<blockquote> sikeres agráriumhoz a következőkből áll:
- termőföld
- vetőmagokra és ezekkel kapcsolatos kutatási kapacitás
- mezőgazdasági gépek és ezekkel kapcsolatos fejlesztési kapacitás
- mezőgazdaságban használt vegyszerek és ezekkel kapcsolatos fejlesztési kapacitás
- élelmiszeripar- és egyéb feldolgozóipar, valamint kapcsolódó fejlesztési kapacitás
- élelmiszeriparhoz- és egyéb feldolgozóiparhoz kapcsolódó gépgyártás és fejlesztési kapacitás
- a fentiekhez kapcsolódó logisztikai szektor (tárolás, szállítás)
- értékesítési hálózat
- egyéb infrastruktúra (pl. öntözési rendszerek)
Anno 1990 környékén végeztem Keszthelyen.
Már akkor tanították, hogy minimum 30-50 hektár kellene hogy mezgaz vállalkozás, hogy életképes legyen (szántóföldi növények esetén) ++ a fentiek- igaz a vegyiparról annyit hogy a modern szerek már akkor is nyugatról lettek megvéve.
Na mindegy. Tehát először akkor kezdtem hazaárulózni, amikor gengszterváltással szétverték a magyar mezgazdaságot.
Durvaanyázni akkor, amikor láttam a csakazértis parasztembert a jólműködő termelőszövetkezet romjain, amikor büszkén szántott egy szem lóval, és kötényből vetette a búzát....
</blockquote>
Azért nem kell a nagy mezőgazdasági vállalatokat túl értékelni. Mert lehet, hogy bizonyos mutatókban hatékonyabbak, mint az egylovas szántó, de kérdés, hogy például társadalmilag, ökológiailag mennyire kifizetődő, hogy 3 állandó és 3 beugró traktorossal ezer hektárokat művel a nagygazda? Állatot nem szívesen tart, mert vagy nagy a beruházás igénye, vagy ha azon spórol, akkor meg az élő munka igénye és egyébként is bizonytalan a jószágtartás. Kertészeti kultúrát megint nem fog tartani, mert ott is nagy az élőmunka igénye.
Ha meg nincs állattartás, akkor nincs trágyázás, ellenben van sok műtrágya, nincs igazi vetésforgó. (A zöldtrágya sem teljes értékű.)
De csak nézzük a lovat (azt most hagyjuk, hogy már két ló betrágyáz majd egy hektárt), egy számosállatra takarmányra nagyjából egy hektárt számolnak, de hasznosítja a mellékterméket is pl. borsószár, kukoricaszár, szalma, széna. Tehát akkor legyen inkább a két lóra egy hektár számolva. Két lóval pedig 10 hektárt meg lehet művelni. (Persze vetésforgóval, állattartással számolva).
Ha összehasonlítjuk az üzemanyag árakkal, a gépköltségekkel (egy 40 éves mtz 50-es is 1 millió körül van és akkor még semmi nincs hozzá), műtrágya, vetőmag stb. -akkor nem biztos, hogy arányaiban (még ha nagyobb területet is művelsz meg) nagyobb haszonra teszel szert.
Nem azt mondom, hogy egy lóra és zsákból vetésre kell törekedni, de nem szabad átsiklani, hogy már vannak modern lovas gépek, és meg kell nézni, hogy milyen sokan, milyen sokáig használtak/használnak átalakított pl. lovas vetőgépet traktor után, és működött.
