Április elsején meg majd benyögik, hogy csak bolondok napja van, nincs nyitás még....
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A zsidó-keresztény az az erkölcsi világnézetet jelenti (ami a vallásiból ered). Erkölcs errefele zsidó-kerestény, jog meg római alapokon nyugszik. Máshol mások.
Csehszlovákiában, legalábbis a cseh részen (Szlovákia az kicsit más volt, ott cigánygyerekek jöttek kéregetni amikor megálltunk, kb. mint a románoknál), és a DDR-ben valamivel jobb volt az infrastruktúra, mint nálunk. Egyébként pl. egy főre jutó autótulajdonlásban is előttünk járt mindkét ország, meg az általános életszínvonalban is. Nem a meggazdagodott maszekból kell kiindulni mint akkori magyar átlag.
Konkretan a 80-as evek kozepen pl egeszet tekintve Spanyolorszag semmivel nem volt elorebb nalunk, a tengerparti reszek meg Madrid szinvonalas volt, de nem volt fenyevekre mondjuk Siofoktol vagy Tihanytol, csak jobb minőségű volt a vendeglatas, minden. Beljebb viszont vegtelenul szegeny volt, az infra kozepkori, lekoszlott volt stb.
Naja, Franco csak 75-ben halt meg, addig nemigen volt semmi, 86-ban vettek csak be oket a Kozos Piacba, Portugalival egyutt, ami meg meg naluk is csorobb volt (ott nem jartam anno.) Utana megindult a toke es 90 korul mar alig ismertem ra a spanyolokra - na, akkor mar tudtam, hogy nekunk is a Kozos Piacban a helyunk...
A spanyol és a portugál gazdaság növekedése is a szocialista kormányok és az közös piaci csatlakozás után lassult le... Persze alacsony alapról indultak.
Soros György tett egy olyan ajánlatot Antalléknak, hogy átveszi a magyar államadósságot, ha cserébe gyakorlatilag átadják neki a magyar állam összes vagyonát privatizálásra. Ezt elutasították Antallék... lehet legendának minősíteni, de ezt akkor, ott hallottam olyanoktól családi körben, akik bennfentesektől hallották (ellentétben pl. a "rózsadombi paktummal", olyasmiről szó sem esett). Antallék szerettek volna adósságelengedést, könnyítést, de nagyon durván helyretették őket a nyugati politikusok, hogy ilyenben ne is reménykedjenek. Torgyán József vetette csak fel ezután a témát, de persze ő "bohóc" volt.
Öhm, és akár csak ez a kettő ugyanaz? Hiszen még a szent könyvük is csak csatolmány egymás szempontjából. Semmi közül egymáshoz, csak a kereszténnyé lett népek a teremtéstörténeteiket és az őstörténetük, hőseik, meséik feladásával lecserélték a viselkedésminták legitimációját egy másik nép őstörténeti legitimációjára, aztán nagy szünet, jön az újszövi és Jézus, ahol az egyik oldal velőből gyűlöli a másik oldal ezzel kapcsolatos álláspontját és fordítva, de most úgy csinálnak, mintha mindenki ugyanúgy lenne ezzel kapcsolatban. Már nyilatkozatokban összemosva, miközben pontosan ugyanaz az elválás és eltérés van ebben. Ez egy baromság. Már ilyen szinten is.
Aztán az erkölcs. Lássuk a biblikus vallási eredetű erkölcsöt. Ószövetség: csalás, tömeggyilkosság, népírtás, hatalomátvétel és titkosszolgálati eszközök bevetése, megint népírtás, népek rabszolgasorbataszítása, kifosztás, rablás, szexrabszolgaságra kényszerítés, mindezt faji alapon. Ezt követi a keresztény világ? Mármint erkölcsi alapnak? Vagy állandóan ennek az ellentétről hablatyol, mer' Jézus? Újszövetség: az előzőek teljes elutasítása, új alapokra helyezés, faji ideológia elvetése, közös hit, blablabla, na ezt nem tekintik magukra kötelezőnek az 'idősebb tesvérek' Szóval nem, még csak feltételesen sem érintkezik a zsidó-keresztény erkölcs két ága egymással igazán. Nevetséges az összemosás.
Van egy törikönyv benne, amit az egyik vonatkoztat magára és a fajtikra, meg van egy másik része ami elítéli ezt és vonatkoztatja magára és az elvtársaira. De mindkettő fogcsikorgatva igyekszik eltaposni a helyi originál 'pogány' múlt minden szikráját, ami a helyi önazonosság alapja lehetne. Na ebben egyeznek, lehet ez a zsidó-keresztény kultúra alapja. Amúgy rakás baromság.
El ne kezd könyörgöm, elég volt ezeket végigolvasni már Deus Mauss-al folytatott vitáid során. A társadalomtudomány az európai és angolszász kultúrkört zsidó-keresztény kultúrkörnek nevezi. End of Story...
A társadalomtudósokra kilövési engedélyt adnék erre hivatkozva.... Ez egy mesterséges baromság.
A 70-es évek elejétől alapítottak offshore cégeket a magyar külker vállalatok. Az MNB-nek meg ugyebár volt a Bécsi leánybankja. Ezeket titkosszolgálati akciókra is felhasználták, a nyugati és harmadik világbeli kommunista pártok, terrorszervezetek finanszírozására, illetve a Szovjetunió részére embargós technológia beszerzésére. Hogy ezeken keresztül mennyi pénz folyt el és mennyi került magánzsebekbe, vagy a rendszerváltás után a privatizált állami vagyont megvásárló külföldi befeketetők mögött mennyi ilyen pénz állt, azt csak tippelni lehet.
Egy országot, és annak vezetését a legkülönfélébb, és legváltozatosabb módon lehet nyomás alá helyezni, szándékától eltántorítani!
(Csak a jelen Oroszországára gondolj, Navalnij-ügy pl., de a sor végtelen.)
..
Rengeteg korabeli tudósítás szól arról, hogy milyen tárgyalások, puhatolózások voltak arra akkoriban, hogy miképp lehetne az államadóssággal valamit kezdeni, egy részét átütemezni, alacsonyabb kamatozásúvá átkonvertálni, vagy forrásokat pluszba bevonni. Mint, tudjuk kudarcba fulladt mind, az áskálódások, gáncsolások, külső-belső megfélemlítések elérték a céljukat!
..
Ízelítőnek itt egy tanulmány a Magyar Szemle 2016. évi 3-4. számából, a szerzője Hieronymi Ottó: RENDSZERVÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON, 1990-1994
- Az Antall-kormány gazdaságpolitikája
Magyar Szemle, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Újságok
Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. A több millió oldalas szövegállományban történő keresés, továbbá a több száz...
adtplus.arcanum.hu
Ha ezt végigolvasod, akkor világos kell, hogy legyen, hogy volt erre próbálkozás, de ilyen-olyan okok miatt elbukott a dolog!
Érdekesebb részek:
---
"Az Antall-kormány számára a külső államadósság volt a negyvenéves kommunista uralom egyik leglátványosabb és egyben legterhesebb öröksége. Egy sor kérdés merült föl ennek kapcsán: ne ismerjük el a Kádár-rendszertől örökölt adósságot? Kérjen a kormány moratóriumot vagy adósságcsökkentést, esetleg jelentsen nyíltan államcsődöt? Mibe kerülnének ezek a lépések, és milyen következményekkel járnának? Milyen alternatívák állnak előttünk?
..
Antall miniszterelnök és munkatársai szükségesnek tartották, hogy mind az adósságszolgálat, mind a hiteltőke terén megpróbálják az adósságteher csökkentését elérni. Ugyanakkor tudatában voltak annak, hogy az egyoldalú lépések mind külpolitikai, mind belpolitikai szempontból súlyos kockázatokat hordozhatnak."
..
"Az Antall-kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a pénzügyi összeomlást csak akkor lehet elkerülni, ha a nyugati kormányok részt vállalnak az adósságkérdés megoldásának felelősségéből, és egyértelműen kinyilvánítják, hogy magukra vállalják az adósságcsökkentés terhét. Efféle garancia hiányában Magyarországnak a gyors tárgyalásos megegyezés legcsekélyebb reménye nélkül kellene szembenéznie hitelezőivel. Márpedig a megegyezésnek gyorsnak és véglegesnek kell lennie ahhoz, hogy elkerüljük a pénzügyi pánikot, ami nem csak a forint hazai és külföldi értékére mérne súlyos csapást, de egyben szűk korlátok közé szorítaná az importfinanszírozást, sőt a már így is túl törékeny magyar gazdaság működését.
..
Amikor azonban (az első Bush-kormány idején) a magyar küldöttek azt kérdezték az USA pénzügyminisztériumának főtisztviselőitől, hogy a kelet-európai országok esetében (melyek közül többen is jelentősen hozzájárultak a kommunista rendszer bukásához) más megoldásra is sor kerülhetne-e, mint amilyent az 1980-as években alkalmaztak, a legkülönbözőbb reakciókkal találkoztak. A megkérdezettek hol a visszafizetések egyoldalú felfüggesztését javasolták (ami időlegesen csökkentette volna Magyarország adósságszolgálatát, de nem apasztotta volna a hiteltőkét), hol pedig meg sem akarták hallani a kérdést - amikor például Brady pénzügyminiszter kerek-perec elutasította más megoldás megvitatását.
..
Az Antall-kormány már csak azért sem volt hajlandó egyoldalú lépésekre az államadósság kérdésében, mert nem csak az IMF-től és a Világbanktól, hanem a pénzügyminisztériumi bürokráciától és a Magyar Nemzeti Banktól sem kapott volna támogatást ezen a téren."
..
"A kérdés, miszerint „reménykedhet-e Magyarország abban, hogy (a privatizáció során befolyt összegeken túl) olyan erőforrásokhoz juthat, amelyek nem növelik a külső államadósságot" - ami végül és megkésve az ország EU-tagságával bekövetkezett -, sohasem került le az Antall József és legközelebbi munkatársai előtt álló feladatok listájáról. A kérdés nem csak gazdasági és pénzügyi, hanem egyben politikai és erkölcsi vetületű is volt. A miniszterelnök úgy vélte, ő maga és kormánya tartozik azzal a magyar népnek, hogy nem adja föl a próbálkozásokat.
..
Az első kísérletre a „taxisblokádot" közvetlenül követő napokban került sor. Az üzemanyagárak emelésének bejelentése nyomán a taxisofőrök koordinált akciója gyakorlatilag teljesen megbénította a közlekedést és következésképp a gazdaság működését az egész országban, ami komoly aggodalmat keltett a nyugati, és elsősorban az európai fővárosokban."
..
"A kormányzati válságot tovább fokozta Göncz köztársasági elnök beszéde és a kulisszák mögötti mesterkedései. Az elnök megnehezítette a kormány dolgát azzal, hogy a blokád szervezőinek oldalára állt: az üzemanyag-áremelés visszavonására szólította föl a hatóságokat, és „nagykoalíció" létrehozását várta a parlamenti pártoktól."
..
"Kohl kancellár nagy létszámú, kormánytisztviselőkből álló küldöttséget indított Budapestre, hogy politikai, lélektani és materiális segítséget nyújtsanak az „ostromlott" magyar kormánynak, és kipuhatolják a politikai élet főszereplőinek szándékait. A delegáció élén Otto Schlecht, a német gazdasági minisztérium államtitkára állt, aki korábban hosszú éveken át volt „a német gazdasági csoda atyjának", Ludwig Erhardnak közeli munkatársa.
..
A magyar és német kormányhivatalnokok plenáris ülésén a magyar delegáció vezetője azonnal a tárgyra tért, és kijelentette: ha az európai országok azt szeretnék, hogy a magyar lakosság nagyobb lelkesedéssel támogassa a piacgazdaság kialakítását, akkor konkrét lépéseket kell tenniük az átmenet költségeinek csökkentése érdekében. 1991-től kezdődően évi egymilliárd dollár folyósítását javasolta a következő három évre, amelyet Magyarország az infrastruktúra modernizálására, szociális beruházásokra, a hitelélet konszolidálására stb. fordított volna az adományozó országok ellenőrzése mellett.
..
Az ülést követő vacsora során a magyar kormánytisztviselők megvitatták az elhangzott javaslatot Schlechttel, aki az 1948-1952-es időszak tapasztalatai és a korábbi Kelet-Németországnak nyújtott nagylelkű segítség fényében az összes nyugati kormánytag közül a legjobban tudhatta, hogy egy ilyen lépés összhangban állna a szociális piacgazdaság hagyományával és szellemével, és nagymértékben előmozdítaná a demokrácia és a piacgazdaság fejlődését. A német államtitkár udvariasan meghallgatta a magyarok felvetéseit, majd másnap kora reggel küldöttségével együtt visszarepült Bonnba, ahonnan azután semmiféle választ nem küldött a magyar javaslatra. Mindössze annyit tett, hogy szerény összegű hiteleket folyósíttatott a Kelet- Németországban kitermelt barnaszén Magyarországra történő szállításához. Ugyanis a szigorú környezetvédelmi előírások miatt ezt a szenet Németországban már nem használhatták föl, de úgy gondolták, jó lesz Magyarországnak."
Magyar Nemzet, 2015. június 18. (csütörtök)
BOTOS KATALIN - Negyedszázad távlatából, Volt-e lehetősége Antall Józsefnek az államadósság elengedését kérni?
Magyar Nemzet, 2015. június (78. évfolyam, 126-151. szám) | Arcanum Újságok
Magyarország legnagyobb és folyamatosan bővülő digitális periodika adatbázisa, amely a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámát. A több millió oldalas szövegállományban történő keresés, továbbá a több száz...
adtplus.arcanum.hu
Botos Katalin – Wikipédia
Részletek a cikkből:
..
"Nézzük a nyilatkozatok sorát!,Antall Józsefnek a nyugatiak asztalára kellett volna tenni az adósságállomány kérdését” (Szűrös Mátyás). „Magyarország 1956 óta olyan magas piedesztálon a világ szemében nem állt, mint Í989-ben. Ez alapot adhatott volna arra, hogy a Kádár-rendszert, a kontinuitást - mondjuk az adósság dolgában - ne vállaljuk” (Pozsgay Imre). A Retörki könyvbemutatóján hasonlók hangzottak el. Bíró Zoltán igazgató, az egykori MDF alapító tagja azt állította, hogy a németekben meglett volna a hajlandóság erre. Idézett egy beszélgetést egy német parlamenti képviselővel, aki azt mondta: ők támogattak volna egy ilyen lépést, de ha egyszer Antall József a német parlamentben kijelenti, hogy mi fizetni fogunk, akkor mit tehetnének?
..
Az a bizonyos német képviselő nyilván nem tudta, miért kellett Antall Józsefnek ezt minden külső fórumon hangsúlyoznia. Én tudom, mert hasonló kijelentést nekem is kellett tennem, még a választási győzelem előtt. (Meg is kaptam Nagy Pongráctól egyik könyvében azt a minősítést, hogy ezért cserébe „buktattak feljebb”, államtitkárból miniszternek. A két dolognak azonban a világon semmi köze nem volt egymáshoz. (Miniszterségemet annak köszönhettem, hogy Rabár Ferenc 1990 őszén lemondott, s a miniszterelnök a gazdasági csúcsminisztérium hatalmas területét megosztotta az új pénzügyminiszter között és köztem.)
..
A valóság az, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai márciusra szinte a nullára csökkentek. A magyar gazdaság alapvetően importfüggő: csaknem minden ágazat, minden vállalat jelentős mértékű behozatalra szorul. A devizaátutalásokat intéző tisztviselők már nem tudtak mit lódítani a reklamáló ügyfeleknek, hogy miért nem fizetjük ki az importszámlákat. A külföldi betéteket kivonták a magyar bankokból. Azt az információt kaptuk, hogy ha nem zárjuk ki az esetleges nem fizetést, az országot a külföldi tőke rövid időn belül ellehetetleníti. Ha megtagadjuk a hitelek visszafizetését, jó időre kizárjuk magunkat a külföldi pénzpiacokról. Elég időre ahhoz, hogy államcsőd jöjjön létre, amelybe biztosan belebukna a kormány. Ennek termelésleállás, vállalati csődök, elbocsátások, hirtelen megugró munkanélküliség lenne a hozadéka. Hamarosan jelentkeznének azonban olyan politikai erők, amelyek - például privatizáció fejében - gyors rendezést ígérnének, s adott esetben egy kézbe adnák a felméretlen értékű magyar állami vagyon nagy részét.
..
A kormány azt remélte, hogy egy fokozatos átmenettel, a fizetés ígérete mellett sikerül majd átstrukturálni a rövid lejáratú tartozásokat hosszú lejáratúakra, s ezalatt a gazdaság megerősödése révén „kinövekedj ük” a hiteleket. (Megjegyzendő, hogy ez a ciklus végére meg is történt.) Persze ismeretes, hogy a fizetés- képtelenné vált Mexikónak és Brazíliának összegründoltak egy kis segítséget az amerikai bankok. Ebbe azonban igen jelentős amerikai érdekek is belejátszottak. Van az úgy, hogy nem az adós, hanem a hitelező aggódik a nem fizetés miatt. A mi esetünk azonban más volt, és a sokat emlegetett lengyel példától is eltért. Nekünk bank- és értékpapírhiteleink voltak, nem pedig amerikai államhitelünk, amelynek visszafizetését a sikeres amerikai lengyel lobbi az amerikai adófizetőkre hárította.
..
Az is tévedés, hogy a magyar kormány ne tett volna tapogatózó lépéseket a német kormány felé segítség szerzése érdekében. Ha valakivel, hát a német kancellárral jó viszonyt ápolt Antall József. Helmut Kohl azt mondta, hogy a maximum, amit nyújtani tud, egy jelentősebb összegű kedvezményes hitel. Ha belegondolunk a két Németország egyesítésének költséges folyamatába, amelybe kis híján belebukott akkor a kancellár, ezen nem is csodálkozhatunk. Magam is beszéltem egy szociális minisztériumi munkatárssal, aki az egyesülés hatalmas költségeire panaszkodott. Mondtam neki, de hiszen a kancellárjukat, aki ezt szorgalmazta, önök választották meg! „Én ugyan nem!” - felelte dühösen a német hivatalnok.
..
Ez a magyarázata az úgynevezett kegyelmi pillanat elszalasztásának. Az már más kérdés, hogy a későbbiekben lett volna-e lehetőség azokra az IMF által támogatott megoldásokra, amelyekről Patai Mihály számol be a beszélgetéskötetben. Hogy voltak ilyen kezdeményezések, azt megerősíthetem. Magam is jelentést tettem a kapott információkról a miniszterelnöknek amerikai utamat követően, de visszajelzést nem kaptam. Az 1991-es pénzügyminiszteri tárgyalásokról és azok megszakadásáról már nem volt hivatalos információm. Az biztos, hogy az MNB akkori vezetése erősen ellenezte az olyan lépéseket, amelyek megkérdőjelezték volna, hogy fizetni fogunk.
..
A kilencvenes évek közepén egy lengyelországi pénzügyi konferencián találkoztam azokkal, akik lengyel részről az adósságcsökkentési tárgyalásokat annak idején lebonyolították. Professzor meghívóm kérdezte is, hogy mi miért nem kíséreltünk meg valami hasonlót, hiszen voltak tekintélyes pénzügyi szakembereink, akiket ismert a Nyugat. Utalt rá, hogy a polgári kormány náluk is régi kommunista pénzügyi szakembert bízott meg a feladattal. Eredményes volt... A lengyeleknél a nemzeti érdek megelőzte a pártszempontokat. Messzire vezetne az a kérdés, hogy nálunk ez miért nem alakult így soha."
Helyette töltsd majd ki úgy, amit szeretnél, hogy történjen veled/neked!
Kettő könyvét is megvettem, de még nem kezdtem el elolvasni...
Az egyik ez, a másik a Kádár-kori Magyarország.
"A járvány új korszakot nyitott 2020-ban, védekezésbe kellett váltani, ezért a kormány megalkotta és végrehajtotta a Gazdaságvédelmi Akciótervet, amely 2021. január elsejéig tartott - fogalmazott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című eseményén Orbán Viktor, aki szerint a program elérte a célját, mert megtartotta a munkahelyeket. Január elsejét követően - a vakcina megjelenésének köszönhetően - a kormányfő szerint lehetőség van a gazdaság újraindításáról, a nyitásról beszélni, ezért a kormány útnak indította a három ütemből álló Gazdaságújraindítási Akciótervet."
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...elentese-10-evre-szolo-ingyenhitel-jon-468208
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...elentese-10-evre-szolo-ingyenhitel-jon-468208
Egyébként szerintem nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy leszögezzük, március 15-étől valamilyen formában nyitni kell. Politikailag is okos húzás lenne kihúzni a szőnyeget ezzel azok talpa alól, akik a márciusi ifjakra hivatkozva lovagolnák meg az ünnepet valamilyen "népfelkelésféle" meghirdetésével erre a napra! (Ha csak valamilyen irgalmatlan sarkvidéki zimankót nem kapunk azokra a hetekre, akkor ez reális forgatókönyv szerintem. Akármilyenek is lesznek a fertőzöttségi mutatók...)
W
Wilson
Guest
Kurvajó! Megint elmegy majd egy messziről is jól látható összeg erre.
Ehhez konzultálni kell! Csak tudnám mi a fészkes fenéért fizetjük a politikusokat, ha képtelenek dönteni!
