Lengyelország és a lengyel nép sorsa mindig az, hogy az önálló lengyel élettérhez akkorára kell nőniük, amely terület mindig beleütközik az orosz és a német érdekekbe, ezért rendre háborúba és vesztes háborúba sodródnak.
Nem az a lényeg, hogy én mit akarok, hanem az, hogy a lengyelek olyan önállóságot akarnak maguknak, ami paradox módon mindig a vesztüket hozza el.
Ez Lengyelország történelmi és geopolitikai realitása.
Persze teljesen más lenne a helyzet, ha a lengyelek Mikronézia, a Száhel-övezet, netán az Aleut-szigetek népe lennének, de a sors úgy hozta, hogy ők az oroszok és a németek közé vannak beékelődve.
Attól, hogy a Hidegháború alatt a heves észak-ír balhé alatt az UK nem bomlott fel, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyság az öröklétnek készült.
Ami a Hidegháború negyven éve alatt nem ment végbe, az simán végbemehet az elkövetkező évtizedekben.
Ez a "törököt fogtam, nem ereszt" tipikus esete. Az ilyen egyre jobban bemerevített függelmi viszonyok önmaguk legnagyobb ellenségei. Attól, hogy az USA egyre jobban köti le erőit a határaitól távol, egyre nagyobb kitettségi deficitet halmoz fel, ami csak fokozza az amúgy elkerülhetetlen összeomlás idejére várható veszteséget. Addig pedig fokozza az ellenszenvet is, hiszen ami a jelenkori politikacsináló generáció egyes képviselőinek még támogatás, a következő generációknak már lehet, hogy minden gond forrásaként azonosítható ellenségképpé válik.
Az Európa-Kína tengely egy a földön megtalálható természetes geopolitikai-gazdasági potenciálkülönbség eredője, amihez valós, tradícionális kontinentális útvonalak is tartoznak. A Selyemút nem véletlenül adja magát.
Érdekesség, hogy ennek a terészetes kapcsolatnak nem része sem az USA, sem az UK.
Közép-Európa alapvetően önmagukban koherens, de egymással konkurens, erős identitástudatú, gyarmatokkal nem rendelkező, hagyományosan gyarmati státuszba csúszó nemzetállamok zónája.
A globális nagypolitika ütközőzónája. Csatatér, de ugyanakkor átjáróház államok térsége.
Fenmaradásuk zálóga, hogy közvetítő szerepre alkalmasak lehetnek. Már amelyik. A jelenkori Szlovákia például hegyi embereknek adott ország, olyanoknak akik mellett elment az elmúlt 1000 év, hiszen a világtörténelem mindig a síkvidékeken, folyók mentén (és részben a tengekerek) zajlik.
Az ilyen államok alkotta és hagyományosan két világ határán billegő Közép-Európa tehát csak és kizárólag akkor juthat fontosabb (önfenntartó) szerephez, ha a közvetlen közelében lévő hatalmi erőközpontok között mozog.
Ilyenek a kontinens vezető hatalmai, mint Franciaország, Németország, Oroszország, Törökország.
Az angolszászok számára a térség nem közvetítő, csak lerabolható és kihasználható gyaramati sziget, illetve konfliktus generáló és eszkaláló ék.
És itt visszajutunk oda, hogy a legkisebb rossz számunkra, ha a képletből kivonódik az angolszász befolyás.