[BIZTPOL] Magyarország

[jurgenbauer]

Mutatjuk a különbséget, hogy mindenki értse: vannak ők, és vagyunk mi

Különbségek,,,Nem csak a tömeg méretében és a beszédek színvonalában volt érzékelhetően nagy különbség az október 23-i rendezvényeken jobb és baloldal között, hanem a házigazdák személyében is: G...

www.vadhajtasok.hu

 

[Wilson]

Ezzel kettő bibi is van.
Az első az, hogy egyik oldal (nem a jobb) ki sem ejti azt a szót, hogy nemzet,
a másik bibi pedig az, hogy direkt vagy nem direkt, hozzáértéssel vagy csak mert full outsiderek, de az egyik oldal (nem a jobb) tényleg a nemzet elvesztésén munkálkodik.
Egyébként pedig tipikus példája a sárdobálásnak.

Az én szememben az egyik oldal sem különb a másiknál ha a magyarok közötti ellentétek felszításáról vagy a magyarok megosztásáról van szó, és ezt szerintem valahol a magyar néplélek azon jellemző tulajdonságában gyökerezik, hogy mi vagy temetünk vagy lakodalmat ülünk a kettő közötti állapot nem nagyon jellemző ránk.

 

[Törölt tag 4082]

Hmm, Magyarországra leginkább egy ellenzékváltás férne rá, hogy végre ne az ország legyen a tét a választásokon, hanem az, hogy eltakaríthassuk végre a gyűlöletszító álnemzeti fideszt is.
De amíg a másik oldal az ami, addig nincs választás.
Mindenesetre ideje lenne a csendes, és normális többségnek ráébrednie, hogy a Mozgalom veled van, a Mozgalom Te vagy. (Ha már 56ban mindig a pesti srácok vannak említve, és még említés szintjén sincs említve, az Szte hallgatói érdekképviselet azóta, 40 évig nem hivatalos, és 90 óta hivatalos jelmondata)

 

[Ranger]

A Forbes statja a V4 milliárdosokról.

Ez az összehasonlítás másképpen érdekes: 1. Jelzi magyar gazdaság súlyát 2. A nepotizmus nemzetközi szinten nem versenyképes…

 

[tarzaan]

Ez csak strukturalista megközelítés. A szuverenitás legfontosabb védelmezője az abban érdekeltek testületi szelleme a gazdasági elittől a hadseregen át a titkosszolgálatig. És leginkább a politikai elité. Ez utóbbi tényező a magyar szuverenizmus nagy problémája lesz. Egy nagyhatalom politikai elitjének se könnyű megállnia a helyét egy szuperhatalom soft-powerjével szemben, mint azt a francia vagy német példákon láthatjuk, hétmég egy kishatalmi státusz felé törekvő közepes méretű államnak! Lehetséges e, hogy a szuverenizmus a politikai elitünk sajátjává váljon, vagy szükségszerű inkább, hogy a magyar szuverenitás nagy- és szuperhatalmi ellenségei hazánkon belül, egy komprádor ellenzék, a magyarság ellenzéke révén fognak folyamatos harcot vívni hazánk szuverenitása és érdekei ellen! Tehát hosszú távon mire kell berendezkednie a magyar államnak, a gazdasági és politikai elitnek!

• egy a magyar gazdasági fejlődés és állami szuverenitás iránt elkötelezett szuverenista ellenzék megteremtésére, ami eséllyel válthatja az e tekintetben vele teljesen azonos szuverenista kormánypártot ha az sokat hibázik, de nem veszélyezteti az állam státuszát és a gazdasági fejlődését (ez a klasszikus brit elit esete a hatalommal), vagy a centrális erőtér politikájára, tudomásul véve, hogy a haza legnagyobb ellensége a saját politikai ellenzéke. Az előbbinek a kormánypárt éppúgy ellensége lenne, mint a hazaáruló ellenzék, az utóbbi viszont súlyos veszélyeket, újabb és újabb, a haza elpusztítására törekvő Tanácsköztársaság-kísérleteket rejt magába (ez a magyar helyzet, vagy éppen az orosz).
• hogy strukturálja magát a szuverén állam saját maga, mire helyezze a hangsúlyt. Láttuk Romániában, hogy a hadsereg üti a titkosszolgálatot, de azt is láttuk, hogy bármely erőszakra vagy informális hatalomra építő testület túlsúlya alapvetően rákos daganatként fogja gyengíteni az állam szuverenitását, mint ahogy az történik a securitate (valami SRI néven) uralta Romániában. Mi történjen egy Tanácsköztársaság-kísérlet véres vége után, hogy alakuljon át a magyar közjogi berendezkedés mondjuk 2023-ban, ha a győztes ellenzék -lényegében szükségszerűen- kirobbantja a rövid polgárháborút 22-ben? A győztes hadsereg uralkodjon (latin-amerikai út), vagy szülessen kompromisszum parlamentális keretek között, ahol a hadsereg vagy inkább a katonai-hírszerzési komplexum stabilitási tényezővé válik (elnöki rendszer vagy izraeli út), de a gazdasági és politikai elit nem függvénye ennek, hanem együttműködő partnere kölcsönös kompromisszumok parlamentális keretei között.
• az is lényeges, hogy mi a gazdasági és a politikai elit viszonya! A gazdasági elit leplezetlen uralma totális korrupcióba fúl, míg a politikai elit uralmának túlsúlya végül a szuverenitás legfőbb talapzatát, a gazdasági elit gyarapodását fogja korlátozni, hiszen az szükségszerűen járna a hatalmi gyarapodással is. Márpedig erős gazdaság nélkül nincs szuverén állam, tehát olyan megoldást kell választani, ahol a pénzt politikai hatalommá transzformáló elit tökéletes szimbiózisban uralkodik a erőszakot és informális befolyást hatalommá transzformáló politikai elittel. E kettőnek lényegileg azonosnak kell lennie, ahogy régen: egy fiút katonának, egyet papnak adunk egy jó családban! A gazdasági elit gyerekeinek fel kell fedezniük a katonai, titkosszolgálati karriert, mint életformát és ezzel párhuzamosan a meritokratikus elvnek messzemenően érvényesülnie kell az elit minden területén (délkoreai, amerikai út)!
• és legfontosabb: a szuverén állam visszavonhatatlanul ellenséges viszonyban van a szuverenitását korlátozó tényezőkkel. Nincs EU tagság és magyar szuverenitás egyszerre. Nincs és teljesen agyalágyultnak kell lenni, ahhoz, hogy ezt ne ismerje fel valaki. Azok az energiák, amiket a brüsszellel való küzdelemre fecsérlünk és azok a lehetőségek, amiket az EU tagság miatt nem tudunk kiaknázni botrányos mértéket kezdenek ölteni és ez még csak a kezdet, mert ami most jön, az EU jelentősebb hatalmainak balos fordulatával, az katasztrófa is lehet a bimbózó magyar szuverenitásra, ami könnyen felemésztheti a saját építésére fordítandó energiákat egy értelmetlen küzdelemben egy olyan háborúban, ami azonnal véget érne, ha feladnánk valamilyen formában a tagságunkat.

Volt ilyen ellenzék, a 2018előtti Jobbik (és a Schiffer féle LMP), de mivel ők jelentették a legfőbb veszélyt a NER-re, kicsinálták őket.

 

[jurgenbauer]

Ma este vetítik a Duna TV-n az Áldozatok 2006 című dokumentumfilmet

Magyar Nemzet | Polgári napilap és hírportál

magyarnemzet.hu

 

[Negan]

Nem az elfogadásról szól a dolog, hanem arról, hogy mit is jelentenek az államok felé.

A másik dologról meg: senki nem mondta, hog y az ellenzék nem viselhet kokárdát. Mekkora kiba lett volna a Fidesszel, ha mindenki viseli... na ki a Fideszes és ki nem? De nem ez történt, hanem kijelentették, hogy a másik oldal kisajátította...viseld bameg, aztán nem lesz mire mutogatni egyik oldalról sem.

Viselem is.De csak akkor,mikor a kialakult magyar hagyomány szerint annak ideje vagyon,nem akkor,mikor egy tolvaj bitang vajda kivánja.

 

[OhioNurse]

Az én szememben az egyik oldal sem különb a másiknál ha a magyarok közötti ellentétek felszításáról vagy a magyarok megosztásáról van szó, és ezt szerintem valahol a magyar néplélek azon jellemző tulajdonságában gyökerezik, hogy mi vagy temetünk vagy lakodalmat ülünk a kettő közötti állapot nem nagyon jellemző ránk.

A néplélek ábrázolásod pont olyan avítt mint a nosztalgiád a "hiper szuper" tsz termelés után, ami mindig is egy rakat kutyaszar volt, mint majdnem minden a szocializmusban. Attól hogy voltak kivételek az ötlet még szar volt. Vagyis a kitalálók szempontjából tökéletes.
Annak népléleknek a Krúdy által megírt dzsentri korszakkal már régen vége, az már a szövetkezeti zárszámadásos, háztájis, fusizós világra sem volt már igaz.
Pláne nem a mostanira.
Csak egyesek nosztalgiájában.

Volt ilyen ellenzék, a 2018előtti Jobbik (és a Schiffer féle LMP), de mivel ők jelentették a legfőbb veszélyt a NER-re, kicsinálták őket.

Talán inkább a Kovács Dávid féle mozgalom Jobbik. Keress írását, marha jól beszélt a srác, nem véletlen sározták be.
Meg talán a MIÉP.
Vona retorikájában és úgy cakompakk, már csak középszerű utánérzése volt mind a MIÉPnek, mind a mozgalom Jobbiknak.

 

[Wilson]

A néplélek ábrázolásod pont olyan avítt mint a nosztalgiád a "hiper szuper" tsz termelés után, ami mindig is egy rakat kutyaszar volt, mint majdnem minden a szocializmusban. Attól hogy voltak kivételek az ötlet még szar volt. Vagyis a kitalálók szempontjából tökéletes.
Annak népléleknek a Krúdy által megírt dzsentri korszakkal már régen vége, az már a szövetkezeti zárszámadásos, háztájis, fusizós világra sem volt már igaz.
Pláne nem a mostanira.
Csak egyesek nosztalgiájában.

A te propagandád amit pedig nap mint nap itt tolsz szerintem ugyanolyan ártalmas a magyarságra nézve mint a másik oldal állandó Fideszesezése, na így már kvittek vagyunk, ami pedig a következő kijelentésedet illeti.

"ami mindig is egy rakat kutyaszar volt, mint majdnem minden a szocializmusban".

Az vagy nagyfokú tudatlanságról vagy ugyanekkora vak gyűlöletről tesz tanubizonyságot, döntsd el te, hogy melyik az igaz....

 

[OhioNurse]

A te propagandád amit pedig nap mint nap itt tolsz szerintem ugyanolyan ártalmas a magyarságra nézve mint a másik oldal állandó Fideszesezése, na így már kvittek vagyunk, ami pedig a következő kijelentésedet illeti.

"ami mindig is egy rakat kutyaszar volt, mint majdnem minden a szocializmusban".

Az vagy nagyfokú tudatlanságról vagy ugyanekkora vak gyűlöletről tesz tanubizonyságot, döntsd el te, hogy melyik az igaz....

Bármilyen nehéz is legyen, de próbáld meg egyben az egészet felfogni, mert így az lesz a vége, hogy az egyes szavakat is magyaráznom kell.
Lehet nosztalgiázni, de ne relativizáljuk már azt fos diktatúrát. Aztán ebben a nagyon "fejlett" termelésben jusson eszedbe, hogy a Cocom listát nem mit csináltuk a nyugattal szemben hanem ők velünk, mindezt azért mert rohadtul le voltunk maradva.
Mint írtam, voltak kivételek.
De attól még szart termeltünk, rossz szisztémában, rossz áron. Az hogy nagyítóval nézelődsz rendben van. De akkor fókuszálj már a kommunisták előttre és nézd meg azokat amiket "beszántottak". Ott jobban van mit nézni.

 

[Wilson]

Bármilyen nehéz is legyen, de próbáld meg egyben az egészet felfogni, mert így az lesz a vége, hogy az egyes szavakat is magyaráznom kell.
Lehet nosztalgiázni, de ne relativizáljuk már azt fos diktatúrát. Aztán ebben a nagyon "fejlett" termelésben jusson eszedbe, hogy a Cocom listát nem mit csináltuk a nyugattal szemben hanem ők velünk, mindezt azért mert rohadtul le voltunk maradva.
Mint írtam, voltak kivételek.
De attól még szart termeltünk, rossz szisztémában, rossz áron. Az hogy nagyítóval nézelődsz rendben van. De akkor fókuszálj már a kommunisták előttre és nézd meg azokat amiket "beszántottak". Ott jobban van mit nézni.

Amiről én beszéltem korábban az a 80-s évek magyar mezőgazdasága és hidd el a világ élvonalába tartoztunk, még ha volt olyan része is ami nem volt korszerű.Bemásolok ide neked egy olyan részletet egy cikkből ahol az interjú alanya aktív szereplője volt annak a korszaknak és ért is ahhoz amiről beszél....

"Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni"​

​

2013. május 16. 06:40

Major Katalin

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, "még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket" - a hazai agrárium aranykoráról, a mezőgazdaság mai állapotáról, problémáiról és lehetőségeiről az IKR Zrt. vezérigazgatójával, Szaxon J. Attilával beszélgettünk. (Interjúsorozat, 2. rész).

Portfolio.hu: Az IKR kezdeményezése a maga idejében - az 1970-es évek elején - forradalmi jelentőségű volt, és úttörő szerepet vállalt a magyar mezőgazdaság modernizációjában. Akkoriban nem nagyon sikerült Amerikát senkinek elhozni Magyarországra. Hogy indult a történet?

Szaxon J. Attila: A történetet mindenféleképpen Burgert Róberttel kell kezdenem, aki a magyar mezőgazdaság ikonikus alakja volt. A hatvanas években Burgert a Pécsi Állami Gazdaságban kezdett el kísérletezni a baromfitartással, amelynek kapcsán az akkori hatóságokkal is összetűzésbe került, ezt követően áthelyezték ide, Bábolnára. Egy nyughatatlan sváb ember volt, és meg volt győződve arról, hogy a szocializmusban is lehet jó mezőgazdaságot csinálni.

Ő meglátta a lehetőséget, amit mások nem: Magyarországon ugyanolyan hatalmas táblák vannak, mint Amerikában, az éghajlat kitűnő, gyakorlatilag az amerikai corn belt (a világ egyik legnagyobb, és legjobb adottságokkal rendelkező mezőgazdasági övezete az Egyesült Államokban - a szerk.) klímájával azonos. Ha Amerikában 8-10 tonna a kukorica hektáronkénti kihozatala, akkor azt itt miért ne lehetne megcsinálni? Csak a megfelelő technológiát, a legkorszerűbb gépeket és vetőmagokat kell idehozni - így lehet kirobbantani a magyar mezőgazdaságot az általános szocialista mocsárból. Igaza is lett.

Szaxon J. Attila

P.: Ezt az önállósságot, forradalmi gondolkodást szó nélkül hagyták a szocializmusban?

Sz.A.: Burgert közben persze párthátteret is épített. Központi Pártbizottsági tag lett - miközben nála nagyobb kapitalistát még nem láttam...

Magam is láttam azt a levelet, amit Nyers Rezső írt Kádár Jánosnak, miszerint figyelemre méltó kísérlet folyik Bábolnán, és soron kívül ki kellene látogatni. Kádár pedig soron kívül kilátogatott, és zöld utat adott a történetnek. Még fotó is készült erről a találkozásról.

Az akkoriban még CPS rendszerként (Corn Production System) induló kukoricatermelési rendszert a Bábolnai Állami Gazdaság egyik osztályaként kezdték meg. A CPS-t magyarítani kellett, a kifejezés az IKR (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) nevében öröklődött tovább. Eközben egy másik forradalmi lépést is megtettek: létrehoztak egy közös vállalatot, amelyben egy amerikai cég is részt vett. Az elején főként állami gazdaságok léptek be, majd a szövetkezetek is egyre nagyobb számban csatlakoztak. A cég elindult.

P.: És működött? Jöttek azok a termésmennyiségek, amelyeket Amerikában értek el?

Sz.A.: Igen, abszolút. A magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. Gyakorlatilag utolérte az amerikai termelési, technológiai színvonalat. A hatalmas táblák mellé a hatékonyság is társult, emellett az éghajlati adottságok és a legjobb fajták termesztése meghozták az eredményt. Ez egy dicsőséges szakasza volt a magyar mezőgazdaságnak. A bábolnait követően további termelési rendszerek is indultak Magyarországon, a termésátlagok gyakorlatilag megduplázódtak, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni eredményeinket.

A céghez nagyon lelkes, fiatal szakemberek léptek be, akik óriási lendülettel dolgoztak. Én a legelején, 1973 végén szervizmérnökként csatlakoztam a szervezethez. Nekünk ez egy fantasztikus dolog volt, mert a legkorszerűbb amerikai és nyugatnémet gépekkel dolgozhattunk, és akkor ez hatalmas ugrást jelentett az ember életében.

Gorbacsov és a Római Klub tagjai Bábolnára látogatnak, Fotó: IKR

P.: Most kevésbé dicsőséges időszakát éli a magyar mezőgazdaság...

Sz.A.: Az az igazság, hogy nálunk a szántóföldi növénytermesztésnek csak két ellensége van: az időjárás, meg a politika. Nem volt éppen szerencsés lépés, hogy a rendszerváltáskor nem mentettük át a mezőgazdaságnak ezt a szerkezetét, hanem az Antall-féle elhibázott kárpótlást alkalmaztuk. A birtokszerkezet nagy része felaprózódott, emiatt egy teljesen vegyes struktúra van jelen Magyarországon. A kisgazdaságok egy része garantáltan halálra van ítélve, és úgy tűnik, hogy most sem a megfelelő irányban haladunk."

Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket - a hazai agrárium aranykoráról, a...

www.google.com

 

[OhioNurse]

Amiről én beszéltem korábban az a 80-s évek magyar mezőgazdasága és hidd el a világ élvonalába tartoztunk, még ha volt olyan része is ami nem volt korszerű.Bemásolok ide neked egy olyan részletet egy cikkből ahol az interjú alanya aktív szereplője volt annak a korszaknak és ért is ahhoz amiről beszél....

"Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni"​

​

2013. május 16. 06:40

Major Katalin

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, "még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket" - a hazai agrárium aranykoráról, a mezőgazdaság mai állapotáról, problémáiról és lehetőségeiről az IKR Zrt. vezérigazgatójával, Szaxon J. Attilával beszélgettünk. (Interjúsorozat, 2. rész).

Portfolio.hu: Az IKR kezdeményezése a maga idejében - az 1970-es évek elején - forradalmi jelentőségű volt, és úttörő szerepet vállalt a magyar mezőgazdaság modernizációjában. Akkoriban nem nagyon sikerült Amerikát senkinek elhozni Magyarországra. Hogy indult a történet?

Szaxon J. Attila: A történetet mindenféleképpen Burgert Róberttel kell kezdenem, aki a magyar mezőgazdaság ikonikus alakja volt. A hatvanas években Burgert a Pécsi Állami Gazdaságban kezdett el kísérletezni a baromfitartással, amelynek kapcsán az akkori hatóságokkal is összetűzésbe került, ezt követően áthelyezték ide, Bábolnára. Egy nyughatatlan sváb ember volt, és meg volt győződve arról, hogy a szocializmusban is lehet jó mezőgazdaságot csinálni.

Ő meglátta a lehetőséget, amit mások nem: Magyarországon ugyanolyan hatalmas táblák vannak, mint Amerikában, az éghajlat kitűnő, gyakorlatilag az amerikai corn belt (a világ egyik legnagyobb, és legjobb adottságokkal rendelkező mezőgazdasági övezete az Egyesült Államokban - a szerk.) klímájával azonos. Ha Amerikában 8-10 tonna a kukorica hektáronkénti kihozatala, akkor azt itt miért ne lehetne megcsinálni? Csak a megfelelő technológiát, a legkorszerűbb gépeket és vetőmagokat kell idehozni - így lehet kirobbantani a magyar mezőgazdaságot az általános szocialista mocsárból. Igaza is lett.

Szaxon J. Attila

P.: Ezt az önállósságot, forradalmi gondolkodást szó nélkül hagyták a szocializmusban?

Sz.A.: Burgert közben persze párthátteret is épített. Központi Pártbizottsági tag lett - miközben nála nagyobb kapitalistát még nem láttam...

Magam is láttam azt a levelet, amit Nyers Rezső írt Kádár Jánosnak, miszerint figyelemre méltó kísérlet folyik Bábolnán, és soron kívül ki kellene látogatni. Kádár pedig soron kívül kilátogatott, és zöld utat adott a történetnek. Még fotó is készült erről a találkozásról.

Az akkoriban még CPS rendszerként (Corn Production System) induló kukoricatermelési rendszert a Bábolnai Állami Gazdaság egyik osztályaként kezdték meg. A CPS-t magyarítani kellett, a kifejezés az IKR (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) nevében öröklődött tovább. Eközben egy másik forradalmi lépést is megtettek: létrehoztak egy közös vállalatot, amelyben egy amerikai cég is részt vett. Az elején főként állami gazdaságok léptek be, majd a szövetkezetek is egyre nagyobb számban csatlakoztak. A cég elindult.

P.: És működött? Jöttek azok a termésmennyiségek, amelyeket Amerikában értek el?

Sz.A.: Igen, abszolút. A magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. Gyakorlatilag utolérte az amerikai termelési, technológiai színvonalat. A hatalmas táblák mellé a hatékonyság is társult, emellett az éghajlati adottságok és a legjobb fajták termesztése meghozták az eredményt. Ez egy dicsőséges szakasza volt a magyar mezőgazdaságnak. A bábolnait követően további termelési rendszerek is indultak Magyarországon, a termésátlagok gyakorlatilag megduplázódtak, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni eredményeinket.

A céghez nagyon lelkes, fiatal szakemberek léptek be, akik óriási lendülettel dolgoztak. Én a legelején, 1973 végén szervizmérnökként csatlakoztam a szervezethez. Nekünk ez egy fantasztikus dolog volt, mert a legkorszerűbb amerikai és nyugatnémet gépekkel dolgozhattunk, és akkor ez hatalmas ugrást jelentett az ember életében.

Gorbacsov és a Római Klub tagjai Bábolnára látogatnak, Fotó: IKR

P.: Most kevésbé dicsőséges időszakát éli a magyar mezőgazdaság...

Sz.A.: Az az igazság, hogy nálunk a szántóföldi növénytermesztésnek csak két ellensége van: az időjárás, meg a politika. Nem volt éppen szerencsés lépés, hogy a rendszerváltáskor nem mentettük át a mezőgazdaságnak ezt a szerkezetét, hanem az Antall-féle elhibázott kárpótlást alkalmaztuk. A birtokszerkezet nagy része felaprózódott, emiatt egy teljesen vegyes struktúra van jelen Magyarországon. A kisgazdaságok egy része garantáltan halálra van ítélve, és úgy tűnik, hogy most sem a megfelelő irányban haladunk."

Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket - a hazai agrárium aranykoráról, a...

www.google.com

Kivétel.
Azt pedig említettem.
Semmit nem jelent.
Attól még a több ezer TSZ, ahogy a rendszer maga, egy fos volt. Irodistástól, agronómusostól, művezetőstől, a sokat fogyasztó, szar gépeken át egészen a TSZ elnökig.
Semmi nincs ami miatt ragozni kellene ezt az egészet.

 

[Törölt tag 4082]

beszántottak

És mi van ott? Kíváncsivá tettél.
Baromira unalmas, hogy a magát jobbnak hazudó oldal egyszerűen puszta gyűlöletből még a nyomát is el akarja pusztítani az 1945-90ig időszak magyar embereinek.
A szocializmus nem volt jó, az országnak rengeteget ártott.
De nem a magyar munkások, magyar cégek, magyar tudományos szféra, és mezőgazdaság erőfeszítéseivel.
Hanem például a ti megjelenésetekkel. Mert minden ügyeskedő vadkapitalista, a normákat leszaró, a szabályokat semmibe vevő ember abból született, hogy itt elnyomás volt, és menő a rendszer ellen lázadni. Vagy épp Brüsszel ellen. De csak egy kicsit, pont annyira, hogy még ne rakjanak ki a klubból.
A lelkekeket tette tönkre. És nektek azért kell azt hazudnotok, hogy akkor itt minden szar volt, mert ha nem teszitek, akkor a létetek kérdőjeleződik meg. Akkor az derül ki, hogy az elvtársak a ti teljes tapsviharotok mellett lopták el a közvagyont, ami messze nem volt olyan rossz, hogy így össze kelljen omolnia.

 

[gergo55]

Amiről én beszéltem korábban az a 80-s évek magyar mezőgazdasága és hidd el a világ élvonalába tartoztunk, még ha volt olyan része is ami nem volt korszerű.Bemásolok ide neked egy olyan részletet egy cikkből ahol az interjú alanya aktív szereplője volt annak a korszaknak és ért is ahhoz amiről beszél....

"Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni"​

​

2013. május 16. 06:40

Major Katalin

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, "még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket" - a hazai agrárium aranykoráról, a mezőgazdaság mai állapotáról, problémáiról és lehetőségeiről az IKR Zrt. vezérigazgatójával, Szaxon J. Attilával beszélgettünk. (Interjúsorozat, 2. rész).

Portfolio.hu: Az IKR kezdeményezése a maga idejében - az 1970-es évek elején - forradalmi jelentőségű volt, és úttörő szerepet vállalt a magyar mezőgazdaság modernizációjában. Akkoriban nem nagyon sikerült Amerikát senkinek elhozni Magyarországra. Hogy indult a történet?

Szaxon J. Attila: A történetet mindenféleképpen Burgert Róberttel kell kezdenem, aki a magyar mezőgazdaság ikonikus alakja volt. A hatvanas években Burgert a Pécsi Állami Gazdaságban kezdett el kísérletezni a baromfitartással, amelynek kapcsán az akkori hatóságokkal is összetűzésbe került, ezt követően áthelyezték ide, Bábolnára. Egy nyughatatlan sváb ember volt, és meg volt győződve arról, hogy a szocializmusban is lehet jó mezőgazdaságot csinálni.

Ő meglátta a lehetőséget, amit mások nem: Magyarországon ugyanolyan hatalmas táblák vannak, mint Amerikában, az éghajlat kitűnő, gyakorlatilag az amerikai corn belt (a világ egyik legnagyobb, és legjobb adottságokkal rendelkező mezőgazdasági övezete az Egyesült Államokban - a szerk.) klímájával azonos. Ha Amerikában 8-10 tonna a kukorica hektáronkénti kihozatala, akkor azt itt miért ne lehetne megcsinálni? Csak a megfelelő technológiát, a legkorszerűbb gépeket és vetőmagokat kell idehozni - így lehet kirobbantani a magyar mezőgazdaságot az általános szocialista mocsárból. Igaza is lett.

Szaxon J. Attila

P.: Ezt az önállósságot, forradalmi gondolkodást szó nélkül hagyták a szocializmusban?

Sz.A.: Burgert közben persze párthátteret is épített. Központi Pártbizottsági tag lett - miközben nála nagyobb kapitalistát még nem láttam...

Magam is láttam azt a levelet, amit Nyers Rezső írt Kádár Jánosnak, miszerint figyelemre méltó kísérlet folyik Bábolnán, és soron kívül ki kellene látogatni. Kádár pedig soron kívül kilátogatott, és zöld utat adott a történetnek. Még fotó is készült erről a találkozásról.

Az akkoriban még CPS rendszerként (Corn Production System) induló kukoricatermelési rendszert a Bábolnai Állami Gazdaság egyik osztályaként kezdték meg. A CPS-t magyarítani kellett, a kifejezés az IKR (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) nevében öröklődött tovább. Eközben egy másik forradalmi lépést is megtettek: létrehoztak egy közös vállalatot, amelyben egy amerikai cég is részt vett. Az elején főként állami gazdaságok léptek be, majd a szövetkezetek is egyre nagyobb számban csatlakoztak. A cég elindult.

P.: És működött? Jöttek azok a termésmennyiségek, amelyeket Amerikában értek el?

Sz.A.: Igen, abszolút. A magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. Gyakorlatilag utolérte az amerikai termelési, technológiai színvonalat. A hatalmas táblák mellé a hatékonyság is társult, emellett az éghajlati adottságok és a legjobb fajták termesztése meghozták az eredményt. Ez egy dicsőséges szakasza volt a magyar mezőgazdaságnak. A bábolnait követően további termelési rendszerek is indultak Magyarországon, a termésátlagok gyakorlatilag megduplázódtak, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni eredményeinket.

A céghez nagyon lelkes, fiatal szakemberek léptek be, akik óriási lendülettel dolgoztak. Én a legelején, 1973 végén szervizmérnökként csatlakoztam a szervezethez. Nekünk ez egy fantasztikus dolog volt, mert a legkorszerűbb amerikai és nyugatnémet gépekkel dolgozhattunk, és akkor ez hatalmas ugrást jelentett az ember életében.

Gorbacsov és a Római Klub tagjai Bábolnára látogatnak, Fotó: IKR

P.: Most kevésbé dicsőséges időszakát éli a magyar mezőgazdaság...

Sz.A.: Az az igazság, hogy nálunk a szántóföldi növénytermesztésnek csak két ellensége van: az időjárás, meg a politika. Nem volt éppen szerencsés lépés, hogy a rendszerváltáskor nem mentettük át a mezőgazdaságnak ezt a szerkezetét, hanem az Antall-féle elhibázott kárpótlást alkalmaztuk. A birtokszerkezet nagy része felaprózódott, emiatt egy teljesen vegyes struktúra van jelen Magyarországon. A kisgazdaságok egy része garantáltan halálra van ítélve, és úgy tűnik, hogy most sem a megfelelő irányban haladunk."

Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket - a hazai agrárium aranykoráról, a...

www.google.com

1970 és 1988 között 17x energia és 44x vegyszer felhasználással meg 2x a termésátlagokat, míg a falusi középkorú férfilakosság rák halálozása 5x nőtt.

 

[Wilson]

Kivétel.
Azt pedig említettem.
Semmit nem jelent.
Attól még a több ezer TSZ, ahogy a rendszer maga, egy fos volt. Irodistástól, agronómusostól, művezetőstől, a sokat fogyasztó, szar gépeken át egészen a TSZ elnökig.
Semmi nincs ami miatt ragozni kellene ezt az egészet.

Nem kivétel volt bemásolom neked újra...

"Igen, abszolút. A magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. Gyakorlatilag utolérte az amerikai termelési, technológiai színvonalat. A hatalmas táblák mellé a hatékonyság is társult, emellett az éghajlati adottságok és a legjobb fajták termesztése meghozták az eredményt. Ez egy dicsőséges szakasza volt a magyar mezőgazdaságnak. A bábolnait követően további termelési rendszerek is indultak Magyarországon, a termésátlagok gyakorlatilag megduplázódtak, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni eredményeinket."

Tehát ez a rendszer elterjedt egész Magyarországon a 80-as évek közepére végére...

 

[Törölt tag 4082]

1970 és 1988 között 17x energia és 44x vegyszer felhasználással meg 2x a termésátlagokat, míg a falusi középkorú férfilakosság rák halálozása 5x nőtt.

Ezt Nyugat-Európában úgy hívták, hogy gépesítették a mezőgazdaságot, és nagyjából ugyanebben az időszakban játszódott le...

 

[Wilson]

1970 és 1988 között 17x energia és 44x vegyszer felhasználással meg 2x a termésátlagokat, míg a falusi középkorú férfilakosság rák halálozása 5x nőtt.

Ezt nyugodtan írhattad volna az az amerikai mezőgazdaságra vagy a nyugat-erurópaira is ugyanebben az időszakban..

 

[Giskard]

Volt ilyen ellenzék, a 2018előtti Jobbik (és a Schiffer féle LMP), de mivel ők jelentették a legfőbb veszélyt a NER-re, kicsinálták őket.

Azért erről hallgasd már meg a Schiffert elég sok beszélgetés van vele erről fenn a a neten. Hát Ő maga nem erről beszél, vagy már ő is a ner tagja? Világosan megmondja, hogy karigeriék puccsolták meg az USA nagykövetség segítséggel!

 

[gergo55]

Ezt nyugodtan írhattad volna az az amerikai mezőgazdaságra vagy a nyugat-erurópaira is ugyanebben az időszakban..

Jelezni kívántam, hogy ennek a nagy fellendülésnek mekkora ára van...

 

[jurgenbauer]

Közel félmillióan lehettek a békemeneten

Magyar Nemzet | Polgári napilap és hírportál

magyarnemzet.hu