Új honvédelmi miniszterrel vághat neki Orbán a következő ciklusnak
2022.05.05. 05:30
Elképzelhető, hogy az újonnan felálló kormányban a honvédelmi minisztérium élén is vezetőt cserél Orbán Viktor, legalábbis erről beszélnek a kormányzathoz közel álló körökben.
Nem akarnak katonákat látni a Honvédelmi Minisztérium felső vezetésében – állítólag ezzel indokolja Orbán Viktor és szűkebb köre, hogy miért akarnak cserét a honvédelmi tárca élén.
A Honvédelmi Minisztériumot jelenleg egy katona, a volt vezérkari főnök, Benkő Tibor vezeti. Kormányzati forrásokból származó információ, hogy ha Benkőre miniszterként már nem tart igényt Orbán, akkor helyette egy civil, de megbízható menedzsert ültetne.
Ez persze némiképp ellentmond annak a képnek, amit korábban Orbánról festettek a hozzá közel állók, mondván, ő azoknak hisz, akiknek pisztolytáska lóg az oldalán. Persze ez leginkább a rendőrökre, azon belül is Pintér Sándorra lehetett igaz. Mindenesetre nem ez lenne az első alkalom, hogy Orbán ebben is váltana.
Korábban például legalább ennyire számított az orvosokra is, elég csak Kásler Miklósra gondolni, akinek a pozíciója erősen kérdéses. Olyannyira, hogy valószínűleg az egészségügy (vagy legalábbis annak egy része) a jelenlegi belügyminiszter, Pintér irányítása alá kerülhet.
Erre utalhat a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos jogi kérdéseket rendező, Gulyás Gergely által benyújtott törvényjavaslat, amely egy új megnevezést – egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter – használ.
(A helyzetet árnyalja ugyanakkor, hogy a szövegben "az egészségügyért felelős miniszter és a közbiztonságért felelős miniszter" szerepel, és csak az 53-54. oldalon, az indoklásban van ez: "az egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter".)
A hvg360 információi szerint kormányzati szinten Benkő lehetséges utódjaként felmerült Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzletember és volt nagykövet neve is.
Noha a NER-en belül főleg Habony Árpád és Rogán Antal köreihez sorolt Szalay-Bobrovniczky leginkább üzletemberként ismert, van egy másik oldala is: tartalékos százados, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységénél, a Palotaőrség állományában tartalékos csoportparancsnok.
Egyúttal ő a 2001-ben alakult Magyar Tartalékosok Szövetségének társadalmi elnöke is. Ráadásul tavaly ősszel többségi tulajdonosa lett a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatnak is.
A kormány ettől a cseh cégtől vásárolt 12 gyakorlatozó repülőgépet. A Kormányinfón megkérdeztük Szentkirályi Alexandrát, hogy egy tízes skálán mennyire tartja ezt kínosnak, mire azt mondta, nem érez összeférhetetlenséget a vásárlás miatt, a magyar haderő fejlesztését pedig szükségesnek tartja.
Esetleges kinevezése mindenesetre azért is figyelemreméltó lenne, mert annak a Magyar Vagon Zrt.-nek is a tulajdonosa, amely cég egy orosz állami céggel közösen birtokolja a TMH Hungary Invest Zrt. nevű céget, amely 2020-ban vásárolta meg az állam és a MÁV tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító Kft.-t.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. többségi tulajdonosaként Szalay-Bobrovniczky még 2015-ben a Heti Válasznak azt fejtegette, hogy a kormány “elég erősnek gondolja magát ahhoz, hogy például “energiaügyekben szuverén módon tárgyaljon, akár az oroszokkal is, ezt a jogát senki nem vitathatja el”.
A Századvég akkoriban már komoly nemzetközi kapcsolatrendszert épített, több amerikai agytröszt mellett például a Kínai Tudományos Akadémia gazdasági háttérintézményével is. “Időközben a geostratégiai szempontok jelentősége megnőtt, térségünk, benne Magyarország felértékelődött. Felismertük a public diplomacy, vagyis a hivatalos diplomácia mellé épülő, elsősorban nem kormányzati eszközöket használó, de kormányzati logikát is alkalmazó külügyi kommunikációs rendszer fontosságát” – nyilatkozta akkor Szalay-Bobrovniczky.
Úgy tudjuk, ha lesz is változás a HM élén, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) marad a tárca felügyelete alatt, miközben egyre többen beszélnek arról, hogy a polgári szolgálatok viszont tényleg elkerülnek a Belügyminisztériumtól.
A polgári szolgálatok irányításáért állítólag komoly küzdelem folyik Pintér Sándor és Rogán Antal között, utóbbi állítólag az informatikával, kibervédelemmel kapcsolatos szolgálati ágakra ácsingózik, de közel sem biztos, hogy meg is szerzi azt. A Rogán–Pintér-harcban a belügyminiszter győzelmével érhet fel, ha ugyan a szolgálatok elkerülnek a tárcától egy másik szervezeti egységbe, de olyan valakinek az irányítása alá, aki Pintér emberének számít. Ha így lesz, akkor elképzelhető, hogy a szolgálatokat valaki államtitkári rangban irányítja majd.
Egyelőre azonban tényleg szinte csak találgatni lehet arról, kik és milyen pozícióba kerülnek, mert szinte valamennyi kormányzati forrás folyosói pletykák alapján tájékozódik. Személyzeti kérdésekben Orbán dönt, de úgy tudni, hogy ebben a folyamatban Kövér Lászlóra, Gulyás Gergelyre és Kocsis Mátéra is támaszkodik.
Külügyi körökben pedig már régóta az az információ kering, miszerint a következő ciklusban Orbán kettévághatja a külügyi tárcát: eszerint lenne egy kifejezetten külpolitikára szakosodott minisztérium, és lenne egy olyan, ami a külgazdaságért felel. Utóbbit irányítaná állítólag Szijjártó Péter.
Ha így lesz, akkor annak racionális magyarázata van: a kormányfőhöz lojális Szijjártóban Orbán maximálisan megbízik, de a főleg a külügyminiszter nevéhez köthető keleti nyitás és oroszbarát politika miatt Szijjártó tekintélye csökkent a nem keleti partnerek köreiben, a gazdasági szereplőkkel viszont továbbra is jó kapcsolatokat ápol.