[BIZTPOL] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 567
89 736
113

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 347
96 736
113
Ez az összehasonlítás másképpen érdekes: 1. Jelzi magyar gazdaság súlyát 2. A nepotizmus nemzetközi szinten nem versenyképes…
Ez abszolut nem erről szól, hanem a rendszerváltásról és a privatitációról. Ami, mint látjuk a cseheknek sokkal jobban sikerült.

Mi volt a különbség??
Nálunk a kommunista, de kontraszelektált, tehetségtelen elit kiegyezett a nyugati oligarchákkal és némi koncért, politikai büntetlenségért, továbbélő hatalmi pozíciókért átmentette inkább a politikai, kis részben a gazdasági hatalmát. Cserében kiárusította a külföldi, nyugati oligarcháknak az országot. Mert ne tévedjünk a tőzsdei cégek mögött is emberek állnak, csak egy átláthatatlan cégháló és kereszttulajdonlások mögött. Akkora a transzparencia a tőzsdei cégeknél, ha el akarod rejteni a vagyonod, akkor ez rá az egyik legjobb legális módszer.

Tehát nálunk ennek az alkunak a következtében nem alakult ki hazai, vagyonnal rendelkező, nemzeti tőkés réteg. Inkább középszerű és a térségben nem kiemelkedően, gazdag, a térség vállalkozóihoz képest tehetségtelen, középszerű elitünk volt. Talán Csányi, Demján és még 1-2 autonóm, nem a hatalomtól függő személy volt a 90es, 2000es évek első évtizedében. Ők mind intellektuálisan, mind sikerességben, tehetségben messze kiemelkedtek a hazai elit közül.

Ez a magas külföldi tulajdonosi arány sok gazdasági problémát is okozott 2000 után, hisz a tőke útja megfordult. A folyamatosan hazautalt (azaz a külföldre) profit instabillá, eladósodottá tette a hazai pénzügyi rendszert. A beruházások nagyon visszaestek, az egész magyar gazdaság megtorpant, az állam egyre jobban eladósodott.

Mi történt a cseheknél??
A lusztrációs törvény segítségével a rendszerváltáskor lefejezték, mind a politikai, mind a gazdasági hatalomból kiszorították a kommunista elitet. Jól időzítve, jó törvénnyel. Az új politikai hatalom nem, vagy csak nagyon kis részben privatizált külföldieknek. A cseh kárpótlási törvény nagy, a magyarorszaginál jelentősen nagyobb vagyont osztott szét az állampolgárok között. Persze döntő többségük ezzel nem tudott mit kezdeni. De volt egy új, tehetséges, ügyeskedő vállalkozói réteg, aki a szürke zónában megszerezte ezt a vagyont és egy részük sikeresen élt a lehetőséggel. Jó ötletekkel, tehetséggel és a privatizáció révén hazai tőkével a háta mögött, a külfölddel szemben egy hazai, cseh, nemzeti, politikai osztálytól, hatalomtól független elitet épített ki. Az ábrán az ő vagyonuk látszik. Babis is innen jött. Amikor röhögünk hogy a egy-egy hadiipari beszerzés kapcsán felülbírálják a cseh védelmi minisztert különböző cseh magáncégek, akkor ez a nemzeti tőkés réteg érvényesíti az akaratát a politikai osztállyal szemben.

Ez erősebb stabil lábakon álló cseh ipart, gazdaságot jelent a magyarhoz képest, ami kevésbé függ a külföldi tulajdonosok befolyásától és jobban a cseh, nemzeti érdekek mentén szerveződik.

Orbán ezt az alkut 2010 után részben felrúgta. De ez egy másik történet, Mészáros ennek az ábrán egy gazdaságilag torz, de politikailag szükséges megjelenése. Magyarország szempontjából 15-20 modernizált Mészáros megteremtése, Csányi mellé lenne a cél. Ez nálunk erős, központi, politikai támogatás és akarat nélkül nem fog menni. A rendszerváltáskori cseh elitváltás és nemzeti tőkés osztály spontánabb kialakulása, a hazai kommunista-nyugati oligarcha paktum következtében elúszott.
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 523
3 094
113
Ez abszolut nem erről szól, hanem a rendszerváltásról és a privatitációról. Ami, mint látjuk a cseheknek sokkal jobban sikerült.

Mi volt a különbség??
Nálunk a kommunista, de kontraszelektált, tehetségtelen elit kiegyezett a nyugati oligarchákkal és némi koncért, politikai büntetlenségért, továbbélő hatalmi pozíciókért átmentette inkább a politikai, kis részben a gazdasági hatalmát. Cserében kiárusította a külföldi, nyugati oligarcháknak az országot. Mert ne tévedjünk a tőzsdei cégek mögött is emberek állnak, csak egy átláthatatlan cégháló és kereszttulajdonlások mögött. Akkora a transzparencia a tőzsdei cégeknél, ha el akarod rejteni a vagyonod, akkor ez rá az egyik legjobb legális módszer.

Tehát nálunk ennek az alkunak a következtében nem alakult ki hazai, vagyonnal rendelkező, nemzeti tőkés réteg. Inkább középszerű és a térségben nem kiemelkedően, gazdag, a térség vállalkozóihoz képest tehetségtelen, középszerű elitünk volt. Talán Csányi, Demján és még 1-2 autonóm, nem a hatalomtól függő személy volt a 90es, 2000es évek első évtizedében. Ők mind intellektuálisan, mind sikerességben, tehetségben messze kiemelkedtek a hazai elit közül.

Ez a magas külföldi tulajdonosi arány sok gazdasági problémát is okozott 2000 után, hisz a tőke útja megfordult. A folyamatosan hazautalt (azaz a külföldre) profit instabillá, eladósodottá tette a hazai pénzügyi rendszert. A beruházások nagyon visszaestek, az egész magyar gazdaság megtorpant, az állam egyre jobban eladósodott.

Mi történt a cseheknél??
A lusztrációs törvény segítségével a rendszerváltáskor lefejezték, mind a politikai, mind a gazdasági hatalomból kiszorították a kommunista elitet. Jól időzítve, jó törvénnyel. Az új politikai hatalom nem, vagy csak nagyon kis részben privatizált külföldieknek. A cseh kárpótlási törvény nagy, a magyarorszaginál jelentősen nagyobb vagyont osztott szét az állampolgárok között. Persze döntő többségük ezzel nem tudott mit kezdeni. De volt egy új, tehetséges, ügyeskedő vállalkozói réteg, aki a szürke zónában megszerezte ezt a vagyont és egy részük sikeresen élt a lehetőséggel. Jó ötletekkel, tehetséggel és a privatizáció révén hazai tőkével a háta mögött, a külfölddel szemben egy hazai, cseh, nemzeti, politikai osztálytól, hatalomtól független elitet épített ki. Az ábrán az ő vagyonuk látszik. Babis is innen jött. Amikor röhögünk hogy a egy-egy hadiipari beszerzés kapcsán felülbírálják a cseh védelmi minisztert különböző cseh magáncégek, akkor ez a nemzeti tőkés réteg érvényesíti az akaratát a politikai osztállyal szemben.

Ez erősebb stabil lábakon álló cseh ipart, gazdaságot jelent a magyarhoz képest, ami kevésbé függ a külföldi tulajdonosok befolyásától és jobban a cseh, nemzeti érdekek mentén szerveződik.

Orbán ezt az alkut 2010 után részben felrúgta. De ez egy másik történet, Mészáros ennek az ábrán egy gazdaságilag torz, de politikailag szükséges megjelenése. Magyarország szempontjából 15-20 modernizált Mészáros megteremtése, Csányi mellé lenne a cél. Ez nálunk erős, központi, politikai támogatás és akarat nélkül nem fog menni. A rendszerváltáskori cseh elitváltás és nemzeti tőkés osztály spontánabb kialakulása, a hazai kommunista-nyugati oligarcha paktum következtében elúszott.
Nem értem. Ez mennyiben negligálja amit oda böktem??
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 215
57 550
113
A te propagandád amit pedig nap mint nap itt tolsz szerintem ugyanolyan ártalmas a magyarságra nézve mint a másik oldal állandó Fideszesezése, na így már kvittek vagyunk, ami pedig a következő kijelentésedet illeti.

"ami mindig is egy rakat kutyaszar volt, mint majdnem minden a szocializmusban".

Az vagy nagyfokú tudatlanságról vagy ugyanekkora vak gyűlöletről tesz tanubizonyságot, döntsd el te, hogy melyik az igaz....



Minden kötekedés nélkül kérdezem, hogy miben közelitettuk meg a szockó mezogazdasággal a nyugat európai mezogazdaságot?
Én még elkaptam a legvégét, hát az igaz, hogy akkoriban minden finomabb volt, jobban nézett ki a tányéron, de nem hinném, hogy az 1 liter gázolajra, vagy 1 mtz/t150/dutra/rába/akármilyen szockó technikával agyonvertuk volna hatékonyságban a nyugati farmereket, nem beszélve az 1 db napszámosra kivetített hatékonyságról.
Nem tudom azt mondani, hogy most boldogabb vagyok, mint akkor, vagy most több szabadidom lenne,sot akkoriban sokkal szabadabbak, boldogabbak voltak az emberek, tized ennyi pénzügyi nyomás, teher volt rajtuk, de, hogy hatékonyságban utolértuk volna a nyugati farmereket, azt kétlem.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Minden kötekedés nélkül kérdezem, hogy miben közelitettuk meg a szockó mezogazdasággal a nyugat európai mezogazdaságot?
Az, hogy a dutra 20 litert eszik a johndeer meg csak 17,5 nagyjából ezredik helyen van az mgk hatékonyságában. Az viszont, hogy talajtípusra optimalizált vetőmagod, folyamatosan, politikailag tiltott módszerek nélkül dolgozó mezőgazdasági kutatód van (a rendszerváltásnál kivéreztették, a gmo nein danke, meg pontosan ugyanolyan marhaság, mint a német nein danke) a monitorozott, és tervezett (mégha túl is tolt) műtrágya és növényvédelem sokkal sokkal többet számít.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Wilson
W

Wilson

Guest
Minden kötekedés nélkül kérdezem, hogy miben közelitettuk meg a szockó mezogazdasággal a nyugat európai mezogazdaságot?
Én még elkaptam a legvégét, hát az igaz, hogy akkoriban minden finomabb volt, jobban nézett ki a tányéron, de nem hinném, hogy az 1 liter gázolajra, vagy 1 mtz/t150/dutra/rába/akármilyen szockó technikával agyonvertuk volna hatékonyságban a nyugati farmereket, nem beszélve az 1 db napszámosra kivetített hatékonyságról.
Nem tudom azt mondani, hogy most boldogabb vagyok, mint akkor, vagy most több szabadidom lenne,sot akkoriban sokkal szabadabbak, boldogabbak voltak az emberek, tized ennyi pénzügyi nyomás, teher volt rajtuk, de, hogy hatékonyságban utolértuk volna a nyugati farmereket, azt kétlem.
Lásd...

Amiről én beszéltem korábban az a 80-s évek magyar mezőgazdasága és hidd el a világ élvonalába tartoztunk, még ha volt olyan része is ami nem volt korszerű.Bemásolok ide neked egy olyan részletet egy cikkből ahol az interjú alanya aktív szereplője volt annak a korszaknak és ért is ahhoz amiről beszél....

"Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni"​

2013. május 16. 06:40

Major Katalin

A szocialista táboron belüli ritka reformkísérletek egyike volt a hetvenes évek elején a bábolnai IKR által bevezetett termelési rendszer. A kezdeményezés a maga idejében forradalmi jelentőségű volt, "még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni az eredményeinket" - a hazai agrárium aranykoráról, a mezőgazdaság mai állapotáról, problémáiról és lehetőségeiről az IKR Zrt. vezérigazgatójával, Szaxon J. Attilával beszélgettünk. (Interjúsorozat, 2. rész).

Portfolio.hu: Az IKR kezdeményezése a maga idejében - az 1970-es évek elején - forradalmi jelentőségű volt, és úttörő szerepet vállalt a magyar mezőgazdaság modernizációjában. Akkoriban nem nagyon sikerült Amerikát senkinek elhozni Magyarországra. Hogy indult a történet?

Szaxon J. Attila:
A történetet mindenféleképpen Burgert Róberttel kell kezdenem, aki a magyar mezőgazdaság ikonikus alakja volt. A hatvanas években Burgert a Pécsi Állami Gazdaságban kezdett el kísérletezni a baromfitartással, amelynek kapcsán az akkori hatóságokkal is összetűzésbe került, ezt követően áthelyezték ide, Bábolnára. Egy nyughatatlan sváb ember volt, és meg volt győződve arról, hogy a szocializmusban is lehet jó mezőgazdaságot csinálni.

Ő meglátta a lehetőséget, amit mások nem: Magyarországon ugyanolyan hatalmas táblák vannak, mint Amerikában, az éghajlat kitűnő, gyakorlatilag az amerikai corn belt (a világ egyik legnagyobb, és legjobb adottságokkal rendelkező mezőgazdasági övezete az Egyesült Államokban - a szerk.) klímájával azonos. Ha Amerikában 8-10 tonna a kukorica hektáronkénti kihozatala, akkor azt itt miért ne lehetne megcsinálni? Csak a megfelelő technológiát, a legkorszerűbb gépeket és vetőmagokat kell idehozni - így lehet kirobbantani a magyar mezőgazdaságot az általános szocialista mocsárból. Igaza is lett.

Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni

Szaxon J. Attila

P.: Ezt az önállósságot, forradalmi gondolkodást szó nélkül hagyták a szocializmusban?

Sz.A.:
Burgert közben persze párthátteret is épített. Központi Pártbizottsági tag lett - miközben nála nagyobb kapitalistát még nem láttam...

Magam is láttam azt a levelet, amit Nyers Rezső írt Kádár Jánosnak, miszerint figyelemre méltó kísérlet folyik Bábolnán, és soron kívül ki kellene látogatni. Kádár pedig soron kívül kilátogatott, és zöld utat adott a történetnek. Még fotó is készült erről a találkozásról.

Az akkoriban még CPS rendszerként (Corn Production System) induló kukoricatermelési rendszert a Bábolnai Állami Gazdaság egyik osztályaként kezdték meg. A CPS-t magyarítani kellett, a kifejezés az IKR (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) nevében öröklődött tovább. Eközben egy másik forradalmi lépést is megtettek: létrehoztak egy közös vállalatot, amelyben egy amerikai cég is részt vett. Az elején főként állami gazdaságok léptek be, majd a szövetkezetek is egyre nagyobb számban csatlakoztak. A cég elindult.

P.: És működött? Jöttek azok a termésmennyiségek, amelyeket Amerikában értek el?

Sz.A.:
Igen, abszolút. A magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. Gyakorlatilag utolérte az amerikai termelési, technológiai színvonalat. A hatalmas táblák mellé a hatékonyság is társult, emellett az éghajlati adottságok és a legjobb fajták termesztése meghozták az eredményt. Ez egy dicsőséges szakasza volt a magyar mezőgazdaságnak. A bábolnait követően további termelési rendszerek is indultak Magyarországon, a termésátlagok gyakorlatilag megduplázódtak, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni eredményeinket.

A céghez nagyon lelkes, fiatal szakemberek léptek be, akik óriási lendülettel dolgoztak. Én a legelején, 1973 végén szervizmérnökként csatlakoztam a szervezethez. Nekünk ez egy fantasztikus dolog volt, mert a legkorszerűbb amerikai és nyugatnémet gépekkel dolgozhattunk, és akkor ez hatalmas ugrást jelentett az ember életében.

Még az amerikaiak is jártak ide csodálkozni

Gorbacsov és a Római Klub tagjai Bábolnára látogatnak, Fotó: IKR

P.: Most kevésbé dicsőséges időszakát éli a magyar mezőgazdaság...

Sz.A.:
Az az igazság, hogy nálunk a szántóföldi növénytermesztésnek csak két ellensége van: az időjárás, meg a politika. Nem volt éppen szerencsés lépés, hogy a rendszerváltáskor nem mentettük át a mezőgazdaságnak ezt a szerkezetét, hanem az Antall-féle elhibázott kárpótlást alkalmaztuk. A birtokszerkezet nagy része felaprózódott, emiatt egy teljesen vegyes struktúra van jelen Magyarországon. A kisgazdaságok egy része garantáltan halálra van ítélve, és úgy tűnik, hogy most sem a megfelelő irányban haladunk."

 

OhioNurse

Well-Known Member
2020. szeptember 14.
1 567
9 115
113
Nem kivétel volt bemásolom neked újra...

"Igen, abszolút. A magyar mezőgazdaság nagyot lépett előre. Gyakorlatilag utolérte az amerikai termelési, technológiai színvonalat. A hatalmas táblák mellé a hatékonyság is társult, emellett az éghajlati adottságok és a legjobb fajták termesztése meghozták az eredményt. Ez egy dicsőséges szakasza volt a magyar mezőgazdaságnak. A bábolnait követően további termelési rendszerek is indultak Magyarországon, a termésátlagok gyakorlatilag megduplázódtak, még az amerikaiak is jártak ide megcsodálni eredményeinket."

Tehát ez a rendszer elterjedt egész Magyarországon a 80-as évek közepére végére...
Na akkor beszéljünk komolyan. 1956 után a hatalom és a parasztság viszonya minőségileg megváltozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP ha nem emlékeznél) a hiányzó politikai legitimációt életszínvonal politikával akarta pótolni. Az ötvenes hatvanas évek fordulóján az életszínvonal javulásának legfőbb mutatója az élelmiszer ellátás színvonala volt. Habár az 1956-os forradalom napjaiban téeszek sora szűnt meg, és az emberek visszavették földjeiket az államtól, de utána 1958 és 1961 között szinte mindenkit a mezőgazdasági szövetkezetekbe tereltek. És igaz, hogy a mezőgazdasági termelés növekedni kezdett, de ennek két oka, tényezője volt. Egyrészt tényleg növekedett a gépesítettség (a téeszek a nagy szántóföldeken hatékonyabban tudták kihasználni a gépeket) másrészt, és itt jön egy lényeges momentum, lehetővé tették, hogy „háztáji gazdálkodás” céljára egy kis parcellát önállóan művelhessenek a gazdák. (A mezőgazdasági termelés 30-40%-át a háztáji gazdaságok adták, később ez az arány csökkent) De ahogy teltek az évek, úgy a hatékonyság terén egyre növekvő mértékben lemaradtunk a Nyugathoz képest. Azonos mennyiségű termék előállításához a magyar vállalatok jóval több energiát és nyersanyagot használtak fel, mint a nyugatiak. Probléma volt, hogy a hazai ipar elsősorban a szocialista országok piacain adta el termékeit, de ezekhez gyakran nyugatról beszerzett alkatrészekre volt szükség. Ráadásul még Mindenhol nagy "vízfejeket" kellet pluszban eltartani, legyen szó a mindenhol vastagon felduzzasztott irodista létszámról vagy a sok felesleges munkakörről, aminek egyik oka, hogy a szocializmusban mindenkinek kellet hogy legyen munkája.
Igen, értünk el sikereket, de az mind átmeneti volt. Igazság szerint mindenben kezdtünk végzetesen lemaradni.
A rendszerváltásnak is ez volt az egyik oka.
1000 dollár nemzeti jövedelem előállításához majdnem kétszer annyi nyersanyagot használtunk mint a nyugat.

Apám legidősebb bátyja tsz elnök volt. Hallottam őket eleget vitatkozni, veszekedni. Amikor jött az Mszp-Szdsz kormány akkor meg pláne. Azóta sem beszélnek.
 

jurgenbauer

Well-Known Member
2015. február 1.
26 567
89 736
113
Kis nacionalizmus a szomszédból:


 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 408
20 563
113
Jelezni kívántam, hogy ennek a nagy fellendülésnek mekkora ára van...
Plusz a talajerózió... Több irányból nem tartósan fenntartható az a termésátlag, de azért itt mi éhezni sem fogunk, ha visszább is veszünk majd (végre) valamikor. Nehéz jókor, mert most versenyhátrány lenne visszalépni, de ha nemidőben lépünk vissza később lesz versenyhátrány ha nincs elég föld és víz pl.
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 523
3 094
113
A nepotizmushoz semmi köze. A cseh és a magyar gazdaság súlya közt nincs ekkora különbség, csak nálunk inkább külföldiek kezében van, míg a cseheknél minimum 50-50% az arány.
Köszönöm a töri órát, igen szépen levezetted.
Az orbáni út mint erre mint megoldási modell…. kétséges… nem a cél, hanem az eszköz rendszer…
Amikor a politikai lojalitás, pontosabban a vezető iránti lojalitás, vagy a “kegyúri” jog dönt a gazdasági szereplő helyzetbe kerüléséről az kontra szelektíven hat a minőségre. Ha ez nem változik nem sok babér lesz.Én azt látom, h ez a rezsim se tudta meghaladni az elmúlt 100 év többi névadóval rendelkező rezsim elgondolásait és teljesítményét. A történelmi kenyszerhelyzetekben mindig valaki rovására értsd vagyonának átcsoportosításával akartak a problémákat megoldani, illetve kevesek életszínvonalának emelését biztosítani.
Horthy rendszerben a zsido vagyon tekintetek erre megoldásnak, Rákosi a magánvagyont einstandolta, Kádár a vidéki parasztság karára csoportosított át (agrár-ipari olló tovább nyitása), a rendszerváltás után (fordított előjellel)ehhez képest a közvagyont magánosítottak kevesek, s ez most se változott 2010 után. Úgy velem ez a rezsim nyíltan szakított azzal, a naiv több évtizedes ideával, h fel tudunk zarkozni önerőből Ausztriához(1938 ban meg fej-fej mellett voltunk) és a saját pozíciót építi inkább. Ami politikai logikával meg érhető is. Pláne, h látszólag nincs alternatíva.
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 150
130 391
113
Nem az elfogadásról szól a dolog, hanem arról, hogy mit is jelentenek az államok felé.

A másik dologról meg: senki nem mondta, hog y az ellenzék nem viselhet kokárdát. Mekkora kiba lett volna a Fidesszel, ha mindenki viseli... na ki a Fideszes és ki nem? De nem ez történt, hanem kijelentették, hogy a másik oldal kisajátította...viseld bameg, aztán nem lesz mire mutogatni egyik oldalról sem.
Akkor az iskolában meg ovodában minden gyerek fideszes? :eek:
 
W

Wilson

Guest
Na akkor beszéljünk komolyan. 1956 után a hatalom és a parasztság viszonya minőségileg megváltozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP ha nem emlékeznél) a hiányzó politikai legitimációt életszínvonal politikával akarta pótolni. Az ötvenes hatvanas évek fordulóján az életszínvonal javulásának legfőbb mutatója az élelmiszer ellátás színvonala volt. Habár az 1956-os forradalom napjaiban téeszek sora szűnt meg, és az emberek visszavették földjeiket az államtól, de utána 1958 és 1961 között szinte mindenkit a mezőgazdasági szövetkezetekbe tereltek. És igaz, hogy a mezőgazdasági termelés növekedni kezdett, de ennek két oka, tényezője volt. Egyrészt tényleg növekedett a gépesítettség (a téeszek a nagy szántóföldeken hatékonyabban tudták kihasználni a gépeket) másrészt, és itt jön egy lényeges momentum, lehetővé tették, hogy „háztáji gazdálkodás” céljára egy kis parcellát önállóan művelhessenek a gazdák. (A mezőgazdasági termelés 30-40%-át a háztáji gazdaságok adták, később ez az arány csökkent) De ahogy teltek az évek, úgy a hatékonyság terén egyre növekvő mértékben lemaradtunk a Nyugathoz képest. Azonos mennyiségű termék előállításához a magyar vállalatok jóval több energiát és nyersanyagot használtak fel, mint a nyugatiak. Probléma volt, hogy a hazai ipar elsősorban a szocialista országok piacain adta el termékeit, de ezekhez gyakran nyugatról beszerzett alkatrészekre volt szükség. Ráadásul még Mindenhol nagy "vízfejeket" kellet pluszban eltartani, legyen szó a mindenhol vastagon felduzzasztott irodista létszámról vagy a sok felesleges munkakörről, aminek egyik oka, hogy a szocializmusban mindenkinek kellet hogy legyen munkája.
Igen, értünk el sikereket, de az mind átmeneti volt. Igazság szerint mindenben kezdtünk végzetesen lemaradni.
A rendszerváltásnak is ez volt az egyik oka.
1000 dollár nemzeti jövedelem előállításához majdnem kétszer annyi nyersanyagot használtunk mint a nyugat.

Apám legidősebb bátyja tsz elnök volt. Hallottam őket eleget vitatkozni, veszekedni. Amikor jött az Mszp-Szdsz kormány akkor meg pláne. Azóta sem beszélnek.
Na akkor válasszuk ketté a dolgot amiről te beszélsz az a szocialista rendszer rákfenéje volt (felduzasztott létszám, felesleges munkakörök stb) amiről én illetve a linkelt cikk riport alanya az pedig a nagy táblás monokultúrás gépesített nagyüzemi mezőgazdaság ahol a nagy integrátorok átfogtak mindent a vetéstől a betakarításig a talaj tápanyag elllátásán keresztül a novényvédelemig stb és mindez párosult egy kiváló agrároktatással és agrárkutatással.A magyar mezőgazdaság tragédiája az , hogy mire ez kialakult (a ráépülő feldolgozóiparral együtt) jött a rendszerváltás és az agyatlan kárpótlással és privatizációval tönkretettek mindent.

Csak egy példa, hogy a rendszerváltás után pár évvel az állat állomány az 1945-s (közvetlenül a háború utáni)szintre süllyedt....
 
W

Wilson

Guest
Ez abszolut nem erről szól, hanem a rendszerváltásról és a privatitációról. Ami, mint látjuk a cseheknek sokkal jobban sikerült.

Mi volt a különbség??
Nálunk a kommunista, de kontraszelektált, tehetségtelen elit kiegyezett a nyugati oligarchákkal és némi koncért, politikai büntetlenségért, továbbélő hatalmi pozíciókért átmentette inkább a politikai, kis részben a gazdasági hatalmát. Cserében kiárusította a külföldi, nyugati oligarcháknak az országot. Mert ne tévedjünk a tőzsdei cégek mögött is emberek állnak, csak egy átláthatatlan cégháló és kereszttulajdonlások mögött. Akkora a transzparencia a tőzsdei cégeknél, ha el akarod rejteni a vagyonod, akkor ez rá az egyik legjobb legális módszer.

Tehát nálunk ennek az alkunak a következtében nem alakult ki hazai, vagyonnal rendelkező, nemzeti tőkés réteg. Inkább középszerű és a térségben nem kiemelkedően, gazdag, a térség vállalkozóihoz képest tehetségtelen, középszerű elitünk volt. Talán Csányi, Demján és még 1-2 autonóm, nem a hatalomtól függő személy volt a 90es, 2000es évek első évtizedében. Ők mind intellektuálisan, mind sikerességben, tehetségben messze kiemelkedtek a hazai elit közül.

Ez a magas külföldi tulajdonosi arány sok gazdasági problémát is okozott 2000 után, hisz a tőke útja megfordult. A folyamatosan hazautalt (azaz a külföldre) profit instabillá, eladósodottá tette a hazai pénzügyi rendszert. A beruházások nagyon visszaestek, az egész magyar gazdaság megtorpant, az állam egyre jobban eladósodott.

Mi történt a cseheknél??
A lusztrációs törvény segítségével a rendszerváltáskor lefejezték, mind a politikai, mind a gazdasági hatalomból kiszorították a kommunista elitet. Jól időzítve, jó törvénnyel. Az új politikai hatalom nem, vagy csak nagyon kis részben privatizált külföldieknek. A cseh kárpótlási törvény nagy, a magyarorszaginál jelentősen nagyobb vagyont osztott szét az állampolgárok között. Persze döntő többségük ezzel nem tudott mit kezdeni. De volt egy új, tehetséges, ügyeskedő vállalkozói réteg, aki a szürke zónában megszerezte ezt a vagyont és egy részük sikeresen élt a lehetőséggel. Jó ötletekkel, tehetséggel és a privatizáció révén hazai tőkével a háta mögött, a külfölddel szemben egy hazai, cseh, nemzeti, politikai osztálytól, hatalomtól független elitet épített ki. Az ábrán az ő vagyonuk látszik. Babis is innen jött. Amikor röhögünk hogy a egy-egy hadiipari beszerzés kapcsán felülbírálják a cseh védelmi minisztert különböző cseh magáncégek, akkor ez a nemzeti tőkés réteg érvényesíti az akaratát a politikai osztállyal szemben.

Ez erősebb stabil lábakon álló cseh ipart, gazdaságot jelent a magyarhoz képest, ami kevésbé függ a külföldi tulajdonosok befolyásától és jobban a cseh, nemzeti érdekek mentén szerveződik.

Orbán ezt az alkut 2010 után részben felrúgta. De ez egy másik történet, Mészáros ennek az ábrán egy gazdaságilag torz, de politikailag szükséges megjelenése. Magyarország szempontjából 15-20 modernizált Mészáros megteremtése, Csányi mellé lenne a cél. Ez nálunk erős, központi, politikai támogatás és akarat nélkül nem fog menni. A rendszerváltáskori cseh elitváltás és nemzeti tőkés osztály spontánabb kialakulása, a hazai kommunista-nyugati oligarcha paktum következtében elúszott.
Ezzel egyetértek csak azt árulja már el nekem valaki, hogy miért nem pl egy Bojár Gábort v bárki mást aki a saját erejéből tehetségéből, kitartó munkájával épített ki egy céget gyűjtött vagyont?
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 523
3 094
113
Na akkor válasszuk ketté a dolgot amiről te beszélsz az a szocialista rendszer rákfenéje volt (felduzasztott létszám, felesleges munkakörök stb) amiről én illetve a linkelt cikk riport alanya az pedig a nagy táblás monokultúrás gépesített nagyüzemi mezőgazdaság ahol a nagy integrátorok átfogtak mindent a vetéstől a betakarításig a talaj tápanyag elllátásán keresztül a novényvédelemig stb és mindez párosult egy kiváló agrároktatással és agrárkutatással.A magyar mezőgazdaság tragédiája az , hogy mire ez kialakult (a ráépülő feldolgozóiparral együtt) jött a rendszerváltás és az agyatlan kárpótlással és privatizációval tönkretettek mindent.

Csak egy példa, hogy a rendszerváltás után pár évvel az állat állomány az 1945-s (közvetlenül a háború utáni)szintre süllyedt....
Pl.: sertésállomány most sincs sehol… Csak úgy kiragadtam egyet…
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 523
3 094
113
Ezzel egyetértek csak azt árulja már el nekem valaki, hogy miért nem pl egy Bojár Gábort v bárki mást aki a saját erejéből tehetségéből, kitartó munkájával épített ki egy céget gyűjtött vagyont?
Sokat lendített volna dolgon, ha OV osztálytársa lett volna vagy legalább együtt fociztak volna….
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 498
59 973
113
Na akkor beszéljünk komolyan. 1956 után a hatalom és a parasztság viszonya minőségileg megváltozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP ha nem emlékeznél) a hiányzó politikai legitimációt életszínvonal politikával akarta pótolni. Az ötvenes hatvanas évek fordulóján az életszínvonal javulásának legfőbb mutatója az élelmiszer ellátás színvonala volt. Habár az 1956-os forradalom napjaiban téeszek sora szűnt meg, és az emberek visszavették földjeiket az államtól, de utána 1958 és 1961 között szinte mindenkit a mezőgazdasági szövetkezetekbe tereltek. És igaz, hogy a mezőgazdasági termelés növekedni kezdett, de ennek két oka, tényezője volt. Egyrészt tényleg növekedett a gépesítettség (a téeszek a nagy szántóföldeken hatékonyabban tudták kihasználni a gépeket) másrészt, és itt jön egy lényeges momentum, lehetővé tették, hogy „háztáji gazdálkodás” céljára egy kis parcellát önállóan művelhessenek a gazdák. (A mezőgazdasági termelés 30-40%-át a háztáji gazdaságok adták, később ez az arány csökkent) De ahogy teltek az évek, úgy a hatékonyság terén egyre növekvő mértékben lemaradtunk a Nyugathoz képest. Azonos mennyiségű termék előállításához a magyar vállalatok jóval több energiát és nyersanyagot használtak fel, mint a nyugatiak. Probléma volt, hogy a hazai ipar elsősorban a szocialista országok piacain adta el termékeit, de ezekhez gyakran nyugatról beszerzett alkatrészekre volt szükség. Ráadásul még Mindenhol nagy "vízfejeket" kellet pluszban eltartani, legyen szó a mindenhol vastagon felduzzasztott irodista létszámról vagy a sok felesleges munkakörről, aminek egyik oka, hogy a szocializmusban mindenkinek kellet hogy legyen munkája.
Igen, értünk el sikereket, de az mind átmeneti volt. Igazság szerint mindenben kezdtünk végzetesen lemaradni.
A rendszerváltásnak is ez volt az egyik oka.
1000 dollár nemzeti jövedelem előállításához majdnem kétszer annyi nyersanyagot használtunk mint a nyugat.

Apám legidősebb bátyja tsz elnök volt. Hallottam őket eleget vitatkozni, veszekedni. Amikor jött az Mszp-Szdsz kormány akkor meg pláne. Azóta sem beszélnek.
Ezt én is igy látom. Nem kellene a szocialista mezògazdaságot heroizálni....
Hogy mennyire volt az akkori mezőgazdasàg versenyképes, nem lehet tudni, mert nem, vagy csak alig szalitott fejlett pacokra. Amit meg keletre szállitottunk, majdnem mindent el lehet felejteni. Emlékszem pl. a 10kg konzervekre es a 10 literes üvegben a savanyúságokra, meg a pancsolt borokra.

PS: Ausztriàban az utolsó 7 év alatt 19000 mezògazdaság szűnt meg. EUszinten évente 400000mezőgazdasági üzem szünik meg.
2005 ès 2015 között 4 milló szünt meg.
A megszünés fő oka a kis üzemi mèret és az abból eredő versenyhátràny. Ahogy csökken az üzemek száma, nő az üzemek merete, mivel a mezògazdasàgi terület mérete nem csökken. Az eredmeny egy folyamatos koncentràció.