Bocs, ha félreérthető voltam!
Nem a földesurakra, hanem a munkásaikra gondoltam. Az állattartó telepeken, az ültetvényeken, a mezőgazdasági gépeken dolgozókra.
Persze a traktorosok tudnak jól is keresni, napi 20 óra munkával, aztán vannak olyan időszakok, amikor hónapokra munkanélkülire küldik őket.
A gazda persze akkor is gyarapodik.
Sokszor felmarkolják a vaskos föld alapú támogatást, cserébe meg sem művelik a földet, jó esetben esetleg lekaszálják évi 2X.
És arra gondoltál már, hogy ez nem csak a gazdák hibája? Én nem védem őket; de sokat láttam már, hogy úgy gondoljam, hogy ez két oldalú dolog.
Néhány sztori:
Ment a munkás a gazdához kölcsönért; mondja, hogy nem kölcsön adja, boldoguljon. Első adandó alkalommal lelépett.
Szomszéd napszámosának ruhákat vettek, megbíztak benne; mikor elmentek pár napra nyaralni leszedte a termést és eladta.
Vagy mikor mentem fóliát húzni szívességből, mondja a srác, hogy 4 embert hívott, egy jelent meg részegen; hazaküldte. Volt üdítő, sör, sülthús plusz pár ezer forint egy fél napos, részben ácsorgós munkáért.
Most voltam egy gazdaságban. TV, rádió, heverő, berendezett konyha, normális wc, szép cserépkályha ha éjszakás valaki. De olyan alapokat fel kellett írni, hogy adj vizet a jószágnak, napi három etetésnél mit kell adni (na nem bonyolult, ilyen széna, olyan széna, abrak -ne pazarold). A leesett madzagot hét számra átlépi, a z eldobott csikkekből lehet követni a csapását -egy szép, rendezett telepen. Most kérdem én, az ilyen szintű munkavállalónak mennyi bért kellene adni?
Zöldséges ismerős, jön a napszámos, reggeliztél? Nem. Átszaladt a boltba kifli, felvágott stb. Ebédnél megosztották a sajátot.
Ugyan ott másik munkás nem tudta megkülönböztetni a gazt, meg nem értette meg, hogy ne tapossa ki a palántát.
Vagy van aki már a napszámoshoz igazítja a termesztést, mert van, aki legalább jön.
Romániából jön a cigány dinnyét szedni -mert már erre nem nagyon találsz embert. Parasztház rendberakva, kifestve. Lehet, hogy jobb körülményekben van, mint otthon, vagy mint Spanyolországban.
Jó traktoros nincs munka nélkül. Szinte egész évben van munka, de ha nem a földön, akkor műhelyben. Nem tudom, hogy ki enged egy jó traktorost munkanélkülire és hol nincs munka hónapokig egyfolytában.
Biztos van, volt olyan aki csak kaszáltatta. Bár a tavalyi évben aki nem báláztatta be a szart is és adta el, az önmaga ellensége. Meg a dologhoz hozzá tartozik, hogy vannak olyan természetvédelmi területek, ahol előírásilag olyan későn lehet kaszálni, hogy annak nem sok tápértéke van és sok haszna csak nagy gázban érdemes báláztatni.
Felénk tulajdonképen nincs parlagon hagyott föld.
Persze, nyilván van, mint mindenhol rossz munkavállaló és munkáltató. Ez ilyen -sajnos.
Hallottam már nyugati tulajdonú gyárban is megrángatott (diák)munkást, mert nem tudta, hogy a munkaidő végén még a gépnél kell állni és nem azt jelenti, hogy akkor lép ki a kapun.
Van ilyen is, meg olyan is.
Csakhogy a munkavállaló kvázi a tudását fekteti bele, felelőssége és kockázata azon felül nem sok van; majd keres más munkát -ma már könnyebben megy. A vállalkozó, vagy a gazda meg szerezzen tőkét, kockáztasson, feleljen meg mindenféle életszerű és életszerűtlen előírásnak, szerezzen piacot stb. Azt gondolom, hogy ezért én nem látok kivetni valót, ha nem a munkás bérét akarja megkeresni.
www.vadhajtasok.hu
