A 444-es hírről hogy nálunk a második legalacsonyabb a bruttó bér.
Nézzük az egy alkalmazottra jutó átlagbéreket!
2022. december 19-én az Eurostat bemutatott egy elemzést, ami nem a bruttó átlagkeresetet, hanem az un. „egy alkalmazottra jutó teljes munkaidőben kiigazított átlagbért” járja körül. Az elemzés számai minden országban jelentősen eltérnek a fent említett kereseti adatoktól.
Az Eurostat által kiadott hírből világosan látszik, hogy
az általuk az Európai Unió 26 tagországára kiszámolt fizetési adat csupán egy mutató,
amit a 2021. október 20-án elfogadott „kékkártya-irányelv” használatakor javasolnak alkalmazni. Érdemes megjegyezni, hogy Hollandiára ki sem számolják, mivel ott sok a részmunkaidős, és a hollandok jelezték, hogy nem kívánják használni az adatokat a félreértelmezések megelőzése miatt.
Kékkártya-irányelv
Ez az irányelv javaslatot tesz arra, hogy nemzeti szinten határozzanak meg egy bérküszöböt, amit az unión kívüli országokból érkező, munkavállalási engedéllyel rendelkező, magasan képzett munkavállalók munkáltatói a munkaszerződések megkötésekor figyelembe vehetnek.
Lényege, hogy ez a küszöb jelentsen akkora fizetést, amely elegendő a tisztességes megélhetéshez az adott tagállamban. Az ilyen fizetést egy teljes munkaidős állás éves átlagbéréből becsülik meg, amit pedig nem a keresetekből, hanem a GDP alapját képező un. „nemzeti számlák”-ból vezetik le. Nem is hívják keresetnek (angolul earnings-nek), hanem a bér (salary) szót használják rá.
A kereset a régóta használt OECD módszer alapján mind az Eurostat mind a KSH adatai esetén magában foglalja a tárgyévben a munkáltató által kifizetett összes pénzbeli javadalmazást. Az alapbéren felül minden bónusz, függetlenül attól, hogy rendszeresen fizetik-e vagy sem (13. vagy 14. havi, nyaralási bónuszok, nyereségrészesedés, ki nem vett szabadság után járó pótlékok, alkalmi jutalékok stb.) beleértendő, a végkielégítések és a természetbeni kifizetések nem tartoznak csak bele. Így aztán hazánkban az éves kereset jóval magasabb, mint az éves alapbér.
Ezt nézhette be a baloldal
A fentiek tükrében
igazán sajnálatos, hogy a baloldal ezt a mutatót már a megjelenése pillanatában úgy tálalta, mintha az érték az átlagkereset mértékét adná meg.
Még a mai miniszterelnöki sajtótájékoztatón is szóba hozta az RTL, hogy szerintük „Magyarországon a második legkisebb a bére a teljes munkaidőben dolgozóknak”, nem téve hozzá azt, hogy a keresetek vásárlóértéke tekintetében tavaly már 8 ország teljesített hazánknál gyengébben az EU-ban.
