[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 793
26 342
113
Ha a lengyeleket támadás éri többen is lesznek, akikre biztosan számíthatnak majd. Mai fotó, a lengyelországi Wesolában ünnepelték a V4-ek NATO csatlakozásának 20. évfordulóját (Szlovákiának 15.).
7HLc1jW728zMiATRs.jpeg
Természetesen befogadjuk a menekülteket mint a második világháború kezdetén, ennyit ér kb a lengyel-magyar barátság.
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 520
24 263
113
Én nem félek ettől, még egyszer sem hallottam a köztársasági elnöktől, hogy a honvédség parancsnokaként a Don-kanyarba akarná vezényelni a hadsereget és nem is hiszem el róla, hogy erre készülne. Ezt még csak olyan zavarodott emberektől hallottam akik egyszerre imádják az oroszokat és rettegnek is tőlük, meg állandóan lerohanásokon jár az agyuk, és ezért nem tudnak lekattanni a Don-kanyarozásról.

A történelmi tapasztalat......akkor sem akarta senki, először jött az első bécsi döntés, örült mindenki (ezt még minden nagyhatalom elismerte), majd Kárpátalja tért vissza Szent István országához, azután visszatért Erdély északi része, ekkor már sokan féltek, hogy ennek ára lesz, de senki sem akarta kiküldeni honvédeinket a Donhoz. Majd visszatért a Délvidék, de a hadüzenet elmaradt, azután a Harmadik Birodalom megtámadta a Szovjetúniót, mindenki rohant a koncért, sajnos mi sem akartunk lemaradni, de ekkor sem küldte senki a Donhoz a katonáinkat, inkább békefentartókat küldtünk a hátországba.........................azután már fordult a hadiszerencse és követelték hogy küldjük ki a második magyar hadsereget a Don-kanyarba, szövetségesek vagyunk, vannak kötelességeink, ne feledjük.........de '38-ban senki sem akarta.................most sem akarja senki.....most.
 

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 684
7 996
113
A Fidesz-nek az európai néppárti frakcióban maradva kell szolgálnia az EU és Oroszország jövőbeni összefogását!

Kizárják-e vagy sem a Fideszt az Európai Unió parlamentjének néppárti frakciójából? Jó ideje ez a téma uralja a magyarországi ellenzéki megnyilatkozásokat. A nyugat-európai politikusok szintén növekvő számban nyilvánítanak véleményt az ügyről, ami miatt idővel a magyar kormánypárt megmondó emberei és médiumai is feladták az addig rájuk parancsolt némasági fogadalmat. Sőt, maga Orbán Viktor is megszólalásra kényszerült. Az adok-kapok nyomán számos külföldi médium kezdett foglalkozni akár karikatúrákkal is kombinált elemzésekben a magyar kormányfő egységbontó, az úgymond az európai értékeket negligáló szerepével. A The Economist rajzán például Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője bevizelt kutyaként dobja ki Orbánt a közös sátorból. Mindazonáltal, a már-már hisztérikus helyzetben mintha senki nem foglalkozna a kérdések kérdésével: „Ebben a kisszerű tálalásban érdekli-e a tömegeket ez a téma annyira, hogy számottevően befolyásolja őket, amikor a májusban esedékes EU-parlamenti választáson voksolnak?”

Gyanítom, hogy aligha. Így aztán a szájkaratézás egyetlen tömeghatása az lehet, hogy a közemberek szemében tovább csökken az Európai Unió tekintélye, tovább kuszálódnak a szervezeten belüli erővonalak, növekszik a belső bizalmatlanság és bizonytalanság. Persze, ne feledjük, ennek is lehetnek, sőt vannak haszonélvezői. Ám a szkanderezésnek erről a vetületéről végképp nem esik szó. A sajtó a belső pártcsatározások, a politikusok közötti rivalizálások kulisszatitkaira vadászik, s közülük el is csíp olykor egyet-kettőt. Ezek azonban inkább eltakarják, semmint felfedik a valódi tétet. Alig van esély arra, hogy a nyilvánosságban fölvetődjenek a valójában fontos, geopolitikai összefüggések.
Március 8-án, pénteken azonban napvilágot látott az olasz Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) pártközleménye. Eszerint Berlusconitelefonon is megerősítette Orbán Viktornak, hogy pártja nem szavazza meg a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. „Mindig védtelek és mindig melletted fogok állni” – mondta állítólagos magyar kebelbarátjának a többek között Il Caimano (kajmán), Il Cavaliere (lovag), a Daddy (papi), Il Nano (törpe) becenévvel illetett, az olaszországi miniszterelnöki posztot háromszor is betöltött politikus, aki ellen hamis elszámolások készítése, adócsalás, korrupció miatt számos hatósági eljárás folyt le és folyik jelenleg is. A reá kiszabott, egyetlen jogerős bírósági ítélet nyomán csupán hajlott korára tekintettel nem kellett börtönbe vonulnia. Úgyhogy akár a „Madarat tolláról, embert barátjáról” mondással is előállhatnék mostan. Engedelmükkel azonban túllépnek ezen, és ha már szóba került a baráti viszony, akkor inkább azt a kérdést tenném fel: „De kicsoda is magának Silvio Berlusconinak a még Orbánnál is tekintélyesebb (Hahaha! – mondják erre egyesek, de én erre oda sem figyelek.)barátja?”

Talált, süllyedt! Hát persze, hogy Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő, aki akkor is tartotta Berlusconival a kapcsolatot, amikor annak egyáltalán nem állt jól a szénája Olaszországban. Sőt, ha hihetünk a szóbeszédnek, tréfálkozva oroszországi állampolgárságot és gazdasági miniszteri tárcát kínált neki egy vacsorán. Berlusconiazzal viszonozta az iránta megnyilvánuló figyelmességet, hogy 2015 szeptemberében az Oroszország által visszacsatolt Krímbe látogatott, ahol aztán a híres Massandra borospincében tett látogatás alkalmából az orosz elnök egy 90 ezer dollár értékűre becsült, 1775-ben palackozott bort bontatott ki számára.
Mindennek alapján, én nem zárnám ki azt a lehetőséget, hogy az olasz politikus az orosz államfőnek tett szívességet, amikor f elhívta Orbánt. Még attól is eltekintett, hogy a Fidesz vezetője időközben azzal a szélsőbaloldaliból lett szélsőjobboldali Matteo Salvinival állt össze, aki Berlusconi pártjának egyik olaszországi riválisát, az euroszkeptikus Északi Ligát vezeti. Nem mellesleg éppen miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Itáliában. Amiként az Index is beszámolt erről: Berlusconi azt tanácsolta a magyar kormányfőnek, hogy fogadja el a néppárti frakcióvezető kéréseit, vagyis a Manfred Weber frakcióvezető által előterjesztett ultimátumokat.


Minden jel arra utal, hogy a nyugati társadalomirányítási mechanizmusok némileg konvergálni fognak a mai oroszországi gyakorlattal. Ez a korábbi pártállami, ezen belül különösen a sztálinista berendezkedéshez képest – a mai nyugati, főleg Washingtonból és New Yorkból érkező, vagy onnan sugalmazott, olykor féktelen bírálatokkal ellentétben – a kapitalizmus viszonyai közepette szembetűnően nagyobb teret enged az egyénibb megoldásoknak, a regionális és a helyi érdekek érvényesülésének, a társadalmi vitáknak, a vezetők és a vezetettek közötti párbeszédnek, a vélemény- és sajtószabadságnak, a jogállami normáknak az ország 1990 és 2000 közötti kirablása, és az akkor tapasztalt végletes társadalmi káosz megakadályozása érdekében, a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozással az állami beavatkozás lehetőségének fenntartása mellett.

Ráadásul Moszkva elsősorban még mindig azzal van elfoglalva, hogy felszámolja a hanyatló Szovjetunió örökségét, még inkább az 1990-es évek liberális jelszavai alatti oroszországi pusztítása nyomán kialakult, katasztrofális helyzet következményeit.

Nagyszabású infrastrukturális és jóléti, egészségügyi, oktatási sportberuházásokat hajtott végre, s még nagyobbakat tervez. Rendkívüli összegeket áldoz a kultúrára. Mindennek részeként a muszlim lakosság további integrálását is igyekszik elérni. Erre azért is szükség van, hogy gyengítsék a külföldről irányított terrorista akciókra felkészítő csoportok befolyását. Növelni igyekszik befolyását a számára geopolitikai okokból fontos térségekben, elsősorban határai előterében. Moszkvamegerősíti védelmi képességeit, s ezzel párhuzamosan elvégzi az ország és a népi tömegek felkészítését a sokat emlegetett civilizációk összecsapására. Mindehhez a putyini vezetésnek időt kellett és kell nyernie. Ehhez nagyon is jó szolgálatot tettek és tesznek számára mindazok, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan zavart keltettek az elmúlt években, az Európai Unióban. Mert addig is magukkal voltak elfoglalva, nem pedig Oroszországgal...

A cél azonban csupán az időnyerés lehetett, nem pedig a teljes elzárkózás. A nyugat-európai politikusok hangzatos, Moszkva elleni bírálatainak örve alatt mindig folyt a termelés az oroszországi német és francia gyárakban, ömlött be a nyugati alkatrész a közúti és vasúti járműgyártásba, óriási üzletek köttettek az északi földgáz- és kőolajkincs nyugati, köztük amerikai, óriásvállalatok közreműködésével történő kitermelésére. Szintén nyugati cégek bevonásával és technológiával fektetik a Balti-tenger medrébe az Északi Áramlat 2 gázvezeték csőkígyóját, akár olyan országok területi vizein is áthaladva, amelyek rendre rosszallásukat fejezik ki a Kreml politikájával kapcsolatban. És akkor még nem beszéltem az osztrákok számára gyümölcsöző gázelosztó-központ grandiózus fejlesztéséről, vagy az űripari, űrkutatási együttműködésről. Vagyis szó sincs arról, hogy a Kreml célja magának az Európai Uniónak és tagországainak teljes legyengítése lenne. Ellenkezőleg, Moszkva – miközben önmagát jobb gazdasági helyzetbe igyekszik hozni – előkészíti, hogy akár a közeljövőben minden eddiginél szorosabb szövetségre lépjen Brüsszellel.

Ebben a kettős játszmában vesz részt – akár tudtán kívül – Orbán Viktor, akit most Berlusconin keresztül figyelmeztethettek a korlátaira.
Amíg csak bakafántoskodásaival kötötte le brüsszeli és strasbourgi energiákat, az nagyon is rendben volt, mert Oroszország lélegzetvételhez jutott a Titánok harcára való felkészüléshez. Az azonban nem áll Moszkva érdekében, hogy az USA-val máris zajló, a Kínával a jövőben várható küzdelemben, amelyben csak az Európai Unióval összefogva állhat helyt, teljesen szétverjék az EU, mint lehetséges gazdasági és politikai szövetséges intézményrendszerét, s a szétesésig meggyengítsék annak kohéziós erejét.

Putyin barátja is győzködi Orbánt
 
T

Törölt tag 1526

Guest
A Fidesz-nek az európai néppárti frakcióban maradva kell szolgálnia az EU és Oroszország jövőbeni összefogását!

Kizárják-e vagy sem a Fideszt az Európai Unió parlamentjének néppárti frakciójából? Jó ideje ez a téma uralja a magyarországi ellenzéki megnyilatkozásokat. A nyugat-európai politikusok szintén növekvő számban nyilvánítanak véleményt az ügyről, ami miatt idővel a magyar kormánypárt megmondó emberei és médiumai is feladták az addig rájuk parancsolt némasági fogadalmat. Sőt, maga Orbán Viktor is megszólalásra kényszerült. Az adok-kapok nyomán számos külföldi médium kezdett foglalkozni akár karikatúrákkal is kombinált elemzésekben a magyar kormányfő egységbontó, az úgymond az európai értékeket negligáló szerepével. A The Economist rajzán például Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője bevizelt kutyaként dobja ki Orbánt a közös sátorból. Mindazonáltal, a már-már hisztérikus helyzetben mintha senki nem foglalkozna a kérdések kérdésével: „Ebben a kisszerű tálalásban érdekli-e a tömegeket ez a téma annyira, hogy számottevően befolyásolja őket, amikor a májusban esedékes EU-parlamenti választáson voksolnak?”

Gyanítom, hogy aligha. Így aztán a szájkaratézás egyetlen tömeghatása az lehet, hogy a közemberek szemében tovább csökken az Európai Unió tekintélye, tovább kuszálódnak a szervezeten belüli erővonalak, növekszik a belső bizalmatlanság és bizonytalanság. Persze, ne feledjük, ennek is lehetnek, sőt vannak haszonélvezői. Ám a szkanderezésnek erről a vetületéről végképp nem esik szó. A sajtó a belső pártcsatározások, a politikusok közötti rivalizálások kulisszatitkaira vadászik, s közülük el is csíp olykor egyet-kettőt. Ezek azonban inkább eltakarják, semmint felfedik a valódi tétet. Alig van esély arra, hogy a nyilvánosságban fölvetődjenek a valójában fontos, geopolitikai összefüggések.
Március 8-án, pénteken azonban napvilágot látott az olasz Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) pártközleménye. Eszerint Berlusconitelefonon is megerősítette Orbán Viktornak, hogy pártja nem szavazza meg a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. „Mindig védtelek és mindig melletted fogok állni” – mondta állítólagos magyar kebelbarátjának a többek között Il Caimano (kajmán), Il Cavaliere (lovag), a Daddy (papi), Il Nano (törpe) becenévvel illetett, az olaszországi miniszterelnöki posztot háromszor is betöltött politikus, aki ellen hamis elszámolások készítése, adócsalás, korrupció miatt számos hatósági eljárás folyt le és folyik jelenleg is. A reá kiszabott, egyetlen jogerős bírósági ítélet nyomán csupán hajlott korára tekintettel nem kellett börtönbe vonulnia. Úgyhogy akár a „Madarat tolláról, embert barátjáról” mondással is előállhatnék mostan. Engedelmükkel azonban túllépnek ezen, és ha már szóba került a baráti viszony, akkor inkább azt a kérdést tenném fel: „De kicsoda is magának Silvio Berlusconinak a még Orbánnál is tekintélyesebb (Hahaha! – mondják erre egyesek, de én erre oda sem figyelek.)barátja?”

Talált, süllyedt! Hát persze, hogy Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő, aki akkor is tartotta Berlusconival a kapcsolatot, amikor annak egyáltalán nem állt jól a szénája Olaszországban. Sőt, ha hihetünk a szóbeszédnek, tréfálkozva oroszországi állampolgárságot és gazdasági miniszteri tárcát kínált neki egy vacsorán. Berlusconiazzal viszonozta az iránta megnyilvánuló figyelmességet, hogy 2015 szeptemberében az Oroszország által visszacsatolt Krímbe látogatott, ahol aztán a híres Massandra borospincében tett látogatás alkalmából az orosz elnök egy 90 ezer dollár értékűre becsült, 1775-ben palackozott bort bontatott ki számára.
Mindennek alapján, én nem zárnám ki azt a lehetőséget, hogy az olasz politikus az orosz államfőnek tett szívességet, amikor f elhívta Orbánt. Még attól is eltekintett, hogy a Fidesz vezetője időközben azzal a szélsőbaloldaliból lett szélsőjobboldali Matteo Salvinival állt össze, aki Berlusconi pártjának egyik olaszországi riválisát, az euroszkeptikus Északi Ligát vezeti. Nem mellesleg éppen miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Itáliában. Amiként az Index is beszámolt erről: Berlusconi azt tanácsolta a magyar kormányfőnek, hogy fogadja el a néppárti frakcióvezető kéréseit, vagyis a Manfred Weber frakcióvezető által előterjesztett ultimátumokat.


Minden jel arra utal, hogy a nyugati társadalomirányítási mechanizmusok némileg konvergálni fognak a mai oroszországi gyakorlattal. Ez a korábbi pártállami, ezen belül különösen a sztálinista berendezkedéshez képest – a mai nyugati, főleg Washingtonból és New Yorkból érkező, vagy onnan sugalmazott, olykor féktelen bírálatokkal ellentétben – a kapitalizmus viszonyai közepette szembetűnően nagyobb teret enged az egyénibb megoldásoknak, a regionális és a helyi érdekek érvényesülésének, a társadalmi vitáknak, a vezetők és a vezetettek közötti párbeszédnek, a vélemény- és sajtószabadságnak, a jogállami normáknak az ország 1990 és 2000 közötti kirablása, és az akkor tapasztalt végletes társadalmi káosz megakadályozása érdekében, a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozással az állami beavatkozás lehetőségének fenntartása mellett.

Ráadásul Moszkva elsősorban még mindig azzal van elfoglalva, hogy felszámolja a hanyatló Szovjetunió örökségét, még inkább az 1990-es évek liberális jelszavai alatti oroszországi pusztítása nyomán kialakult, katasztrofális helyzet következményeit.

Nagyszabású infrastrukturális és jóléti, egészségügyi, oktatási sportberuházásokat hajtott végre, s még nagyobbakat tervez. Rendkívüli összegeket áldoz a kultúrára. Mindennek részeként a muszlim lakosság további integrálását is igyekszik elérni. Erre azért is szükség van, hogy gyengítsék a külföldről irányított terrorista akciókra felkészítő csoportok befolyását. Növelni igyekszik befolyását a számára geopolitikai okokból fontos térségekben, elsősorban határai előterében. Moszkvamegerősíti védelmi képességeit, s ezzel párhuzamosan elvégzi az ország és a népi tömegek felkészítését a sokat emlegetett civilizációk összecsapására. Mindehhez a putyini vezetésnek időt kellett és kell nyernie. Ehhez nagyon is jó szolgálatot tettek és tesznek számára mindazok, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan zavart keltettek az elmúlt években, az Európai Unióban. Mert addig is magukkal voltak elfoglalva, nem pedig Oroszországgal...

A cél azonban csupán az időnyerés lehetett, nem pedig a teljes elzárkózás. A nyugat-európai politikusok hangzatos, Moszkva elleni bírálatainak örve alatt mindig folyt a termelés az oroszországi német és francia gyárakban, ömlött be a nyugati alkatrész a közúti és vasúti járműgyártásba, óriási üzletek köttettek az északi földgáz- és kőolajkincs nyugati, köztük amerikai, óriásvállalatok közreműködésével történő kitermelésére. Szintén nyugati cégek bevonásával és technológiával fektetik a Balti-tenger medrébe az Északi Áramlat 2 gázvezeték csőkígyóját, akár olyan országok területi vizein is áthaladva, amelyek rendre rosszallásukat fejezik ki a Kreml politikájával kapcsolatban. És akkor még nem beszéltem az osztrákok számára gyümölcsöző gázelosztó-központ grandiózus fejlesztéséről, vagy az űripari, űrkutatási együttműködésről. Vagyis szó sincs arról, hogy a Kreml célja magának az Európai Uniónak és tagországainak teljes legyengítése lenne. Ellenkezőleg, Moszkva – miközben önmagát jobb gazdasági helyzetbe igyekszik hozni – előkészíti, hogy akár a közeljövőben minden eddiginél szorosabb szövetségre lépjen Brüsszellel.

Ebben a kettős játszmában vesz részt – akár tudtán kívül – Orbán Viktor, akit most Berlusconin keresztül figyelmeztethettek a korlátaira.
Amíg csak bakafántoskodásaival kötötte le brüsszeli és strasbourgi energiákat, az nagyon is rendben volt, mert Oroszország lélegzetvételhez jutott a Titánok harcára való felkészüléshez. Az azonban nem áll Moszkva érdekében, hogy az USA-val máris zajló, a Kínával a jövőben várható küzdelemben, amelyben csak az Európai Unióval összefogva állhat helyt, teljesen szétverjék az EU, mint lehetséges gazdasági és politikai szövetséges intézményrendszerét, s a szétesésig meggyengítsék annak kohéziós erejét.

Putyin barátja is győzködi Orbánt
Ez nagyon túl lett gondolva, Berlusconi mint Putyin hírmondója, ha Putyin közölni akar valamit Orbánnal, akkor felhívja telefonon. Berlusconi viselkedése a saját helyzetéből adódik, jó barátja Viktornak ezért nem fog ellene szavazni, viszont mellé sem áll mert neki is a nyakára nőttek a populisták és a nacionalisták, ő nem tér erre az útra mert azon már az 5 Csillag és a Liga jár, Berlusconi inkább az EPP-ben marad, ezért javasolja komolyan venni a frakcióvezető kéréseit.
 

miértnemjó

Well-Known Member
2018. október 23.
674
1 199
93
A Fidesz-nek az európai néppárti frakcióban maradva kell szolgálnia az EU és Oroszország jövőbeni összefogását!


Nem tudom, mennyire vagy jártas a muszlim világban, szerintem semennyire. Az iszlám oroszország területére is csak beesett. És ez meglátszik a helyi jog, az uralkodoó jog és a vallásjog hármasságában látható érdekességekre. Szóval, az oroszországi muszlimok nagyobb hányadban tartják meg az iszlám előttin szokásaikat, mint hinnéd. Bizony, szívesen fogyasztanak alkoholt és egyéb apróságok, mint a törzsi hagyományok iszlám fölé helyezése. Csak érdekesség, hogy a csecseneknek is kétharmada muszlim, egyharmada ortodox keresztény, hisz az iszlámot csak az 1700 évek elején vették fel, amikor a hegyekből a völgyekbe költözve gyalog kecskepásztorokból lovas néppé váltak. Szóval, ott nagyon ritka az ortodox iszlám, és a muszlimok többsége kiveti őket. :)

Kizárják-e vagy sem a Fideszt az Európai Unió parlamentjének néppárti frakciójából? Jó ideje ez a téma uralja a magyarországi ellenzéki megnyilatkozásokat. A nyugat-európai politikusok szintén növekvő számban nyilvánítanak véleményt az ügyről, ami miatt idővel a magyar kormánypárt megmondó emberei és médiumai is feladták az addig rájuk parancsolt némasági fogadalmat. Sőt, maga Orbán Viktor is megszólalásra kényszerült. Az adok-kapok nyomán számos külföldi médium kezdett foglalkozni akár karikatúrákkal is kombinált elemzésekben a magyar kormányfő egységbontó, az úgymond az európai értékeket negligáló szerepével. A The Economist rajzán például Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője bevizelt kutyaként dobja ki Orbánt a közös sátorból. Mindazonáltal, a már-már hisztérikus helyzetben mintha senki nem foglalkozna a kérdések kérdésével: „Ebben a kisszerű tálalásban érdekli-e a tömegeket ez a téma annyira, hogy számottevően befolyásolja őket, amikor a májusban esedékes EU-parlamenti választáson voksolnak?”

Gyanítom, hogy aligha. Így aztán a szájkaratézás egyetlen tömeghatása az lehet, hogy a közemberek szemében tovább csökken az Európai Unió tekintélye, tovább kuszálódnak a szervezeten belüli erővonalak, növekszik a belső bizalmatlanság és bizonytalanság. Persze, ne feledjük, ennek is lehetnek, sőt vannak haszonélvezői. Ám a szkanderezésnek erről a vetületéről végképp nem esik szó. A sajtó a belső pártcsatározások, a politikusok közötti rivalizálások kulisszatitkaira vadászik, s közülük el is csíp olykor egyet-kettőt. Ezek azonban inkább eltakarják, semmint felfedik a valódi tétet. Alig van esély arra, hogy a nyilvánosságban fölvetődjenek a valójában fontos, geopolitikai összefüggések.
Március 8-án, pénteken azonban napvilágot látott az olasz Silvio Berlusconi által vezetett jobbközép Hajrá Olaszország (FI) pártközleménye. Eszerint Berlusconitelefonon is megerősítette Orbán Viktornak, hogy pártja nem szavazza meg a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. „Mindig védtelek és mindig melletted fogok állni” – mondta állítólagos magyar kebelbarátjának a többek között Il Caimano (kajmán), Il Cavaliere (lovag), a Daddy (papi), Il Nano (törpe) becenévvel illetett, az olaszországi miniszterelnöki posztot háromszor is betöltött politikus, aki ellen hamis elszámolások készítése, adócsalás, korrupció miatt számos hatósági eljárás folyt le és folyik jelenleg is. A reá kiszabott, egyetlen jogerős bírósági ítélet nyomán csupán hajlott korára tekintettel nem kellett börtönbe vonulnia. Úgyhogy akár a „Madarat tolláról, embert barátjáról” mondással is előállhatnék mostan. Engedelmükkel azonban túllépnek ezen, és ha már szóba került a baráti viszony, akkor inkább azt a kérdést tenném fel: „De kicsoda is magának Silvio Berlusconinak a még Orbánnál is tekintélyesebb (Hahaha! – mondják erre egyesek, de én erre oda sem figyelek.)barátja?”

Talált, süllyedt! Hát persze, hogy Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő, aki akkor is tartotta Berlusconival a kapcsolatot, amikor annak egyáltalán nem állt jól a szénája Olaszországban. Sőt, ha hihetünk a szóbeszédnek, tréfálkozva oroszországi állampolgárságot és gazdasági miniszteri tárcát kínált neki egy vacsorán. Berlusconiazzal viszonozta az iránta megnyilvánuló figyelmességet, hogy 2015 szeptemberében az Oroszország által visszacsatolt Krímbe látogatott, ahol aztán a híres Massandra borospincében tett látogatás alkalmából az orosz elnök egy 90 ezer dollár értékűre becsült, 1775-ben palackozott bort bontatott ki számára.
Mindennek alapján, én nem zárnám ki azt a lehetőséget, hogy az olasz politikus az orosz államfőnek tett szívességet, amikor f elhívta Orbánt. Még attól is eltekintett, hogy a Fidesz vezetője időközben azzal a szélsőbaloldaliból lett szélsőjobboldali Matteo Salvinival állt össze, aki Berlusconi pártjának egyik olaszországi riválisát, az euroszkeptikus Északi Ligát vezeti. Nem mellesleg éppen miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Itáliában. Amiként az Index is beszámolt erről: Berlusconi azt tanácsolta a magyar kormányfőnek, hogy fogadja el a néppárti frakcióvezető kéréseit, vagyis a Manfred Weber frakcióvezető által előterjesztett ultimátumokat.


Minden jel arra utal, hogy a nyugati társadalomirányítási mechanizmusok némileg konvergálni fognak a mai oroszországi gyakorlattal. Ez a korábbi pártállami, ezen belül különösen a sztálinista berendezkedéshez képest – a mai nyugati, főleg Washingtonból és New Yorkból érkező, vagy onnan sugalmazott, olykor féktelen bírálatokkal ellentétben – a kapitalizmus viszonyai közepette szembetűnően nagyobb teret enged az egyénibb megoldásoknak, a regionális és a helyi érdekek érvényesülésének, a társadalmi vitáknak, a vezetők és a vezetettek közötti párbeszédnek, a vélemény- és sajtószabadságnak, a jogállami normáknak az ország 1990 és 2000 közötti kirablása, és az akkor tapasztalt végletes társadalmi káosz megakadályozása érdekében, a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozással az állami beavatkozás lehetőségének fenntartása mellett.

Ráadásul Moszkva elsősorban még mindig azzal van elfoglalva, hogy felszámolja a hanyatló Szovjetunió örökségét, még inkább az 1990-es évek liberális jelszavai alatti oroszországi pusztítása nyomán kialakult, katasztrofális helyzet következményeit.

Nagyszabású infrastrukturális és jóléti, egészségügyi, oktatási sportberuházásokat hajtott végre, s még nagyobbakat tervez. Rendkívüli összegeket áldoz a kultúrára. Mindennek részeként a muszlim lakosság további integrálását is igyekszik elérni. Erre azért is szükség van, hogy gyengítsék a külföldről irányított terrorista akciókra felkészítő csoportok befolyását. Növelni igyekszik befolyását a számára geopolitikai okokból fontos térségekben, elsősorban határai előterében. Moszkvamegerősíti védelmi képességeit, s ezzel párhuzamosan elvégzi az ország és a népi tömegek felkészítését a sokat emlegetett civilizációk összecsapására. Mindehhez a putyini vezetésnek időt kellett és kell nyernie. Ehhez nagyon is jó szolgálatot tettek és tesznek számára mindazok, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan zavart keltettek az elmúlt években, az Európai Unióban. Mert addig is magukkal voltak elfoglalva, nem pedig Oroszországgal...

A cél azonban csupán az időnyerés lehetett, nem pedig a teljes elzárkózás. A nyugat-európai politikusok hangzatos, Moszkva elleni bírálatainak örve alatt mindig folyt a termelés az oroszországi német és francia gyárakban, ömlött be a nyugati alkatrész a közúti és vasúti járműgyártásba, óriási üzletek köttettek az északi földgáz- és kőolajkincs nyugati, köztük amerikai, óriásvállalatok közreműködésével történő kitermelésére. Szintén nyugati cégek bevonásával és technológiával fektetik a Balti-tenger medrébe az Északi Áramlat 2 gázvezeték csőkígyóját, akár olyan országok területi vizein is áthaladva, amelyek rendre rosszallásukat fejezik ki a Kreml politikájával kapcsolatban. És akkor még nem beszéltem az osztrákok számára gyümölcsöző gázelosztó-központ grandiózus fejlesztéséről, vagy az űripari, űrkutatási együttműködésről. Vagyis szó sincs arról, hogy a Kreml célja magának az Európai Uniónak és tagországainak teljes legyengítése lenne. Ellenkezőleg, Moszkva – miközben önmagát jobb gazdasági helyzetbe igyekszik hozni – előkészíti, hogy akár a közeljövőben minden eddiginél szorosabb szövetségre lépjen Brüsszellel.

Ebben a kettős játszmában vesz részt – akár tudtán kívül – Orbán Viktor, akit most Berlusconin keresztül figyelmeztethettek a korlátaira.
Amíg csak bakafántoskodásaival kötötte le brüsszeli és strasbourgi energiákat, az nagyon is rendben volt, mert Oroszország lélegzetvételhez jutott a Titánok harcára való felkészüléshez. Az azonban nem áll Moszkva érdekében, hogy az USA-val máris zajló, a Kínával a jövőben várható küzdelemben, amelyben csak az Európai Unióval összefogva állhat helyt, teljesen szétverjék az EU, mint lehetséges gazdasági és politikai szövetséges intézményrendszerét, s a szétesésig meggyengítsék annak kohéziós erejét.

Putyin barátja is győzködi Orbánt
 

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
7 958
22 843
113
https://mandiner.hu/cikk/20190311_s..._allamok_altal_kinalt_vedelmi_megallapodasbol

"Szlovákia nem kér az Egyesült Államok által kínált védelmi megállapodásból

2019. március 11. 20:59

Kiszálltak a tárgyalásokból, mert veszélyeztetve érezték az ország szuverenitását.



A szlovák védelmi minisztérium a továbbiakban nem vesz részt azon a tárgyaláson, amelyet az Egyesült Államok kezdeményezett az úgynevezett védelmi együttműködési megállapodásról, mert annak elfogadása veszélybe sodorná az ország szuverenitását – közölte honlapján a szlovák szaktárca hétfőn.
ga1.gif


A szlovák védelmi tárca indoklásában közölte: veszélyezteti illetve korlátozza a Szlovák Köztársaság szuverenitását azoknak a jogi feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé tennék, hogy idegen fegyveres erők korlátlan ideig úgy tevékenykedjenek az ország területén, hogy az erről szóló szerződést annak megkötésétől számítva leghamarabb tíz évvel lehet felmondani, s a szerződés felmondása azt követően is 12 hónapos felmondási időhöz kötött.
..."



Hoppá! :cool:
 

sequadon

Active Member
2013. december 7.
348
191
43
"Érdekesség, hogy ez olyan védelmi együttműködés lehet, mint amilyennek a megkötését február elején Mike Pompeo amerikai, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette Budapesten."

Szóval (lehet hogy) mi ezt szó nélkül elfogadtuk? Ha ez igaz akkor teljesen egyetértek a Szlovákok döntésével, odaát ezek szerint komolyabban veszik a nemzeti szuverenitást. Nálunk ez csak a politikai agymosás része nulla mögöttes tartalommal.
 
  • Tetszik
Reactions: dragonette

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 539
12 772
113
https://mandiner.hu/cikk/20190311_s..._allamok_altal_kinalt_vedelmi_megallapodasbol

"Szlovákia nem kér az Egyesült Államok által kínált védelmi megállapodásból

2019. március 11. 20:59

Kiszálltak a tárgyalásokból, mert veszélyeztetve érezték az ország szuverenitását.



A szlovák védelmi minisztérium a továbbiakban nem vesz részt azon a tárgyaláson, amelyet az Egyesült Államok kezdeményezett az úgynevezett védelmi együttműködési megállapodásról, mert annak elfogadása veszélybe sodorná az ország szuverenitását – közölte honlapján a szlovák szaktárca hétfőn.
ga1.gif


A szlovák védelmi tárca indoklásában közölte: veszélyezteti illetve korlátozza a Szlovák Köztársaság szuverenitását azoknak a jogi feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé tennék, hogy idegen fegyveres erők korlátlan ideig úgy tevékenykedjenek az ország területén, hogy az erről szóló szerződést annak megkötésétől számítva leghamarabb tíz évvel lehet felmondani, s a szerződés felmondása azt követően is 12 hónapos felmondási időhöz kötött.
..."



Hoppá! :cool:
Rövid időn belül a szlovák kormány antidemokratikus fordulatot tesz. A fasiszta és kirekesztő Pellegrini rezsimről hamarosan lehull a lepel...
 

Laci1970

Well-Known Member
2016. július 23.
1 760
3 195
113
"Érdekesség, hogy ez olyan védelmi együttműködés lehet, mint amilyennek a megkötését február elején Mike Pompeo amerikai, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette Budapesten."

Szóval (lehet hogy) mi ezt szó nélkül elfogadtuk? Ha ez igaz akkor teljesen egyetértek a Szlovákok döntésével, odaát ezek szerint komolyabban veszik a nemzeti szuverenitást. Nálunk ez csak a politikai agymosás része nulla mögöttes tartalommal.
Nem tudunk semmit sem a magyar sem pedig a szlovak szerződés tartalmáról.
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 520
24 263
113
De az is lehet ha így folytatják akkor lassan (most amerikából/tól) elkészül megint az első bécsi döntés.

Pont erre gondoltam :)
Bejelentünk 24 F-35-öst és pár üteg Patriotot és máris azt harsogja a rádió, hogy "A Magyar Honvédség csapatai a NATO-val teljes egyetértésben felszámolták az észak-magyarországi szakadár területek szeparatista terrorista ellenállását" :)

Egyébként a szlovákok blokkolták az egységes európai légtérellenőrzési rendszert is, mert szerintük sérti szlovákia szuverenitását, ha a légterében lévő gépeket máshonnan írányítják.