<blockquote rel="emel"><blockquote rel="joker"><blockquote rel="emel"><blockquote rel="szuvorov">Már a hidegháború idején megmondták a stratégák, hogy a nukleáris háború az Északi-sark jégpáncélja alatt fog eldölni. Mert a földi silókat ismerik, a tengerek alatt teljes az ellenőrzés, egyedül a vastag jég alá nem láttak be a műholdak, csak az ott elrejtőző atomtengeralatjárók tudnak biztosan csapást mérni az ellenségre.
Nem véletlen, hogy a vadász-tengeralattjárók feladata, hogy minden támaszpontjáról kifutó rakétahordozóra ráragadjanak és szonár-érzékelési távolságban állandóan kövessék azokat - akár a sarki jég alatt is. Ebbe még besegítenek a járőröző ASW-repülőgépek is. Így ezek a rakétahordozó tengeralattjárók sincsenek 100%-os biztonságban, és nagy a valószínűsége, hogy nem lenne idejük indítani az összes rakétájukat, vagyis hatékonyságuk - ha nem is a szárazföldi silókhoz hasonló mértékben - szintén korlátozott.</blockquote>
Mennyire gyors sorozatot lehet kilőni egy ilyen tengóval? Mondjuk van rajta egy tucat ICBM, azokat gondolom egyszerre nem lehet indítani.
</blockquote>
Két indítás között biztos el kell telni néhány percnek, az indított rakéta súlyvesztesége miatt újra stabilizálni kell a tengó mélységét, helyzetét, megállapítani és betáplálni a következő rakéta indításához az új pozíciót, szerintem ez nem 1-2 perc. Szóval ha van követő vadásztengó és nincs túl messzire lemaradva, szerintem nem fogja hagyni hogy sortüzet lőjenek SLBM-el. Ezért is növelték akkorára az SLBM-ek többségének hatótávolságát, hogy ne kelljen túl messzire eltávolodniuk a saját területtől, ahonnan a saját ASW-repülőgépek és felszíni hajók remélhetőleg távol tudják tartani az ellenséges vadásztengókat.</blockquote>
Nem egészen.
1991 -ben a Novomoszkovszk (K-407)Delta IV-es 16 ICBM-et indított egymás után néhány sec. kulonbséggel.
Ez azóta is világrekord.</blockquote>
Videó valahol nincs róla?