Íme egy alapvető példa, hogy miért is káros a drogliberalizáció. Panoz, most "ladagrant" néven írogat, és mi még elképzelni sem tudjuk, hogy miket szívhat ott össze legálisan (!), amik így nullázták az agyát, hogy ekkora marhaságokat írogat ide rendszeresen.
Milyen jóvátétel?? Jóváteszik a náci ukrán "bajtársaink" az Odesszában a szakszervezeti székházban élve elégetett oroszok családja számára a szeretteik elvesztését?
Vagy kifizetik az orosz villamosműveknek az ukrán nácik és a krími tatárok a szétvágott magasfeszültségű távvezeték oszlopok rendbehozásának árát?
Megtérítik a krími vállalkozások részére a bevételkiesést amit azért szenvedtek el, mert nekik hála elment a félszigeten az áram?
Mesélj még!
A történelmi ismereteid láthatóan elég hiányosak, úgyhogy most elmondom, hogy az egész "megcsonkítós" történet ott indult, hogy a "biztonságunk záloga", az USA megcsonkította Szerbia területét, amikor elismerte a Koszovó nevű tartmányuk függetlenségét úgy, hogy arról csak a koszovói parlament szavazott. Majd megkövetelték a szövetségeseiktől,hogy ők is ismerjék el ennek a tartománynak az önálló állami voltát. Amit persze ők bólogatós kutya módjára többségében meg is tettek. Sajnos Magyarország is. Kellett Európába egy olyan "sikertörténet", mint az önálló Koszovó... A "siker" zálogai: drogkereskedelem, lopott autók és részegységeik kereskedelme, szervkereskedelem. Pont hiányzott egy ilyen mintaállam a szomszédba, háborús bűnös vezetőkkel az élen...
Koszovó indította el a függetlenedési/megcsonkítási dominót, hiába magyarázták a jenkik, hogy az csak egyszeri példa volt, és más hatalom meg se próbálkozzon hasonlóval.
A Krím félsziget esetében a helyi lakosság nagy többsége szavazott, és nem is először a függetlenségről. A 90-es években már tartottak népszavazást, amikor ugyanez az eredmény jött ki, mint most. Akkor az ukrán hatalom erővel elnyomta a függetlenségi törekvésüket, és figyelmen kívül hagyta az akaratukat. Mint ahogy a kárpátaljai magyarokét is, akik szintén tartottak a 90-es években egy ilyen népszavazást. Csak akkoriban sem a kárpátaljai magyarok, sem a Krím többségét alkotó orosz lakosság mögött nem volt olyan erő ami az ukrán erővel/hatalommal szembe tudott volna és akart volna szállni adott esetben. 2014-ben már megjelent egy ilyen erő, amire a helyi orosz lakosság számíthatott: az Oroszországi Föderáció hadserege. Ismét ugyanaz az eredménye lett a népszavazásnak mint a 90-es években, csak itt az ukrán vezetés, a "leendő bajtársak" rájött, hogy nem fog menni, amit korábban csináltak, hogy figyelmen kívül hagyják az eredményt és erővel elnyomják a helyiek törekvéseit. Mert annyira azért ők sem hülyék, hogy ne tudnák,hogy amennyiben igazán akarná, akkor az orosz hadsereg simán átmenne rajtuk Kijevig, vagy akár a magyar határig.Csak szerencséjük van, hogy egy náluk jóval türelmesebb főparancsnoka van annak a haderőnek, aki nem adott ki olyan parancsot, hogy "irány Kijev". Mert utána ők nem az ukrán parlamentben folytatnák a "kulturált vitáikat" és verekedéseiket, hanem rabszállítókban mennének a Fekete Delfin börtön irányába.
