<blockquote rel="karpatalja">
Csak hogy erre jön még a kamatos kamat. Ami fújja azt a bizonyos lufit. És csak fújja és fújja.........
A lufit főleg az fújja ha nem piacképes vagy nem piacképes mennyiségű a sztenderd fogyasztásra épülő termék előállítására adok hitelt.
Nem a kamat önmagában, mert ha kizárólag termelő beruházásokra adnának hitelt akkor annak a megnövekedett értéke, termelése, plusz hozama jelentene fedezetet hitel kamataira és ezzel közvetlenül kontrollálni is lehetne, hogy a kihelyezett hitel rentábilisan működik-e.
A "fogyasztási, áru, stb." levegőbe kiszórt hitelek esetén természetesen már sokkal nehezebben megfogható, hogy a megnövekedett fogyasztással több áttételen keresztül fellendülő termelési tevékenységek megtermelik-e a kamatok fedezetét.
A hitelkibocsátás viszont megállíthatatlan mert a kezelhetetlen mennyiségű megtakarításként a pénzpiacokról kivont pénzt,- hogy ne jöjjön létre pénzhiány- ugyanannyi kihelyezett kezelhetetlen mennyiségű hitelpénzzel pótolni kell. Akkor is ha tisztán látszik, hogy nincs megfelelő fedezte ennek az újonan kihelyezett hitelnek.
A jegybankok vért hugyoznak, hogy pénzt tudjanak kibocsátani és ne jöjjön létre pénzhiány de a kereskedelmi bankok akik a hitelkihelyezők lennének-mivel a bedőlő hitel okozta kár őket éri, az ostor rajtuk csattan- nem hajlandók hitelezni még akkor sem ha a jegybanktól negatív kamatra kapják a pénzt.
Itt tartunk most. Megállt a hajó, lufik felfújva, lassan hátrálni kezdünk és mindenki várja a durranást.
A részleges tartalékkal működő bankrendszer működése a végéhez érkezett.
</blockquote>
Erre megoldás lenne, ha a jegybank közvetlenül adná a lakosságnak/vállalatoknak a kereskedelmi bankoknál olcsóbban a hitelt. Hagyni kellene a fenébe bedölni a kereskedelmi bankokat. A bankokon kívül mindenkinek ez lenne a jó, a mostani helyzet viszont csak a bankoknak.
De egyébként amikor itt néhányan a külföldi működő tőke jótékony hatásáról írtak, akkor leginkább a multik gyárépítéseire céloztak. Az viszont nagyon jó a gazdaságnak, legalábbis addig, amíg van munkanélküli. Amikor már jelentős munkaerőhiány lesz, aztán lehet válogatni a hasznos és kevésbé hasznos gyárak között.
Pl. egy olyan Tesco, aki magyar emberek munkájával megtermelt árut magyar emberekkel ad el magyaroknak, a profitot pedig kiviszi, na az káros, hisz nem hozott be semmit (na jó, felhúzott egy csarnokot, mintha egy magyar cég nem tudná ugyanazt megcsinálni), csak kivisz az országból. Ráadásul még Áfát is és adót is csal, aminek határása olcsóbban tudja árulni a termékeit és így csődbeviszi, vagy szintén csalásra kényszeríti a magyar áruházat is.
Viszont amikor az Audi egy magyar ember áruját külföldön adja el, majd annak a pénznek egy részét visszahozza az országba, újabb csarnokot épít belőle és kifizeti a munkásokat, még akkor is nagyon hasznos, ha közben nem fizet adót.