- Status
Ez mondjuk nem igaz. Akik sikerrel jártak, azok elsősorban a saját munkájuknak, oktatási rendszereiknek és piacaik védelmének köszönhetően törtek fel (kelet-ázsia).
Ha nem értesz egyet vele, sorolj pár példát.
Amúgy én sem azt mondom, hogy ne legyáltalán ne legyen külföldi működő tőke, de külföldi tőkére alapozni zsákutca. A sikeres felzárkózáshoz a termelőeszközök zömének hazai tulajdonban kell lennie, mert a tőke termelékenysége napjaink gazdaságában lényegesen nagyobb, mint a munka termelékenysége.
A magyar kormányoknak nem a multicégeket kellene adókedvezményekkel meg fejlesztési támogatásokkal bekínálni, hanem a hazai KKV-ket. Lehetőleg visszaosztott 20%-ok nélkül.
Persze Tarzaan, ez lenne a cél. Csak a helyzet az, hogy jelenleg nem nagyon lesz versenyképes egy 100% magyar autógyár sem, mondjuk az Audi-val. Hiába tolsz bele pénzt, államit, jó sokat, akkor sem fog tudni jó pár évtized autógyártási tapasztalatot, technológiát, piacot behozni. Az meg ahogy én látom, hogy amiben reálisan versenyezni, pl. mezőgazdaság, az támogatva van. A multikat meg azért kínálják adókedvezménnyel, mert más is azzal akarja odacsalogatni magához őket, hogy NÁLA csináljon munkát, adózzon, fejlesszen infrastruktúrát. NE hidd, hogy a románoknál, horvátoknál, szlovákoknál nem kapna, vagy nem kapnak már most is támogatást.
Aknazárról beszél ő is....
</blockquote>
Talán azért, mert olcsóbb, gyorsabban telepíthető, és nagyobb elrettentő ereje van, mint egy 3 soros töltéssekkel, árkokkal elrendezett védelmi erődrendszernek. Azt mondom én is, hogy ha jön a baj, és védekezni kell, akkor aknazár lesz a megoldás. Még nem tartunk itt, de ez működne jó eséllyel.
<i>"Jellemzően nem a csúcstechnológiát hozzák be és jellemzően csak szerény hazai hozzáadott értékkel dolgoznak, mivel jellemzően egyszerű betanított munkáról van szó (ennyit a munkakultúráról)."</i>
Csúcstechnológiát hozzák.
Jelentős a szerepük a hazai műszaki értelmiség képzésében és hazai munkahelyet biztosítanak számukra.
Szakmunkás képzésben hasonló a helyzet.
Nem egy cég, jelentős fejlesztési kapacitását is ide hozta.
<i>"Viszont ugye a tavaly ÁFA csalásos ügyek kirobbanása óta az is köztudomású, hogy ezek a multik bizony nemigen kapnak rendkívüli adóellenőrzéseket meg munkaügyi ellenőrzéseket, és ha úgy áll a dolog soron kívül építhetnek be természetvédelmi területeket, stb. szóval nem lennék ennyire biztos ebben a tisztességesen működnek dologban."
</i>
Kiragadott az áfás példád, talán egy, két, élelmiszerben utazó céget érint.
Sehol nem építenek szerintem engedély nélkül, pláne nem természetvédelmi területen. Letelepedésük, jellemzően egy adott város, ipari parknak kialakított külterületén megy végbe.
<i>"Nincs történelmi példa arra, hogy egy ország a külföldi működő tőkére alapozva sikeres felzárkózást hajtott volna végre a fejlett országokhoz."
</i>
Lényegében az egész kelet ázsiai térség, Kínával az élen erre alapozott és bejött nekik.
<i>"A magyar kormányoknak nem a multicégeket kellene adókedvezményekkel meg fejlesztési támogatásokkal bekínálni, hanem a hazai KKV-ket. Lehetőleg visszaosztott 20%-ok nélkül."
</i>
Jelentős a támogatottságuk és a következő időkben, az európai úniós források gazdaságélénkítésre költhető részét is kizárólag hazai KKV-k kapják.
Viszont még így is tőkeszegények.
Mivel nálunk 1990-ig nem volt kézzelfogható magángazdaság.
Így nem is lehetett tőkefelhalmozás, azon a szinten, hogy legalább a közepesnek nevezhető multikkal felvehessük a versenyt.
Termékben, fejlesztésben, új beruházásokban, ipari technológiákban, stb.
Mindezt úgy lehet behozni, ha azokkal hozatjuk ide, akiknek ez megvan.
Tanulunk tőlük, dolgozunk nekik, beszállítunk hozzájuk.
Majd lassan ki fog alakulni az a nagyvállalkozói réteg hazánkban is, akik már nem néhány milliós, inkább milliárdos beruházásokra is képesek lesznek, egy egy, termelő beruházás beindításához.
Olyan saját fejlesztésű termékeke előállítására, melyek aztán eladhatók a nemzetközi piacon.
A bezárkózás politikája, zsákutca.
Csúcstechnológiát hozzák.
Jelentős a szerepük a hazai műszaki értelmiség képzésében és hazai munkahelyet biztosítanak számukra.
Szakmunkás képzésben hasonló a helyzet.
Nem egy cég, jelentős fejlesztési kapacitását is ide hozta.
<i>"Viszont ugye a tavaly ÁFA csalásos ügyek kirobbanása óta az is köztudomású, hogy ezek a multik bizony nemigen kapnak rendkívüli adóellenőrzéseket meg munkaügyi ellenőrzéseket, és ha úgy áll a dolog soron kívül építhetnek be természetvédelmi területeket, stb. szóval nem lennék ennyire biztos ebben a tisztességesen működnek dologban."
</i>
Kiragadott az áfás példád, talán egy, két, élelmiszerben utazó céget érint.
Sehol nem építenek szerintem engedély nélkül, pláne nem természetvédelmi területen. Letelepedésük, jellemzően egy adott város, ipari parknak kialakított külterületén megy végbe.
<i>"Nincs történelmi példa arra, hogy egy ország a külföldi működő tőkére alapozva sikeres felzárkózást hajtott volna végre a fejlett országokhoz."
</i>
Lényegében az egész kelet ázsiai térség, Kínával az élen erre alapozott és bejött nekik.
<i>"A magyar kormányoknak nem a multicégeket kellene adókedvezményekkel meg fejlesztési támogatásokkal bekínálni, hanem a hazai KKV-ket. Lehetőleg visszaosztott 20%-ok nélkül."
</i>
Jelentős a támogatottságuk és a következő időkben, az európai úniós források gazdaságélénkítésre költhető részét is kizárólag hazai KKV-k kapják.
Viszont még így is tőkeszegények.
Mivel nálunk 1990-ig nem volt kézzelfogható magángazdaság.
Így nem is lehetett tőkefelhalmozás, azon a szinten, hogy legalább a közepesnek nevezhető multikkal felvehessük a versenyt.
Termékben, fejlesztésben, új beruházásokban, ipari technológiákban, stb.
Mindezt úgy lehet behozni, ha azokkal hozatjuk ide, akiknek ez megvan.
Tanulunk tőlük, dolgozunk nekik, beszállítunk hozzájuk.
Majd lassan ki fog alakulni az a nagyvállalkozói réteg hazánkban is, akik már nem néhány milliós, inkább milliárdos beruházásokra is képesek lesznek, egy egy, termelő beruházás beindításához.
Olyan saját fejlesztésű termékeke előállítására, melyek aztán eladhatók a nemzetközi piacon.
A bezárkózás politikája, zsákutca.
Aknazárról beszél ő is....
</blockquote>
Talán azért, mert olcsóbb, gyorsabban telepíthető, és nagyobb elrettentő ereje van, mint egy 3 soros töltéssekkel, árkokkal elrendezett védelmi erődrendszernek. Azt mondom én is, hogy ha jön a baj, és védekezni kell, akkor aknazár lesz a megoldás. Még nem tartunk itt, de ez működne jó eséllyel. </blockquote>
3 három soros védelmi erődrendszer megfelel minden hatályos nemzetközi jogszabálynak és nem öl meg véletlenül arra sétáló gyerekeket vagy állatokat.
Megjegyzem ha gyalogsági aknákról van szó, akkor viszonylag egyszerűen lehet "ösvényt" csinálni rajta.
Jelentékeny külföldi tőkeberuházás nélkül nem lehetséges az állami redisztribúció a az oktatástól a honi iparig, mert valakiknek jelentékeny mértékben adózniuk kell, hogy legyen mit újraosztani és kiken keresztül bekapcsolódni a világgazdaságba.
Nem az ÁFA-ról beszélt Horváth András, hanem hogy a kiemelt ügyek igazgatósága úgy általában véve nem valami proaktív ezekkel a cégekkel szemben.
Igen, 90-ben csehül álltunk - vagyis rosszabbul, mint a csehek - , de volt egy csomó olyan hazai vállalt, ami menthető lett volna.
A privatizációt gyakorlatilag minden környékbeli ország jobban csinálta nálunk.
A következő időkben? Miért a következő időkben, miért nem korábban? Ja, hogy addigra már nem kell új stadiont építeni?
Kialakul az a vállalkozói réteg?
Kikből?
A kontraszelektált csókosokból?
Volt olyan építőipari vállalkozó, aki az évek során elég komoly szakmai kapacitásokat épített ki - állami megrendelésekből - de mivel pont összeveszett a vezérrel, hát inkább kicsinálták az egész cégét.
Aztán volt/van egy magyar buszgyár, aki még saját típusokat is fejleszt szinte minden szegmensben, évente akár 1000 buszt is tudnának gyártani, de valahogy úgy alakult, hogy az elmúlt 5 évben a szájagyarkodó kormányzat inkább buszstopot hirdetett a Volánoknak, amin valahogy mégis átcsúszott közel 1000 nyugati (német, svéd), lengyel) busz, míg magyarból csak kb. 100.
Bizonyára ez nincs összefüggésben, hogy a gyártulajdonos állítólag nem Fidesz közeli ember.
Esetleg az a Csányi, akit Lézerjani pár éve még Magyarország legnagyobb uzsorásának nevezett, ma pedig a földtámogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, miközben állítólag húsipari cégei import hússal dolgoznak?
Ha nem vinnék ki offshore ba a profitot, nem lenne mutyi és korrupció. Senkit sem zavarna a multi. Kína helyet én d. Koreát hoznám fel példának. Beengedték a tőkét, de évtizedekig nem lehetett azt kivinni. A felhalmozott tobbletből pedig az állam vállalatokat épített. Csak így lehet csinálni.
Elég sokat szenvedett ez az ország a kommunizmus alatt hogy elfogadja a magántulajdon védelme szent dolog. A profit magántulajdon.
De lehet a lejtőn is megindulni ilyen eszközökkel ahogy tette Argentína Venezuela és Oroszország. Látjuk az eredményét.
Azért jönnek ide a multik és azért zsigerelik ki a dolgozókat, mert látják a hazai cégek is ugyan ezt teszik. A jelenlegi munkabéreket nem a multik okozzák, hanem hogy a magyar KKV-k ennyi összegre értékelik a honfitársaink munkáját.
Dél-koreában katonai diktatúra volt, elég keményen védték a saját piacaikat és támogatta az állam a hazai cégeket és persze volt egy baromira szigorú és kemény oktatási rendszer.
Amíg nem voltak elég fejlettek a vállalataik, addig kőkeményen a fejlődő piacok országaiba exportáltak. Saját piacaikat csak a 80-as években kezdték liberalizálni, amikor már a hazai cégeik kellően megerősödtek. Az ezredfordulóig pedig erő volt az állami kontroll a gazdaságon.
A Dél-Koreai gyakorlat semmilyen szinten nem hasonlítható ahhoz, ami nálunk volt 25 évig ill. van ma.
Elég sokat szenvedett ez az ország a kommunizmus alatt hogy elfogadja a magántulajdon védelme szent dolog. A profit magántulajdon.
De lehet a lejtőn is megindulni ilyen eszközökkel ahogy tette Argentína Venezuela és Oroszország. Látjuk az eredményét.
Azért jönnek ide a multik és azért zsigerelik ki a dolgozókat, mert látják a hazai cégek is ugyan ezt teszik. A jelenlegi munkabéreket nem a multik okozzák, hanem hogy a magyar KKV-k ennyi összegre értékelik a honfitársaink munkáját.</blockquote>
A profit magántulajdon, de a kvázi elcsalt profit utáni adó már bűncselekmény.
Az Argentínok elég jól elvannak.
A magyar állam az, ami a minimálbéren keresztül ill. a közszférában alkalmazott bértáblákkal képes befolyásolni a hazai bérviszonyokat.
Nem hagynátok abba ezt az ökörséget és kezdenétek el gondolkodni? Már sokadszor írom le és nem értem mit nem lehet ezen megértetni.
A "SZENT TEHÉN" a külföldi működőtőke felhasználása egy elképesztő baromság a hitelt befogadó ország részéről. Mivel a pénzrendszer alapja az adósság, így a pénz valakinek, az adósnak az ígérete. Azaz amikor én egy külföldi tőkéből finanszírozott hitel keretében felvett összeggel belföldön fizetek, akkor valakinek, egy külföldinek az ígéretét adom oda fizetség gyanánt.
És mindezt én nagyon drágán, komoly felárral kapom meg a közvetítőktől, többnyire a bankoktól.
Mi a logikája annak, hogy én nagyon drágán a más ígéretét használom fizetségül és nem én ígérek ingyen?
Ha én a saját ígéretemet az eladó szerint akitől vásárolni szeretnék várhatóan nem fogom tudni betartani, akkor az ezt kikerülendő a banknak tett jóval nagyobb ígéretem betartására mi a biztosíték?
Ha az eladó az én ígéretemben nem bízik, akkor az a bank aki az ő tetemes hasznával megnövelt,-az általam tettnél jóval nagyobb volumenű és így már bizonytalanabb, értéktelen, vagy legalábbis kétes értékű saját-ígéretemet eladja neki az ő saját ígéretének álcáját felhasználva, az egyszerűen becsapja őt. Meg engem is.
A hitel eredeti nyújtója, aki a megtakarító, és mi is sima hülyék vagyunk, a tranzakcióban egy valaki normális, az aki röhög rajtunk és jól jár, a hitel, a "külföldi működőtőke" közvetítője.
A tankönyvekben valóban ez van. Aki meg ezt elhiszi, az nézzen rá a valós aranytartalékokra az egyes (USD) valuták mögött. Átgondolandó.</blockquote>
Az arany az semmi. Ez nem a középkor.
Az USD nem papírfecni és nem fedezetlen.
Antiglobalista kriptokommunista körökben dívik ez a fedezetlenség mítosz. Ezzel nyugtatják magukat hogy hiába legyőzetett a SZU ugyanakkor az USA se létezik csak meghamisított számok halmaza. Nyilván ha egyszer az életében leszállna JFK-n akkor fizikailag is megtapasztalná miben áll az USD fedezete.
Nem hagynátok abba ezt az ökörséget és kezdenétek el gondolkodni? Már sokadszor írom le és nem értem mit nem lehet ezen megértetni.
A "SZENT TEHÉN" a külföldi működőtőke felhasználása egy elképesztő baromság a hitelt befogadó ország részéről. Mivel a pénzrendszer alapja az adósság, így a pénz valakinek, az adósnak az ígérete. Azaz amikor én egy külföldi tőkéből finanszírozott hitel keretében felvett összeggel belföldön fizetek, akkor valakinek, egy külföldinek az ígéretét adom oda fizetség gyanánt.
És mindezt én nagyon drágán, komoly felárral kapom meg a közvetítőktől, többnyire a bankoktól.
Mi a logikája annak, hogy én nagyon drágán a más ígéretét használom fizetségül és nem én ígérek ingyen?
Ha én a saját ígéretemet az eladó szerint akitől vásárolni szeretnék várhatóan nem fogom tudni betartani, akkor az ezt kikerülendő a banknak tett jóval nagyobb ígéretem betartására mi a biztosíték?
Ha az eladó az én ígéretemben nem bízik, akkor az a bank aki az ő tetemes hasznával megnövelt,-az általam tettnél jóval nagyobb volumenű és így már bizonytalanabb, értéktelen, vagy legalábbis kétes értékű saját-ígéretemet eladja neki az ő saját ígéretének álcáját felhasználva, az egyszerűen becsapja őt. Meg engem is.
A hitel eredeti nyújtója, aki a megtakarító, és mi is sima hülyék vagyunk, a tranzakcióban egy valaki normális, az aki röhög rajtunk és jól jár, a hitel, a "külföldi működőtőke" közvetítője.
</blockquote>
Ezek szerint, az afrikai pampákon élő nincstelenek a leggazdagabbak, meg okosabbak, mert ők bizony csak a saját gazellájukat tudják ígérni a másik törzs halászának a kifogott haláért, semmiféle nyugati gonosz működő tőkének nem ülnek fel!
Nagyon jó, én inkább járok azért autóval, használok internetet, meg mondjuk élvezem, hogy van a lakásomban áram...
- Status