[BIZTPOL] Magyarország

<blockquote rel="phaidros">Rumcájsz, a lényeggel egyetértek, a támogatással, a megbékéléssel, a mivelfoglalkozással, de...

<i>"Magyarország 1000 éve tüske Európa oldalában. Tetszik-nemtetszik a germánok, franciák, olaszok egyaránt ázsiai barbároknak tartottak és tartanak bennünket. "</i> - Hát igen, ha mi is ilyen intenzíven semmisítettük volna meg kisebbségeinket, akkor ugye lehet, hogy mi is felemelkedhettünk volna eme kultúrnemzetek sorába.
<i>"Az idióta magyar "nemssshhég"</i>Amely ált a nyugati flóra és fauna minden neméből, de utóbbi évszázadokban igen szép számmal alkották a zsidók és örmények. Ezért sem, illetve a fentebb írtak miatt sem lehetett, hogy melyik nemzetiség tagja volt az illető, az más kérdés, hogy a hűbér úr meg ki kerülhetett, valószínűleg nem volt általános, hogy a paraszt egyből a hűbérúrnál járt panaszra.

Kérdés, hogy önkormányzati szinten szerinted kisebb lenne a korrupció?
Kárpátaljától kicsit elvonatkoztatva... vajon mekkora felelőssége van a Romániából, Szlovákiából, Szerbiából stb. elszármazottaknak a helyben maradt közösségek segítésében, illetve mennyire valósul ez meg?


A "nessshhég"-ről. A napoleoni háborúk alatt a magyar nemesség megkapta a lehetőséget, hogy a korabeli Európa legképzettebb, legjobb hadserege mellett harcolva vívja ki az ország szabadságát. A korzikai dandárjai mellett úgy kúrhattuk volna fenékbe a császárt, hogy azt se tudta volna merre van az arra. E helyett inkább győri szégyennap kellett az ország vezetőinek, mert a nemzeti önrendelkezés helyett inkább védték 1000 éves előjogaikat és úgy féltek a francia felvilágosodás és polgáriasodás –magyarán a haladás – eszméjétől mint ördög a szenteltvíztől. Igen, Bonaparte elbukott, de az általa keresztülvitt reformok máig éltetik a békaevőket. Ő teremtette a modern Franciaországot.
A korrupcióról. Kevesebb kézen-közön mennének át a magyarság támogatására szánt magyar adóforintok, kevesebb szívódna fel nyomtalanul a rendszerben. Jó példa erre az oktatási támogatás amit a határon túli magyar szülők közvetlenül vehetnek fel.
</blockquote>

A Napoleoni háborúk idején szerintem jól taktikázott a magyar nemesség. Ha fellázadunk az osztrákok ellen, lett volna ismét egy vesztes szabadságharc és utána egy még keményebb elnyomás. Napoleon ellen nagyon sokan összefogtak, rajta semmit sem segített volna, ha Magyarország mellé áll.
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.
 
E magyar nemes simán fellázadt "apostoli királya " ellen(aki mellesleg nyílt lesajnálással, sőt gyakran gyűlölettel kezelte) ha önös érdeke úgy kívánta.
A "francia zsarnokság" viszont lehetőséget adott volna az ország fejlődésére. Persze a nemesség előjogai ugrottak volna, de lássuk be összességében 100 évet nyerhettünk volna a polgári társadalom elérésével, ami tetszik nemtetszik rugalmasabb és hatékonyabb rendszer mint a 45-ig konzervált feudalizmus.
Nem akarom összességében bántani a magyar nemességet, mert voltak kiemelkedő tagjai akik tényleg szerettek volna tenni az országért, de a Pató Pálok voltak elsöprő többségben.

A magyar nemesség valóban sokszor hazaáruló módon viselkedett a történelem folyamán, de a 19-dik században pont, hogy nagyon is pozitív volt a munkásságuk. Kevesebb mint száz év alatt az országot a középkori szintről már-már nyugati szintre hozták fel, pedig közben volt egy vesztes szabadságharc is (amiből szintén rendesen kivették a részüket).
 
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.
 
A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.

Az, hogy csak '67-ben történt meg és elindítója nem élhette meg az tényleg a szabadságharc következménye.

De legalább Marx és Engels példaképükként tekintettek Kossuth-ra, úgyhogy halála után is komoly hatással volt Magyarország történelmére 50 éven keresztül...
 
<blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

<blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

Szerintem meg inkább az 1866-os vesztes porosz-osztrák háború következménye a Kiegyezés.
 
<blockquote rel="Panzerfaust">A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.

Az, hogy csak '67-ben történt meg és elindítója nem élhette meg az tényleg a szabadságharc következménye.

De legalább Marx és Engels példaképükként tekintettek Kossuth-ra, úgyhogy halála után is komoly hatással volt Magyarország történelmére 50 éven keresztül...</blockquote>

Azért nem úgy kellene tekinteni Kossuthra, mint aki kirobbantotta a szabadságharcot. Ő nem akart háborúzni, az osztrákok kényszerítették rá, amikor ráküldték Jelacsicsot.
 
<blockquote rel="Panzerfaust"><blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

<blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

Szerintem meg inkább az 1866-os vesztes porosz-osztrák háború következménye a Kiegyezés. </blockquote>

Bár abban igazad van, hogy a 48-as szabadságharc megmutatta a magyarság erejét (hisz lényegében legyőztük az osztrákokat) és az 1866-os vereség után talán az osztrákok attól féltek, hogy ha most ismét fellázzad a magyarság, akkor ki is vívja a függetlenséget.
 
<blockquote rel="Panzerfaust"><blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

<blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

Szerintem meg inkább az 1866-os vesztes porosz-osztrák háború következménye a Kiegyezés. </blockquote>

Nem gondolom. A magyarok 49-től passzív ellenállása, 60-tól enyhülés (októberi diploma), majd Deák 1865-ös "húsvéti cikke" már régóta érlelte a folyamatot.
A 66-os háború csak utolsó szög volt, mert idióta, átgondolatlan háborúskodásai (Solferino 59') a csőd szélére sodorták a Monarchiát. Ezért feltétlenül szükség volt legalább a magyarokra, ha a kincstár rendben lett volna egy túróst egyezkedtek volna bárkivel, főleg nem a lázadásra hajlamos magyarokkal. De aztán kénytelenek voltak.
 
<blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

Ha gonosz akarok lenni 1848 szükségtelen volt, de utólag könnyű ezt mondani. Mivel reformkori eredményeket erősítették csak meg csupán.
De ez a szabadság harc hatalmas tökét égetett el, ez a kisebbik veszteség.
A fájóbb pont az ember veszteség!! Ez nem lehetett pótolni.
Ha nincs 1848 magyar gazdaság sokkal erősebb lett volna azért 20 század első éveibe magyar gazdaság így is pörgött Pesten volt a világon második város ahol föld alatti vasút épült London után stb. Sajnos minket a két világháború akkor ért mikor gazdaságilag elkezdtünk volna felvirágozni.

Császári oldalról. Haderő 1/3 legalább kipróbált magyar alakulatok alkották olyan magyar gyalog ezredekkel amelyek Párizs megszállásába is részt vettek.
2, nagy meglepetés volt hogy a felkelő magyarság milyen erőket volt képesek felállítani a semmiből. Pl Gábor Áron féle tűzéség ami akkori legbonyolultabb fegyvernemnek számított.

Végeredmény tavaszi hadjárat után katonai vereség, magyarok elszakadásának megakadályozás már nem voltak képesek. Szent Szövetségbe részvevő oroszokat akik fő riválisaik voltak kénytelek voltak segítséget kérni. Ez a tény is nagyon megalázó volt. Az osztrák udvarnak.
A megtorlás is ezért volt kifejezetten véres. Ami nemzetközi szinten megint csak iszonyú arculat vesztés volt az osztrák Császári udvarnak. Oroszok meg mint úriemberek jöttek ki formálisan a dologból.

Ki egyezés ezért is volt fontos császári részről mivel nemzetközi negatív megítélést így tudták tompítani!! Valamit a passzív ellenállás gazdasági károkat is okozott nekik. Ami 48-49 után különösen fájó volt.

Így a 48-49 és kiegyezésnek voltak eredményei de inkább önfeladásról szolt összegezve.
 
<blockquote rel="Panzerfaust"><blockquote rel="blitzkrieg">
Az osztrákokkal sokkal hamarabb kiegyezni kellett volna, nem fellázzadni ellenük.

A kiegyezés a szabadságharc szoros következménye. Anélkül nem lett volna osztrák-magyar paktum, ezért nem gondolom, hogy a parancs- és tekintélyuralmi rendszerükön egy jottányit is változtattak volna a Habsburgok, ha nincs az a véráldozat, amit hoztunk.</blockquote>

Ha gonosz akarok lenni 1848 szükségtelen volt, de utólag könnyű ezt mondani. Mivel reformkori eredményeket erősítették csak meg csupán.
De ez a szabadság harc hatalmas tökét égetett el, ez a kisebbik veszteség.
A fájóbb pont az ember veszteség!! Ez nem lehetett pótolni.
Ha nincs 1848 magyar gazdaság sokkal erősebb lett volna azért 20 század első éveibe magyar gazdaság így is pörgött Pesten volt a világon második város ahol föld alatti vasút épült London után stb. Sajnos minket a két világháború akkor ért mikor gazdaságilag elkezdtünk volna felvirágozni.

Császári oldalról. Haderő 1/3 legalább kipróbált magyar alakulatok alkották olyan magyar gyalog ezredekkel amelyek Párizs megszállásába is részt vettek.
2, nagy meglepetés volt hogy a felkelő magyarság milyen erőket volt képesek felállítani a semmiből. Pl Gábor Áron féle tűzéség ami akkori legbonyolultabb fegyvernemnek számított.

Végeredmény tavaszi hadjárat után katonai vereség, magyarok elszakadásának megakadályozás már nem voltak képesek. Szent Szövetségbe részvevő oroszokat akik fő riválisaik voltak kénytelek voltak segítséget kérni. Ez a tény is nagyon megalázó volt. Az osztrák udvarnak.
A megtorlás is ezért volt kifejezetten véres. Ami nemzetközi szinten megint csak iszonyú arculat vesztés volt az osztrák Császári udvarnak. Oroszok meg mint úriemberek jöttek ki formálisan a dologból.

Ki egyezés ezért is volt fontos császári részről mivel nemzetközi negatív megítélést így tudták tompítani!! Valamit a passzív ellenállás gazdasági károkat is okozott nekik. Ami 48-49 után különösen fájó volt.

Így a 48-49 és kiegyezésnek voltak eredményei de inkább önfeladásról szolt összegezve.
</blockquote>

Én nem akarlak elkeseríteni, de a kiegyezés Magenta, Solferino és Königgratz miatt jött létre. Köze nem volt hozzá a mi forradalmunknak és szabadságharcunknak, sőt.

Annak inkább, hogy a franciák betettek a Habsburgoknak, létrejött az Olasz Királyság, és a poroszok vezetésével valósult meg a német egység. A Habsburgok jól látták, hogy vagy egy minimum dualista Monarchia, vagy elveszítenek mindent. Mi is hasonlóan gondolkodtunk, de ahhoz, hogy esetleg eredményesen tudjunk fellépni a többi Monarchiát alkotó nemzetiséggel szemben, magyarul, az egyre inkább demográfiailag átalakuló Történelmi Magyarországot meg tudjuk tartani, ahhoz részt kellett vállalnunk a dualista monarchiából, vagy, esetleg nem velünk valósul meg, hanem a horvátokkal vagy a csehekkel, ahogy Ferenc József először akarta. A terv nálunk egy önálló hadsereg volt, amivel előnybe kerülhettünk volna egy esetleges balhé során, bár nagyon magából a Monarchiából se akartunk menekülni, jó volt az nekünk. Sajnos, amikor azonban mire létrejött, kerekedett, és használhattuk volna a hadsereget, szinte a legjobb magyar részek már nem léteztek. Przemyslnél odalett az krémje, a maradék meg lefegyverzésre került 1918 egyik legrosszabb pillanatában ...
 
Régi motorosok!
Nem tudja valaki, hogy a R. Elek-hez hasonló szervezet működik-e ma, vagy utód nélkül nyugdíjazták?
 
Szerintem is jürgenbauernek van igaza. Mikor làtjuk egyszer végre reàlisan a sajàt történelmünket? A kiegyezésről és a dualizmusról az a véleményem, hogy az egyenesen a monarchia végéhez Ill. Trianonhoz vezetett.
 
Hát, kép alapján másik valláshoz tartozó iskolára tippeltem volna, de már megint a baptistákon sem lepődöm meg.:)
 
Szerintem meg nincs.
"Köze nem volt hozzá a mi forradalmunknak és szabadságharcunknak, sőt. "
Ez a mondat különösen nem igaz.
A külpolitikai események mind összefüggésben voltak a magyar ügyekkel.
Elkezdtek számolni, és rájöttek, hogy a magyar passzív ellenállás - ami egy országos sztrájk volt - rendkívüli összegeket húzott ki a kincstár zsebéből. Namost. Az idő pénz. Közel húsz év alatt rengeteg zsöci és üzlet elúszott, ami az osztrák birodalom költségvetéséből hiányzott, enélkül nem lehetett volna fenntartani a középbirodalmi státuszt, akárhogy is szerették volna.
Meg kell nézni a korabeli gazdasági statisztikákat és 67' után, a magyar országrész szegénysége ellenére komoly lehetőségeket rejtett Ferenc József számára. Mint egy nélkülözhetetlen puzzle-darab. Erdély, Felvidék, Délvidék még akkor M. Királyság részei voltak, jogilag, fizikálisan, pénzügyileg, mindenhogy.
Továbbá, az osztrák uralkodó félelme a pánszlávizmustól - annak korabeli vezető erejétől - Oroszországtól, egyre inkább arra hajlott, hogy megegyezzen a kompromisszumra képesebb magyarokkal. A csehek túl sok jogot követeltek maguknak, főleg gazdasági kérdésekben, ezért nem lett semmi a Hohenwart-tervből.
 
Pedig milyen jól hangzott:

http://pestisracok.hu/nem-allami-iskolaba-jar-kliket-tamado-diak/

Dávid Gyula, Puch mszp-pénztárnok jobbkezének gyermeke.
Egyházi iskolába jár, amúgy....
Azzal kezdte: utálom, hogy napi nyolc órát kell az iskolában lennem.

És még felszólalt Gulyás Bazsi is, Gurmai Zita fiókája, egyenesen az mszp-től ...

Kezd kissé hiteltelen lenni ez a pedagóguslázadás.
 
<i>"Kezd kissé hiteltelen lenni ez a pedagóguslázadás. "</i> Keeezd? Már az elejétől fogva az volt.
Mikor elolvastam, hogy mik a követelések... röhej. Nem ezek változtatják meg az oktatás minőségét. Nem is emlékszem olyanra, ami mentén egyáltalán érdemben tárgyalni lehetne, de biztos az én készülékemben van a hiba.:)

Várható volt, hogy az ellenzéki pártok egyöntetűen kiveszik belőle a részüket, még ha naivul ne adj' Isten tényleg civil kezdeményezésnek is indult (amit megkérdőjelezek -de én vagyok szkeptikus az efféle dolgokkal). Hülyék lettek volna nem beállni egy olyan téma mögé, amihez minden Magyar állampolgár születésétől kezdve szakértői szinten ért ... ugyan úgy, mint pl. a focihoz és a politikához.

Ma meg azon ment a rinya, hogy szegény iskolaigazgatót megkérték, hogy ugyan, akkor számoljon már el a tanárok óráival, meg a rábízott gyerekekkel... röhej, már azért is index címlap jár, mert valaki a munkáját végezte -még ha nyilván ezt kaján vigyorral is tette- már Hofiba illő.