Lásd fentebb..amiről te írsz, az nem az egészséges emberi természet, hanem a mély sötétség, amit láthatsz visszatekintve a történelemben...
A barbárság mély sötétsége az ahhoz képest gyenge és rettegő civilizáció kreálmánya korunkban. Ennek megvannak a fázisa, ahogy kifogy a barbár üzemanyag a születő civilizációból. Amikor a civilizáció felfedezi magát, mozgósítja a tömegeit és eszmével látja el (ezek vagyunk mi, ezért menetel az ébredő tömeg), akkor a barbár még csak távoli disszonancia. Amikor az
"ezek vagyunk mi" meghonosodik a tömegek elméjében, akkor a különbség ettől megszüli a barbárt, hiszen ekkor még ott buzog az ifjú civilizáció ereiben a barbár vér utolsó forradalma, a tömegek lázadása, tehát még pszichológiailag stimmel, az ÉN OKÉ VAGYOK, tehát aki nem én vagyok, aki különbözik az más, az NEM OKÉ. Ebből születik a barbár és minden különféle normaszegő archeotípusa (Nyugaton: beteg vagy bűnöző). De a barbár vér már nem buzog többé, sokáig, az utolsó nagy generációkat azok a világháborúk ölik ki milliószámra, amiket az EZ VAGYOK ÉN nevében vívnak lényegében a semmiért, mert egy levágott fül is valami ahhoz képest, amiért mondjuk az első világháború kirobbant, vagy bármelyik diadokhosz küzdelem vagy tajpingi felkelés.
Ezután jön egy átmeneti kor, amikor a fogyó életerőt érzékelik az elit soraiban és megszületik a barbárság valamilyen dicshimnuszba oltott dicsérete. A szép barbár képe, a nemes barbár képe, ami a régi önmagára emlékezteti a civilizációt. Hamar szétfoszlik majd.
És utána nincs semmi, csak a lassú felismerése annak, hogy a kreált civilizáció minden terméke kreálmány (posztmodern ugye, dekonstrukció mindenhol és szükségszerűen, mert hazugság volt minden, amire a civilizáció épül, mindenkor és mindenhol). Meg a következménye annak, hogy a vér legjava elrohadt már rég a tömegsírokban amiket az életerő utolsó eresztékét, a tömegek vérét (akik korábban csak szántottak békésen a csaták mellett fejüket csóválva, mert korábban az elitek irtották ki egymást belterjesen a nagy háborúkban) a háborúk hagytak maguk után. Ami maradt az szó szerint már csak dugható. Meg is fogják baszni nagyon gyorsan, két csoport: a civilizáció kitermelte utolsó maroknyi férfi, a pretoriánus gárda és a beözönlő barbárok milliói.
Tudod mi marad? Csak az az idegenség, amit barbárságnak hívtak a civilizáció hajnalán, de túlélte azt. A pretoriánusoknak ez eszmélést jelent, hogy valójában ők minden hatalom forrása, a barbárok pedig ösztönösen tudják, mert látják a civilizált tömegeken a félelmet (a senki nincs aki felálljon a villamoson effektus). A barbárság az élet maga volt, amit a civilizáció hazugságai nem érintenek.
Végül is ki mondta, hogy füleket gyűjteni problémás? Persze igen, a fogak jobbak, mert nem rohadnak láncra fűzve, de ez a technikai kérdés a lényege az életnek! A morális vetület hazugság volt. Az azeri kiskatonák nem is tudnak ilyesmiről. Erdogan igen, mert kommunikál a dekadens Nyugattal, feljebb olvasható is a dicshimnusz a nyugatiak nyelvén az azeri humanizmusről! De ez csak intelligencia kérdése. A barbárok pedig nem hülyék!