OSA rendszerek Karabahba összpontosítása pontosan az ellenkezőjét bizonyítja,hogy az örmények felismerték volna a drónok jelentette veszélyt és pláne nem jelenti azt,hogy felkészültek volna az elhárítására,pl az azt az örmények is elismerték,hogy az általuk birtokolt OSA-k gyakorlatilag hatástalanok az azeri drónokkal szemben és ezzel már 2016-n szembesültek.Azért összpontosították az OSA-t Karabahba mert nem nagyon volt nekik más.
A honkongi Asia Times weboldal szerint az oroszok Orményországba telepítették a 1RP257 "Kraszuha-4" REB(EW) rendszert az azeri(török, izraeli) drónok elleni harchoz.
A Gjürmiben található orosz bázison van.
illusztráció
A Gjürmiben található orosz bázison van.
illusztráció
Fürtös bomba bevetése civilek ellen tilos. Az azerik ilyennel lőtték Sztyepanakertet.
W
Wilson
Guest
Íme egy másik orosz cikk fordítása az örmény erők múlt szombati "győzelmével" kapcsolatban.
Örményország ravaszul elkerüli a stratégiai katasztrófákat
Hosszú idő óta először az örmény hadsereg nyerte meg a legfontosabb győzelmet Karabahban. Sikerült visszaszorítania az azerbajdzsáni csapatokat az úgynevezett Lachin folyosóról, amelyen keresztül stratégiai út vezet Örményország és Karabah között. Mit jelentett volna e pozíció elvesztése Örményország számára és miért bukik el Azerbajdzsán a front más szektoraiban is?
A múlt hét végén Örményország és Hegyi-Karabah (NKR) helyzete valóban közel állt egy stratégiai katasztrófához.
Múlt pénteken az azerbajdzsáni hadsereg déli hadteste, miután legyőzte az Araks-völgyben és a Gayan-sztyeppén található örmény csoportosulást, messze behatolt az örmény védelembe és az örmény határ felé haladt, beleértve Kubatly várost is. A azerbajdzsáni egységek Karabah városához értek , és 10-15 kilométerre megközelítették a Lachin folyosót. Ez közvetlenül fenyegette az NKR Örményországgal folytatott kommunikációját, mert a Lachin folyosó az azeri hadsereg lőtávolságába került.
A Lachin folyosó kritikus fontossággal bír Karabakh teljes védelme szempontjából (a Vardenistől Mardakerig tartó alternatív út irányításával együtt), elvesztése katasztrofális következményekkel járhat Örményország és az NKR számára egyaránt. Ha ez az út elveszne, Karabakh védelme valóban megszűnne. A Lachin folyosó nagy jelentőséggel bír az egész Karabah ellátásában, beleértve a katonai ellátást is,és az Örményországgal való kapcsolat szempontjából is.
Pénteken David Tonoyan örmény védelmi miniszter megérkezett az NKR fővárosába, Stepanakertbe, és átvette a karabahi csapatok parancsnokságát. Nem ez a tény, befolyásolta az események további menetét. Valószínűleg az örményeknek elegendő erőt sikerült összpontosítaniuk ahhoz, hogy október 24-én, szombaton elvágják az előretörő azeriek csoportosulást az utánpótlástól és lefogják őket MLRS "tűzzel". Ennek eredményeként az azerbajdzsáni hadsereg előrenyomuló zászlóaljának taktikai csoportja (BTG) megsemmisült, és az azt támogató erők Kubatlyba vonultak vissza.
Ez az örmények első komoly taktikai győzelme a front déli szektorában, miután gyakorlatilag elhagyták az egész "biztonsági zónát" és elveszítették az iráni határhoz való hozzáférést. Sőt, Zangelan sikertelen védelme az örmény erők kaotikus visszavonulásához vezetett északra Lachinig, amely ismét egy stratégiai vereséggel ért fel.
A másik dolog ami hozzájárult az azeri erők feltartóztatásához és visszaszorításához az az, hogy az azerbajdzsáni csapatok, akik hozzászoktak a pusztán való előrenyomuláshoz, nem tudják megfelelően megrohamozni a hegyeket. A Kubatly és a Lachin hegység között körülbelül 1700 méter tengerszint feletti magasság van, és az azeri csapatok nem folytathatják ugyanolyan ütemben az offenzívát. Karabakh "hegyi erődjének" védelméhez értek, amelyet nem hajlandók megrohamozni. Azerbajdzsán légi fölénye és a drónok, amelyek korábban nagyrészt biztosították az azeriek haladásának ütemét a sztyeppén, nem működhetnek ugyanolyan hatékonysággal.
Az örmények ugyanabba a csapdába csalogatták az azerieket, ahová már többször is beleestek: erőteljesen előretörnek, de aztán az örmény rakétatüzérségi rendszerek megsemmisítési zónájába érnek, és visszahúzódva "megtalálják" az 1990-s évek közepe óta telepített és ott hagyott aknamezőket. Ennek a hadműveletnek a megszervezése komoly erők koncentrálását és különleges erőfeszítéseket követelt az örményektől. De nem volt más lehetőség a számukra, tekintve a Lachin folyosó óriási jelentőségét.
Az azerbajdzsáni hadsereg előrenyomuló csapatainak klasszikus "üstökbe" történő befogására tett korábbi kísérletek nem jártak sikerrel, mivel ebben az örményeket az azeri tüzérség megakadályozta. Az azeriek nyitott és gyakorlatilag őrizetlen szárnyán keresztül az iráni határon való újbóli örmény támadási kísérlet a "könnyű lovasság" - vontatott tüzérség és a cseh Dana-k - "tűzébe" ütközött.
Más irányokban a "hegyi erőd" elve is működött. Amint az azeri egységek a hegyek felé közeledtek, offenzívájuk összeomlott. E tekintetben a front északi szektorának helyzete kiemelt jelentőségű. A hegyi lövészek és a különleges erők csak egy hegycsúcsot tudtak megmászni a Murovdag gerincen (ez Karabakh és Kelbajar régió földrajzilag természetes északi határa, amely Karabahhot és Örményországot köti össze). Ezen a ponton az északi azeri teljes offenzíva leállt. Néhány nappal ezelőtt az azeriek előretörési kísérlete az Ager-hegy közelében a különleges erők egy csapatának a megsemmisítésével ért véget, amely után Baku teljesen leállította az északi zónában végrehajtott támadási kísérleteit.
Északkeleten Azerbajdzsán offenzívája is elsőre látszólag sikeresen, de rendkívül lassan haladt. Az azeriek nagyon súlyos veszteségek árán a tatár völgy mentén haladtak előre, több nagy települést elfoglaltak ott, de megálltak itt is. Az ez irányú stratégiai feladat Mardakert városának elfoglalása volt, amely a második
(Lachin alternatívája, de alacsonyabb áteresztőképességű) ellátási út áll Örményországból. Ez nem sikerült, és az örmények most sikeresen tartják ott a frontot.
Fontos megjegyezni, hogy az azeri fél nem mutatott taktikai rugalmasságot. Még a taktikailag kiképzett gyalogosok is, mint a hegyi lövészek és a különleges erők, egyszerűen frontálisan megtámadták a hegyeken elhelyezkedő örmények állásait, felmásztak a lejtőkre, súlyos veszteségeket szenvedtek el és megálltak.
Az örmények sikeres védekezésének eredménye északon, északkeleten (ezek egymáshoz kapcsolódó irányok, bár terepen különböznek egymástól), és még inkább délen Baku teljes stratégiai tervének összeomlásához vezetett. Északról és délről konvergáló irányú offenzívát tervezett, amelyek az Örményországot Karabah-l összekötő két ellátási útvonal felé irányultak. Az északi offenzíva megállása megbuktatta ezt az egész stratégiát.
Az azeriek veresége Lachin "külterületén" lehetővé tette az NKR megmentését a "katasztrófától" - legalábbis egy ideig. Az örményeknek eddig sikerült elkerülniük a stratégiai vereséget, de az már más kérdés, hogy mennyire tudják megszilárdítani ezt a sikert. Most az operatív kezdeményezés az azerieknél marad, bár stratégiai célokat nem értek el. A Kubatly hátsó részén van egy kis örmény harccsoport, amely pokolian ellenáll, nem ad lehetőséget a kapcsolatra Nahicseván-l, de erőforrásokkal szinte lehetetlen ellátni.
Az azeri hadsereg stratégiai célját jelenleg Shusha jelenti, de miután Lachin elleni offenzíváját megállították,ez a cél délibábnak tűnik.
A déli hadtest, amely folyamatosan erőteljesen haladt előre, nagyon leharcolt, és új felszerelést igényel. A "hegyi erőd" frontális támadása ma már kizárt. A "politikai szünet" lehetővé teszi az azerbajdzsáni fél számára, hogy fokozatosan felszerelje a déli hadtestet, és esetleg eltávolítson belőle részeket, hogy megszervezze a nyomást a központi irányba. A Lachin elleni offenzíva lehetőségei gyakorlatilag kimerültek.
A lachini győzelem esélyt ad az örményeknek arra, hogy átgondolják cselekedeteiket, és új védelmi rendszert kezdjenek építeni. Van erkölcsi szempont is: Zangelan védelme a kezdetektől fogva nem működött, 1988 óta először az örmény csapatok kaotikus visszavonulásáról lehet beszélni, minden hazafias felhívás ellenére. Most viszont visszatér a hazafias hangulat.
Harci szellem szempontjából Örményországnak és az NKR-k legalább egy ilyen, bár helyi győzelemre volt szüksége a csapatok megfelelő harci állapotba való visszaállításához. Sikerrel jártak, a legfontosabb stratégiai területen is.
Örményország ravaszul elkerüli a stratégiai katasztrófákat
Hosszú idő óta először az örmény hadsereg nyerte meg a legfontosabb győzelmet Karabahban. Sikerült visszaszorítania az azerbajdzsáni csapatokat az úgynevezett Lachin folyosóról, amelyen keresztül stratégiai út vezet Örményország és Karabah között. Mit jelentett volna e pozíció elvesztése Örményország számára és miért bukik el Azerbajdzsán a front más szektoraiban is?
A múlt hét végén Örményország és Hegyi-Karabah (NKR) helyzete valóban közel állt egy stratégiai katasztrófához.
Múlt pénteken az azerbajdzsáni hadsereg déli hadteste, miután legyőzte az Araks-völgyben és a Gayan-sztyeppén található örmény csoportosulást, messze behatolt az örmény védelembe és az örmény határ felé haladt, beleértve Kubatly várost is. A azerbajdzsáni egységek Karabah városához értek , és 10-15 kilométerre megközelítették a Lachin folyosót. Ez közvetlenül fenyegette az NKR Örményországgal folytatott kommunikációját, mert a Lachin folyosó az azeri hadsereg lőtávolságába került.
A Lachin folyosó kritikus fontossággal bír Karabakh teljes védelme szempontjából (a Vardenistől Mardakerig tartó alternatív út irányításával együtt), elvesztése katasztrofális következményekkel járhat Örményország és az NKR számára egyaránt. Ha ez az út elveszne, Karabakh védelme valóban megszűnne. A Lachin folyosó nagy jelentőséggel bír az egész Karabah ellátásában, beleértve a katonai ellátást is,és az Örményországgal való kapcsolat szempontjából is.
Pénteken David Tonoyan örmény védelmi miniszter megérkezett az NKR fővárosába, Stepanakertbe, és átvette a karabahi csapatok parancsnokságát. Nem ez a tény, befolyásolta az események további menetét. Valószínűleg az örményeknek elegendő erőt sikerült összpontosítaniuk ahhoz, hogy október 24-én, szombaton elvágják az előretörő azeriek csoportosulást az utánpótlástól és lefogják őket MLRS "tűzzel". Ennek eredményeként az azerbajdzsáni hadsereg előrenyomuló zászlóaljának taktikai csoportja (BTG) megsemmisült, és az azt támogató erők Kubatlyba vonultak vissza.
Ez az örmények első komoly taktikai győzelme a front déli szektorában, miután gyakorlatilag elhagyták az egész "biztonsági zónát" és elveszítették az iráni határhoz való hozzáférést. Sőt, Zangelan sikertelen védelme az örmény erők kaotikus visszavonulásához vezetett északra Lachinig, amely ismét egy stratégiai vereséggel ért fel.
A másik dolog ami hozzájárult az azeri erők feltartóztatásához és visszaszorításához az az, hogy az azerbajdzsáni csapatok, akik hozzászoktak a pusztán való előrenyomuláshoz, nem tudják megfelelően megrohamozni a hegyeket. A Kubatly és a Lachin hegység között körülbelül 1700 méter tengerszint feletti magasság van, és az azeri csapatok nem folytathatják ugyanolyan ütemben az offenzívát. Karabakh "hegyi erődjének" védelméhez értek, amelyet nem hajlandók megrohamozni. Azerbajdzsán légi fölénye és a drónok, amelyek korábban nagyrészt biztosították az azeriek haladásának ütemét a sztyeppén, nem működhetnek ugyanolyan hatékonysággal.
Az örmények ugyanabba a csapdába csalogatták az azerieket, ahová már többször is beleestek: erőteljesen előretörnek, de aztán az örmény rakétatüzérségi rendszerek megsemmisítési zónájába érnek, és visszahúzódva "megtalálják" az 1990-s évek közepe óta telepített és ott hagyott aknamezőket. Ennek a hadműveletnek a megszervezése komoly erők koncentrálását és különleges erőfeszítéseket követelt az örményektől. De nem volt más lehetőség a számukra, tekintve a Lachin folyosó óriási jelentőségét.
Az azerbajdzsáni hadsereg előrenyomuló csapatainak klasszikus "üstökbe" történő befogására tett korábbi kísérletek nem jártak sikerrel, mivel ebben az örményeket az azeri tüzérség megakadályozta. Az azeriek nyitott és gyakorlatilag őrizetlen szárnyán keresztül az iráni határon való újbóli örmény támadási kísérlet a "könnyű lovasság" - vontatott tüzérség és a cseh Dana-k - "tűzébe" ütközött.
Más irányokban a "hegyi erőd" elve is működött. Amint az azeri egységek a hegyek felé közeledtek, offenzívájuk összeomlott. E tekintetben a front északi szektorának helyzete kiemelt jelentőségű. A hegyi lövészek és a különleges erők csak egy hegycsúcsot tudtak megmászni a Murovdag gerincen (ez Karabakh és Kelbajar régió földrajzilag természetes északi határa, amely Karabahhot és Örményországot köti össze). Ezen a ponton az északi azeri teljes offenzíva leállt. Néhány nappal ezelőtt az azeriek előretörési kísérlete az Ager-hegy közelében a különleges erők egy csapatának a megsemmisítésével ért véget, amely után Baku teljesen leállította az északi zónában végrehajtott támadási kísérleteit.
Északkeleten Azerbajdzsán offenzívája is elsőre látszólag sikeresen, de rendkívül lassan haladt. Az azeriek nagyon súlyos veszteségek árán a tatár völgy mentén haladtak előre, több nagy települést elfoglaltak ott, de megálltak itt is. Az ez irányú stratégiai feladat Mardakert városának elfoglalása volt, amely a második
(Lachin alternatívája, de alacsonyabb áteresztőképességű) ellátási út áll Örményországból. Ez nem sikerült, és az örmények most sikeresen tartják ott a frontot.
Fontos megjegyezni, hogy az azeri fél nem mutatott taktikai rugalmasságot. Még a taktikailag kiképzett gyalogosok is, mint a hegyi lövészek és a különleges erők, egyszerűen frontálisan megtámadták a hegyeken elhelyezkedő örmények állásait, felmásztak a lejtőkre, súlyos veszteségeket szenvedtek el és megálltak.
Az örmények sikeres védekezésének eredménye északon, északkeleten (ezek egymáshoz kapcsolódó irányok, bár terepen különböznek egymástól), és még inkább délen Baku teljes stratégiai tervének összeomlásához vezetett. Északról és délről konvergáló irányú offenzívát tervezett, amelyek az Örményországot Karabah-l összekötő két ellátási útvonal felé irányultak. Az északi offenzíva megállása megbuktatta ezt az egész stratégiát.
Az azeriek veresége Lachin "külterületén" lehetővé tette az NKR megmentését a "katasztrófától" - legalábbis egy ideig. Az örményeknek eddig sikerült elkerülniük a stratégiai vereséget, de az már más kérdés, hogy mennyire tudják megszilárdítani ezt a sikert. Most az operatív kezdeményezés az azerieknél marad, bár stratégiai célokat nem értek el. A Kubatly hátsó részén van egy kis örmény harccsoport, amely pokolian ellenáll, nem ad lehetőséget a kapcsolatra Nahicseván-l, de erőforrásokkal szinte lehetetlen ellátni.
Az azeri hadsereg stratégiai célját jelenleg Shusha jelenti, de miután Lachin elleni offenzíváját megállították,ez a cél délibábnak tűnik.
A déli hadtest, amely folyamatosan erőteljesen haladt előre, nagyon leharcolt, és új felszerelést igényel. A "hegyi erőd" frontális támadása ma már kizárt. A "politikai szünet" lehetővé teszi az azerbajdzsáni fél számára, hogy fokozatosan felszerelje a déli hadtestet, és esetleg eltávolítson belőle részeket, hogy megszervezze a nyomást a központi irányba. A Lachin elleni offenzíva lehetőségei gyakorlatilag kimerültek.
A lachini győzelem esélyt ad az örményeknek arra, hogy átgondolják cselekedeteiket, és új védelmi rendszert kezdjenek építeni. Van erkölcsi szempont is: Zangelan védelme a kezdetektől fogva nem működött, 1988 óta először az örmény csapatok kaotikus visszavonulásáról lehet beszélni, minden hazafias felhívás ellenére. Most viszont visszatér a hazafias hangulat.
Harci szellem szempontjából Örményországnak és az NKR-k legalább egy ilyen, bár helyi győzelemre volt szüksége a csapatok megfelelő harci állapotba való visszaállításához. Sikerrel jártak, a legfontosabb stratégiai területen is.