[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 921
7 300
113
Nem, pl. nem az orosz békefenntartót lőtték le. Még csak nem is egy örmény egyenruhában parolázó fószert ...

Mondok egy érdekeset. Az a terület Azerbajdzsán. Pont. Sőt a "legfurcsább" az egészben, hogy még Azerbajdzsán szerint is az. Innentől kezdve a saját civiljüket lőtték le. Így is rendben van a történet?
Azerbajdzsán szerint a régió az övék, nem pedig az, ami benne van. Az orosz békefenntartók úgy léptek oda, hogy megállapodást kötöttek Azerbajdzsánnal, így ez törvényes.
 

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 921
7 300
113
Igaz.
Kaukázus,más értékrend.
Arról nincs infód hogy a hegyek között hogy oldották meg a Törökök a drónjaik irányítását? Milyen komplexumok vannak rendszerben a Bayraktar-okhoz?
Karabah magas dombokból áll. Ehhez elegendő egy járműhöz csatlakoztatott egyszerű rádiórelé.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Azerbajdzsán szerint a régió az övék, nem pedig az, ami benne van. Az orosz békefenntartók úgy léptek oda, hogy megállapodást kötöttek Azerbajdzsánnal, így ez törvényes.

Csakhogy nem a orosz békefenntartót lőtték le. Másfelől kötve hiszem, hogy az oroszokkal kötött megállapodás tartalmazott ilyen kitételt, hogy azeri civilt le lehet lőni (az azerieknek). Akárhogy nézem - jobbról vagy balról, akár "azeri szemüveggel" valahogy mindig úgy jön ki a "matek", hogy ez nem OK. Pedig nem vagyok egy különösebben "kényesebb gyomrú" egyén ...

Karabah magas dombokból áll. Ehhez elegendő egy járműhöz csatlakoztatott egyszerű rádiórelé.

Avagy éppen egy hátrébb levő levegőben levő másik drón az átjátszóállomás ...
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Vlad

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 099
2 882
113
Még szerencse,hogy hamarosan a történelem szemétdombjára kerül mint állam...Nagyorrú sem él örökké..Oszt atomjaira szedik a volt tulajok.
 
  • Tetszik
Reactions: tomcat1

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 350
96 751
113
Nem a legmezbízhatóbb oldal, de beteszem.

Izrael provokálja Iránt - katonai bázist hozott létre Azerbajdzsánban

FA8uAzaWQAEXw9A.jpg



Az Iszlám Forradalmi Gárda alakulatának iráni központja arról számolt be, hogy Izraelnek legalább egy katonai bázisa van Azerbajdzsánban. Eddig olyan információk bukkantak fel, hogy izraeli csapatokat észleltek két katonai bázison Baku közelében. Ezek voltak Kurdamir és Nasosnaya bázisai. Nyilvánvalóan csak az egyiket használják aktívan.
....
A kérdéssel kapcsolatos információkat az RT tévécsatorna is megerősítette, hangsúlyozva, hogy az iráni vezetés rendkívül aggódik Azerbajdzsán és Izrael tettei miatt. Ez megelőző támadásokhoz vezethet Teherán részéről, különösen az iráni határ közelében fekvő Baku és Ankara provokatív akcióinak hátterében.

A szakértők úgy vélik, hogy éppen ezért modern komplexumok és drónok jelentek meg Azerbajdzsán arzenáljában, amelynek értékesítése az izraeli fél részéről is a szövetséges erőkre korlátozódik.
df32d2ece86a9dc61b7278625d751.jpg

Izrael rakétavédelmi rendszereket szállít Azerbajdzsánnak
Miután Irán azzal fenyegetőzött, hogy több ezer csapást mér az Azerbajdzsánra, Izrael odahozta modern "Arrow-3" típusú rakétavédelmi rendszereit.


Bár Azerbajdzsán kategorikusan tagadta az izraeli hadsereg jelenlétét a területén.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 099
2 882
113
Súlyos harcok folynak Artsak délkeleti részén.Aknavetők és és csapásméró drónokkal támadják az örmény erők állásait Martuni város közelében az azeriak.Halottak és sebesültek is vannak.
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 099
2 882
113
A tegnap esti harc végeredménye: 2 súlyos 4 könnyű örmény sérült.1 azeri halott.A nap folyamán azeri oldalon lelőttek egy felderítő örmény drónt.Növekszik mindkét fél elégedetlensége az orosz békefentartók irányába elfogultsággal vádolva őket.Az orosz békefentartók j5 éves mandátuma alatt nagyobb harcok kizártnak tekinthetők.Azeriek ezekkel a csapásokkal tesztelik az oroszok reagálását,és demoralizálják az örmény lakosság morálját.Tegnapi hír,hogy az artsaki lakosság gyakorlatilag szabadon tarthat a jövőben fegyvert erről született helyi szinten döntés.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 099
2 882
113
Ma Azerbajdzsán 5 örmény hadifoglyot engedett el.Az őket szállító repülőgép földet ért Jerevánban.Valószínű aknamező térképek átadása miatt lettek szabadok ezek az emberek.Baku ugyanazt játsza ,mint 1974 ben Törökország tett a ciprusi görög katonai és polgári foglyokkal akiket részletekben több év alatt engedett el illetve több száz hadifogságba esettel a mai napig nem számolt el.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and merleg

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 099
2 882
113
Az 5 ből 3, 6 éves börtönbüntetést kapott "terrorizmus" címszóval Azerbajdzsánban.Ők nem is kaptak hadifogoly státuszt pedig tavaly októberben estek hadifogságba,egyenruhában....
 

oregbogaras

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
1 438
4 828
113
Azeri különleges alakulatok az örmények ellen
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 605
14 820
113

Növekszik a feszültség Irán és Azerbajdzsán között. Fennáll a veszélye egy újabb konfliktusnak a Kaukázusban?​

https://blog.sme.sk/stratpol/politi...stupa-hrozi-na-kaukaze-dalsi-konflikt?ref=tit

Irán a tavalyi konfliktus következtében elvesztette befolyását, míg ősellensége Izrael és a rivális Törökország megerősítette pozícióit.

A tavalyi karabahi konfliktus alapvető változást hozott a térség hatalmi dinamikájában. Azerbajdzsán és Törökország befolyásának jelentős erősödése a két ország szorosabb együttműködésre irányuló erőfeszítéseivel párosulva, Teherán pedig különösen a Baku és Izrael közötti együttműködés miatt aggódik.

Azerbajdzsán és Törökország közösen szorgalmazza egy folyosó létrehozását a Zangezur régióban, a Nachichevan enklávé és az "otthon" Azerbajdzsán között, a két területet az Iránnal határos Örményország választja el. A folyosó a lehető legrövidebb szárazföldi összeköttetést tenné lehetővé Törökország és Baku között, de "elvágná" az Örményország és Irán közötti kapcsolatot is.

Teherán a nemzetközi határok megváltoztatásának tekinti a Zangezur-folyosó megnyitását. Hejdari iráni tábornok megerősítette, hogy Irán nem enged ilyen változást, és a geopolitikai változás „vörös vonal” lesz Irán számára – mondta Mohammad Pakpour, az Iráni Forradalmi Gárda szárazföldi erőinek parancsnoka. A folyosón keresztül Irán északra vezet a legközelebbi és a térségben a kevés "barátságos" államok egyikébe - Örményországba, majd Oroszországba. A helyzetet az is bonyolította, hogy miután Azerbajdzsán kisebb összetűzések után elfoglalta a folyosó egy részét, az Örményország felé tartó iráni kamionosokat további vámok fizetésére kényszerítette.

A Nachichevan és Azerbajdzsán, valamint Törökország közötti kapcsolat azonban sokkal messzebbre nyúlik Iránra. Ankara elsősorban a Kaukázusban, de Közép-Ázsiában is hatékonyabban tudja majd kiterjeszteni befolyását, ami az iráni és török érdekek ütközését jelentené a térségben. Azerbajdzsán esetleges együttműködése Izraellel – Irán egyik fő riválisával – azonban különösen elfogadhatatlan Irán számára. Azerbajdzsán jelenleg az izraeli Arrow 3 rakétaelhárító rendszerek vásárlásáról dönt, és a legutóbbi karabahi konfliktus során Azerbajdzsán nagyméretű, Izraelben gyártott drónokat használt.

Szeptember végén – története során először – az iráni hadsereg ezért hadgyakorlatot hajtott végre azerbajdzsáni határa közelében. A gyakorlatot szimbolikusan "Khaybar hódítóinak" nevezték – utalva a 628-ban lezajlott haybari csatára, amelyben Mohamed próféta egységei legyőztek egy zsidó hadsereget. Az iráni manőverek nem kerülték el Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök figyelmét, aki a török médiával folytatott beszélgetés során retorikusan azt kérdezte: „Miért most? Miért a határainkon? Az azerbajdzsánok szerte a világon kérdezik.” Az utolsó mondat utalhat az Irán északi részein élő nagyszámú azerbajdzsáni kisebbségre – amely részben Baku kisebb geopolitikai eszközeként szolgálhat Teherán ellen. Úgy tűnik azonban, hogy az iráni gyakorlatok válaszként szolgálnak a szeptember elején a Kaszpi-tengeren végrehajtott kisebb azeri, azerbajdzsáni-török és a Kaukázus alatti azerbajdzsáni-török-pakisztáni gyakorlatokra is.

A karabahi konfliktus tehát sokkal alapvetőbb hatással van a térség geopolitikai egyensúlyára, mint Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataira. A Zangezur-folyosó elindítása tovább mélyítené Törökország befolyását a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, és csökkentené Irán jelentőségét kelet-nyugati tranzitországként. Ráadásul Teherán elveszítené közvetlen szárazföldi kapcsolatait Örményországgal, majd Oroszországgal, éppen abban az időben, amikor Azerbajdzsán úgy döntött, hogy újabb katonai rendszereket vásárol Izraeltől – Teherán egyik legnagyobb riválisától.

Szerző: Jaroslav Cabuk
 

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
6 842
19 835
113

Növekszik a feszültség Irán és Azerbajdzsán között. Fennáll a veszélye egy újabb konfliktusnak a Kaukázusban?​

https://blog.sme.sk/stratpol/politi...stupa-hrozi-na-kaukaze-dalsi-konflikt?ref=tit

Irán a tavalyi konfliktus következtében elvesztette befolyását, míg ősellensége Izrael és a rivális Törökország megerősítette pozícióit.

A tavalyi karabahi konfliktus alapvető változást hozott a térség hatalmi dinamikájában. Azerbajdzsán és Törökország befolyásának jelentős erősödése a két ország szorosabb együttműködésre irányuló erőfeszítéseivel párosulva, Teherán pedig különösen a Baku és Izrael közötti együttműködés miatt aggódik.

Azerbajdzsán és Törökország közösen szorgalmazza egy folyosó létrehozását a Zangezur régióban, a Nachichevan enklávé és az "otthon" Azerbajdzsán között, a két területet az Iránnal határos Örményország választja el. A folyosó a lehető legrövidebb szárazföldi összeköttetést tenné lehetővé Törökország és Baku között, de "elvágná" az Örményország és Irán közötti kapcsolatot is.

Teherán a nemzetközi határok megváltoztatásának tekinti a Zangezur-folyosó megnyitását. Hejdari iráni tábornok megerősítette, hogy Irán nem enged ilyen változást, és a geopolitikai változás „vörös vonal” lesz Irán számára – mondta Mohammad Pakpour, az Iráni Forradalmi Gárda szárazföldi erőinek parancsnoka. A folyosón keresztül Irán északra vezet a legközelebbi és a térségben a kevés "barátságos" államok egyikébe - Örményországba, majd Oroszországba. A helyzetet az is bonyolította, hogy miután Azerbajdzsán kisebb összetűzések után elfoglalta a folyosó egy részét, az Örményország felé tartó iráni kamionosokat további vámok fizetésére kényszerítette.

A Nachichevan és Azerbajdzsán, valamint Törökország közötti kapcsolat azonban sokkal messzebbre nyúlik Iránra. Ankara elsősorban a Kaukázusban, de Közép-Ázsiában is hatékonyabban tudja majd kiterjeszteni befolyását, ami az iráni és török érdekek ütközését jelentené a térségben. Azerbajdzsán esetleges együttműködése Izraellel – Irán egyik fő riválisával – azonban különösen elfogadhatatlan Irán számára. Azerbajdzsán jelenleg az izraeli Arrow 3 rakétaelhárító rendszerek vásárlásáról dönt, és a legutóbbi karabahi konfliktus során Azerbajdzsán nagyméretű, Izraelben gyártott drónokat használt.

Szeptember végén – története során először – az iráni hadsereg ezért hadgyakorlatot hajtott végre azerbajdzsáni határa közelében. A gyakorlatot szimbolikusan "Khaybar hódítóinak" nevezték – utalva a 628-ban lezajlott haybari csatára, amelyben Mohamed próféta egységei legyőztek egy zsidó hadsereget. Az iráni manőverek nem kerülték el Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök figyelmét, aki a török médiával folytatott beszélgetés során retorikusan azt kérdezte: „Miért most? Miért a határainkon? Az azerbajdzsánok szerte a világon kérdezik.” Az utolsó mondat utalhat az Irán északi részein élő nagyszámú azerbajdzsáni kisebbségre – amely részben Baku kisebb geopolitikai eszközeként szolgálhat Teherán ellen. Úgy tűnik azonban, hogy az iráni gyakorlatok válaszként szolgálnak a szeptember elején a Kaszpi-tengeren végrehajtott kisebb azeri, azerbajdzsáni-török és a Kaukázus alatti azerbajdzsáni-török-pakisztáni gyakorlatokra is.

A karabahi konfliktus tehát sokkal alapvetőbb hatással van a térség geopolitikai egyensúlyára, mint Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataira. A Zangezur-folyosó elindítása tovább mélyítené Törökország befolyását a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, és csökkentené Irán jelentőségét kelet-nyugati tranzitországként. Ráadásul Teherán elveszítené közvetlen szárazföldi kapcsolatait Örményországgal, majd Oroszországgal, éppen abban az időben, amikor Azerbajdzsán úgy döntött, hogy újabb katonai rendszereket vásárol Izraeltől – Teherán egyik legnagyobb riválisától.

Szerző: Jaroslav Cabuk
Elég komoly regionális háborút indíthat el egy katonai konfliktus Azerbajdzsán és Irán között. A törökök biztos nem maradnának semlegesek.
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 605
14 820
113
Elég komoly regionális háborút indíthat el egy katonai konfliktus Azerbajdzsán és Irán között. A törökök biztos nem maradnának semlegesek.
Nem szabad feletkezni a Pakikról sem, akik pláne az utolsó idoben suttek fottek a torokokkel és azerokkal. Ráadásul az arab oszágok is szeretnék már megszabadúlni a hormúzi és jemeni tuskétol. És még az Izrael. Bármilyel csetepaté egy "mindenki egy ellen" féle konfliktusba torkolódhat.
 
  • Tetszik
Reactions: plushun

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 491
3 000
113
Nem szabad feletkezni a Pakikról sem, akik pláne az utolsó idoben suttek fottek a torokokkel és azerokkal. Ráadásul az arab oszágok is szeretnék már megszabadúlni a hormúzi és jemeni tuskétol. És még az Izrael. Bármilyel csetepaté egy "mindenki egy ellen" féle konfliktusba torkolódhat.
Én nem javaslom, hogy visful tinkingben gondolkodjunk. A török ellenpólusa a medve. A pakiké india.
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 099
2 882
113
18+
Azeri fegyveresek örmény katonákat fognak el...
El lehet képzelni az 1 éve Azerbajdzsán állam hadifogságában lévők mindennapi tortúráját ezek alapján.
Ilyen videókat azeri közösségi oldalakon büszkén és viccelődve osztanak meg.