A végével kezdeném. Szjunik tartomány Örményország része. Hogy is lehetne elképzelni azt a teherautós balhét ott most az irániak és azeriek között amiről írtam korábban (illetve linkeken lehetett olvasni)? Ez valami olyasmi egy
képzelt esetben mintha szerb rendőrök Röszkénél (magyar utakon) megsarcolnák a román kamionosokat. Aztán miután a románok "szóváteszik", akkor utána ugyanez csak le is tartóztatják a sofőröket ... Gyakorlatilag "útonállók" ...
Már sejtem a következő kérdésed. Hogyan történhet meg ilyesmi? Még egy "itteni" példát hoznék fel - ezúttal a valóságból. 2015 horvát egyenruhás rendőrök csapata
fegyveresen betör Magyarország területére egy vonattal, amin "mellékesen" - ha jól emlékszem - 2000 fő illegált is behurcolnak. Természetesen bocsánatkérés nincs - még a szoci miniszterelnökük fröcsög, hogy megteszik, mert megtehetik és senki nem állítja meg Őket. Igazából az elnökasszonyuk azért bocsánatot kért személyesen amikor eljött utána Orbánhoz ... Mondjak ennél is abszurdabb dolgot? A horvátok egy igen vaskos összegről szóló számlát nyújtanak be nekünk a rendőri akció költségeiről, a vonat takarítási költségeivel kapcsolatban (azt kifogásolták, hogy úgy kapták vissza a vagonokat, hogy teljesen telibe voltak sz@rva) illetve plusszban még napi "bérleti díjat" is számoltak fel a vagonokra ... Ez 2015 -ben két EU tagország között, ahol a horvátok éppen a schengeni csatlakozásukkal kapcsolatban várták (még pontosabban
elvárták) a támogatásunkat ... Akkor ez a része tiszta azt hiszem ...
A másik kérdéseddel kapcsolatban, hogy zavarna-e egy vagy több országot, ha egy másik ország területére ácsingózna? A rövid válasz, hogy amennyiben igen, akkor beköszöntene a "szépségkirálynők kora" (VILÁGBÉKE !!
).
A lényegre térve
Szjunik tartománynak (pirossal jelölve alább) értelemszerűen nem kellene az egész része. Az alsó harmada nagyjából bőven elég lenne. Ott már vannak kelet-nyugat utak meg pár kisváros is. Vegyük észre:
1. Örményország (CSTO tag) szempontjából:
Körül lenne véve ellenséges országokkal. Grúzia és Azerbajdzsán a legnagyobb barátok a régióban. Az a NATO -ba gőzerővel igyekvő Grúzia, akivel az oroszok 2008 -ban háborúztak is. Egyébként utálják az örményeket, mint a sz@rt. A NATO tag Törökország és Azerbajdzsán (akire azt mondanánk ez esetben NATO tag lenne előbb-utóbb) se kifejezetten nagy barátja az örményeknek. Mind a kettőnek van háborús meg népirtós múltja az örményekkel ...
2. Oroszország (CSTO tag) szempontjából:
Ugye volt emlegetve, hogy a Karabahi háború folyamán Iránból a Szjunik tartományon keresztül szállították az utánpótlást az örményeknek. Na ez ebben az esetben sehogy nem menne ...
CSTO kötelezettség miatt lépnie is kellene + USA, NATO -t nem kifejezetten szeretnének Azerbajdzsánban és Kaszpi-tengeren látni. Igen, jelenlegi 5 országi (Kaszpi-tenger partiak) egyezmény alapján ez tenger, de egyéb országok haditengerészetét kizárják. Ugyanakkor, ha ilyesmit meglépnének, akkor ezt már semeddig nem tartana felrúgni ...
Ugye a Közel-kelet -ről is teljesen ki lennének zárva. Kaszpi-tenger meg a Boszporusz és Dardanellák "teli-NATO -zva", akkor a részükről nincs kijárás erre ...
3. Irán (a lator állam) szempontjából:
Be lennének zárva teljesen. Szerintem Őket sem kell túl sokáig magyarázni, hogy nem túl USA, Izrael meg NATO barátok ...
Viszont, ha a status quo ante marad, akkor az lenne továbbra is ami most van ...
Apróság, az első Karabahi háború folyamán Nahicsevánból az örmények nagy része Örményországba menekült. Ugye a fentebbi térképen a mostani iráni hadgyakorlat a határon levő Arakszi gát -nál (ahol az a felduzzasztott víztömeg látszik - északról-délre folyik a folyó) van. Szemben Nahicseván tartományi főváros.
Vegyük észre. Elméletben, ha Irán bevonulna Nahicsevánba, akkor ez az egész "Szjunik korridor" -os kérdés meghaladottá válna és ezzel teljes lenne Törökország és Azerbajdzsán elszigeteltsége itt. Nem véletlenül volt ahogy korábban említettem amikor a Karabahi háborúban az azeri katonák errefelé kezdtek császkálni, akkor hamar megkapták Irántól, hogy a mellett, hogy "letörlünk a térképről meg az írmagotokat is kiirtjuk" kedveskedés mellett kihangsúlyozták, hogy Nahicsevánnal a továbbiakban nem kell foglalkozniuk. Ugye ezzel értelmét is vesztette volna a dolog ...
Elméletben és papíron nem is lenne bonyolult a dolog:
- 1. lépés: Sadarak térségébe (észak) bevonulnak - ezzel Törökországot teljes mértékben kizárják (illetve azt, hogy az azeriek/törökök innen utánpótlást szállítsanak). E mellett mondjuk Sharur -t - csak mert közel van.
- 2. lépés: a mostani hadgyakorlat helyén átkelnek a határfolyót és meg van a tartományi főváros.
- 3. lépés: azt csinálnak amit akarnak. Azerbajdzsán keletről beavatkozna, akkor a meglevő konfliktus mellé egy orosz-örmény(-CSTO) hadüzenetet is hozna a posta Nekik.
Törökország meg a mellett, hogy szintén hasonlót kockáztatna, ha picit "túlszaladnának" - nem tudom kellene-e Nekik egy török-iráni "meccs" most. A 2021 -es diplomáciájuk során a létező mindenkibe belerúgtak a környéken - USA, Ciprus, Izrael (itt a "szokásosak" mellett Palesztina ügyének szószólóivá váltak), Görögország, örmények stb. Ugye most, hogy mérgesedett a helyzet pont tárgyaltak Putyinnal is. Az oroszoktól a szíriai kérdések mellett pl. további S-400 -at is várnának ... Nem hiszem, hogy nem került szóba, hogy "amennyiben nyugton maradtok, akkor mindenki nyugton marad". Akár Irán is némi kardcsörtetés után.
Persze történelmi hátteret is lehetne kapargatni egészen a karsi-békeszerződésig (avagy akár a pattintott kőkorszakig is akár). Atatürk -el, Szovjetunióval (II. VH -ig aztán 1953 -ig és az ezt követő időszak politikájával) Sztálin -ostúl (aki grúz volt ugye), USA/NATO -val, örményestül (diaszporásul meg szeparatista mozgalmastul), grúzokkal, az akkori iráni diplomáciai dolgokkal meg a későbbi terület csere-berékkel stb. stb. Itt ugye nagyon sok érdekes aspektus is felmerülhet számos nézőpontból - pl.:
Hogy érezhetett annak idején egy átlag örmény szeparatista az örmény SzSzK -ban amikor az egyébként grúz származású Sztálin a szuperhatalommá váló Szovjetúnió élén területi követelésekkel lép fel az időközben katonai szempontból igen "csehül álló" Törökországgal szemben a korábban (a karsi- illetve moszkvai békét megelőző) elcsatolt grúz és örmény területekkel szemben, aki egyébként a szovjetek ellen akár az életét is áldozta volna. A mellett, hogy önállóan kb. semeddig sem léteztek volna akkoriban ...
Avagy hogy került szembe az örmény USA-beli diaszpóra az USA külpolitikájával amikor erre reagálva elkezdte támogatni Törökországot és az előbbiekben említett folyamatok a törököket a NATO kötelékébe sodorták (1952 -ben csatlakoztak)?
Megannyi érdekes nüansz van még ezeken kívül is. Azaz nem olyan egyszerű a kérdés, hogy a "szunnita török utálja a siíta iránit" meg hasonló dolgok ...
zbiam.pl
