Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez jó meglátás.
Nagyon nagy irodalma van hogy min múlik, hogy egy ország mire viszi. USA gazdag, Mexikó szegény.
A fő tényező, hogy Mexikó spanyol gyarmat volt egy merev feudális rendszerrel évszázadokon keresztül, míg az USA egy szabad vadkapitalista rendszer, ahol az ügyesebb erősebb jut előre. Utóbbinak az volt az oka, hogy az angol korona igazából leszarta a gyarmatait: mindegyik saját lábán kellett, hogy megálljon, sokszor egy fajta magán vállalkozásként működtek minimális állami befolyással. Furcsának tűnhet ma, de a 16.-17. században az Észak-Amerikai gyarmatok számítottak gagyinak és elmaradottnak - nem csoda ha Londonban nem sokakat érdekelt mi van ott. Sok angol gyarmat úgy születet, hogy néhány pénzesebb polgár toborzott pár száz telepest, akik valahol partrazálltak Észal-Amerikában, alapítottak pár telpülést és kitúzték az angol zászlót. Azonkívül, hogy London nagy kegyesen tudomásul vette, hogy létre jött egy kolónia a zászlaja alatt, nem különösebben foglalkozott velük. Az első kolóniák többnyire elbuktak egyébként is - pár évet éltek csak túl.
Akkoriban úgy látták, hogy spanyolok szerezték meg a jobb részeket Amerilából a sok arannyal, ezüsttel illetve a karibi térségben az olyan sokat érő terményekkel mint a cukornád vagy a dohány. Anglia elsősorban ezért a Karibi-térségben nyomult: fizette a privát kalózait a spanyolok ellen és szigeteket foglalt el (Jamaika, Bahamák) - baromira nem érdekelte, hogy mi folyik pl. Karolinában. Ezek a gyarmatok hosszú időn keresztül a csőd szélén billegtek. Innen az amerikai vadkapitalista, individualista hozzáállás: tudták, hogy csak magukra számíthatnak. Máig tök idegen nekik bármiféle állami segítség vagy beavatkozás.
Ez az individualista, kapitalista szemlélet aztán meghozta az eredményét és mikor már kezdett kifejezetten jól menni nekik, akkor a Korona szeretet volna több adót szedni (ebbe az angol-francia háborúk költségei is közrejátszottak), akkor fellázadtak és megszületett az USA.
Ezzel szemben a spanyolok egy merev, feudális rendszer vezettek be a gyarmataikon, mert az kedvezett ez erőforrások (ezüst, arany) hatékony kiaknázásának. Az előre jutást az udvarral és annak képviselőivel való jó viszony határozta meg - lényegében egyfajta korrupció, uram-bátyám viszony. Ha valaki megnézi hogy egyes latin-amerikai országokban mely családok a leggazdagabbak és összeveti a 200 évvel korábbi hasonló listával, azt fogja találni, hogy ugyanazok az famíliák a meghatározóak. Például a termőföld nagys része és sok esetben jelentősebb politikai befolyással járó pozíciók is az övek. Ezekben az országokban szinte egyáltalán nincs társadalmi mobilitás, bebetonozott szociális viszonyok vannak - szinte tök mindegy ki mennyire ügyes vagy tanul, nehezen halad előre. Ezért van kultusza Pablo Escobarnak, meg El Chaponak, mert nekik sikerült a lehetetlen: senkiből lettek valakik. Burtiális, gyomorforgató módszerekkel, több ezer ember halála árán, de felemelkedtek egy olyan rendszerben, ahol egy átlag embernek ez szinte lehetetlen.
Szóval nem az emberekkel van baj bőrszín alapján, hanem a rendszerrel, amiben kénytelenek élni.
Tudnak dolgozni, termelni egyről a kettőre jutni - ha hagyják nekik.
Többek között...gyanítom olvastad a "why nations fail" -t
Sztem a cég összeomlása lassan biztos. A hatása bizonytalan, mind a gazdaságra, mind a kommunista pártelitre nézve.Azt az összeomlást nagyon szeretnék már látni nyugatról. A magyar sajtó egy része is már hetekkel ezelőtt is minden órásra várta, de csak nem akar jönni. Szeretnék belelátni az Evergrade-be a Lehman csődöt és a subprime válságot. De ez a helyzet azért nagyon más és Kína is nagyon más. Túlfűtött az ingatlanpiac, de nem úgy, ahogy 2008-ban az USA-ban. Elkerülhetetlen a túlfűtöttség miatti a korrekció és ennek lesznek vesztesei, de kötve hiszem, hogy Kína pénzügyileg összeomlana. Vagy legfeljebb csak úgy, ahogy az oroszok minden pénteken.
Bünti a cégvezetésnek. Már sitten?Ha jól hallottam, a kínai befektetők esetében lesz kompenzáció, a külföldiek meg így jártak. 0 jüan.
Ja, a Lehman és a Wachovia vezetői mellett ülnek.Bünti a cégvezetésnek. Már sitten?
Kínában szokták. Simán rájuk fogják hogy korrupcióban érintettek aztán ellövik vagy eltüntetik őket. Sőt a halálra ítéltek családjával ki szokták fizettetni a lőszer árát.Ja, a Lehman és a Wachovia vezetői mellett ülnek.
Mármint golf klubban.
Mióta ítélik el bárhol is a milliárdos cégvezéreket?
azert nem hiszem hogy kinaban ha szetkurod a part kedvenc jatekszeret akor ugy jarsz mint az igazgatok nyugaton akik tonkrebasznak egy ceget vagy bankot es utana felveszik a tobb millas bonusz jutalekot ( mert az nekik jar, sokkat dolgoztak erte wazzegg, es ami szerintem mar mindenek a legalja).Ja, a Lehman és a Wachovia vezetői mellett ülnek.
Mármint golf klubban.
Mióta ítélik el bárhol is a milliárdos cégvezéreket?
Ha jól fekszel a pártban kapsz egy előléptetést, és némi bónuszt. Ha rosszul gulag. Mivel te cégvezető vagy, és nem fenyegeted a nagy vezér hatalmát, így az előbbi. A cég takarítója. Na ő, ő bajban van, mint a rendszer ellensége.azert nem hiszem hogy kinaban ha szetkurod a part kedvenc jatekszeret akor ugy jarsz mint az igazgatok nyugaton akik tonkrebasznak egy ceget vagy bankot es utana felveszik a tobb millas bonuszt (ami szerintem mar mindenek a legalja).
IQ ügyben tévedésben vagy. Nem az iskolától függ az IQ, hanem az IQtól függ az iskolázottság. a dolog lényege, hogy a probémamegoldó képességet mérje, ne a műveltséget.Családom Dél-afrikai Köztársaságban magyar felmenőktől született ága nem pont ezt az álláspontot képviseli. Éppen elvándorolnak - nekik már - szülőföldjükről, mert nem tudnak/akarnak konkurálni az őslakosok fene nagy eszével és ősi kultúrájával.
Mondjuk a csaptelep témában igazat adnának neked. Unokatestvérem szerint bár ő jól keresett Franciaországban (olajipari szakterületen dolgozó mérnökként), de ha a havi nyolcezer euróból egy hevederzár cseréért 400-at ad egy sz.ros lakatosnak, hamar elfogy.
Guglizz már te rá.Konkrét számok?
Az hogy IQ alacsonyabb meg a jövedelem alacsonyabb az baromság. Az IQ mérésére is tucatnyi módszertan van és elég erősen vitatható ezek relevanciája. Valamennyire korrelál az iskolázottsággal akár csak a jövedelem.
A Latinók (pláne első generációs) bevándorlóként iskolázottlanabban, de az abból is adódik hogy rohadt drága az USA-ban a felső oktatás.
Ebből nem következik hogy lusták meg haszontalanok. Az össze két kezi munkát ők csinálják, amit a fehérek már nem hajlandók.
Kertészkedés, építő ipart, villanyszerelés, stb.
Ezek a területek rohadtul jól fizetnek amúgy - nyilván nem ügyvéd meg más feér galléros szinten, de durva pénz fizetnek.
Diákként voltam kint félévet Michiganben egy családnál kb. 20 éve. Egy csaptelep kicseréléséért kért el a "plumber" közel 500 dollárt - és akkor még jóval többet ért 500 dollár. Mondta is a családfő: minek küldje fősulira a fiát dollár százezrekért, ha szakiként jobban kereshet.
A környékünkön sok bevándorló és "színes" volt: pl. filippinók, feketék és mind dolgozott - a közvetlen filippinó szomszédunk postás volt. Tök normális figura - ez az átlag, nem pedig, amit te mondasz!
Ne filmekből meg alt-right médiából tájékozódj!
Azért minden gazdasági válság fenyegeti a nagyvezér hatalmát! A CCP nagyon paranoiás - pláne gazdasági téren.Ha jól fekszel a pártban kapsz egy előléptetést, és némi bónuszt. Ha rosszul gulag. Mivel te cégvezető vagy, és nem fenyegeted a nagy vezér hatalmát, így az előbbi. A cég takarítója. Na ő, ő bajban van, mint a rendszer ellensége.
A probléma megoldó képesség fejleszthető és az iskolázottság fejleszti is. A térkép amit betettél, eléggé egbe vág azzal hogy hol milyen a közoktatás és az infrastruktúra.IQ ügyben tévedésben vagy. Nem az iskolától függ az IQ, hanem az IQtól függ az iskolázottság. a dolog lényege, hogy a probémamegoldó képességet mérje, ne a műveltséget.
Ez jó meglátás.
Nagyon nagy irodalma van hogy min múlik, hogy egy ország mire viszi. USA gazdag, Mexikó szegény.
A fő tényező, hogy Mexikó spanyol gyarmat volt egy merev feudális rendszerrel évszázadokon keresztül, míg az USA egy szabad vadkapitalista rendszer, ahol az ügyesebb erősebb jut előre. Utóbbinak az volt az oka, hogy az angol korona igazából leszarta a gyarmatait: mindegyik saját lábán kellett, hogy megálljon, sokszor egy fajta magán vállalkozásként működtek minimális állami befolyással. Furcsának tűnhet ma, de a 16.-17. században az Észak-Amerikai gyarmatok számítottak gagyinak és elmaradottnak - nem csoda ha Londonban nem sokakat érdekelt mi van ott. Sok angol gyarmat úgy születet, hogy néhány pénzesebb polgár toborzott pár száz telepest, akik valahol partrazálltak Észal-Amerikában, alapítottak pár telpülést és kitúzték az angol zászlót. Azonkívül, hogy London nagy kegyesen tudomásul vette, hogy létre jött egy kolónia a zászlaja alatt, nem különösebben foglalkozott velük. Az első kolóniák többnyire elbuktak egyébként is - pár évet éltek csak túl.
Akkoriban úgy látták, hogy spanyolok szerezték meg a jobb részeket Amerilából a sok arannyal, ezüsttel illetve a karibi térségben az olyan sokat érő terményekkel mint a cukornád vagy a dohány. Anglia elsősorban ezért a Karibi-térségben nyomult: fizette a privát kalózait a spanyolok ellen és szigeteket foglalt el (Jamaika, Bahamák) - baromira nem érdekelte, hogy mi folyik pl. Karolinában. Ezek a gyarmatok hosszú időn keresztül a csőd szélén billegtek. Innen az amerikai vadkapitalista, individualista hozzáállás: tudták, hogy csak magukra számíthatnak. Máig tök idegen nekik bármiféle állami segítség vagy beavatkozás.
Ez az individualista, kapitalista szemlélet aztán meghozta az eredményét és mikor már kezdett kifejezetten jól menni nekik, akkor a Korona szeretet volna több adót szedni (ebbe az angol-francia háborúk költségei is közrejátszottak), akkor fellázadtak és megszületett az USA.
Ezzel szemben a spanyolok egy merev, feudális rendszer vezettek be a gyarmataikon, mert az kedvezett ez erőforrások (ezüst, arany) hatékony kiaknázásának. Az előre jutást az udvarral és annak képviselőivel való jó viszony határozta meg - lényegében egyfajta korrupció, uram-bátyám viszony. Ha valaki megnézi hogy egyes latin-amerikai országokban mely családok a leggazdagabbak és összeveti a 200 évvel korábbi hasonló listával, azt fogja találni, hogy ugyanazok az famíliák a meghatározóak. Például a termőföld nagys része és sok esetben jelentősebb politikai befolyással járó pozíciók is az övek. Ezekben az országokban szinte egyáltalán nincs társadalmi mobilitás, bebetonozott szociális viszonyok vannak - szinte tök mindegy ki mennyire ügyes vagy tanul, nehezen halad előre. Ezért van kultusza Pablo Escobarnak, meg El Chaponak, mert nekik sikerült a lehetetlen: senkiből lettek valakik. Burtiális, gyomorforgató módszerekkel, több ezer ember halála árán, de felemelkedtek egy olyan rendszerben, ahol egy átlag embernek ez szinte lehetetlen.
Szóval nem az emberekkel van baj bőrszín alapján, hanem a rendszerrel, amiben kénytelenek élni.
Tudnak dolgozni, termelni egyről a kettőre jutni - ha hagyják nekik.
hát de.A probléma megoldó képesség fejleszthető és az iskolázottság fejleszti is. A térkép amit betettél, eléggé egbe vág azzal hogy hol milyen a közoktatás és az infrastruktúra.
A szar mérési eredmények nem abból következnek, hogy a feketék "buta majmok".
De. Na meg területenként változnak a tesztek, ahogy a zónára jellemző, nemigazán van világszinten általános IQ teszt. Rég teszteltem, de amikor egy muricai tesztet oldottam meg, akkor egész irreális értékek jöttek ki.A probléma megoldó képesség fejleszthető és az iskolázottság fejleszti is. A térkép amit betettél, eléggé egbe vág azzal hogy hol milyen a közoktatás és az infrastruktúra.
A szar mérési eredmények nem abból következnek, hogy a feketék "buta majmok".
Azért néha Kínában tartanak promokivégzéseket, emlekeim szerint gazdasági bűncselekményekért is.Ja, a Lehman és a Wachovia vezetői mellett ülnek.
Mármint golf klubban.
Mióta ítélik el bárhol is a milliárdos cégvezéreket?
Javaslom elolvasni ezt: https://en.wikipedia.org/wiki/Nations_and_IQA probléma megoldó képesség fejleszthető és az iskolázottság fejleszti is. A térkép amit betettél, eléggé egbe vág azzal hogy hol milyen a közoktatás és az infrastruktúra.
A szar mérési eredmények nem abból következnek, hogy a feketék "buta majmok".