Okosat akart mondani, de hülyeség lett belőle. Se olvasva, se hallgatva nincs se füle, se farka. Súlya sincs akkora, amekkora habot vernek körülötte. Értelme sincs igazán, bár éppen ezért lehet mindenkinek pro- és kontra belemagyarázni a maga vágyait és félelmeit, történelmi nézeteit és a világképét. Bámulatos, hogy mennyire be tud indulni az istenadta nép egy kis zagyvaléktól. Pillanatok alatt megvan a hazaáruló és a hazafi, az igaz és a gaz, emelkedik a lámpavas, tülekednek a trollok, zárulnak a hadsorok, dől a zsidózás, komcsizás, Linder Béla, Don-kanyar, Károlyi, Rákóczi, CIA... Orbán úr tüzénél mindenki ropogósra sütheti a maga pecsenyéjét.
Minden kis ország haderejének az a rendeltetése, hogy:
1.) Szükség esetén a győzelem reális esélyével vállalhassa a harcot a nagyjából azonos kategóriájú szomszédos országok haderejével szemben.
2.) Elhitesse az egyértelműen erősebb, egy lehetséges háborúban vitán felül győztes ellenséges állam hadvezetésével, hogy vesztesként is képes olyan veszteségek okozására, amelyek miatt nem éri meg háborúba keveredni vele.
Az orbáni nyilatkozat úgy is értelmezhető (sőt, leginkább sajnos úgy értelmezhető), hogy Magyarország jelenlegi vezetése az utóbbi opcióval nem kíván élni. Pehelysúlyú versenyzőként a kesztyűt sem fogja fölvenni, ha egy nehézsúlyú lép be a ringbe. Leengedett kézzel próbálja majd megdumálni a melákkal, hogy miként intézhetnék el valahogy okosban, mert ezzel talán meg lehet spórolni pár fogat és agyrázkódást. (Lásd: 1944.03.19.!)
Van ennek a koncepciónak némi létjogosultsága, mivel Magyarország stratégiai helyzete elkeserítően kedvezőtlen, talán a legrosszabb Európában. Hazánknak nincs stratégiai mélysége, nincsenek áthatolhatatlan erdőségei, ingoványos mocsárvidékei, sűrű csatornahálózata, jelentős hegyvidéke. (A példaként említett, háromszor ekkora, erdők és tavak borította, sarkvidéki Finnország stratégiai helyzete összehasonlíthatatlanul kedvezőbb.)
(Ön melyik terepen szállna szembe pár ezer harckocsival és néhány száz harci repülőgéppel?)
További hátrány, hogy Magyarország lakossága meglehetősen megosztott, népessége csökken, a társadalom elöregedett, a harcra kész és harcra alkalmas egyének száma egyre kevesebb. Ebben azonban már a kormánynak (és kisebb mértékben az ellenzéknek) is számottevő szerepe van.
A legnagyobb hátrány pedig az, hogy Magyarország hadereje lényegében csupán jelképes erőt képvisel. Sorkatonai szolgálat régóta nincs (ellentétben pl. a finnekkel), a minőségi haditechnika foghíjas, a mennyiség szó pedig lassan értelmezhetetlen. Hogy ide jutottunk, azért elsősorban az előző garnitúrákat terheli a felelősség, hogy a mélypontról hogyan és mennyire kecmergünk kifelé, azért pedig a jelenlegi kormány a felelős, most már elég régóta.
De minden fenti negatívum ellenére nem mondhatunk olyat, hogy van az az opció, ahol meg sem kíséreljük a harcot, illetve nem lehet olyat nyilatkozni, amit így lehet értelmezni!
Legalább a szavak szintjén érdemes lenne hivatalosan világosan és kérlelhetetlenül azt az álláspontot képviselni, hogy bárki támadjon is meg minket, mi fel fogjuk venni a kesztyűt és vissza fogunk ütni, annyit és akkorát, amekkorát csak tudunk!
Mostanra szerencsére ez a jóember is észbe kapott és gyorsan elkezdett harciasabb húrokat pengetni.