Informáltabb nem leszel tőle
Most csak a finanszírozásról címszavakban:
Attól, hogy én nem tudok róla, lehet, s valószínűleg van is olyan egészségügyi rendszer, ahol van hatékonyság is, van normális érdekeltség is, s van szolidaritás is.
Az valóban nem korrekt, hogy olyan embereket is ellássunk, akiknek esze ágában nincs betenni a közösbe, s soha nem is fog, miközben munkaképes lenne stb.
Eközben viszont az önhibájukból elesett embereket azért illene ellátni; például szellemi fogyatékkal születettek, véglegesen keresőképtelenné válók (járulék/biztosítás fizetésére képtelenné válók).
Ne feledjük, hogy bármelyikünk kerülhet olyan állapotba, hogy ez bekövetkezik, elég egy agyi történés
Itt jön be ugyanis az erkölcsi dilemma, hogy ki az az Erkölcsi Abszolútum, aki eldönti pl. egy kómában fekvőről, hogy lekapcsolható/lekapcsolandó a gépekről? (rohadt drága ugye).
Ha tehetném - na meg ha szabad lenne - szívesen végigvezetnék egy-két szociálisan érzéketlent például a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján.
Miközben a technológia egyre fejlődik, havonta jönnek (így hallottam a DEOEC Központi Laborjában) például új vérvizsgálati módszerek, a diagnosztikai készülékek ára verdesi a csillagos eget.
A körzeti orvosok régen meghallgatták a mellkasod, megtapogatták a hasad, megnézték a nyelvedet, a szemedet. S diagnosztizáltak. Ezek a dokik lassan kihalnak.
Tegye fel a kezét az, akire egyáltalán ránézett a fiatal háziorvosa, s nem a számítógépét bámulta, hogy milyen gyógyszert nem próbált még ki rajta, s mit mutat az ultrahang, a sokadik labor?
/Tuuudom,van ilyen, csak a tendenciát akartam érzékeltetni/
Igen, ez az objektív, csak nem ez az olcsó, főleg a sok felesleges vizsgálat miatt...
Tegyük fel, hogy ezekre a problémákra van azaz egyre több pénz.
Hogyan osszuk el?
Úgy, mint a cocizmusban, hogy fix keretből gazdálkodjanak a kórházak?
Na, az nem ösztönöz köbö semmire.
Finanszírozzunk ágyszámot?
Mindig csurig fel lesznek töltve az osztályok!
Finanszírozzunk konkrét beavatkozást?
A gégészeten mindenkinek háromszor kiveszik a manduláját! /Csak hogy konkrét jelenséget említsek egy-két évtizeddel ezelőttről/
Régen egy radiológus elvégzett egy nap 30 ultrahang vizsgálatot is. Ma meg ennek a töredékét - ennyit finanszíroznak, hát fog ő rapportra menni az OEP miatt!?
A korfa sem túl kedvező, a várólistáknak ez is egy oka...
Ösztökéljük a racionális gazdálkodást?
Van sejtésetek arról, hogy az egyszer használatos katétereket hányszor használják fel!?
/Lesz szíves senki nem csodálkozni, ha nyolc olyan baktériumot fognak kitenyészteni az OEK-ben a laporoszkópos beavatkozása után, amit nem villamos fogantyútól kapunk el..(megint csak konkrét példa)
Természetesen ezekről nem fogtok látni korrekt statisztikát.
Senkinek nem érdeke - ja...a betegen kívül...
Fogjuk szoros gyeplőre az orvosokat?
Ott van elrettentő példának az USA az orvosi műhibákra szakosodott ügyvédekkel, s az ennek köszönhető orvosi gyakorlattal.
Ja!
A legfontosabbat nem is írtam!
Az emberi tényező:
Az egészségügyben feudalizmus van - talán még Nyugaton is.
Nálunk mindenképpen.
Bár talán már nem annyira - hiszen az intézmények kontrollingjai állandóan figyelik, a velük napi kapcsolatban levő kórházigazgatók állandóan rapportra hívják az osztályvezetőket - de a főorvosok még mindig istenek. /Hatalmas tiszteletem az embernek maradóknak, hála Istennek van belőlük is bőven!/
Ez gyakorlatilag mindent eldönt.
S akkor a hálapénz kérdése.
Azért oda már eljutottunk, hogy gyakorlatilag már csak az orvosok kapnak hálapénzt.
Ez azért lassítja az ő elvándorlásukat.
Viszont elvándorolnak a szakdolgozók /ápolók, asszisztensek./
Na ők már nem fognak visszajönni, maximum nyugdíjasnak.
Látjátok, csak megpróbáltam karcolgatni a Monolitot, de csak a kérdés lett több.
Ahhoz képest, hogy nem akartàl hozzàszolni, nem akartàl hozzàszólni.....egèsz jóra ( majdnem azt mondtam, hogy nagyon jóra...) sikeredett.
Lenyegében mindent leirtàl, amit erről lehet. Persze most gondolkozhatnànk a megoldàson is
/
