Növekszik a feszültség Irán és Azerbajdzsán között. Fennáll a veszélye egy újabb konfliktusnak a Kaukázusban?
https://blog.sme.sk/stratpol/politi...stupa-hrozi-na-kaukaze-dalsi-konflikt?ref=tit
Irán a tavalyi konfliktus következtében elvesztette befolyását, míg ősellensége Izrael és a rivális Törökország megerősítette pozícióit.
A tavalyi karabahi konfliktus alapvető változást hozott a térség hatalmi dinamikájában. Azerbajdzsán és Törökország befolyásának jelentős erősödése a két ország szorosabb együttműködésre irányuló erőfeszítéseivel párosulva, Teherán pedig különösen a Baku és Izrael közötti együttműködés miatt aggódik.
Azerbajdzsán és Törökország közösen szorgalmazza egy folyosó létrehozását a Zangezur régióban, a Nachichevan enklávé és az "otthon" Azerbajdzsán között, a két területet az Iránnal határos Örményország választja el. A folyosó a lehető legrövidebb szárazföldi összeköttetést tenné lehetővé Törökország és Baku között, de "elvágná" az Örményország és Irán közötti kapcsolatot is.
Teherán a nemzetközi határok megváltoztatásának tekinti a Zangezur-folyosó megnyitását. Hejdari iráni tábornok megerősítette, hogy Irán nem enged ilyen változást, és a geopolitikai változás „vörös vonal” lesz Irán számára – mondta Mohammad Pakpour, az Iráni Forradalmi Gárda szárazföldi erőinek parancsnoka. A folyosón keresztül Irán északra vezet a legközelebbi és a térségben a kevés "barátságos" államok egyikébe - Örményországba, majd Oroszországba. A helyzetet az is bonyolította, hogy miután Azerbajdzsán kisebb összetűzések után elfoglalta a folyosó egy részét, az Örményország felé tartó iráni kamionosokat további vámok fizetésére kényszerítette.
A Nachichevan és Azerbajdzsán, valamint Törökország közötti kapcsolat azonban sokkal messzebbre nyúlik Iránra. Ankara elsősorban a Kaukázusban, de Közép-Ázsiában is hatékonyabban tudja majd kiterjeszteni befolyását, ami az iráni és török érdekek ütközését jelentené a térségben. Azerbajdzsán esetleges együttműködése Izraellel – Irán egyik fő riválisával – azonban különösen elfogadhatatlan Irán számára. Azerbajdzsán jelenleg az izraeli Arrow 3 rakétaelhárító rendszerek vásárlásáról dönt, és a legutóbbi karabahi konfliktus során Azerbajdzsán nagyméretű, Izraelben gyártott drónokat használt.
Szeptember végén – története során először – az iráni hadsereg ezért hadgyakorlatot hajtott végre azerbajdzsáni határa közelében. A gyakorlatot szimbolikusan "Khaybar hódítóinak" nevezték – utalva a 628-ban lezajlott haybari csatára, amelyben Mohamed próféta egységei legyőztek egy zsidó hadsereget. Az iráni manőverek nem kerülték el Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök figyelmét, aki a török médiával folytatott beszélgetés során retorikusan azt kérdezte: „Miért most? Miért a határainkon? Az azerbajdzsánok szerte a világon kérdezik.” Az utolsó mondat utalhat az Irán északi részein élő nagyszámú azerbajdzsáni kisebbségre – amely részben Baku kisebb geopolitikai eszközeként szolgálhat Teherán ellen. Úgy tűnik azonban, hogy az iráni gyakorlatok válaszként szolgálnak a szeptember elején a Kaszpi-tengeren végrehajtott kisebb azeri, azerbajdzsáni-török és a Kaukázus alatti azerbajdzsáni-török-pakisztáni gyakorlatokra is.
A karabahi konfliktus tehát sokkal alapvetőbb hatással van a térség geopolitikai egyensúlyára, mint Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataira. A Zangezur-folyosó elindítása tovább mélyítené Törökország befolyását a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, és csökkentené Irán jelentőségét kelet-nyugati tranzitországként. Ráadásul Teherán elveszítené közvetlen szárazföldi kapcsolatait Örményországgal, majd Oroszországgal, éppen abban az időben, amikor Azerbajdzsán úgy döntött, hogy újabb katonai rendszereket vásárol Izraeltől – Teherán egyik legnagyobb riválisától.
Szerző: Jaroslav Cabuk