Arról beszélek hogy ez egy demokrácia, kivételes lehetőség, nem is biztos hogy örök. Nem tökéletes, de akkor is a népnek van rá hatása a politikára. De ez a generáció amihez az újságíró is tartozik nem érez felelősséget az iránt ami ma van. Egyszerű válaszokat ad súlyos kérdésekre, azért teszi mert valójában kivételes luxusban élhet. Izolálhatja magát a valóságtól, elzárkózhat egy egyszerű elvrendszer mögé ami nem ad megoldásokat. De eszközt ad neki az ítélkezéshez. Olvass origo-t, nézd meg a hozzászólásokat. Egy csomó elvakult idióta hebeg habog, személyeskedik, van amelyik ezerrel benyalja az állami propagandát van amelyik egyenes magyarellenes, de alig akad közöttük aki józan vagy objektív. Vagy 444-et, komolyan milyen emberek írnak oda? Miért nem képesek felfogni hogy van egy nemzetük? Hogy ez egy hatalmas dolog, mert olyan lehetőségeket és biztonságot nyújt ami emberek millióinak nem adatott meg. Hogy ezt fejleszthetné jobbá tehetné. De ezek az emberek nem alkalmasak arra hogy döntést hozzanak, mert ítélkezni szeretnek, felelősséget vállalni nem. Komolyan milyen jövője van ennek az országnak? Már az is cink ahogy a nagyok fújnak egymásra, de mi lesz velünk? Kétségbe ejtenek ezek az emberek, ezek az újságírók, akiknek hatalmas a felelőssége, de nem érdekli őket. Ki fogja rávenni a tömeget hogy gondolkozzon ha nem a sajtó? Minden eltorzult a társadalomban, semmi sem klappol. A vezetés széthúz és lop, a sajtó demagóg és hazug, a nép pedig radikális és buta. És nincsen kihez fordulni segítségért, nincs nagy testvér aki majd megmutatja hogy kell csinálni. Az egész emberi társadalom beteg. Komolyan mondom, habár lehet hogy csak ez a szar idő üt ki rajtam, de én nem látok jövőt, mintha kifogynánk a lehetőségekből.