az hogy a del amerikai allamoknagyobb resze kokler szinten van, az nem mutassa a ott elo emberek szintjet, hanem inkabb azt hogy ott a vezetoi reteg hulladek kategoriaba sem valo.
Ez jó meglátás.
Nagyon nagy irodalma van hogy min múlik, hogy egy ország mire viszi. USA gazdag, Mexikó szegény.
A fő tényező, hogy Mexikó spanyol gyarmat volt egy merev feudális rendszerrel évszázadokon keresztül, míg az USA egy szabad vadkapitalista rendszer, ahol az ügyesebb erősebb jut előre. Utóbbinak az volt az oka, hogy az angol korona igazából leszarta a gyarmatait: mindegyik saját lábán kellett, hogy megálljon, sokszor egy fajta magán vállalkozásként működtek minimális állami befolyással. Furcsának tűnhet ma, de a 16.-17. században az Észak-Amerikai gyarmatok számítottak gagyinak és elmaradottnak - nem csoda ha Londonban nem sokakat érdekelt mi van ott. Sok angol gyarmat úgy születet, hogy néhány pénzesebb polgár toborzott pár száz telepest, akik valahol partrazálltak Észal-Amerikában, alapítottak pár telpülést és kitúzték az angol zászlót. Azonkívül, hogy London nagy kegyesen tudomásul vette, hogy létre jött egy kolónia a zászlaja alatt, nem különösebben foglalkozott velük. Az első kolóniák többnyire elbuktak egyébként is - pár évet éltek csak túl.
Akkoriban úgy látták, hogy spanyolok szerezték meg a jobb részeket Amerilából a sok arannyal, ezüsttel illetve a karibi térségben az olyan sokat érő terményekkel mint a cukornád vagy a dohány. Anglia elsősorban ezért a Karibi-térségben nyomult: fizette a privát kalózait a spanyolok ellen és szigeteket foglalt el (Jamaika, Bahamák) - baromira nem érdekelte, hogy mi folyik pl. Karolinában. Ezek a gyarmatok hosszú időn keresztül a csőd szélén billegtek. Innen az amerikai vadkapitalista, individualista hozzáállás: tudták, hogy csak magukra számíthatnak. Máig tök idegen nekik bármiféle állami segítség vagy beavatkozás.
Ez az individualista, kapitalista szemlélet aztán meghozta az eredményét és mikor már kezdett kifejezetten jól menni nekik, akkor a Korona szeretet volna több adót szedni (ebbe az angol-francia háborúk költségei is közrejátszottak), akkor fellázadtak és megszületett az USA.
Ezzel szemben a spanyolok egy merev, feudális rendszer vezettek be a gyarmataikon, mert az kedvezett ez erőforrások (ezüst, arany) hatékony kiaknázásának. Az előre jutást az udvarral és annak képviselőivel való jó viszony határozta meg - lényegében egyfajta korrupció, uram-bátyám viszony. Ha valaki megnézi hogy egyes latin-amerikai országokban mely családok a leggazdagabbak és összeveti a 200 évvel korábbi hasonló listával, azt fogja találni, hogy ugyanazok az famíliák a meghatározóak. Például a termőföld nagys része és sok esetben jelentősebb politikai befolyással járó pozíciók is az övek. Ezekben az országokban szinte egyáltalán nincs társadalmi mobilitás, bebetonozott szociális viszonyok vannak - szinte tök mindegy ki mennyire ügyes vagy tanul, nehezen halad előre. Ezért van kultusza Pablo Escobarnak, meg El Chaponak, mert nekik sikerült a lehetetlen: senkiből lettek valakik. Burtiális, gyomorforgató módszerekkel, több ezer ember halála árán, de felemelkedtek egy olyan rendszerben, ahol egy átlag embernek ez szinte lehetetlen.
Szóval nem az emberekkel van baj bőrszín alapján, hanem a rendszerrel, amiben kénytelenek élni.
Tudnak dolgozni, termelni egyről a kettőre jutni - ha hagyják nekik.
