Bocsánat a bele karattyolásért, de más aspektust hoznék képbe; emberi és környezeti egészség.Nem csak a szójára gondoltam, hanem bármilyen GMO növény termesztésére.
A herbicid rezisztencia és/vagy peszticid termelés (pl. Bt-roxin) kedvezőbb növényvédőszer felhasználást, így végső soron alacsonyabb költséget és kisebb környezeti terhelést jelenthet.
Azonban ezen kívül más irányú genetikai módosítások is lehetségesek: abiotikus stressz tűrés (pl. azáltal, hogy több tartalék tápanyagot termel), szárazságtűrés, megnövelt terméshozam, stb.
Biotechnológiai oldalról igen nagy potenciál van a genetikailag módosított növényekben, gazdaságilag nem biztos, hogy jó döntés kimaradni a versenyből.
Tény, h a táplálkozás gyorsan képes a génjeinket megváltoztatni. Erre a legjobb példa az ázsiai népek tejfehérje toleranciája (cseréba alacsonyabb alkohol lebontó képesség) és ezekhez nem kell több ezer év. A glifozátokra már leírják, h vszínű rákkeltő és olvastam már olyat, h vszínűleg szerepet játszik a gluténérzékenység kialakulásában. Ide emelném a gmo előtt a prionokat is. Hogy mennyire összetett rendszerek vagyunk mi is élettani szempontból, arra a legjobb példa a Kuru/Nevető halál.
Ezt egy közönséges (nem test idegen) fehérje okozza, azzal, h a térszerkszete megváltozik és hibásan kerül tovább szintetizálásra.
És itt jutunk el a géntechnológiához, ami nem feltétlenül lenne rossz (genetikai betegségek gyógyítása, implantologia, stb.), de ehhez kapcsolnak egy gátlástalan üzleti modellt: vedd meg Tőlem a magot, vedd meg hozzá Tőlem a növényvédő/tápláló sz@rokat, vedd meg Tőlem a termékem okozta rákbetegség gyógyszereit, stb., ami alapjaiban ássa alá a rendszert.
És közben a gazdák hihetetlenül kiszolgáltatottak, ráadásul hiába tenné el a következő évre az új generáció magvait, azok csírázásra képtelenek. Ha ezek a növények kiszorítják a hagyományos társaikat, akkor vége mindennek.
Vagy a belga-kék marha...ahol a bika akkora (tonna felett), h eltörné a tehén gerincét párzáskor, ezért csak mesterségesen lehet megtermékenyíteni.
Ajánlom jó szívvel Gabe Brown könyvét (talajregenerálás és termelés jövedelmező képességének emelése a fő téma), vagy Rózsa Péter videóit.
Éppen két hete bosszankodtam, h még ilyenkor is permeteznek az emberek...megnéztem séta közben ezeket a kerteket. Sorban kipusztulva, haldokolva a gyümölcsfák. A miénket nem permetezem, néha a birka megrágta, kártevő is akad, el is fagy néha, de szépek és élnek. Ezzel azt akarom csak, h vegyük észre, h a természetben nincs ingyen ebéd. Biztosan az a jó irány, amerre megyünk?