Folytatódik a tisztogatás, nem lennék meglepve, ha konkrét lista alapján történne mindez.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Folytatódik a tisztogatás, nem lennék meglepve, ha konkrét lista alapján történne mindez.
W
Wilson
Guest
A puccs befejeződött - megkezdődik az ablakon való kiugrálás...
Azamat Ibrayev ezredes, a Nemzetbiztonsági Bizottság műszaki szolgálatának vezetője holttestét egy Nur-Sultan-i lakóépület 6. emeletén lévő lakásának ablakai alatt találták meg. A lakásban kinyitották az ablakot.
A nyomozás egyik változata szerint öngyilkosság történt....
A zsambili terület rendőrkapitányságának vezetője, Zhanat Szulejmenov tábornok öngyilkos lett, miután büntetőeljárást indítottak ellene.
/Orda.kz/.
A kazahsztáni zavargásokban megölt biztonsági erők száma 17-re emelkedett.
A zavargások és a folyamatban lévő operatív intézkedések során Kazahsztán-szerte 7939 embert vettek őrizetbe.
/MIA RK/
Colonelcassad
Azamat Ibrayev ezredes, a Nemzetbiztonsági Bizottság műszaki szolgálatának vezetője holttestét egy Nur-Sultan-i lakóépület 6. emeletén lévő lakásának ablakai alatt találták meg. A lakásban kinyitották az ablakot.
A nyomozás egyik változata szerint öngyilkosság történt....
A zsambili terület rendőrkapitányságának vezetője, Zhanat Szulejmenov tábornok öngyilkos lett, miután büntetőeljárást indítottak ellene.
/Orda.kz/.
A kazahsztáni zavargásokban megölt biztonsági erők száma 17-re emelkedett.
A zavargások és a folyamatban lévő operatív intézkedések során Kazahsztán-szerte 7939 embert vettek őrizetbe.
/MIA RK/
Colonelcassad
Kedves Wilson, Te hol élsz? Tommaso Campanella "Napállam"-ában? Jó neked, ha igen
. Hogy lehetne oda disszidálni
?De komolyra fordítva a szót.
Mert persze meg fogják hivatalosan erősíteni, hogy kérem szépen a laborból eltűnt három ebola-pox, egy pox-rabies és egy ebola-pox-rabies kiméra vírus minta
.Szerinted ha ilyen történne, azt az orrunkra kötnék? Abból jönnél rá, hogy a jól értesültek szépen elpárolognának a biztosnak vélt óvóhelyükre
.
W
Wilson
Guest
Nem élek senkinek sem a Napállamában, de eddig még azt sem erősítették meg hivatalosan, hogy azokba a laborokkal egyáltalán mi történt....Kedves Wilson, Te hol élsz? Tommaso Campanella "Napállam"-ában? Jó neked, ha igen
De komolyra fordítva a szót.
Mert persze meg fogják hivatalosan erősíteni, hogy kérem szépen a laborból eltűnt három ebola-pox, egy pox-rabies és egy ebola-pox-rabies kiméra vírus minta
Szerinted ha ilyen történne, azt az orrunkra kötnék? Abból jönnél rá, hogy a jól értesültek szépen elpárolognának a biztosnak vélt óvóhelyükre
Ha a covid 2.0-át tartották ott, ami éppen kiszabadult, akkor sem fog senki megerősíteni semmit, ezt te is tudod...
W
Wilson
Guest
Na ez az azt sem tudjuk, milyen tevékenység folyt ott....Lehet, hogy múlt héten még a Motabát "keresztezték",a Fekete himlővel és a coviddal, de annak is ugyanannyi az esélye, hogy nem voltak ott semmi...
Persze, teljesen igazad van. Csak ilyen esetkeben szerintem azon van a hangsúly, hogy sosem tudhatjuk meg az igazságot.
W
Wilson
Guest
Hogyan vettek részt a kirgizek a kazahsztáni "palota forradalomban" ?
Felix Kulov. Illusztráció: kg.akipress.org
Felix Kulov, Kirgizisztán volt miniszterelnöke azt javasolja, hogy állítsanak fel egy SCO-bizottságot a kazahsztáni események kivizsgálására, hogy ne állítsák szembe a szomszédokat.
Kulov értékelte a kazahsztáni eseményeket, és a Facebookon tette közzé javaslatát.
"A hivatalos szervek jelentései alapján a kazahsztáni helyzet fokozatosan normalizálódik. Ehhez nem kis mértékben több tényező is hozzájárult: Tokajev kemény álláspontja a provokátorokkal szemben, a CSTO békefenntartók bevetése és a Nazarbajev és Tokajev közötti, a színfalak mögött zajló "alkudozó tárgyalások". Ezt bizonyítja, ahogy arról korábban írtam, hogy Samat Abish-t, Nazarbajev unokaöccsét visszahelyezték a KNB helyettes vezetőjévé, hogy megbékítse a fegyveres "provokátorokat". Nem titok, hogy Samat Elbas másik unokaöccsével, Kairat Satybaldiyevvel együtt számos piacot ellenőrzött, különösen az Almatiból Biskek felé vezető út kijáratnál lévő piacot. Bűnözői csoportokon keresztül ellenőrizték a piacokat, amelyek viszont azokat ellenőrizték, akik ott dolgoztak" - írta Kulov.
Kulov szerint köztudott, hogy elég sok kirgiz állampolgár dolgozik ezen a piacon.
"És egyes jelentések szerint ezek a bűnöző főnökök erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítették az üzbég, tádzsik és kirgiz vendégmunkásokat, hogy részt vegyenek a tüntetéseken. Általánosságban ez teljesen érthető, hiszen ezek az emberek, akik teljesen politikamentesek, nem lehettek teljesen tisztában tetteik politikai következményeivel" - mondta Kulov.
Ezért - mondta - nem meglepő, hogy a szomszédos államok állampolgárainak őrizetbe vételéről szóló információk most jelennek meg. A kirgiz külügyminisztériumnak és a belügyminisztériumnak "követelnie kell, hogy azonnal engedjék szabadon azokat a kirgiz állampolgárokat, akiket erőszakkal hurcoltak el a tüntetésekre, másodszor pedig, hogy adjanak igaz tájékoztatást arról, hogy kinek a hibájából és kinek a fenyegetése nyomán küldték őket ezekre a gyűlésekre" - mondta a volt miniszterelnök.
"Azt is írtam, hogy Maszimov és Samat Abish, a kazahsztáni KNB vezetői táborokat szerveztek harcosok kiképzésére, hogy azokat Jelbasa politikai ellenfelei ellen használják. Az egyik módszer az volt, hogy "szakállas embereket" vetettek be más "szakállas emberek" ellen, a "tűzzel a tűz ellen" elvét követve. Az egyik verzió szerint Maszimov és Abish szóbeli utasítást kapott Nazarbajevtől (írásban ilyen esetekben nem adnak meg), hogy ezeket a titkos egységeket arra használják, hogy különböző fegyveres provokációkkal lejárassák a békés gyűléseket. A fejlevágások és más kegyetlenségek maguk a "szakállas provokátorok" amatőr cselekedetei" - írta Kulov.
Szerinte, miután Nazarbajev az "alkudozás" eredményeként "önként lemondott" a Biztonsági Tanács elnöki posztjáról, unokaöccsét visszahelyezték korábbi posztjára, szavát adva, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy "szakállas szakállasai" ne veszítsék el az irányítást". Amint Samat Abish teljesítette, amit ígért, ő is lemond "önszántából" - véli Kulov.
A fegyveres provokációk első napjaiban Tokajev
20 000 fegyveres nemzetközi terroristáról beszélt. Később ezt a számot eltávolították a tweetjeiből - jegyezte meg Kulov.
"Egyértelmű, hogy az első néhány órában egyszerűen irreális volt, hogy igaz információkat kapjunk. Ráadásul a "hivatal" eltitkolta beavatkozását, és elferdíthette az elnök asztalára tett információkat. Ha feltételezzük, hogy ez a szám tízszeresen vagy még többszörösen túlbecsült, akkor még 400-500 jól kiképzett és szervezett fegyveres harcos is lenyűgöző erőnek számít. Emlékezzünk arra, amikor nem több mint 200-300 harcos lépett be a területünkre, majd szinte tömeges sorozást hirdettek. Mindannyiunknak meg kell értenünk egy nyilvánvaló igazságot. A hotchpot-információk nem mindig lehetnek igazak, vagy inkább nem mindig tekinthetők pontosnak, amíg nem ellenőrizték őket. Ez különösen igaz a közösségi médiára. Ezért megismétlem egy obszcén módon elcsépelt igazságot: legyünk észnél, és ne engedjünk a provokációknak" - sürgetett Kulov.
A volt miniszterelnök azt javasolta a kirgiz kormánynak, hogy az SCO égisze alatt (a kazahsztáni civil társadalom képviselőinek és más országok megfigyelőinek részvételével) kezdeményezze egy nemzetközi bizottság létrehozását a Kazahsztánban történt események kivizsgálására.
"Késedelem nélkül kell bejelenteni ezt a kezdeményezést, de folytatni a vizsgálatot, amint ott lecsillapodtak a dolgok. Egy ilyen döntés most legalább részben csökkentené a "forróságot_ a helyzet belső megoldására tett lépések körül, és megakadályozná az államok által a kazahsztániaknak nyújtott testvéri segítség torzulását.
Colonellcassad
Felix Kulov. Illusztráció: kg.akipress.org
Felix Kulov, Kirgizisztán volt miniszterelnöke azt javasolja, hogy állítsanak fel egy SCO-bizottságot a kazahsztáni események kivizsgálására, hogy ne állítsák szembe a szomszédokat.
Kulov értékelte a kazahsztáni eseményeket, és a Facebookon tette közzé javaslatát.
"A hivatalos szervek jelentései alapján a kazahsztáni helyzet fokozatosan normalizálódik. Ehhez nem kis mértékben több tényező is hozzájárult: Tokajev kemény álláspontja a provokátorokkal szemben, a CSTO békefenntartók bevetése és a Nazarbajev és Tokajev közötti, a színfalak mögött zajló "alkudozó tárgyalások". Ezt bizonyítja, ahogy arról korábban írtam, hogy Samat Abish-t, Nazarbajev unokaöccsét visszahelyezték a KNB helyettes vezetőjévé, hogy megbékítse a fegyveres "provokátorokat". Nem titok, hogy Samat Elbas másik unokaöccsével, Kairat Satybaldiyevvel együtt számos piacot ellenőrzött, különösen az Almatiból Biskek felé vezető út kijáratnál lévő piacot. Bűnözői csoportokon keresztül ellenőrizték a piacokat, amelyek viszont azokat ellenőrizték, akik ott dolgoztak" - írta Kulov.
Kulov szerint köztudott, hogy elég sok kirgiz állampolgár dolgozik ezen a piacon.
"És egyes jelentések szerint ezek a bűnöző főnökök erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítették az üzbég, tádzsik és kirgiz vendégmunkásokat, hogy részt vegyenek a tüntetéseken. Általánosságban ez teljesen érthető, hiszen ezek az emberek, akik teljesen politikamentesek, nem lehettek teljesen tisztában tetteik politikai következményeivel" - mondta Kulov.
Ezért - mondta - nem meglepő, hogy a szomszédos államok állampolgárainak őrizetbe vételéről szóló információk most jelennek meg. A kirgiz külügyminisztériumnak és a belügyminisztériumnak "követelnie kell, hogy azonnal engedjék szabadon azokat a kirgiz állampolgárokat, akiket erőszakkal hurcoltak el a tüntetésekre, másodszor pedig, hogy adjanak igaz tájékoztatást arról, hogy kinek a hibájából és kinek a fenyegetése nyomán küldték őket ezekre a gyűlésekre" - mondta a volt miniszterelnök.
"Azt is írtam, hogy Maszimov és Samat Abish, a kazahsztáni KNB vezetői táborokat szerveztek harcosok kiképzésére, hogy azokat Jelbasa politikai ellenfelei ellen használják. Az egyik módszer az volt, hogy "szakállas embereket" vetettek be más "szakállas emberek" ellen, a "tűzzel a tűz ellen" elvét követve. Az egyik verzió szerint Maszimov és Abish szóbeli utasítást kapott Nazarbajevtől (írásban ilyen esetekben nem adnak meg), hogy ezeket a titkos egységeket arra használják, hogy különböző fegyveres provokációkkal lejárassák a békés gyűléseket. A fejlevágások és más kegyetlenségek maguk a "szakállas provokátorok" amatőr cselekedetei" - írta Kulov.
Szerinte, miután Nazarbajev az "alkudozás" eredményeként "önként lemondott" a Biztonsági Tanács elnöki posztjáról, unokaöccsét visszahelyezték korábbi posztjára, szavát adva, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy "szakállas szakállasai" ne veszítsék el az irányítást". Amint Samat Abish teljesítette, amit ígért, ő is lemond "önszántából" - véli Kulov.
A fegyveres provokációk első napjaiban Tokajev
20 000 fegyveres nemzetközi terroristáról beszélt. Később ezt a számot eltávolították a tweetjeiből - jegyezte meg Kulov.
"Egyértelmű, hogy az első néhány órában egyszerűen irreális volt, hogy igaz információkat kapjunk. Ráadásul a "hivatal" eltitkolta beavatkozását, és elferdíthette az elnök asztalára tett információkat. Ha feltételezzük, hogy ez a szám tízszeresen vagy még többszörösen túlbecsült, akkor még 400-500 jól kiképzett és szervezett fegyveres harcos is lenyűgöző erőnek számít. Emlékezzünk arra, amikor nem több mint 200-300 harcos lépett be a területünkre, majd szinte tömeges sorozást hirdettek. Mindannyiunknak meg kell értenünk egy nyilvánvaló igazságot. A hotchpot-információk nem mindig lehetnek igazak, vagy inkább nem mindig tekinthetők pontosnak, amíg nem ellenőrizték őket. Ez különösen igaz a közösségi médiára. Ezért megismétlem egy obszcén módon elcsépelt igazságot: legyünk észnél, és ne engedjünk a provokációknak" - sürgetett Kulov.
A volt miniszterelnök azt javasolta a kirgiz kormánynak, hogy az SCO égisze alatt (a kazahsztáni civil társadalom képviselőinek és más országok megfigyelőinek részvételével) kezdeményezze egy nemzetközi bizottság létrehozását a Kazahsztánban történt események kivizsgálására.
"Késedelem nélkül kell bejelenteni ezt a kezdeményezést, de folytatni a vizsgálatot, amint ott lecsillapodtak a dolgok. Egy ilyen döntés most legalább részben csökkentené a "forróságot_ a helyzet belső megoldására tett lépések körül, és megakadályozná az államok által a kazahsztániaknak nyújtott testvéri segítség torzulását.
Colonellcassad
Ami nagy valószínűséggel igaz, hogy az amerikaiaknak volt ott biolaborja. Hogy aztán ott mit csináltak, azt mi soha nem tudjuk meg. De abból kiindulva, hogy az USA a semmire nem szokott embert tartani, főleg egy laborba, feltételezhető, hogy nem a legújabb Persil zsíroldó képleten dolgoztak.
De mégis csak Kazachsztanról beszélunk. Az csak kb egy szintel az alatt van, mit ha egyenesen Oroszországban vagy Kínában kutatnának valamit.
Ebbol kel kiindulni, amikor bárki is próbálja saccolgatni, milyen kutatás folyt ...Kényesebb kutatásokhoz, ha már, ott van a szomszédos Uzbekisztan.
W
Wilson
Guest
"Az utasok ezrei rohantak le a kifutópályán, hogy elmeneküljenek".
Fotó: AP/Vasily Krestyaninov
Egy ukrán férfi hazautazott Alma-Atából,és elmondja , hogy mi is történik ott.
Kazahsztánban, az alma-tai repülőtér január 5-i elfoglalását követően ukránok egy csoportja ott maradt, mivel nem tudtak felszállni a repüllőgépek.
A repülőteret már kiürítették, de a gépek még mindig nem repülnek, és nem világos, hogy mikor indulnak újra a járatok.
Andrej Bodrov ukrán politikai szakértő egyike volt azoknak, akik a dolgok sűrűjében, a lefoglalt repülőtéren találták magukat, és kénytelen volt Alma-Atában maradni, elzárva a külvilágtól. Később közvetett úton, a szomszédos Kirgizisztánon keresztül, Isztambulban átszállva sikerült hazajutnia.
Bodrov már azelőtt útra kelt, hogy a kirgiz fővárosba, Biskekbe vezető úton, Alma Ata közelében kitörtek volna a harcok.
- Hogyan érkezett Alma-Atába?
- Január 3-án reggel repültem a partnereimhez, és úgy terveztem, hogy csak néhány napot maradok ott. Január 6-án Kijevben kellett lennem. Január 5-én Nur-Sultanból nem indult közvetlen járat Kijevbe, ezért átszállással Almatiba repültem. De valami, ahogy mondani szokták, rosszul sült el. Valószínűleg negyven perc hiányzott a járatom elinduláshoz. Az indulásra éppen akkor került volna sor, amikor a repülőteret átvették. Már átvettem a beszállókártyáimat, elindultam a kapuhoz, és a kapuban álltam. Ott a repülőtér két szintre épült, körülbelül két tucat kijárattal - az első emeleten a nemzetközi zónában, és egy kis váróterem a három kapu közelében a földszinten a végén található. Ott voltam, amikor este 7 óra körül több tucat járat több ezer utasából álló tömeg rohant le az első emeletről, sikoltozva, gyorsan megtöltve a várótermet.
A reptéri személyzet kinyitotta az ajtót, és mindannyiunkat kivezettek a kifutópályára. Alig néhány perccel ez előtt néhány busz a Moszkvába tartó járat utasaival félreállt, majd újabb hét órát töltöttek a zárt gépen, és figyelték, ahogy a gengsztercsoportok rombolják a repülőteret és lövöldöznek. Mi egy kicsit szerencsésebbek voltunk. A repülőtéri biztonságiak összehangolták a mozgásunkat, és mi átrohantunk a kifutópályán a tehernterminál felé. Képzelje el: éjszaka van, már nagyon sötét van, és több ezer ember táskákkal rohan át a kifutón. Egyrészt nagyon ijesztő volt, másrészt viszont lenyűgöző látványt nyújtott.
Először arra számítottunk, hogy a teher terminálba visznek minket, és valahogy túljutunk a helyzeten. Mivel azonban már megkezdték a kifutópálya elfoglalását , ezt a lépést nem tartották kivitelezhetőnek. Egyszerűen kikísértek minket a repülőtérről, a személyzet tagjai hivatalos buszokkal eltávoztak, mi pedig a lehető legjobban berendezkedtünk.
Sikerült összegyűjtenünk egy 43 fős csoportot, akik közül néhányan a kijevi járat utasai voltak. Néhány ember spontán felbukkant, majd a konzulon keresztül telefonszámot cseréltünk, és a repülőtér előtt gyülekeztünk.
Az ukrán Andrij Bodrov a kijevi járatra szóló beszállókártyákat a repülőtér elfoglalásakor kapta meg. Fotó: A. Bodrov
Colonelcassad
Fotó: AP/Vasily Krestyaninov
Egy ukrán férfi hazautazott Alma-Atából,és elmondja , hogy mi is történik ott.
Kazahsztánban, az alma-tai repülőtér január 5-i elfoglalását követően ukránok egy csoportja ott maradt, mivel nem tudtak felszállni a repüllőgépek.
A repülőteret már kiürítették, de a gépek még mindig nem repülnek, és nem világos, hogy mikor indulnak újra a járatok.
Andrej Bodrov ukrán politikai szakértő egyike volt azoknak, akik a dolgok sűrűjében, a lefoglalt repülőtéren találták magukat, és kénytelen volt Alma-Atában maradni, elzárva a külvilágtól. Később közvetett úton, a szomszédos Kirgizisztánon keresztül, Isztambulban átszállva sikerült hazajutnia.
Bodrov már azelőtt útra kelt, hogy a kirgiz fővárosba, Biskekbe vezető úton, Alma Ata közelében kitörtek volna a harcok.
- Hogyan érkezett Alma-Atába?
- Január 3-án reggel repültem a partnereimhez, és úgy terveztem, hogy csak néhány napot maradok ott. Január 6-án Kijevben kellett lennem. Január 5-én Nur-Sultanból nem indult közvetlen járat Kijevbe, ezért átszállással Almatiba repültem. De valami, ahogy mondani szokták, rosszul sült el. Valószínűleg negyven perc hiányzott a járatom elinduláshoz. Az indulásra éppen akkor került volna sor, amikor a repülőteret átvették. Már átvettem a beszállókártyáimat, elindultam a kapuhoz, és a kapuban álltam. Ott a repülőtér két szintre épült, körülbelül két tucat kijárattal - az első emeleten a nemzetközi zónában, és egy kis váróterem a három kapu közelében a földszinten a végén található. Ott voltam, amikor este 7 óra körül több tucat járat több ezer utasából álló tömeg rohant le az első emeletről, sikoltozva, gyorsan megtöltve a várótermet.
A reptéri személyzet kinyitotta az ajtót, és mindannyiunkat kivezettek a kifutópályára. Alig néhány perccel ez előtt néhány busz a Moszkvába tartó járat utasaival félreállt, majd újabb hét órát töltöttek a zárt gépen, és figyelték, ahogy a gengsztercsoportok rombolják a repülőteret és lövöldöznek. Mi egy kicsit szerencsésebbek voltunk. A repülőtéri biztonságiak összehangolták a mozgásunkat, és mi átrohantunk a kifutópályán a tehernterminál felé. Képzelje el: éjszaka van, már nagyon sötét van, és több ezer ember táskákkal rohan át a kifutón. Egyrészt nagyon ijesztő volt, másrészt viszont lenyűgöző látványt nyújtott.
Először arra számítottunk, hogy a teher terminálba visznek minket, és valahogy túljutunk a helyzeten. Mivel azonban már megkezdték a kifutópálya elfoglalását , ezt a lépést nem tartották kivitelezhetőnek. Egyszerűen kikísértek minket a repülőtérről, a személyzet tagjai hivatalos buszokkal eltávoztak, mi pedig a lehető legjobban berendezkedtünk.
Sikerült összegyűjtenünk egy 43 fős csoportot, akik közül néhányan a kijevi járat utasai voltak. Néhány ember spontán felbukkant, majd a konzulon keresztül telefonszámot cseréltünk, és a repülőtér előtt gyülekeztünk.
Az ukrán Andrij Bodrov a kijevi járatra szóló beszállókártyákat a repülőtér elfoglalásakor kapta meg. Fotó: A. Bodrov
Colonelcassad
W
Wilson
Guest
- Hogyan jutott ki a lefoglalt repülőtérről? Segített a konzulátusunk?
- Az ukrán konzulátus közölte velünk, hogy nekünk kell gondoskodnunk a saját szállásunkról. Azt mondták, kilenc ágy van egy hotelben a város szélén - ha valaki el akart jönni, de rögtön figyelmeztettek, hogy a körülmények spártaiak. "És arra a kérdésünkre ,hogy oda hogyan jutunk el", megdöbbenésünkre azt válaszolták : "Próbáljunk meg stoppolni.
Nos, ez olyan egyszerű - éjszaka van, kijárási tilalmat hirdettek, lövöldözés van a városban. Az emberek persze nagyon szívesen stoppolnak, különösen, ha meglátják a több száz fős tömeget, amely kaotikusan halad a város felé. Végül néhány embert alma-atai ismerősök vették fel, míg mások taxit fogtak, amelyek egyébként aznap este sokszorosára emelték az árat. Hét fős csoportunk 100 dollárt fizetett az autóért a városba (általában 2-3 ezer tenge, ami 100-140 UAH). Meg lehet érteni a taxisokat - ilyen körülmények között dolgozva kockáztatták az életüket és a tulajdonukat is.
Az internet akkor már teljesen leállt, így egyetlen taxis alkalmazás sem működött, nem lehetett kártyával fizetni, és amikor indulni készültem, már nem volt nálam készpénz tengeben. A helyzet szinte patthelyzetbe került. Sikerült dollárral fizetnem, mégpedig azért, mert csoportosan szerveztük meg a taxirendelést.
Néhány napot teljes bizonytalanságban töltöttem.
Később, 7-én, a konzulátuson azt mondták nekünk, hogy különjáratot küldenek a távozni nem tudó ukránok számára, de csak azután, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén eldöntötték, ki fizeti a költségeket.
Úgy döntöttem, hogy egyedül megyek el - taxival mentem a kirgiz határra. ami Alma-Atától 270 kilométerre van, Nur-Sultan, ahol a repülőtér található, 1,2 ezer kilométerre, és az út veszélyesebb is.
A határátkelőhelyen meglepetés ért, amire Ukrajna alma-atai konzulátusa nem figyelmeztetett, pedig már többen is jártak ezen az útvonalon. Kiderült, hogy az ukrán állampolgárok csak repülővel léphettek be Kirgizisztánba, szárazföldön nem, állítólag a járvány miatt (valószínűleg biztonsági okokból, hogy megakadályozzák a feltételezett elkövetők elmenekülését). Nagyon hálás vagyok a kirgizisztáni ukrán konzul segítségéért, aki készített egy jegyzéket a helyi külügyminisztériumnak, amely levelet küldött a határőrségnek, és a döntés ellenére átengedtek. A határtól egészen Biskekig mentem, ahol felszálltam egy Isztambulba tartó gépre, és onnan január 8-án reggel Kijevbe repültem.
Az elfoglalás során az alma-tai repülőteret géppisztolyos férfiak rongálták meg.
- Hol lakott Alma-Atában, mielőtt elhagyta Kazahsztánt?
- Három napot töltöttem Almatiban a Nur-Sultanból származó partnereim rokonainál, akik egy házikóban élnek a hegy lábánál. Ott mindenki tűkön ülve várta a fosztogatókat, önvédelmi csoportokat szervezett, vadászpuskákat szerzett be. Hála Istennek, túljutottunk mindezen. Szemtanúk szerint azonban a szomszédos területeken az úgynevezett tüntetők csoportjai betörtek luxusházakba és fosztogattak. Volt egy incidens, amikor megtámadtak egy női kollégiumot; egy tucatnyi nemi erőszakos esetről beszélnek.
A mi környékünkön, mivel külváros volt, még működtek kis üzletek. A nagy szupermarketekbe persze ijesztő volt bemenni.
- Ki vette át a repülőteret? Azt mondják, hogy a pogromokat a mambetiek - a mi szavainkkal élve "falusiak" - bandái hajtották végre.
- Nem tudom pontosan megmondani, hogy kik voltak. De azt biztosan állíthatom, hogy nem tegnapi pékek, tanárok, orvosok vagy benzinkutasok voltak. El tudod képzelni, hogy egy banki alkalmazott fegyvereket vesz magához, és elindul, hogy elfoglalja a repülőteret, a városvezetést? Szó szerint a tüntetés második napján sok helyen, és nagyon összehangoltan, szinte egyszerre jelentek meg a fegyverek. Ez önmagában is e csoportok magas szintű felkészültségéről árulkodik. Másodszor, az összetételük árulkodó. Gyakorlatilag nem voltak öregek vagy nők, és a többségük erős, fiatal, jól képzett, a lőfegyverek kezelésében jártas, és ami a legfontosabb, magabiztos férfiak voltak. Egy dolog, hogy van egy támadó fegyvered, és egy másik, hogy van merszed lőni vele egy emberre. Ezek az emberek nem voltak túl szertartásosak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ezek békés tüntetők voltak, és hogy ez a népharag következménye volt. Úgy néz ki, hogy speciálisan képzett csoportokat használnak fel saját politikai vagy gazdasági céljaikra. Miért mondom, hogy gazdasági, mert hatalmas mennyiségű fosztogatás és fosztogatás zajlott titokban. Szerintem ez egy szándékos taktika volt, hogy káoszt teremtsenek, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék, hogy a városban egyszerre néhány tucatnyi helyen "lángra kapjon" a tűz.
Ugyanakkor ezeknek a csoportoknak megvoltak a saját utánpótlási bázisaik és koordinációs módszereik, még akkor is, amikor az internetet már lekapcsolták. Volt néhány mobil PBX, walkie-talkie. Akcióikat összehangolták.
- Mi történt magában Alma-Atában?
- A csetepaték még mindig tartottak, de a biztonsági erők átvették a város ellenőrzését. Rendőrség, különleges erők, rengeteg járőr jelent meg végre az utcákon, mindannyian három csapatban mozognak. A város körül és az utakon páncélozott járművekkel útlezárások vannak. A túlnyomó többség kazah. Azok a pletykák, amelyek szerint a CSTO egységei részt vesznek majd Alma-Ata átfésülésében, véleményem szerint megalapozatlanok. Úgy tudom, hogy főként néhány stratégiai létesítményben vannak.
Tárgyak.
Már január 5-én, amikor a repülőtérről a főutcákon keresztül autóztam, a fél város lángokban állt, boltokat, elektronikai cikkeket, bankokat és valutapénztárakat fosztogattak. Az elfoglalt benzinkutakból a benzint kiszivattyúzták. A rendőrség és a különleges szolgálatok erőteljes fellépésének kérdését éppen most vitatták meg. Tokajev eleinte megpróbált megnyugtató politikát folytatni, nagyon sok biztonsági tiszt azt mondta, hogy nem volt lőparancs. Csak azután adták ki a lőparancsot a biztonsági erőknek, hogy a repülőteret elfoglalták, több központi utcát kifosztottak, és a biztonsági erőkre lőfegyverrel támadtak.
Január 6-án a helyzet még mindig nagyon bizonytalan volt, 5-6-án éjjel sok lövöldözés volt a városban, az akimatot, azaz a városvezetést megtámadták. Ugyanezen az éjszakán elfoglalták az alma-atai KNB (Nemzetbiztonsági Bizottság) központi épületét.
Almaty egy kétmilliós város, nem messze a határtól - képzeljék el a fegyvertárukat. Ott mindent megszereztek, beleértve a gránátvetőket is. A fegyverek gyorsan elkezdtek szétáradni. Bár már a fegyvertár elfoglalása előtt is rengeteg fegyver volt. Úgy tűnik, hogy azért vitték el, hogy később igazolni tudják, honnan szerezték ezek a csoportok a fegyvereiket.
A bűnüldöző szervek között voltak sikerek, de kudarcok is. Megkezdődött a lakosság kifosztása. Január 7-én, amikor eljöttem, a helyzet többé-kevésbé stabilizálódott. Rengeteg rendőr jelent meg, két helyen szó szerint összecsapásokra került sor. Az utakat is ellenőrzés alá vonták - páncélozott járművek és ellenőrzőpontok voltak mindenütt. Útban a kirgiz határ felé ötször állították meg az autónkat, alaposan átkutatták a holminkat, és ellenőrizték az iratainkat, annak ellenére, hogy a korábbi ellenőrző pontokon már átszűrtek.
- Az ukrán konzulátus közölte velünk, hogy nekünk kell gondoskodnunk a saját szállásunkról. Azt mondták, kilenc ágy van egy hotelben a város szélén - ha valaki el akart jönni, de rögtön figyelmeztettek, hogy a körülmények spártaiak. "És arra a kérdésünkre ,hogy oda hogyan jutunk el", megdöbbenésünkre azt válaszolták : "Próbáljunk meg stoppolni.
Nos, ez olyan egyszerű - éjszaka van, kijárási tilalmat hirdettek, lövöldözés van a városban. Az emberek persze nagyon szívesen stoppolnak, különösen, ha meglátják a több száz fős tömeget, amely kaotikusan halad a város felé. Végül néhány embert alma-atai ismerősök vették fel, míg mások taxit fogtak, amelyek egyébként aznap este sokszorosára emelték az árat. Hét fős csoportunk 100 dollárt fizetett az autóért a városba (általában 2-3 ezer tenge, ami 100-140 UAH). Meg lehet érteni a taxisokat - ilyen körülmények között dolgozva kockáztatták az életüket és a tulajdonukat is.
Az internet akkor már teljesen leállt, így egyetlen taxis alkalmazás sem működött, nem lehetett kártyával fizetni, és amikor indulni készültem, már nem volt nálam készpénz tengeben. A helyzet szinte patthelyzetbe került. Sikerült dollárral fizetnem, mégpedig azért, mert csoportosan szerveztük meg a taxirendelést.
Néhány napot teljes bizonytalanságban töltöttem.
Később, 7-én, a konzulátuson azt mondták nekünk, hogy különjáratot küldenek a távozni nem tudó ukránok számára, de csak azután, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén eldöntötték, ki fizeti a költségeket.
Úgy döntöttem, hogy egyedül megyek el - taxival mentem a kirgiz határra. ami Alma-Atától 270 kilométerre van, Nur-Sultan, ahol a repülőtér található, 1,2 ezer kilométerre, és az út veszélyesebb is.
A határátkelőhelyen meglepetés ért, amire Ukrajna alma-atai konzulátusa nem figyelmeztetett, pedig már többen is jártak ezen az útvonalon. Kiderült, hogy az ukrán állampolgárok csak repülővel léphettek be Kirgizisztánba, szárazföldön nem, állítólag a járvány miatt (valószínűleg biztonsági okokból, hogy megakadályozzák a feltételezett elkövetők elmenekülését). Nagyon hálás vagyok a kirgizisztáni ukrán konzul segítségéért, aki készített egy jegyzéket a helyi külügyminisztériumnak, amely levelet küldött a határőrségnek, és a döntés ellenére átengedtek. A határtól egészen Biskekig mentem, ahol felszálltam egy Isztambulba tartó gépre, és onnan január 8-án reggel Kijevbe repültem.
Az elfoglalás során az alma-tai repülőteret géppisztolyos férfiak rongálták meg.
- Hol lakott Alma-Atában, mielőtt elhagyta Kazahsztánt?
- Három napot töltöttem Almatiban a Nur-Sultanból származó partnereim rokonainál, akik egy házikóban élnek a hegy lábánál. Ott mindenki tűkön ülve várta a fosztogatókat, önvédelmi csoportokat szervezett, vadászpuskákat szerzett be. Hála Istennek, túljutottunk mindezen. Szemtanúk szerint azonban a szomszédos területeken az úgynevezett tüntetők csoportjai betörtek luxusházakba és fosztogattak. Volt egy incidens, amikor megtámadtak egy női kollégiumot; egy tucatnyi nemi erőszakos esetről beszélnek.
A mi környékünkön, mivel külváros volt, még működtek kis üzletek. A nagy szupermarketekbe persze ijesztő volt bemenni.
- Ki vette át a repülőteret? Azt mondják, hogy a pogromokat a mambetiek - a mi szavainkkal élve "falusiak" - bandái hajtották végre.
- Nem tudom pontosan megmondani, hogy kik voltak. De azt biztosan állíthatom, hogy nem tegnapi pékek, tanárok, orvosok vagy benzinkutasok voltak. El tudod képzelni, hogy egy banki alkalmazott fegyvereket vesz magához, és elindul, hogy elfoglalja a repülőteret, a városvezetést? Szó szerint a tüntetés második napján sok helyen, és nagyon összehangoltan, szinte egyszerre jelentek meg a fegyverek. Ez önmagában is e csoportok magas szintű felkészültségéről árulkodik. Másodszor, az összetételük árulkodó. Gyakorlatilag nem voltak öregek vagy nők, és a többségük erős, fiatal, jól képzett, a lőfegyverek kezelésében jártas, és ami a legfontosabb, magabiztos férfiak voltak. Egy dolog, hogy van egy támadó fegyvered, és egy másik, hogy van merszed lőni vele egy emberre. Ezek az emberek nem voltak túl szertartásosak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ezek békés tüntetők voltak, és hogy ez a népharag következménye volt. Úgy néz ki, hogy speciálisan képzett csoportokat használnak fel saját politikai vagy gazdasági céljaikra. Miért mondom, hogy gazdasági, mert hatalmas mennyiségű fosztogatás és fosztogatás zajlott titokban. Szerintem ez egy szándékos taktika volt, hogy káoszt teremtsenek, hogy a rendőrség figyelmét eltereljék, hogy a városban egyszerre néhány tucatnyi helyen "lángra kapjon" a tűz.
Ugyanakkor ezeknek a csoportoknak megvoltak a saját utánpótlási bázisaik és koordinációs módszereik, még akkor is, amikor az internetet már lekapcsolták. Volt néhány mobil PBX, walkie-talkie. Akcióikat összehangolták.
- Mi történt magában Alma-Atában?
- A csetepaték még mindig tartottak, de a biztonsági erők átvették a város ellenőrzését. Rendőrség, különleges erők, rengeteg járőr jelent meg végre az utcákon, mindannyian három csapatban mozognak. A város körül és az utakon páncélozott járművekkel útlezárások vannak. A túlnyomó többség kazah. Azok a pletykák, amelyek szerint a CSTO egységei részt vesznek majd Alma-Ata átfésülésében, véleményem szerint megalapozatlanok. Úgy tudom, hogy főként néhány stratégiai létesítményben vannak.
Tárgyak.
Már január 5-én, amikor a repülőtérről a főutcákon keresztül autóztam, a fél város lángokban állt, boltokat, elektronikai cikkeket, bankokat és valutapénztárakat fosztogattak. Az elfoglalt benzinkutakból a benzint kiszivattyúzták. A rendőrség és a különleges szolgálatok erőteljes fellépésének kérdését éppen most vitatták meg. Tokajev eleinte megpróbált megnyugtató politikát folytatni, nagyon sok biztonsági tiszt azt mondta, hogy nem volt lőparancs. Csak azután adták ki a lőparancsot a biztonsági erőknek, hogy a repülőteret elfoglalták, több központi utcát kifosztottak, és a biztonsági erőkre lőfegyverrel támadtak.
Január 6-án a helyzet még mindig nagyon bizonytalan volt, 5-6-án éjjel sok lövöldözés volt a városban, az akimatot, azaz a városvezetést megtámadták. Ugyanezen az éjszakán elfoglalták az alma-atai KNB (Nemzetbiztonsági Bizottság) központi épületét.
Almaty egy kétmilliós város, nem messze a határtól - képzeljék el a fegyvertárukat. Ott mindent megszereztek, beleértve a gránátvetőket is. A fegyverek gyorsan elkezdtek szétáradni. Bár már a fegyvertár elfoglalása előtt is rengeteg fegyver volt. Úgy tűnik, hogy azért vitték el, hogy később igazolni tudják, honnan szerezték ezek a csoportok a fegyvereiket.
A bűnüldöző szervek között voltak sikerek, de kudarcok is. Megkezdődött a lakosság kifosztása. Január 7-én, amikor eljöttem, a helyzet többé-kevésbé stabilizálódott. Rengeteg rendőr jelent meg, két helyen szó szerint összecsapásokra került sor. Az utakat is ellenőrzés alá vonták - páncélozott járművek és ellenőrzőpontok voltak mindenütt. Útban a kirgiz határ felé ötször állították meg az autónkat, alaposan átkutatták a holminkat, és ellenőrizték az iratainkat, annak ellenére, hogy a korábbi ellenőrző pontokon már átszűrtek.
W
Wilson
Guest
- Milyen változatai vannak a jelenlegi eseményeknek Kazahsztánban? És miért Alma-Ata lett az epicentrum?
- Az a benyomásunk, hogy azok, akik céljaik ilyen módon történő megvalósítására készültek, gazdasági jelszavakkal vonták be a tiltakozásba azokat az embereket, akik nem erőszakra gondoltak, hanem valóban felháborodtak a cseppfolyósított gáz árának erőteljes emelkedése miatt. Úgy tűnik, mintha a polgári, társadalmi-gazdasági szempontokat próbálták volna elfedni, és mintha hosszú, finom és profi rendezés állt volna mögötte. Abból ítélve, hogy milyen gyorsan jelentek meg automata fegyverek e csoportok soraiban, mennyire összehangoltan cselekedtek, kikből álltak, milyen magabiztosan használták a fegyvereket, hány megrendezett pillanat volt, különösen egy rendőr feldarabolásával, akinek a fejét levágták a többi biztonsági erő előtt, hogy letörjék a lelküket, hogy megmutassák, mi fog történni velük.
Az emberek, akikkel Kazahsztánon belül beszéltem, többféle verziót is felvetettek a háttérrel kapcsolatban. Egyesek azt mondják, hogy idegen hatalmak hírszerző szolgálatai tették, hogy ez az angolszász blokk hírszerzésének játéka. Ebben az értelemben igen, Kazahsztán kényelmes célpont, és megfelelő támadási pont lenne azok szempontjából, akik szeretnék megakadályozni a gazdasági együttműködést, mondjuk Oroszország és Kína között, akikkel Kazahsztánnak közös határa van, és ezért ideális platform az infrastrukturális és közlekedési projektek megvalósításához. Kazahsztán destabilizálása az eurázsiai együttműködés körforgásából való kivonásával nagy eredmény lenne azok számára, akik nem akarják, hogy Oroszország és Kína megerősödjön. Nem tartom kizártnak, hogy valamikor konzultációkat folytattak, segítséget nyújtottak a rendezésben.
Egy másik verzió szerint Oroszország ezt azért szervezte, hogy állítólag erősítse befolyását. De ez az én szemszögemből nézve egy olyan verzió, amely nem igazolható, mert Oroszország befolyása ott már most is jelentős, és az elit álláspontja nagymértékben oroszbarát.
Azt is mondják, hogy ez egy leszámolás nagy klánok csoportok között, amelyek szembekerülnek a hatóságokkal való konfrontációval, és úgy döntöttek, hogy elmozdítják, ahogyan a mi esetünkben az oligarchák összefogtak, hogy megdöntsék a nemkívánatos elnököket. Ott ezek bűnözői rablóbandák.
És a legelterjedtebb verzió az, hogy a közelmúltban a kazahsztáni hatóságok Tokajev személyében sok embert eltávolítottak, akik korábban jelentős anyagi jutattásokkal járó pozíciókban ültek és a Nazarbajev-klánt képviselték, elnyomták a régi rendszereket, számos elbocsátást hajtottak végre. A Tokajev exei körül kialakult klán pedig nagyon elégedetlen volt, és zavargásokat szervezett, hogy rontsa Tokajev helyzetét, és esetleg elűzze őt. Kiderült azonban, hogy Tokajev intelligens megjelenése ellenére (a régi elit tagjai még a "Mebel" sértő becenevet is adták neki; senkinek tartották), határozott szisztematikus megközelítést tudott mutatni az ilyen problémák megoldására. És kiderült, hogy meglehetősen független, jó geopolitikai pozícióval rendelkező játékos, mert az ő kezdeményezésére érkezett meg a CSTO-kontingens.
Mit gondol Kazahsztán a CSTO-csapatok érkezéséről?
- A hozzáállás különböző, de a legtöbben üdvözlik, amiatt, hogy a CSTO jelenléte rengeteg rendőrt és különleges alakulatot "szabadított fel" a rendrakás érdekében. Az emberek nagyon megijedtek, elítélik a tiltakozás ezen formáit. Azt mondják, hogy bár Nazarbajev és klánja rontott az életükön, nem elégedettek azzal, ami Almatiban és több más régióban történt. Az emberek féltik az életüket, a vagyonukat, és ezért jobban szeretnék, ha minden békésen oldódna meg.
Colonelcassad
- Az a benyomásunk, hogy azok, akik céljaik ilyen módon történő megvalósítására készültek, gazdasági jelszavakkal vonták be a tiltakozásba azokat az embereket, akik nem erőszakra gondoltak, hanem valóban felháborodtak a cseppfolyósított gáz árának erőteljes emelkedése miatt. Úgy tűnik, mintha a polgári, társadalmi-gazdasági szempontokat próbálták volna elfedni, és mintha hosszú, finom és profi rendezés állt volna mögötte. Abból ítélve, hogy milyen gyorsan jelentek meg automata fegyverek e csoportok soraiban, mennyire összehangoltan cselekedtek, kikből álltak, milyen magabiztosan használták a fegyvereket, hány megrendezett pillanat volt, különösen egy rendőr feldarabolásával, akinek a fejét levágták a többi biztonsági erő előtt, hogy letörjék a lelküket, hogy megmutassák, mi fog történni velük.
Az emberek, akikkel Kazahsztánon belül beszéltem, többféle verziót is felvetettek a háttérrel kapcsolatban. Egyesek azt mondják, hogy idegen hatalmak hírszerző szolgálatai tették, hogy ez az angolszász blokk hírszerzésének játéka. Ebben az értelemben igen, Kazahsztán kényelmes célpont, és megfelelő támadási pont lenne azok szempontjából, akik szeretnék megakadályozni a gazdasági együttműködést, mondjuk Oroszország és Kína között, akikkel Kazahsztánnak közös határa van, és ezért ideális platform az infrastrukturális és közlekedési projektek megvalósításához. Kazahsztán destabilizálása az eurázsiai együttműködés körforgásából való kivonásával nagy eredmény lenne azok számára, akik nem akarják, hogy Oroszország és Kína megerősödjön. Nem tartom kizártnak, hogy valamikor konzultációkat folytattak, segítséget nyújtottak a rendezésben.
Egy másik verzió szerint Oroszország ezt azért szervezte, hogy állítólag erősítse befolyását. De ez az én szemszögemből nézve egy olyan verzió, amely nem igazolható, mert Oroszország befolyása ott már most is jelentős, és az elit álláspontja nagymértékben oroszbarát.
Azt is mondják, hogy ez egy leszámolás nagy klánok csoportok között, amelyek szembekerülnek a hatóságokkal való konfrontációval, és úgy döntöttek, hogy elmozdítják, ahogyan a mi esetünkben az oligarchák összefogtak, hogy megdöntsék a nemkívánatos elnököket. Ott ezek bűnözői rablóbandák.
És a legelterjedtebb verzió az, hogy a közelmúltban a kazahsztáni hatóságok Tokajev személyében sok embert eltávolítottak, akik korábban jelentős anyagi jutattásokkal járó pozíciókban ültek és a Nazarbajev-klánt képviselték, elnyomták a régi rendszereket, számos elbocsátást hajtottak végre. A Tokajev exei körül kialakult klán pedig nagyon elégedetlen volt, és zavargásokat szervezett, hogy rontsa Tokajev helyzetét, és esetleg elűzze őt. Kiderült azonban, hogy Tokajev intelligens megjelenése ellenére (a régi elit tagjai még a "Mebel" sértő becenevet is adták neki; senkinek tartották), határozott szisztematikus megközelítést tudott mutatni az ilyen problémák megoldására. És kiderült, hogy meglehetősen független, jó geopolitikai pozícióval rendelkező játékos, mert az ő kezdeményezésére érkezett meg a CSTO-kontingens.
Mit gondol Kazahsztán a CSTO-csapatok érkezéséről?
- A hozzáállás különböző, de a legtöbben üdvözlik, amiatt, hogy a CSTO jelenléte rengeteg rendőrt és különleges alakulatot "szabadított fel" a rendrakás érdekében. Az emberek nagyon megijedtek, elítélik a tiltakozás ezen formáit. Azt mondják, hogy bár Nazarbajev és klánja rontott az életükön, nem elégedettek azzal, ami Almatiban és több más régióban történt. Az emberek féltik az életüket, a vagyonukat, és ezért jobban szeretnék, ha minden békésen oldódna meg.
Colonelcassad
Kazahsztáni válság kísérlet a 2014-es ukrán "Majdan" másolására - Putyin
www.rt.com
Kazakhstan crisis attempt to copy 2014 Ukrainian 'Maidan' – Putin
Violent and bloody clashes in Kazakhstan are a form of aggression leveled against the country, Russian President Vladimir Putin has said, claiming the same tactics used in Ukraine in 2014 were deployed to coordinate protests.
Szijjártó lájf:
W
Wilson
Guest
"Örményország bosszút áll Kazahsztánon Karabahért".......
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) erőinek gyors telepítése Kazahsztánban a várakozásoknak megfelelően negatív reakciókat váltott ki Nyugaton. Az euroatlanti integrációba belevágó volt szovjet köztársaságok elégedetlensége nem kevésbé volt előre látható. A FÁK egyes részein azonban még mindig kissé értetlenül állnak a Közép-Ázsia legnagyobb országában zajló viharos fejlemények és a CSTO-kontingensek ottani állomásoztatása előtt.
Azerbajdzsán kiemelkedik ebből a szempontból, mivel hivatalos szinten meglehetősen visszafogottan reagál, a helyi szakértői közösség képviselői pedig nyíltan elégedetlenek. Bátran feltételezhetjük a következőket: amíg Baku bármilyen okból is tartózkodik attól, hogy állami szinten kijelentse, azt a hatóságokhoz közel álló politikai elemzők aktívan hirdetik.
Ma, január 9-én a Trend azerbajdzsáni hírügynökség a "Politológusok és szakértők szerint a CSTO-erők kazahsztáni telepítése törvénytelen" címmel a transzkaukázusi köztársaság politikai kommentátorainak véleményéről közölt összeállítást.
Tural Iszmailov politikai megfigyelő megjegyezte, hogy a CSTO alapokmányának egyik záradéka előírja, hogy a CSTO tagállamai számára a szervezet más tagjainak segítséget nyújtanak "külső katonai beavatkozás" esetén.
"Kazahsztán esetében azonban ez nem áll fenn, és a nagy létszámú CSTO-kontingens bevezetése Kazahsztánban az ország vezetőjének, Kaszim-Jomart Tokajevnek a felhívása alapján, ezzel a háttérrel szemben komoly reakciót vált ki a nemzetközi színtéren. Összességében a kazahsztáni események hidegvérű megközelítést igényelnek. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan társadalmilag stabil országban, mint Kazahsztán, amely nagy területtel, de viszonylag kis lakossággal rendelkezik, a biztonsági erők rövid időn belül nem tudták megakadályozni a terroristák megjelenését a helyi tüntetéseken?" - mondta értetlenül Iszmailov.
Ezt a "kérdést meg lehetett volna oldani anélkül, hogy a CSTO-hoz folyamodnánk, vagy annak erőit az országban bevetnénk" - mondta Iszmayilov.
"Mindenesetre a CSTO-kontingens kazahsztáni fellépését vizsgálják. Ha van valami különös kegyetlenség az emberekkel szemben, akkor az a Szovjetunió hadseregének gengsztercsoportjainak 1990. január 20-i bakui bevonulásához kapcsolódik. Általánosságban elmondható, hogy amint Kazahsztánban társadalmi-politikai stabilitás alakul ki, a CSTO békefenntartóinak el kell hagyniuk az országot, és ezzel összefüggésben felmerül a második kérdés: mikor is fog ez pontosan megtörténni?" - érvelt Iszmajilov.
Itt lényegében nincs mit kommentálni. Kiderült, hogy a szovjet hadsereg egységei, amelyek a megadott időpontban bevonultak Bakuba, hogy megmentsék a helyi örmény lakosság maradékát, "banditák" voltak, és nem azok a nyíltan terrorista elemek, amelyek akkoriban az azerbajdzsáni fővárosban randalíroztak, és amelyekről Tokajev elnök január 5-én beszélt az országában történt eseményekkel kapcsolatban.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) erőinek gyors telepítése Kazahsztánban a várakozásoknak megfelelően negatív reakciókat váltott ki Nyugaton. Az euroatlanti integrációba belevágó volt szovjet köztársaságok elégedetlensége nem kevésbé volt előre látható. A FÁK egyes részein azonban még mindig kissé értetlenül állnak a Közép-Ázsia legnagyobb országában zajló viharos fejlemények és a CSTO-kontingensek ottani állomásoztatása előtt.
Azerbajdzsán kiemelkedik ebből a szempontból, mivel hivatalos szinten meglehetősen visszafogottan reagál, a helyi szakértői közösség képviselői pedig nyíltan elégedetlenek. Bátran feltételezhetjük a következőket: amíg Baku bármilyen okból is tartózkodik attól, hogy állami szinten kijelentse, azt a hatóságokhoz közel álló politikai elemzők aktívan hirdetik.
Ma, január 9-én a Trend azerbajdzsáni hírügynökség a "Politológusok és szakértők szerint a CSTO-erők kazahsztáni telepítése törvénytelen" címmel a transzkaukázusi köztársaság politikai kommentátorainak véleményéről közölt összeállítást.
Tural Iszmailov politikai megfigyelő megjegyezte, hogy a CSTO alapokmányának egyik záradéka előírja, hogy a CSTO tagállamai számára a szervezet más tagjainak segítséget nyújtanak "külső katonai beavatkozás" esetén.
"Kazahsztán esetében azonban ez nem áll fenn, és a nagy létszámú CSTO-kontingens bevezetése Kazahsztánban az ország vezetőjének, Kaszim-Jomart Tokajevnek a felhívása alapján, ezzel a háttérrel szemben komoly reakciót vált ki a nemzetközi színtéren. Összességében a kazahsztáni események hidegvérű megközelítést igényelnek. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan társadalmilag stabil országban, mint Kazahsztán, amely nagy területtel, de viszonylag kis lakossággal rendelkezik, a biztonsági erők rövid időn belül nem tudták megakadályozni a terroristák megjelenését a helyi tüntetéseken?" - mondta értetlenül Iszmailov.
Ezt a "kérdést meg lehetett volna oldani anélkül, hogy a CSTO-hoz folyamodnánk, vagy annak erőit az országban bevetnénk" - mondta Iszmayilov.
"Mindenesetre a CSTO-kontingens kazahsztáni fellépését vizsgálják. Ha van valami különös kegyetlenség az emberekkel szemben, akkor az a Szovjetunió hadseregének gengsztercsoportjainak 1990. január 20-i bakui bevonulásához kapcsolódik. Általánosságban elmondható, hogy amint Kazahsztánban társadalmi-politikai stabilitás alakul ki, a CSTO békefenntartóinak el kell hagyniuk az országot, és ezzel összefüggésben felmerül a második kérdés: mikor is fog ez pontosan megtörténni?" - érvelt Iszmajilov.
Itt lényegében nincs mit kommentálni. Kiderült, hogy a szovjet hadsereg egységei, amelyek a megadott időpontban bevonultak Bakuba, hogy megmentsék a helyi örmény lakosság maradékát, "banditák" voltak, és nem azok a nyíltan terrorista elemek, amelyek akkoriban az azerbajdzsáni fővárosban randalíroztak, és amelyekről Tokajev elnök január 5-én beszélt az országában történt eseményekkel kapcsolatban.
W
Wilson
Guest
Haydyn Guliyev, a Bakı xəbər című újság főszerkesztője és politikai megfigyelő a Trendnek elmondta, hogy bár a kazahsztáni eseményeket az ország belügyének kell tekinteni, "a CSTO beavatkozásáról szóló döntés a kazah szuverenitás elveivel ellentétes következményekkel jár".
"Erős a gyanú, hogy a CSTO politikai-katonai moderátorai visszaéltek a szervezet alapszabályában foglalt elvekkel, sőt, Kazahsztánnal kapcsolatban előítéleteket fogalmaztak meg. Figyelemre méltó az is, hogy a CSTO katonai erőinek a szuverén Kazahsztánba történő bevezetéséről szóló döntés Örményországnak a szervezet (kollektív) Biztonsági Tanácsában betöltött elnöksége idején született. Örményország ilyen döntése, amely súlyos vereséget szenvedett Azerbajdzsántól a háborúban, amelynek során Kazahsztán is kifejezte aktív politikai támogatását (Baku), arra utal, hogy a CSTO a török állam elleni bosszú eszközévé vált. Pontosabban, úgy tűnik, hogy az örmény vezetés bosszút áll Kazahsztánon azzal, hogy befolyásolja ezt a döntést" - mondta Gulijev.
Szerinte a CSTO "brutális katonai beavatkozása" súlyos csapást mért Kazahsztán nemzetközi presztízsére, amely az elmúlt években jelentősen megnőtt.
"A CSTO-nak a katonai beavatkozás helyett megfigyelői pozíciót kellett volna elfoglalnia, amíg a tüntetők és a kazahsztáni hatóságok közötti békés párbeszéd nem valósul meg. A CSTO története során először hivatkozott - bár rossz formában - saját alapszabályának 4. cikkére. Az erők Kazahsztánba telepítése az a lépés marad a CSTO történetében, amelyért a legnagyobb felelősséget kell viselnie. Az elmúlt évben tanúi lehettünk Örményország első kísérletének, hogy a CSTO-t az Azerbajdzsán elleni bosszú és büntetés eszközévé tegye, de ez a kísérlet teljes kudarccal végződött. A CSTO-t a szervezet tagjaival szembeni büntetőmechanizmussá alakító politika magára az örmény elnökség időszakára esett, és Kazahsztánt választották célpontnak" - mondja az azerbajdzsáni szakértő.
Még kevésbé szükséges kommentálni, hiszen a Kazahsztán, és ezen keresztül Azerbajdzsán elleni örmény bosszúról való szónoklat a politikai pszichózishoz hasonlít.
Ilyas Huseynov szakértő viszont azt mondta a lapnak, hogy a CSTO-csapatok Kazahsztánba telepítése törvénytelen.
"A szervezet alapszabálya szerint a tagállamok katonai-politikai platformon csak a külső befolyások és a megszállás elleni védelem érdekében egyesülnek. Kassym-Zhomart Tokajev kazahsztáni elnök azonban az országban kialakult kezelhetetlen helyzet miatt tette ezt a lépést. Érdekes módon a CSTO-t elnöklő Örményország miniszterelnöke sietve rendkívüli ülést tartott, hogy meghozza ezt a döntést. Úgy vélem, hogy Nikol Pashinyan döntése a CSTO nemzetközi tekintélyének aláásását szolgálja" - mondta Huseynov.
Azt is mondta, hogy "bizonyos hasonlóságok" vannak a jelenlegi kazahsztáni folyamatok és az 1990. január 20-i azerbajdzsáni események között.
"Nem véletlen, hogy Almatit választottuk az események központjául. Mert Kazahsztán kulturális fővárosának tartják. Másrészt a kulturális elit összejövetele itt azt bizonyítja, hogy a társadalmi elégedetlenség elemeit előre kidolgozták és politikai stratégák terjesztették elő. Úgy gondolom, hogy ezek az események hamarosan véget érnek, és a kazahsztáni államiság kilábal a válságból, és a fejlődés időszakába lép" - zárta Huseynov.
Nyilvánvaló, hogy Azerbajdzsán is Törökország vonalát követi a kazahsztáni pályán. A török vezetés ezekben a napokban nem rejti véka alá elégedetlenségét a legnagyobb török országnak a CSTO-ban lévő szövetségeseihez intézett segítségkérésével kapcsolatban. Úgy tűnik, Recep Tayyip Erdogan, a török világ vezetőjének egója mélyen sérült, és Ankara igyekszik megtalálni a helyét a kazahsztáni "cseppfolyósított forradalmat" követő fejleményekben, amely a cseppfolyósított földgáz magasabb ára miatt indult társadalmi felkelés hullámán kezdődött. Ráadásul a török ellenzéki vezetők is igyekeznek szúrós álláspontot képviselni, és ugyanolyan kitartóan gesztikulálnak a CSTO jelenlegi "örmény arca" ellen, mint a bakui kommentátorok.
Így a kazah hatóságok segítségkérése a katonai-politikai blokktól és Örményországnak a CSTO soros elnöki tisztét betöltő státusza zavarba ejtette Ahmet Davutoğlu volt török miniszterelnököt és az ellenzéki Jövő Párt jelenlegi vezetőjét. A volt török miniszterelnök január 6-án Twitter-oldalán osztotta meg aggodalmait.
"Mélyen elszomorítanak a közelmúltban a baráti és testvéri Kazahsztánban, a török világ központi országában történt események. Az is aggasztó, hogy (a kazah hatóságok) az események nyomán az Örményország vezette biztonsági szervezethez fordultak támogatásért" - osztotta meg gondolatait Davutoğlu, aki külpolitikai főnökként Ankara sikertelen "nulla probléma a szomszédokkal" koncepcióját népszerűsítette.
És mindezt Törökországtól, amelynek gazdag tapasztalata van abban, hogy 1974 óta megszállta a Ciprusi Köztársaság teljes területének több mint egyharmadát, megszállta Szíriát, és úgy tartózkodik ott, mintha otthon lenne, a szomszédos arab köztársaság törvényes hatóságainak akarata ellenére!
Baku a "török híd" Kazahsztánhoz, és a definíció szerint nem fejtheti ki a "nagy testvér" általános irányvonalától eltérő véleményét. Az azerbajdzsáni hatóságok számára azonban nem mindent Ankara okoz egyedül. Bakunak megvan a saját indítéka arra, hogy nagy aggodalommal kezelje a CSTO-erők jelenlétét a Kaszpi-tenger túlsó partján. Örményország a kollektív biztonság regionális rendszerének jelenlegi elnöke, a legszerényebb kontingenst küldte (100 katona és tiszt), de komoly igényt támasztott a jövőbeli katonai-politikai hozadékra. Ahogy a CSTO egészét is, amelyet az utóbbi években nem egy alkalommal "értéktelen szervezetként" emlegettek.
Ha egy örmény ellenféllel rendelkező katonai blokk szolidaritást és hatékonyságot tanúsított Közép-Ázsiában, miért ne tenné ezt a Transzkaukázusban is, ha szükségessé válik? A 2020 őszi karabahi háború után Azerbajdzsán potenciálisan megsérti Örményország területi integritását. És teljesen irreleváns lesz a szakértőinek érvelése a CSTO kazahsztáni megjelenésének "jogellenességéről", tekintettel arra, hogy a dél-kaukázusi lehetséges folyamatok esetében nem áll fenn a külső agresszió eleme.
Ami egyébként az 1992-es Kollektív Biztonsági Szerződés 4. cikkének azerbajdzsáni értelmezését illeti, a bakui kommentátoroknak azt tanácsoljuk, hogy olvassák el még egyszer a cikk rendelkezéseit. Az "agresszió" fogalma túlnyomórészt belső jellegű lehet, ha külső forrásai vagy nem azonosíthatók azonnal, vagy - az úgynevezett hibrid hadviselés jelenlegi kontextusában - nem mindig azonosíthatók. A CSTO fő szerződésének 4. cikke nem tartalmazza a CSTO-tagállamok elleni fenyegetések kizárólag külső generálását:
"Ha valamelyik részes államot agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadás) éri, azt a részes államok az e szerződésben részes valamennyi állam ellen irányuló agressziónak (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadásnak) tekintik. Bármely részes állam elleni agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadás) esetén az összes többi részes állam az adott részes állam kérésére haladéktalanul biztosítja számára a szükséges segítséget, beleértve a katonai segítséget, valamint a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a kollektív védelemhez való jog gyakorlását az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban.
Bakunak van miért aggódnia, tekintettel a közelgő karabahi napirendre és Örményországhoz való folyamatos közelségére a 44 napos háborút követően a térségben. Egy orosz békefenntartó kontingens veszi körül - egyszerre Hegyi-Karabahban és a Kaszpi-tengeren túl. Kazahsztán megmutatta a regionális destabilizáció óriási kockázatait Oroszország déli alföldjén, amelynek többek között kevesebb oka van arra, hogy az el nem ismert örmény köztársaságban lévő kontingensének ötéves időtartamát elsőnek és utolsónak tekintse.
A bakui idegesség összefügghet azzal a ténnyel, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból viszonylag virágzó Kazahsztánban, mint kőolaj- és gázexportőr a külpiacokra, mint a Dél-Kaukázus legnagyobb gazdasága, a "cseppfolyós forradalom" tudat alatt egy hasonló "robbanás" megismétlődését helyezi kilátásba magában Azerbajdzsánban. Nem tagja azonban a CSTO-nak, és nem fenyegeti a szervezet "illegális inváziója". Az azerbajdzsáni vezetés számára azonban érezhetően lerövidült az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozásról szóló döntés meghozatalának ideje, ahová a Kaszpi-tengeri szomszéd maga Nur-Sultan is aktívan meghívta.
Вячеслав Михайлов
Colonelssad
"Erős a gyanú, hogy a CSTO politikai-katonai moderátorai visszaéltek a szervezet alapszabályában foglalt elvekkel, sőt, Kazahsztánnal kapcsolatban előítéleteket fogalmaztak meg. Figyelemre méltó az is, hogy a CSTO katonai erőinek a szuverén Kazahsztánba történő bevezetéséről szóló döntés Örményországnak a szervezet (kollektív) Biztonsági Tanácsában betöltött elnöksége idején született. Örményország ilyen döntése, amely súlyos vereséget szenvedett Azerbajdzsántól a háborúban, amelynek során Kazahsztán is kifejezte aktív politikai támogatását (Baku), arra utal, hogy a CSTO a török állam elleni bosszú eszközévé vált. Pontosabban, úgy tűnik, hogy az örmény vezetés bosszút áll Kazahsztánon azzal, hogy befolyásolja ezt a döntést" - mondta Gulijev.
Szerinte a CSTO "brutális katonai beavatkozása" súlyos csapást mért Kazahsztán nemzetközi presztízsére, amely az elmúlt években jelentősen megnőtt.
"A CSTO-nak a katonai beavatkozás helyett megfigyelői pozíciót kellett volna elfoglalnia, amíg a tüntetők és a kazahsztáni hatóságok közötti békés párbeszéd nem valósul meg. A CSTO története során először hivatkozott - bár rossz formában - saját alapszabályának 4. cikkére. Az erők Kazahsztánba telepítése az a lépés marad a CSTO történetében, amelyért a legnagyobb felelősséget kell viselnie. Az elmúlt évben tanúi lehettünk Örményország első kísérletének, hogy a CSTO-t az Azerbajdzsán elleni bosszú és büntetés eszközévé tegye, de ez a kísérlet teljes kudarccal végződött. A CSTO-t a szervezet tagjaival szembeni büntetőmechanizmussá alakító politika magára az örmény elnökség időszakára esett, és Kazahsztánt választották célpontnak" - mondja az azerbajdzsáni szakértő.
Még kevésbé szükséges kommentálni, hiszen a Kazahsztán, és ezen keresztül Azerbajdzsán elleni örmény bosszúról való szónoklat a politikai pszichózishoz hasonlít.
Ilyas Huseynov szakértő viszont azt mondta a lapnak, hogy a CSTO-csapatok Kazahsztánba telepítése törvénytelen.
"A szervezet alapszabálya szerint a tagállamok katonai-politikai platformon csak a külső befolyások és a megszállás elleni védelem érdekében egyesülnek. Kassym-Zhomart Tokajev kazahsztáni elnök azonban az országban kialakult kezelhetetlen helyzet miatt tette ezt a lépést. Érdekes módon a CSTO-t elnöklő Örményország miniszterelnöke sietve rendkívüli ülést tartott, hogy meghozza ezt a döntést. Úgy vélem, hogy Nikol Pashinyan döntése a CSTO nemzetközi tekintélyének aláásását szolgálja" - mondta Huseynov.
Azt is mondta, hogy "bizonyos hasonlóságok" vannak a jelenlegi kazahsztáni folyamatok és az 1990. január 20-i azerbajdzsáni események között.
"Nem véletlen, hogy Almatit választottuk az események központjául. Mert Kazahsztán kulturális fővárosának tartják. Másrészt a kulturális elit összejövetele itt azt bizonyítja, hogy a társadalmi elégedetlenség elemeit előre kidolgozták és politikai stratégák terjesztették elő. Úgy gondolom, hogy ezek az események hamarosan véget érnek, és a kazahsztáni államiság kilábal a válságból, és a fejlődés időszakába lép" - zárta Huseynov.
Nyilvánvaló, hogy Azerbajdzsán is Törökország vonalát követi a kazahsztáni pályán. A török vezetés ezekben a napokban nem rejti véka alá elégedetlenségét a legnagyobb török országnak a CSTO-ban lévő szövetségeseihez intézett segítségkérésével kapcsolatban. Úgy tűnik, Recep Tayyip Erdogan, a török világ vezetőjének egója mélyen sérült, és Ankara igyekszik megtalálni a helyét a kazahsztáni "cseppfolyósított forradalmat" követő fejleményekben, amely a cseppfolyósított földgáz magasabb ára miatt indult társadalmi felkelés hullámán kezdődött. Ráadásul a török ellenzéki vezetők is igyekeznek szúrós álláspontot képviselni, és ugyanolyan kitartóan gesztikulálnak a CSTO jelenlegi "örmény arca" ellen, mint a bakui kommentátorok.
Így a kazah hatóságok segítségkérése a katonai-politikai blokktól és Örményországnak a CSTO soros elnöki tisztét betöltő státusza zavarba ejtette Ahmet Davutoğlu volt török miniszterelnököt és az ellenzéki Jövő Párt jelenlegi vezetőjét. A volt török miniszterelnök január 6-án Twitter-oldalán osztotta meg aggodalmait.
"Mélyen elszomorítanak a közelmúltban a baráti és testvéri Kazahsztánban, a török világ központi országában történt események. Az is aggasztó, hogy (a kazah hatóságok) az események nyomán az Örményország vezette biztonsági szervezethez fordultak támogatásért" - osztotta meg gondolatait Davutoğlu, aki külpolitikai főnökként Ankara sikertelen "nulla probléma a szomszédokkal" koncepcióját népszerűsítette.
És mindezt Törökországtól, amelynek gazdag tapasztalata van abban, hogy 1974 óta megszállta a Ciprusi Köztársaság teljes területének több mint egyharmadát, megszállta Szíriát, és úgy tartózkodik ott, mintha otthon lenne, a szomszédos arab köztársaság törvényes hatóságainak akarata ellenére!
Baku a "török híd" Kazahsztánhoz, és a definíció szerint nem fejtheti ki a "nagy testvér" általános irányvonalától eltérő véleményét. Az azerbajdzsáni hatóságok számára azonban nem mindent Ankara okoz egyedül. Bakunak megvan a saját indítéka arra, hogy nagy aggodalommal kezelje a CSTO-erők jelenlétét a Kaszpi-tenger túlsó partján. Örményország a kollektív biztonság regionális rendszerének jelenlegi elnöke, a legszerényebb kontingenst küldte (100 katona és tiszt), de komoly igényt támasztott a jövőbeli katonai-politikai hozadékra. Ahogy a CSTO egészét is, amelyet az utóbbi években nem egy alkalommal "értéktelen szervezetként" emlegettek.
Ha egy örmény ellenféllel rendelkező katonai blokk szolidaritást és hatékonyságot tanúsított Közép-Ázsiában, miért ne tenné ezt a Transzkaukázusban is, ha szükségessé válik? A 2020 őszi karabahi háború után Azerbajdzsán potenciálisan megsérti Örményország területi integritását. És teljesen irreleváns lesz a szakértőinek érvelése a CSTO kazahsztáni megjelenésének "jogellenességéről", tekintettel arra, hogy a dél-kaukázusi lehetséges folyamatok esetében nem áll fenn a külső agresszió eleme.
Ami egyébként az 1992-es Kollektív Biztonsági Szerződés 4. cikkének azerbajdzsáni értelmezését illeti, a bakui kommentátoroknak azt tanácsoljuk, hogy olvassák el még egyszer a cikk rendelkezéseit. Az "agresszió" fogalma túlnyomórészt belső jellegű lehet, ha külső forrásai vagy nem azonosíthatók azonnal, vagy - az úgynevezett hibrid hadviselés jelenlegi kontextusában - nem mindig azonosíthatók. A CSTO fő szerződésének 4. cikke nem tartalmazza a CSTO-tagállamok elleni fenyegetések kizárólag külső generálását:
"Ha valamelyik részes államot agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadás) éri, azt a részes államok az e szerződésben részes valamennyi állam ellen irányuló agressziónak (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadásnak) tekintik. Bármely részes állam elleni agresszió (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadás) esetén az összes többi részes állam az adott részes állam kérésére haladéktalanul biztosítja számára a szükséges segítséget, beleértve a katonai segítséget, valamint a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a kollektív védelemhez való jog gyakorlását az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban.
Bakunak van miért aggódnia, tekintettel a közelgő karabahi napirendre és Örményországhoz való folyamatos közelségére a 44 napos háborút követően a térségben. Egy orosz békefenntartó kontingens veszi körül - egyszerre Hegyi-Karabahban és a Kaszpi-tengeren túl. Kazahsztán megmutatta a regionális destabilizáció óriási kockázatait Oroszország déli alföldjén, amelynek többek között kevesebb oka van arra, hogy az el nem ismert örmény köztársaságban lévő kontingensének ötéves időtartamát elsőnek és utolsónak tekintse.
A bakui idegesség összefügghet azzal a ténnyel, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból viszonylag virágzó Kazahsztánban, mint kőolaj- és gázexportőr a külpiacokra, mint a Dél-Kaukázus legnagyobb gazdasága, a "cseppfolyós forradalom" tudat alatt egy hasonló "robbanás" megismétlődését helyezi kilátásba magában Azerbajdzsánban. Nem tagja azonban a CSTO-nak, és nem fenyegeti a szervezet "illegális inváziója". Az azerbajdzsáni vezetés számára azonban érezhetően lerövidült az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozásról szóló döntés meghozatalának ideje, ahová a Kaszpi-tengeri szomszéd maga Nur-Sultan is aktívan meghívta.
Вячеслав Михайлов
Colonelssad