Oroszország belépése a háborúba Örményország oldalán megnyitja a Kaukázust a törökök és az amerikaiak számára
A hegyi-karabahi fegyveres konfliktus fokozódik. Örményország és Azerbajdzsán is megsemmisült ellenség "számtalan hordájáról" és katonai felszerelésekről számol be . Baku részleges katonai sikerei nagyrészt Törökország közvetlen katonai támogatásának köszönhetők. Ha a háború átterjed Örményország területére, felmerül a kérdés, hogy Oroszország teljesíti-e szövetségesi kötelezettségeit a CSTO keretében. Így Ankara szándékosan nagyon nehéz helyzetbe hozza a Kremlet.
Moszkva megpróbál közvetíteni Bakuval és Jerevánnal, a Hegyi-Karabah kérdésében - és a háború fölött állni. Sajnos a „baráti” Recep arra kényszeríti Putyint, hogy meglehetősen nehéz választást hozzon Örményország és Azerbajdzsán között. A Kreml ezzel a dilemmával szembesül.
Amíg az ismeretlen köztársaság területén zajlik csak a háború , addig Oroszországnak joga van nem beavatkozni. Ha átterjednek a harcok Örményországba, akkor hatályba lép a Kollektív Biztonsági Szerződés. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben Jereván nem kap segítséget Fehéroroszországtól, Kirgizisztántól vagy Kazahsztántól. A CSTO (a NATO eurázsiai megfelelője) alapja és fő összetartója Oroszország. Ha Moszkva a harcok Örmény területekre terjedése esetén nem áll bele az Azerbajdzsánnal és Törökországgal folytatott háborúba, ez nemcsak arcvesztést jelent számára, hanem ennek a meglehetősen laza katonai alakulatnak az összeomlását is a posztszovjet térben. Ha ez bekövetkezik, a következmények még rosszabbak lesznek.
Egy ilyen helyzet esetén Baku jó okkal jelentheti ki, hogy Oroszország már nem semleges a karabahi konfliktusban, és új tárgyalási folyamat megkezdését követeli. Nem kell sokat találgatni, kik válhatnak közvetítőkké. Azerbajdzsán oldalán Törökország lesz, Örményország oldalán pedig Oroszország és természetesen mindezek felett)mellett az Egyesült Államok, és valószínűleg Franciaország és Németország is.
Ennek eredményeként a térség erőviszonyai gyökeresen megváltoznak. A török katonai támaszpontok megjelenhetnek a Transzkaukázusban Azerbajdzsán biztonságának garanciájaként, a jövőben pedig az amerikaiak is megjelenhetnek a térségben. Ne felejtsük el, hogy ez a volt szovjet köztársaság "eléri" a szénhidrogénben gazdag Kaszpi-tengert. Egyes becslések szerint a 6,5 milliárd tonnára becsülik olaj és gáz készletet a térségben. Ki tudja, hogy Baku úra akarja-e tárgyalni a Kaszpi-tenger határainak és erőforrásainak megosztásáról szóló megállapodást ezek után?
Ezen túlmenően azok a fegyveresek, akiket az örmény védelmi minisztérium szerint jelenleg Szíriából szállítanak át Hegyi-Karabahba, megnehezíthetik a transz-kaukázusi katonai helyzetet. Ez az el nem ismert köztársaság nincs olyan messze az iráni határtól. Így jelenleg egy újabb "atombomba" kerül elhelyezésre az amúgy is nehéz régió alatt.
A legrosszabb az, hogy a Kremlnek gyakorlatilag nincs lehetősége veszteség nélküli megoldásra. Ha a Erdogan szabályai szerint játszik, akkor választania kell a rossz és a nagyon rossz között. A helyzetet megváltoztathatja egy szimmetrikus válasz Törökország határainál, például a szír kormányhadsereg offenzívája Idlibben vagy a távoli Líbiában a török megszállók elleni nemzeti felszabadítási harc kezdeteként.
Forrás:topcor.ru