[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

[Molon Labe]

Offfff
A civilizáció és hatásai eleinte is a kontraszelekció eredményei, vallási- világi vezetés, avagy a gógyi uralma a muszkli felett...mára ez már irreális méreteket öltött, mert már az is kirekesztés, ha valaki okosabb mint a padtársa. Viszont ez megint az észnélküli erőszak tombolását fogja elhozni, ahol mi civilizált európaiak elég nagy hátrányból indulunk. Általában a kultúráltság fordítottan arányos az életrevalósággal, viszont egyenesen arányos a dekadenciára való hajlamossággal.
Meg kell találnunk újra a törzsi gyökereinket, ahhoz, hogy túléljünk egy újabb vészkorszakot, ami ha nem következik be, akkor teljesen elsatnyulunk, mi magyarok is. Vagyis egyszerre felfogható egy vérzivatar tisztítótűznek, evolúciós lépcsőnek, istenítéletnek és katasztrófának is. Az igazi élethelyzetekben a széplelkekből is előugrik az állat, vagy meghal....szép dolog a lovagiasság a királyok, fejedelmek kiváltsága, ahogy a kegyelem is. A pórnép meg térdig gázol a vérben...
Ufff

Milyen törzsi gyökereket akarsz megtalálni? Felszámolnád a nemzetet, az 1000+ éves magyar államot ?

Úgy érzed elsatnyulsz ?
Honvédség éppen a toborzó kampánya közepén van, nem akarsz felszerelni ? És akkor lehet nem satnyulnál el..

Vagyis egyszerre felfogható egy vérzivatar tisztítótűznek, evolúciós lépcsőnek, istenítéletnek és katasztrófának is.

Evolúciós lépcső? Visszafelé biztosan.

Az igazi élethelyzetekben a széplelkekből is előugrik az állat, vagy meghal.

Pfff... még mindig az a téma, hogy az azeriek fegyvertelen civilek fülét vágják le és ölnek meg ? Merthogy abból indultunk ki...meg abból,hogy X brutálisan megölte Y-nt míg az aludt.

Azt akarod mondani, hogy aki nem képes ezekre az egy dekadens, életképtelen széplélek ?

 

[ZeiG]

Visszatérve a Kaukázushoz:

Örményország geopolitikai helyzete talán a legrosszabb az egész világon. A tengerektől elzárva, sokkal erősebb ellenséges országokkal körülvéve, enklávékkal és exklávékkal csipkézve, természetes erőforrások híján, kiemelkedő stratégiai kulcspozíciók nélkül, ráadásul még a potenciális szövetségesektől is elvágva talán siralmasabb az örmények helyzete, mint a kurdoké.

Az örményeknek szerintem egyetlen esélyük lett volna az azeriaktól elfoglalt területek megtartására és integrálására, nevezetesen az, ha mindent, de szélsőségesen mindent e célnak rendelnek alá. 1994 óta 25 hosszú évük volt erre.

Egy totálisan militarizált katonaállamot kellett volna felépíteniük (Izrael, Eritrea vagy Észak-Korea mintájára), dugig tömött arzenálokkal, millió kilométernyi lövészárokkal, szögesdróttal, aknamezővel, bunkerekkel, stb.

Telepítési programra is szükség lett volna, hiszen az örmény diaszpóra hatalmas, a megszállt (elfoglalt, meghódított) területeken pedig talán 200 ezren sem éltek. Artszakban talán 150 ezer örmény él(t), ehhez képest Brazíliában 100.000, az USA-ban több, mint egymillió, Oroszországban közel 3 millió... Hogyan is tarthatnának meg egy olyan területet, ahol túlnyomó többségüknek esze ágában sem lenne letelepedni?

És ami a fő, hogy mindemellett, sőt, mindezek előtt maximálisan el kellett volna köteleződniük egy olyan szövetség mellett, amire hosszú távon számíthatnak és ennek alárendelni minden egyéb külpolitikai orientációt. Itt csak két opció van, Irán és Oroszország.

Abban a pillanatban, ahogy Jereván a politikai Nyugat felé fordult, belefektette magát a koporsóba, mert épeszű politikusnak az egy percig sem lehetett kérdéses, hogy Washingtonnak az örmények soha nem lesznek olyan lényegesek, mint a törökök vagy akár az azeriek, viszont örömmel fogja látni, ha Oroszország és Irán (potenciális) szövetségesét bedarálják az ezek között megerősödő türkök.

2020-ban aztán a koporsó le is ereszkedett a sírgödörbe és heteken belül be is lesz temetve.

 

[Cevat]

Visszatérve a Kaukázushoz:

Örményország geopolitikai helyzete talán a legrosszabb az egész világon. A tengerektől elzárva, sokkal erősebb ellenséges országokkal körülvéve, enklávékkal és exklávékkal csipkézve, természetes erőforrások híján, kiemelkedő stratégiai kulcspozíciók nélkül, ráadásul még a potenciális szövetségesektől is elvágva talán siralmasabb az örmények helyzete, mint a kurdoké.

Az örményeknek szerintem egyetlen esélyük lett volna az azeriaktól elfoglalt területek megtartására és integrálására, nevezetesen az, ha mindent, de szélsőségesen mindent e célnak rendelnek alá. 1994 óta 25 hosszú évük volt erre.

Egy totálisan militarizált katonaállamot kellett volna felépíteniük (Izrael, Eritrea vagy Észak-Korea mintájára), dugig tömött arzenálokkal, millió kilométernyi lövészárokkal, szögesdróttal, aknamezővel, bunkerekkel, stb.

Telepítési programra is szükség lett volna, hiszen az örmény diaszpóra hatalmas, a megszállt (elfoglalt, meghódított) területeken pedig talán 200 ezren sem éltek. Artszakban talán 150 ezer örmény él(t), ehhez képest Brazíliában 100.000, az USA-ban több, mint egymillió, Oroszországban közel 3 millió... Hogyan is tarthatnának meg egy olyan területet, ahol túlnyomó többségüknek esze ágában sem lenne letelepedni?

És ami a fő, hogy mindemellett, sőt, mindezek előtt maximálisan el kellett volna köteleződniük egy olyan szövetség mellett, amire hosszú távon számíthatnak és ennek alárendelni minden egyéb külpolitikai orientációt. Itt csak két opció van, Irán és Oroszország.

Abban a pillanatban, ahogy Jereván a politikai Nyugat felé fordult, belefektette magát a koporsóba, mert épeszű politikusnak az egy percig sem lehetett kérdéses, hogy Washingtonnak az örmények soha nem lesznek olyan lényegesek, mint a törökök vagy akár az azeriek, viszont örömmel fogja látni, ha Oroszország és Irán (potenciális) szövetségesét bedarálják az ezek között megerősödő türkök.

2020-ban aztán a koporsó le is ereszkedett a sírgödörbe és heteken belül be is lesz temetve.

Telepitesi program.Jo gondolat.Sziriai ormenyek par falut benepesitettek,de komolyabb mennyisegu emberhez kell azert gazdasagi motivacio,stabil,gyarapodo jovokep.Stabil szovetseges.Jo gondolat.Oroszorszag adott lett volna,ha Putyin nem Szentpetervari,nem kerul a Kreml azeri lobbistai befolyasa ala.Volt az orosz vezetesben olyan ember aki szilard elvi alapokon allt es nagyra tartotta az orosz ormeny tortenelmi kapcsolatokat.Ugy hivtak Aleszandr Lebegy.Mas sorsa lett volna mar a 90 es evekben Oroszorszagnak ha nem hal meg ereje teljeben...helikopterbalesetben....O nem az ablakon esett ki,nem a magangepe zuhant le,nem a panelhaz robbant fel,nem ivott sugarzo teat...Kar erte.Iran.93 94 ben pont azt tette Azerbajdzsanert amit most Ormenyorszagert.Gyakorlatilag katonai fellepessel fenyegetett ha az ormeny hadsereg nem all meg.Megallhatott volna Bakuban,de Nakhicsevant is elfoglalhatta volna.Akkor az azeri allam osszeomlott es ez az akkori Torokorszagot nem izgatta.Az irani szovetseggel egy problema volt akkoriban.Nagy de viszonylag fejletlen es egy majd 10 eves kegyetlen haboru utan volt Iran.Kiverezve,gazdasagilag az osszeomlas hataran.Kozel nem volt ekkra katonai,technologiai hatalom mint most.Raadasul iszlam orszag eros szimpatiaval viselt az elfenekelt iszlam szomszed Azerbajdzsan iranyaba.A nyugat fele fordulas vadjara.30 ev csolatas,Moszkvatol vart csodavaras es millio betartatlan igeret utan ennek azinganak torvenyszeru valamennyire a masik iranyba is kilendulni.De ez nem feltetlen a nyugat.Ez India,Iran,Franciaorszag,Oroszorszag?USA egeszseges elegye lehet.Ez baromi nehez mert akiket felsoroltam tobbnyire magas langon utaljak egymast de Azerbajdzsan sot Torokorszag a pelda lehet ezt csinalni.Nem kell vegletekbe gondolkodni.Kiegyensulyozott kapcsolatra van szukseg minden jelentos hatalommal.Latjuk mi is itt a kollektiv nyugat kepmutatasat,hogy 9 honapig semmitmondo nyilatkozatokkal semmit se tettek most meg apropenzzel probaljak a valsagot letudni.Detto ez USA mely US aid 11.5 millio dollart szan az Artsaki menekultekre mikozben csak ebben az evben 270 millioUSD katonai segelyt nyom Azerbajdzsannak...Most mar figyelik a helyzetet es esetleg nemzetkozi megfigyeloket kuldenenek Artsakba..9 honap blokad utan mikor mar senki nem akar ott maradni..Most stabilan Iran all Ormenyorszag mogott es felajanlotta,hogy a Torokorszag es Azerbajdzsan kozti kapcsolatot hozzak letre az O teruleten.Egy teruleten kivuli vasuti,kozuti kapcsolattal.Ha Azerbajdzsan es Torokorszag nem szimplan teruleteket akarna Ormenyorszag rovasara erre az ajanlatra igent kellene mondaniuk.De ezt ketlem...

 

[Cevat]

A tegnapi benzinkutrobbanas 125 fellelt aldozatanak maradvanyait mar Jerevanba szallitottak azonositasra.290 kulonbozo foku a serultek szama.A nap folyaman Jerevanbol egesi specialista orvosokat vittek helikopterrel Stepanakertbe es nagyon sulyos serulteket vissza a helikopterrel.Franciaorszag orvosi repulogepet kuldott Jerevanba,hogy a sulyos serulteket elszallitsak.

 

[Molon Labe]

A barbárság mély sötétsége az ahhoz képest gyenge és rettegő civilizáció kreálmánya korunkban. Ennek megvannak a fázisa, ahogy kifogy a barbár üzemanyag a születő civilizációból. Amikor a civilizáció felfedezi magát, mozgósítja a tömegeit és eszmével látja el (ezek vagyunk mi, ezért menetel az ébredő tömeg), akkor a barbár még csak távoli disszonancia. Amikor az "ezek vagyunk mi" meghonosodik a tömegek elméjében, akkor a különbség ettől megszüli a barbárt, hiszen ekkor még ott buzog az ifjú civilizáció ereiben a barbár vér utolsó forradalma, a tömegek lázadása, tehát még pszichológiailag stimmel, az ÉN OKÉ VAGYOK, tehát aki nem én vagyok, aki különbözik az más, az NEM OKÉ. Ebből születik a barbár és minden különféle normaszegő archeotípusa (Nyugaton: beteg vagy bűnöző). De a barbár vér már nem buzog többé, sokáig, az utolsó nagy generációkat azok a világháborúk ölik ki milliószámra, amiket az EZ VAGYOK ÉN nevében vívnak lényegében a semmiért, mert egy levágott fül is valami ahhoz képest, amiért mondjuk az első világháború kirobbant, vagy bármelyik diadokhosz küzdelem vagy tajpingi felkelés.

Ezután jön egy átmeneti kor, amikor a fogyó életerőt érzékelik az elit soraiban és megszületik a barbárság valamilyen dicshimnuszba oltott dicsérete. A szép barbár képe, a nemes barbár képe, ami a régi önmagára emlékezteti a civilizációt. Hamar szétfoszlik majd.

És utána nincs semmi, csak a lassú felismerése annak, hogy a kreált civilizáció minden terméke kreálmány (posztmodern ugye, dekonstrukció mindenhol és szükségszerűen, mert hazugság volt minden, amire a civilizáció épül, mindenkor és mindenhol). Meg a következménye annak, hogy a vér legjava elrohadt már rég a tömegsírokban amiket az életerő utolsó eresztékét, a tömegek vérét (akik korábban csak szántottak békésen a csaták mellett fejüket csóválva, mert korábban az elitek irtották ki egymást belterjesen a nagy háborúkban) a háborúk hagytak maguk után. Ami maradt az szó szerint már csak dugható. Meg is fogják baszni nagyon gyorsan, két csoport: a civilizáció kitermelte utolsó maroknyi férfi, a pretoriánus gárda és a beözönlő barbárok milliói.

Tudod mi marad? Csak az az idegenség, amit barbárságnak hívtak a civilizáció hajnalán, de túlélte azt. A pretoriánusoknak ez eszmélést jelent, hogy valójában ők minden hatalom forrása, a barbárok pedig ösztönösen tudják, mert látják a civilizált tömegeken a félelmet (a senki nincs aki felálljon a villamoson effektus). A barbárság az élet maga volt, amit a civilizáció hazugságai nem érintenek.

Végül is ki mondta, hogy füleket gyűjteni problémás? Persze igen, a fogak jobbak, mert nem rohadnak láncra fűzve, de ez a technikai kérdés a lényege az életnek! A morális vetület hazugság volt. Az azeri kiskatonák nem is tudnak ilyesmiről. Erdogan igen, mert kommunikál a dekadens Nyugattal, feljebb olvasható is a dicshimnusz a nyugatiak nyelvén az azeri humanizmusről! De ez csak intelligencia kérdése. A barbárok pedig nem hülyék!

A dekadens nyugat egy manifesztációja az a vélemény, amit leírtál. Nem lesz mindenki szivárványos woke forradalmár, valaki egyszerűen tagad mindent,amit elértünk az elmúlt 2000 évben és visszamennének a kőkorszakba, kőbaltával agyonverni egymást. Mert valami furcsa kattanás vagy gyerekkori trauma okán ettől érzi magát férfinak. A klasszikus Európa szempontjából, amelyet védelmezünk, lényegtelen,hogy woke/lmbtq agymosott, vagy káoszhívő elmebeteg,akit a rombolás, vagy a primitív, állatalatti ösztönök kiélése gyönyörködtet.. mindkettő áruló és egyforma bánásmódot érdemel.

 

[Flamand]

Telepitesi program.Jo gondolat.Sziriai ormenyek par falut benepesitettek,de komolyabb mennyisegu emberhez kell azert gazdasagi motivacio,stabil,gyarapodo jovokep.Stabil szovetseges.Jo gondolat.Oroszorszag adott lett volna,ha Putyin nem Szentpetervari,nem kerul a Kreml azeri lobbistai befolyasa ala.Volt az orosz vezetesben olyan ember aki szilard elvi alapokon allt es nagyra tartotta az orosz ormeny tortenelmi kapcsolatokat.Ugy hivtak Aleszandr Lebegy.Mas sorsa lett volna mar a 90 es evekben Oroszorszagnak ha nem hal meg ereje teljeben...helikopterbalesetben....O nem az ablakon esett ki,nem a magangepe zuhant le,nem a panelhaz robbant fel,nem ivott sugarzo teat...Kar erte.Iran.93 94 ben pont azt tette Azerbajdzsanert amit most Ormenyorszagert.Gyakorlatilag katonai fellepessel fenyegetett ha az ormeny hadsereg nem all meg.Megallhatott volna Bakuban,de Nakhicsevant is elfoglalhatta volna.Akkor az azeri allam osszeomlott es ez az akkori Torokorszagot nem izgatta.Az irani szovetseggel egy problema volt akkoriban.Nagy de viszonylag fejletlen es egy majd 10 eves kegyetlen haboru utan volt Iran.Kiverezve,gazdasagilag az osszeomlas hataran.Kozel nem volt ekkra katonai,technologiai hatalom mint most.Raadasul iszlam orszag eros szimpatiaval viselt az elfenekelt iszlam szomszed Azerbajdzsan iranyaba.A nyugat fele fordulas vadjara.30 ev csolatas,Moszkvatol vart csodavaras es millio betartatlan igeret utan ennek azinganak torvenyszeru valamennyire a masik iranyba is kilendulni.De ez nem feltetlen a nyugat.Ez India,Iran,Franciaorszag,Oroszorszag?USA egeszseges elegye lehet.Ez baromi nehez mert akiket felsoroltam tobbnyire magas langon utaljak egymast de Azerbajdzsan sot Torokorszag a pelda lehet ezt csinalni.Nem kell vegletekbe gondolkodni.Kiegyensulyozott kapcsolatra van szukseg minden jelentos hatalommal.Latjuk mi is itt a kollektiv nyugat kepmutatasat,hogy 9 honapig semmitmondo nyilatkozatokkal semmit se tettek most meg apropenzzel probaljak a valsagot letudni.Detto ez USA mely US aid 11.5 millio dollart szan az Artsaki menekultekre mikozben csak ebben az evben 270 millioUSD katonai segelyt nyom Azerbajdzsannak...Most mar figyelik a helyzetet es esetleg nemzetkozi megfigyeloket kuldenenek Artsakba..9 honap blokad utan mikor mar senki nem akar ott maradni..Most stabilan Iran all Ormenyorszag mogott es felajanlotta,hogy a Torokorszag es Azerbajdzsan kozti kapcsolatot hozzak letre az O teruleten.Egy teruleten kivuli vasuti,kozuti kapcsolattal.Ha Azerbajdzsan es Torokorszag nem szimplan teruleteket akarna Ormenyorszag rovasara erre az ajanlatra igent kellene mondaniuk.De ezt ketlem...

Akkor most körülírtad,hogy mindenért az oroszok a felelősek. Nem az örmény politika,nem a csodavárás,nem a lustaság,hogy egy bevehetetlen erődöt csináljanak az egész területből. Éppen csak azt nem mondod ki,hogy az oroszoknak kötelező lenne a kőkorba bombázni Azerbajdzsánt.

 

[Kim Philby]

Egy hosszabb elemzést fordítózok be ide...

"Érdekes nyilatkozatot teszünk közzé az örmény helyzetről és a kormányról egy örmény pozíciójából. Ez a következő szövegekben lesz közzétéve: 32 éves független fennállása alatt Örményország először áll a teljes katasztrófa küszöbén. Sem a Spitaki földrengés következményei, sem a Szovjetunió összeomlása és az első karabahi háború nem vonta kétségbe Örményország állami létének kérdését. De most, Pashinyan, Örményország oroszellenes, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező vezetője uralma alatt a szakértők nyíltan a jövő török vilajetjének tekintik az országot. Örményország független államként való megjelenése és létezése ma kizárólag a térségbe való orosz beavatkozás miatt vált valósággá. 1. rész.

 

[Kim Philby]

"A 19. század eleji orosz-perzsa háborúk előtt a mai Dagesztán, Azerbajdzsán és Örményország területe politikailag a perzsa sahhoz tartozó kis kánok vazallusainak csoportja volt. Irigylhetetlen volt az örmények helyzete az akkori síita Erivan Kánságban. Sőt, a perzsa uralkodók rendszeresen és tömegesen kilakoltatták az örményeket Irán belső területeire – egyrészt azért, hogy megakadályozzák a nemzeti felkelések kitörését, másrészt azért, mert az iszlám feudális urak az örményeket „minőségi” népnek tekintették, akik felemelték a térség gazdaságát. . Így, mire Erivant Paskevich tábornok felszabadította, az örmények az Erivan Khanate lakosságának kevesebb mint egyharmadát tették ki - mindössze 20 ezer embert. Az 1828-as Türkmancsay-szerződés, amelyen Gribojedov dolgozott, a mai Azerbajdzsán és Örményország területeit az Orosz Birodalom "tökéletes tulajdonába" helyezte. Emellett civilizált "népességcserét" kezdeményezett Perzsia és Oroszország között - Iránból több ezer örmény család költözött az utóbbiba, az újonnan létrehozott "örmény tartományba". Sok muszlim távozott a sah csapataival az Arax folyó felé, amely először az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió, valamint a független Baku és Jereván államhatára lett."Rész. 2

 

[Kim Philby]

"Az ortodox cár volt a felszabadulás egyetlen reménye mind a balkáni szláv népek, mind a kaukázusi örmények és grúzok számára. Az Orosz Birodalom viszont hűséges lakosságot kapott, amely készen állt a muszlim hatalmak elleni harcra. Az orosz katonai dicsőség örmény városa, Alexandropol (ma Gyumri) 1813-ban az Orosz Birodalom része lett. 1829-ben Puskin meglátogatta a várost. 1837-ben Gyumri területén orosz erődöt alapítottak, ugyanebben az évben I. Miklós kereste fel, aki ortodox templomot fektetett, és felesége Alexandra Fedorovna császárné tiszteletére átkeresztelte Gyumri Alexandropolnak. Ma annak az alexandropoli erődnek az örököse a 102. orosz katonai bázis, amely a mai napig védi az örmény földeket – és az orosz határőrség a mai napig felelős Örményország törökországi és iráni határaiért. Van azonban egy fekete oldal is a város dicsőséges történetében. A polgárháború lángjaiban kvázi államok tucatjai jöttek létre az egykori orosz területeken a német császárok és az egykori antant szövetségesek égisze alatt. Az egyik az 1918-as Dashnak "Örmény Köztársaság" volt. Az örmények tiszteletére azonban elmondható, hogy az akkori összes transzkaukázusi „dum, seim és találkozó” örmény küldöttei a végsőkig az Oroszországon belüli Kaukázus mellett álltak, és valójában fegyverrel kikiáltották az „örmény régiók” függetlenségét. Így vagy úgy, a dashnakok - az örmény nemzeti-forradalmi párt képviselői - osztatlan uralmuk alatt olyan területet kaptak, amely nagyjából megfelel a modern Örményországnak. Ez a párt az orosz szocializmus kebelében, Tiflisben alakult ki 1890-ben, de később nemzeti-radikálissá vált."
3. rész

 

[Kim Philby]

"A dashnakok számos szövetséget próbáltak ki különböző erőkkel történelmük során: az ifjútörököktől és bolsevikoktól a brit koronáig, az Egyesült Államokig és Hitlerig (akár egyszerre!). Az örmény "Fuhrer" Nzhdeh ugyanabból a pártból nőtt ki, szlogenje a "Halál vagy szabadság!" Az első Örmény Köztársaságnak tragikus és rövid sorsa volt. London és Washington ígéreteitől felmelegedve a dashnakok abban reménykedtek, hogy visszaszerzik az Örmény-felföldet, és elismerték a Sèvres-i Szerződést, amely szerint Woodrow Wilson amerikai elnöknek a Fekete-tengerhez való hozzáféréssel rendelkező hatalmas Örményországra volt a mandátuma. Természetesen a "civilizált világ" magára hagyta az Örmény Köztársaságot a lélekemelő térképekkel és Kemal Atatürk hadseregével. A dashnakok megsemmisítő vereséget szenvedtek, és egy nappal Örményország szovjetizálása előtt 1920. december 2-án aláírták az alexandropoli rabszolgasági szerződést Törökországgal az ország nevében. A Karabekir török tábornok által kiszabott, egy brit ezredes-beavatkozó utasítására aláírt Alexandropoli Szerződés Dashnak Örményországot Törökország teljes vazallusává tette. Az Örmény Köztársaság teljesen lemondott a Sevresi Szerződés feltételeiről. Kivonta küldöttségeit az antant országaiból. A dashnakok megtagadták az összes vitatott területet Azerbajdzsánnal. Átadták a Kars tartományt, az egész Örményország Erivan tartomány egy részévé és részben a Szeván-tóvá zsugorodott. Eltörölték a hadkötelezettséget, csak csendőri erőket és 1500 szuronyból, 20 géppuskából és 8 ágyúból álló hadsereget tartottak meg - hegyi vagy mezei. Ennél többet nem volt szabad. A távíró, a telefon, a posta és a vasút török irányítás alá került."
4. rész.

 

[Kim Philby]

"És ami a legfontosabb, Törökország ígéretet tett örmény vazallusának, hogy „megvédi és megvédi függetlenségét”. Nevezzük a dolgokat a helyes nevükön: valójában az alexandropoli szerződés Örményország török protektorátussá alakítását jelentette. A törökök elismerték az örmény kormányt, de a török követ saját beleegyezésével gyakorolta az irányítást. És az ő akarata szerint ez a terület bármikor elfoglalható. Az örmény hadsereg nem tehetett semmit, megtartották a rendőri feladatok ellátására. - Oleg Hayrapetov történész.
December 2-án azonban a szeles dashnakok szinte egyszerre írták alá az alexandropoli szerződést egy török tábornokkal és az Örményország szovjetizálásáról szóló megállapodást Legrand RSFSR-küldötttel. A Nyugat sem állt félre. Claude Stokes ezredes, a dél-kaukázusi brit kurátor-beavatkozó volt az, aki meggyőzte az örmény hatóságokat arról, hogy jobb békét kötni Törökországgal területek feladásával, mint orosz uralom alá kerülni." Rész. 5

 

[Kim Philby]

"Világossá vált, hogy a „Halál vagy szabadság” Dashnak-elve „Bármi áron való hatalommá” is átalakult. Például Simon Vratsjannak, Dashnak Örményország utolsó fejének sikerült táviratoznia magát Atatürkot Tabrizból: „Tartsa be az Alexandropoli Szerződés rendelkezéseit, és óvjon meg minket a szovjet megszállástól! És ezek azok az emberek, akik kijelentették, hogy „a nép érdeke mindenek felett áll”. A dashnakok készek voltak egyesülni a törökökkel, akik szó szerint „csak” népirtást követtek el az örmény nép ellen – az oroszok ellen! Semmi sem akadályozta meg Dashnak Drastamat Kanayant abban, hogy létrehozza a "Wehrmacht örmény légióját", amely a náci csapatokat szolgálta. Tehát a dashnakok készen álltak arra, hogy török tartománnyá váljanak, amennyiben megmarad nekik a "független tartomány zászlaja" és a rendőrségi funkciók Atatürk államában. Ezzel az ötlettel készek voltak fegyverrel a kezükben harcolni a Vörös Hadsereg ellen. "
6. rész.

 

[Kim Philby]

"Térjünk vissza a modern Örményországhoz, ahol az oroszbarát ellenzék „török ügynöknek” nevezi Pashinyant. Nem ok nélkül. A hazafias örmény közvélemény megkongatja a vészharangot – Pashinyan eladja Alijevnek Hegyi-Karabaht, majd egész Örményországot. "Jobb egy török kutyájának lenni, mint egy másik ország, például Oroszország ügynökének." Így nyilatkozott például Pashinyan egyik Passinjan-pártjának vezetője, Levon Shirinyan. Pashinyant és Törökországot szoros kapcsolat fűzi Hacsatur "Grzo" Sukiasyan oligarchához, aki a modern Örményországban a gazdasági kapcsolatokért felelős Ankarával. Légitársasága közvetlen járatokat indít Isztambulba Jerevánból. Csak a lusta ember nem beszél Pashinyan nyugati kapcsolatairól. Az örmény közvélemény régóta ismeri a Soros Alapítvány követeivel való találkozásait, megható homoerotikus barátságát és Justin Trudeau-val való zoknicseréjét, valamint transznemű beszédeit a parlamentben. Emlékezzünk vissza, hogy Pashinyan frakciója, mielőtt hatalomra került, törvényjavaslatokat írt Örményországnak az EAEU-ból való kilépéséről. A jelenlegi oroszországi kirohanások, a békefenntartók lejáratására tett kísérletek Hegyi-Karabahban, Pashinyan feleségének kijevi utazásai, valamint a CSTO-ból való kilépéssel való fenyegetés csak a 2018-as „örmény Maidan”-on engedélyezett betegség sikoltozó tünetei. az örmény államiságról. Tehát ma Örményország kapott --. Egy nacionalista és russzofób vezető, aki a Nyugat támogatásával került hatalomra. Mindenféle ígéret, szeretet gesztusa és humanitárius légcsók az Egyesült Államokból, Londonból és az EU-ból. A kritikus katonai helyzet, a meggyengült hadsereg és a török-azeri beavatkozás veszélye. Mindez csak az 1920-as alexandropoli szerződésre emlékeztet, amelyet Pashinyan ideológiai ősei kötöttek. Örményország "stratégiai hibát" követett el, amikor Oroszországra támaszkodott a biztonság érdekében - mondta Pashinyan 2023. szeptember 2-án."
7. rész.

 

[Kim Philby]

"A régió teljes biztonsági struktúrája, és az örmény nép örményországi létének garanciája – az Oroszországgal kötött szövetség – újragondolás alatt áll. Pashinjan készen áll, akárcsak száz évvel ezelőtt, hogy Nyugat hangos ígéretei mellett Oroszország ellen forduljon, és megadja magát Törökország kegyeinek, amely állítólag az "észak-atlanti rend" karmestere és döntőbírója lesz a térségben. Mindazonáltal Pashinyan még nem jelentheti ki nyíltan a török befolyási övezetbe való átmenetet. Ezt az átmenetet a „pasiszták” a „béke korszakának” nevezik, amelyet Pashinyan, Törökország és Azerbajdzsán barátsága kell, hogy hozzon. Természetesen az Egyesült Államok védelme és védnöksége alatt. Pashinyan reméli, hogy Wilson elnökhöz hasonlóan száz évvel ezelőtt, Biden is megbízatást ad neki a pártfogásra, és ezúttal mindenképpen a segítségére lesz. Vagy Macron Franciaországa Jerevánban partraszáll az Idegenlégióval. Vagy talán III. Károly királyi csapatokat küld a fiatal örmény demokrácia védelmére. Mindezek a lehetőségek ott lebegnek a jelenlegi „pasiszták” fejében, amit az európai bürokraták ritka „tweetjei” táplálnak. Majdnem mint száz évvel ezelőtt. Könyveket írtak arról, hogy mi vár az örményekre a török uralom alatt, például "Musa Dagh 40 napja". De rátérhetünk a jelenre is – biztos vagyok benne, hogy Erdogan nem fog örményekkel ünnepelni, ahogy Ankara sem ciprusi görögökkel és kurdokkal Szíriában. A Pashinyan olyan erő, amely kiszorítja az orosz jelenlétet Örményországból, és Oroszországot váltja fel az örmény nép biztonságának garanciájaként. Cserélje ki mivel? Valószínűleg egy "pántörök álmával" - egy színpadi poszttal az Ankara-Baku úton."
8. rész.
Vége...remélem nagyjából érthető...
Innen indul az eredeti...

Anti-NATO Coalition [ZOV]

⚡️We will publish an interesting statement about the situation in Armenia and the government from the position of an Armenian. It will be posted in the upcoming texts: For the first time in its 32 years of independent existence, Armenia is on the threshold of a total catastrophe. Neither the...

t.me

 

[Cevat]

Akkor most körülírtad,hogy mindenért az oroszok a felelősek. Nem az örmény politika,nem a csodavárás,nem a lustaság,hogy egy bevehetetlen erődöt csináljanak az egész területből. Éppen csak azt nem mondod ki,hogy az oroszoknak kötelező lenne a kőkorba bombázni Azerbajdzsánt.

En nem tudom te mit olvasol Semmi ilyet nem irtam.Oroszorszag kizarolagossaga az ormeny szovetsegi rendszerben a multe.Lehetnek baratok,fontos gazdasagi partnerek,de ennyi.Nem szeretnem ha Bakut a kozepkorba lone valaki,mert akkor arrol is Ormenyorszag tehet majd.Annyit mondok neked es ezt most keszakarva ne ertsd felre.Iran felhatalmazast kapott Ormenyorszagtol,hogy elozetes kerdes nelkul belepjen delrol katonai erovel minden olyan szituacioban,mikor Iran ugy erzi ezt meg kell lepnie.

 

[Cevat]

Akkor lassuk ahogy tortent...
1917 februárjában Oroszországban megdőlt a cári rendszer, és ideiglenes kormány alakult. A dél-kaukázusi kormányzóságokban létrejött a Kaukázusontúli Különleges Bizottság, amely egy ideig elismerte a pétervári kormányt, azonban a breszt-litovszki béke aláírása után, amely visszaszolgáltatta Törökországnak az orosz hadsereg által megszállt területeket, kikiáltották a Kaukázusontúli Föderációt. A török hadsereg előrenyomulása és a nemzetiségi feszültségek miatt új állam nagyjából egy hónappal később, 1918 májusában felbomlott: május 26-án Grúzia, a következő napon pedig Azerbajdzsán is bejelentette függetlenségét. Május 28-án az Örmény Nemzeti Tanács (amely még 1917 októberében alakult meg Tifliszben) is kikiáltotta Örményország függetlenségét. Az új köztársaság fegyveres erői közben, bár helyenként elkeseredetten védekeztek, közben folyamatosan visszavonultak az előrenyomuló török hadsereg elől. A kormány június 4-én kénytelen volt megkötni Törökországgal a batumi békét, amelyben hatalmas területeket engedett át a törököknek.

A sèvres-i szerződés által előírt örmény-török határ
Az örmények és a grúzok korábban közös erőfeszítéssel védekeztek a törökök ellen. Ennek során még júniusban a 70%-ban örmények lakta Lori tartományba grúz katonák vonultak be.[51] A fegyverszünet és a török erők visszavonása után a grúzok továbbra is maradtak, és Irakli Cereteli grúz politikus kijelentette, hogy a loriak nagyobb biztonságban lennének a törökök elől Grúziában. Tbiliszi konferenciát javasolt a kérdés rendezésére, amin az örmények nem voltak hajlandóak részt venni. Októberben a mudroszi fegyverletételt követően a törökök kivonultak a térségből, és helyüket örmények vették át. Hamarosan súrlódások kezdődtek a grúz és örmény katonák között, amely decemberre nyílt összecsapásokká fajult. A konfliktust december 31-én rendezték brit közvetítésre; Lori közös grúz-örmény ellenőrzés alá került.

A török hadsereg elől menekülő karszi civilek
A köztársaság a kezdetektől fogva ellenséges volt keleti szomszédjával, a szintén akkor megalakuló Azerbajdzsánnal. A két nép között évszázadokra visszanyúló etnikai, vallási, kulturális konfliktusok álltak fenn, amit tovább fokozott, hogy az azeriek szövetségesi kapcsolatokat ápoltak a törökökkel. Azerbajdzsán igényt tartott szinte az egész Örményországra (a régi orosz jelizavetpoli, jereváni, karszi és batumi kormányzóságokra).[52] A diplomáciai erőfeszítések a brit közvetítési próbálkozások csődöt mondtak, és a két ország között fegyveres villongások törtek ki, elsősorban Nahicseván, Karabah és Szjunik térségében. Azerbajdzsán több alkalommal is megpróbálta annektálni ezeket a régiókat, de a helyi örmény lakosság rendszeresen fellázadt. 1919 májusában az örmények elfoglalták Nahicsevánt, de egy közös azeri-török hadművelet visszavonulásra késztette őket. A harcok egészen 1920 közepéig, a szovjethatalom létrejöttéig tartottak.[53]

1920 augusztusában az antant és Törökország megkötötte a sèvres-i szerződést, amely jelentős kelet-anatóliai térségeket és fekete-tengeri kijáratot biztosított volna Örményországnak.[54] A szerződést azonban VI. Mehmed szultán nem írta alá, így nem emelkedett törvényerőre. A török kormányt pedig hamarosan megdöntötte Kemál Atatürk Török Nemzeti Mozgalma, amely nem volt hajlandó elismerni a Törökország számára súlyosan hátrányos szerződést.

1920. szeptember 20-án török nacionalisták benyomultak Szarikamis térségébe.[55] Örményország válaszul 24-én hadat üzent Törökországnak és hadserege több helyen összecsapott a nacionalistákkal. Kemál Szovjet-Oroszországtól kért segítséget, és Moszkva pozitívan reagált: aranyat és fegyvert szállítottak a törököknek. Novemberre az örmények elvesztették Alexandropolt és az ellenség hamarosan a főváros közelében járt. Fegyverszünetet kértek, de ekkor a szovjetek Azerbajdzsán felől (ahol 1920 nyarán szovjethatalom került uralomra) hátba támadták őket. Az Ordzsonikidze által vezetett 11. hadsereg gyakorlatilag ellenállás nélkül haladt előre, és december 2-án átvették az ország kormányzását. Másnap a régi kormány külügyminisztere még aláírta a törökökkel az alexandropoli békét, amelyben lemondott a sèvres-i szerződés által biztosított kelet-anatóliai területekről.[56]

A Jerevánba bevonuló Vörös Hadsereg 1920-ban
Örményországban bevezették a szovjethatalmat, cserébe Moszkva garantálta megmaradt területeit a török támadásokkal szemben. December 5-én megérkezett Jerevánba a (főleg azerbajdzsáni örményekből álló) Forradalmi Bizottság, egy nappal később pedig a Feliksz Dzserdzsinkij vezette Cseka-különítmény is. A szovjet-török viszonyt az 1921-ben aláírt karszi szerződés rendezte, amelyben területcserére került sor a két ország között. Adzsaria Grúziához került, az örmények viszont elvesztették Karsz és Szurmalu tartományokat (velük együtt szent hegyüket, az Ararátot és Anit, az ősi fővárost). 1922-ben megalakult az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság, amely a Kaukázusontúli Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság részeként csatlakozott a Szovjetunióhoz

 

[Flamand]

En nem tudom te mit olvasol Semmi ilyet nem irtam.Oroszorszag kizarolagossaga az ormeny szovetsegi rendszerben a multe.Lehetnek baratok,fontos gazdasagi partnerek,de ennyi.Nem szeretnem ha Bakut a kozepkorba lone valaki,mert akkor arrol is Ormenyorszag tehet majd.Annyit mondok neked es ezt most keszakarva ne ertsd felre.Iran felhatalmazast kapott Ormenyorszagtol,hogy elozetes kerdes nelkul belepjen delrol katonai erovel minden olyan szituacioban,mikor Iran ugy erzi ezt meg kell lepnie.

Egy kicsit pörgesd vissza a kommenteket,és látni fogod,hogy ezt írogatom már elég régóta,miszerint Irán a kulcsa az egésznek. Pont azért,mert az egész mostani örmény vezetés kötélre való,ezt Moszkva már rég leboltolta Teheránnal.

 

[Szittya]

En nem tudom te mit olvasol Semmi ilyet nem irtam.Oroszorszag kizarolagossaga az ormeny szovetsegi rendszerben a multe.Lehetnek baratok,fontos gazdasagi partnerek,de ennyi.Nem szeretnem ha Bakut a kozepkorba lone valaki,mert akkor arrol is Ormenyorszag tehet majd.Annyit mondok neked es ezt most keszakarva ne ertsd felre.Iran felhatalmazast kapott Ormenyorszagtol,hogy elozetes kerdes nelkul belepjen delrol katonai erovel minden olyan szituacioban,mikor Iran ugy erzi ezt meg kell lepnie.

tehát örményország iránt választotta. ügyesek ezek a perzsák meg kell hagyni.

 

[Cevat]

Erdogan 2014-ben. „Azt mondták, grúz vagyok. Mondtak még csúnyább dolgokat is. Azt mondták, örmény vagyok....Dna teszt szigoruan tilos Torokorszagban...

 

[Cevat]

Egy kicsit pörgesd vissza a kommenteket,és látni fogod,hogy ezt írogatom már elég régóta,miszerint Irán a kulcsa az egésznek. Pont azért,mert az egész mostani örmény vezetés kötélre való,ezt Moszkva már rég leboltolta Teheránnal.

Szeretnem ha legalabb tanacsado lennel az ormeny kormany mellett.Akar indulhatnal is a valasztasokon.Itt sincs hiany az ilyen magvas gondolatokbol.