legalább két hete kering a pletyka, hogy a paksi beruházásból lehet, hogy semmi sem lesz, és az EU-ra lehet majd fogni a hatalmas beruházás bukását. Elsősorban az terjedt, hogy Oroszországnak a mostani gazdasági helyzetben nincs pénze belevágni. Az építkezés első évtizedében még törleszteni sem kellett volna a hitelt, és az olajár esése és a nyugati embargók így is elég gondot okoztak az orosz költségvetésnek. Viszont ha az EU mond nemet a beruházásra, akkor nem kell Moszkvában kimondani, hogy erre mégsincs pénz. A Déli Áramlat esetében is hasonló történhetett: a hatalmas gázvezeték építését Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Bizottság tiltakozása miatt mondta le hivatalosan, de a legtöbb elemzés szerint az orosz állam anyagi gondjai miatt hátrálhattak ki a vállalkozásból.
A brüsszeli döntés egyébként nem a teljes beruházást kaszálta el, hanem csak azt, hogy a szerződés szerint a fűtőelemeket kizárólag Oroszország szállíthatta volna az új reaktorokhoz. Ezt a részletet elvben újratárgyalhatná a magyar és az orosz kormány. Csakhogy információink szerint ez már egyik félnek sem az érdeke. Az oroszok legalábbis húznák az időt, hogy ne kelljen elkezdeni költeni Paksra, és a magyar kormánynak is egyre kínosabb a szerződés, aminek gazdasági értelme is erősen megkérdőjelezhető.
Megkerestük a KüKüM sajtószóvivőjét, az ő tájékoztatása szerint egyelőre nem tudnak mit mondani, a külügynél is “informálódnak a helyzetről”. Navracsics Tibor EU-biztos az Indexnek megerősítette, hogy az EB szavazás nélkül jóváhagyta a Paks-II vétóját. Naracsics úgy fogalmazott, hogy ők megkérdezték, hogy nyilvánosságra hozhatják-e az Euratom jelentésének tartalmát, ám mielőtt választ kaptak volna, kiszivárgott a lényeg.
Kellemetlen Orbánnak
A Financial Times cikke szerint – amelyet a TASSZ orosz hírügynökség is átvett – ez elég kellemetlenül fogja érinteni Orbán Viktort, aki az utóbbi egy évben nagy erőfeszítéseket fordított arra, hogy jóban legyen Vlagyimir Putyin rezsimjével, annak ellenére, hogy közben egész Európa szembe került az Ukrajnában háborút pénzelő, országrészeket annektáló Oroszországgal. A cikk felidézi, hogy Orbán aláírt egy háromezer milliárd forintos hitelszerződést is Oroszországgal, amelynek kulcsfontosságú részleteit titkosították.