Szerbek?
Valójában szerb NGO. Mint olvasható a támogatóik között: Open Soc. USA Belgrádi Nagykövetség, EU, Hollandia Nagykövetsége... és más ismerős donorok.
És ezt tükrözi a hivatkozási lista is. Nem tudom, hogy mennyire komolyan vehető az a "tanulmány", amelynek a hivatkozási listájában legtöbbször a Szabad Európa Rádió szerepel. Mennyire tudja bemutatni a témát, ha 80-90%-ban hivatkozik a magyarországi ellenzékre és más olyan külföldi cikkekre, amik szintén ebbe a finanszírozási körben vannak? Elolvasva a cikket meglepő, hogy -szerintem- ennyire politikával átszőtt írás lett ajánlva.
Ebből a szemszögből érdemes olvasni. (?)
Ha már vettem a fáradtságot és elolvastam, akkor összefoglalom. De
semmi újat és érdekeset nem tartalmaz, amiről már a HTKA-n ne lett volna akár részletesebben is szó.
- "Az Orbán Viktor pártja, a Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta lezajlott átfogó magyarországi demokratikus visszaesés részeként számos nemzetközi megfigyelő aggodalmának adott hangot Magyarország növekvő nyugat-balkáni befolyása miatt." (Politiko, Florian Bieber)
- Magyarország letért a Martonyi -Euro-Atlanti- útról, Magyarországon nem szakemberek 'csinálják' a külpolitikát.
- "A magyar uralkodó elit úgy véli, hogy a neoliberális világrend a 2008-as pénzügyi
és gazdasági válság után kezdett összeomlani."
- "A „keleti nyitás” célja – bár az ukrajnai háború realitása némileg módosított – Magyarország délkeleten
keresztül történő összekötése a világ többi részével, így kapcsolódva a globális ellátási láncokhoz"
- "Orbán szerint e cél elérésének kulcsa azon hazai cégek megerősödése, „amelyek regionális szinten
meghatározó szereplőkké válnak, mint pl. MOL, OTP bank vagy 4iG". Mindhárom cég fontos szereplő
a Nyugat-Balkánon,"
- "[a kritikusok] Úgy vélik, hogy Orbán stratégiájának ideológiai alapjait Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml egykor
meghatározó ideológusa, a „szuverén demokrácia” koncepciójának megalkotója, valamint Alekszandr
Dugin szélsőjobboldali orosz politikai filozófus ihlette. Másrészt a kritikusok úgy látják, hogy Orbán
külpolitikája „nyilvánvalóan alá van rendelve a gazdasági érdekeknek”,különös hangsúlyt fektetve
az „örökbe fogadott politikai családjához” kapcsolódó érdekekre."
- "A nyugat-balkáni instabilitás tovaterjedésének megakadályozása a budapesti döntéshozóklegfőbb prioritása. "
- "Továbbra is Koszovót és Bosznia-Hercegovinát tartják a legnagyobb fenyegetésnek" Koszovó kapcsán némileg ellentmondásos a viszony, részben az elszakított magyar részek miatt és a szerb nemzeti és uniós érdekek ütközése kapcsán. Boszniában is cél a stabilitás és mint megválasztott törvényes képviselővel, Dodikkal való kapcsolata révén a szerb nemzetiséghez közelebb áll.
- Fontos szempont a migrációs útvonal és ezzel összefüggésben is biztonsági kapcsolatai erősödtek Macedóniával.
- "Magyarországnak erős érdeke, hogy kiálljon valamennyi nyugat-balkáni ország gyors csatlakozása mellett az Európai Unióhoz. A folyamat felgyorsítását szorgalmazó első cél [...] biztonsági problémák megoldása." "a konkrét politikai érdekeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a csatlakozásifolyamat támogatásáról van szó. Orbán kormányának mindenekelőtt egyértelműen érdeke,hogy hasonló gondolkodású rezsimek csatlakozzanak az EU-hoz"
- A "tanulmány" egyik fő gerince, amivel a tényleges tartalom jelentős mennyiségét kitevő politikai "illiberiális" kapcsolatok kiépítése.
- Orbán -részben sikeres- célja, hogy Magyarország legyen a kapocs, a híd az EU és Nyugat-Balkán nem uniós országai között. Ennek belpolitikai okai is vannak. De ez a kapcsolat két oldalú "A térség autokratikus rezsimei számára Orbán ideológiai apafiguraként szolgálhat, aki kívánatos partnerként bizonyos mértékig leválthatja Putyint a szavazóik szemében.
- Magyar nemzetiség: "Eddig több mint 100 ezer szerb állampolgár kapott magyar útlevelet, köztük 10-15 százalék olyan, aki
nemzetiség szerint nem magyar" , de Magyarország 1920 előtti határai között születtek és sokan kihasználják akár átköltözésre, akár ingázásra pl. munkába járás végett. Félenk az "agyelszívástól" és megemlítik, hogy csökkent a magyar iskolások száma is. (De van olyan magyar nyelvi oktatás, ahol pedig bő megkétszereződött, amin inkább a szorványosodás, vegyes házasságokat lehet látni -phaid.)(A Délvidéki magyarok helyzetéről, illetve annak javulásáról elég érdekes, pl. a parlamentben Mi Hazánk által felállított Horthy szobor kapcsán elhallgatja, hogy semmi köze nem volt a Fidesznek. És a megbékélést és közeledést csak felszínesnek tartja. -ph.)
- "Illiberális médiabirodalom a Balkánon" "Az elmúlt néhány évben az Orbán-rezsimhez közel álló magyar cégek Szlovéniában, Szerbiában,Észak-Macedóniában és a régió más részein fektettek be a médiába." "A nyugat-balkáni magyar befektetések a médiaszektorba politikailag és gazdaságilag motiváltak. A régióban három fő okból vásárolják meg a médiát: azért, hogy befolyást szerezzenek testvérpártok és baráti rezsimek felett, hogy a Fidesz bevándorlóellenes, illiberális propagandáját Magyarország határain túlra terjesszék, valamint a magyar üzleti érdekek és beruházási projektek támogatása érdekében a térségben." (Ennek némileg ellenmond, hogy leírják, hogy több médiabefektetés termelt hasznot a befektetőnek -ph.)
- Főbb gazdasági kapcsolatok: "2015-höz képest, amikor a nyugat-balkáni magyar külföldi működőtőke- befektetések 690 millió eurót tettek ki, 2020-ban ez az összeg meredeken, másfél milliárdra nőtt.A nyugat-balkáni kereskedelem és befektetések mellett Magyarország számára
kiemelten fontos az energiaszektorban való együttműködés a régióval" Szerbia Magyarországgal kereskedelemben 5. és befektetésekben a 8. helyen áll. Fontos az energiaszállítás terén is a Nyugat-Balkán. Mi meg gázt tárolunk Szerbiának. Továbbá részletei a MOL, OTP és 4iG nyugat-balkáni jelenlétét.