egy 1910-es korona ma 2443 ftot ér. Egy 1910-es segédmunkás napi 25 korona körül keresett.
Ez laza 1,2 millás havi fizu
Egy 1935-ös pengő 1700 Ft-ot ért, havi az átlagos napi bér az iparban 4,16 pengő vala, ezt az időszakot hívták a 3 millió koldus országának.
Így ez alapján sztem érthető miért.
Az amúgy szintén koldusszegény 1960-ban egy ft 138 mai ftot ért
Ez egy 217 ezer Ftos érték.
Ehhez képest kellene nézni, a mai béreket.
Mindez amúgy pénzértékindexen van számolva.
A besztercebányai székgyárban a napibér 1906-ban 1—3 korona között volt [13] Kremnicán az állami bányákban a napibér 50 és 60 fillér [14], Brezován az állami üzemben »egész havi állati munka után« 50,— koronát fizettek [15], Dévényújfalún a téglagyárban 1907-ben a napi bér 90 fillér—2,20 korona között változott (heti 5,40—13,20) [16] A gácsi posztógyárban 1908-ban a munkások béremelést követeltek: szakmunkások napi 2,40 koronát kapjanak, a többi (vagyis nagyrészük) legalább heti 10,— koronát, a követelés teljesítését azonban nem sikerült elérniök [17]. A pozsonyi lakatosok a segédmunkások órabérét 20—30, segédekét 36—40, előmunkásokét 40—60 fillérben állapították meg, de a mester döntötte el, kit melyik kategóriába soroljon, ez pedig tág lehetőséget nyújtott arra, hogy legtöbbjüket a legalacsonyabb bérkategóriába helyezzék [18]. A Kassai Munkás kimutatása szerint Korompán 19Ö9-ben egy munkás 28 munkanapos hónap után 112,— koronát keresett, de ebből is 14-féle címen eszközöltek levonást úgy, hogy a bér kb. felére olvadt. Az első világháború előtti években sem tapasztalható emelkedés. Rózsahegyen a textilfestő műhelyekben 0,6—1,2 korona a napibér, Sóbányán 12 órás munkánap mellett, vasárnapi munkaszünet nélkül, 40— 60 korona havonta a bér [19] A kassai Haltenberger kelmefestő és vegytisztítógyárban a munkásnők napi keresete 80 fillér, ugyancsak Kassán a Franck-gyárban 12 órás munkaidő mellett a többség 60 fillért, nagyon kevesen pedig 1,20 koronát kerestek [20]. Körmöcbányán sem volt jobb ,a helyzet. Az aranybányában 0,60—1,20 korona a napibér, a pénzverdében a munkásnők napi 70—80 fillért, a férfiak havi 40—50 koronát kaptak [21]. Luciabányán a munkásnők napi 1,— koronát, a gyerekek 30 fillért kerestek 12 órás, nehéz munkával. (forrás)
Szerintem a korona és fillér vagy az időszak (óra, napi, havi) lett összekeverve, ahol ezt olvashattad. 25 fillér órabér elképzelhető volt, de volt ahol a napi bér volt fél-1 korona...