Nem tudni már pontosan mi zajlott akkoriban a magyar vezetés fejében. Én speciel leadtam volna Horvátországot a töröknek még a húszas évek elején, had menjenek Itáliába, stájerbe gyorsan veszteség és megállás nélkül. Cserébe kereskedelmi szerződéseket kötni. A tengerparti kikötők már úgyis Velencei kézen voltak anélkül meg xart se ért az egész. Csakhogy Habsburg párti királyunk volt II.Lajos. Le is szerződtek az osztrák uralkodóval ha jól tudom, ha Lajos meghal Károlyé/Ferdinándé a magyar trón és fordítva.
Szóval ez nem volt járható út, különben is pogányokkal szövetkezni egy kereszténynek a lovagi reneszánsz korban...
Szóval maradt a csata, Szapolyait szvsz én megindítottam volna a török hátába mikor Szulejmán serege elérte volna Nándorfehérvárt. A lovasságot lezavartam volna délre zaklatni a török felvonulást, a gyalogságot meg beásni a felvonulási út közelébe, valahol a Velencei tó és Ercsi-Százhalombatta közé.
Ha Szulejmán átkel a Dráván és megindul Buda felé Szapolyai elvágja az utánpótlást és két tűz közé kerül. Nándorfehérvár még csak 5 éve volt török kézen, nincs megszilárdulva a környék.
Ha visszavonul Isztambul felé akkor viszont elmúlik a veszély.
De utólag könnyű okosnak lenni.
Dehogy kellett volna leadni Horvatorszagot. A torokoket vissza lehetett volna verni, ha nincs annyi szethuzas. Megkockaztatom, hogy Mohacsig Magyarorszage volt Europa legerosebb hadserege a torokok utan.
Tudom, most nekem fognak esni sokan, de meg lehet nezni a magyar-torok haborukban mekkora hadseregek vonultak fel egy-egy csataban, es mekkorak a tobbi nyugati nagyhatalmaknak tartott orszagok csataiban.
A francia-spanyol haboruk legnagyobb csatai sem voltak akkorak, mint pl. a Mohacsi csata vagy Nandorfehervari csata.
A szazeves haboru legnagyobb osszecsapasai itt Magyarorszagon egy atlagos csetepate lett volna.