[BIZTPOL] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

kegyetlen petymeg

Well-Known Member
2020. április 18.
1 434
9 777
113
https://index.hu/kulfold/2024/09/27...sin-ping-republikanus-part-magyarorszag-nato/

A jó, öreg Mitch a véleményvezér. Mellékelek néhány cikkcímet a közelmúltból, a maival kezdve:

Egy republikánus vezető szerint Magyarország a Nyugat legelszántabb ellenfeleinek pályájára sodródott
szeptember 26., 11:52
Mitch McConnell élesen bírálta Orbán Viktort a kínai, az orosz és az iráni kapcsolataiért.


Egy republikánus vezető szerint Magyarország túl közel került az orosz, a kínai és az iráni rezsimhez
május 17., 17:01
Mitch McConnell szerint megállapodásainkkal legitimáltuk a terrorizmust a világon legaktívabban támogató teheráni rezsimet.


Lemond Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője
február 28., 19:05
Ő volt az, aki tavaly augusztusban egy sajtótájékoztató közben lefagyott.


A washingtoni aggok háza
2023 szeptember 07., 09:46
Egyre szaporodnak Amerikában a Szovjetunió végnapjai óta nem látott kínos jelenetek. De a nagyon öreg és szemmel láthatóan rossz állapotban lévő politikusok maguktól nem akarnak lelépni, a pártjaik sem akarják őket elzavarni, és a választóknak sincs náluk jobb ötlete.


Megint lefagyott a republikánusok szenátusi frakcióvezetője, akit egyszer már felszólítottak a visszavonulásra állapota miatt
2023 augusztus 31., 07:41
Fél percig csak állt, majd elvezették.


Visszavonulásra kérte a republikánusok múlt héten megszólalni képtelen szenátusi frakcióvezetőjét a párt egyik elnökjelölt-aspiránsa
2023 július 31., 08:15
Tudniuk kellene, mikor kell elsétálni - üzent Nikki Haley az idősebb politikusoknak.

Hát ennyit így gyorsan, dióhéjban prominens Mitchről.
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
18 472
25 233
113
Mielőtt azonban én is értékelném Orbán Balázs nyilatkozatát, érdemes megnézni egy kicsit közelebbről, hogy mik lettek volna a feltétel nélküli megadás körülményei akkor, amennyiben Magyarországon 1956-ban is az történt volna, mint ami most történik Ukrajnában. Az alábbi fiktív leírás annyiból egyáltalán nem fiktív, hogy egy-az-egyben modellezi és Magyarországra alkalmazza azt, ami 2022 óta Ukrajnában történt.

Nézzük tehát a modellt.

Első magyar háborús nap, november 4. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár az elmúlt hónapokhoz hasonlóan aznapi beszédében is kifejtette, hogy önálló magyar nemzet nem létezik, mert az csak egy, a Szovjetunióban elismert finnugor népcsoport egy leágazása, és a nyelv sem önálló, csak egy finnugor dialektus. Az,, ami a tankönyvekben mint magyar állam szerepel, valójában a vallásszabadságot hirdető Arany Horda által létrehozott alakulat volt, az Árpád-házi uralkodók pedig egy halicsi nagyorosz dinasztia leszármazottai, némi finnugor beütéssel. Az ország ellen meginduló támadást Nagy Imre rádiószózatának megfelelően a honvédség és a nemzetőrség csapatai szinte mindenütt ellenállással fogadják. Nagy Imre azzal utasítja vissza a jugoszláv követség ajánlatát, amely szerint Belgrádba menekítenék, hogy nem taxira van szüksége, hanem fegyverre.

Orbán Balázs, a Nagy Imre kormány politikai igazgatója, azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a november 4-i kormányülésen, letorkolva Nagy Imrét, Bibó Istvánt, Maléter Pált és társaikat.

Első magyar háborús hét, november 11-e. A ferihegyi és tököli reptéren megsemmisült az oda légideszant alakulatként ledobott szovjet ejtőernyős hadosztály. A szovjet harckocsioszlopok Vecsés és Gödöllő térségében elakadtak. A Csehszlovákia felől Budapest irányába nyomuló szovjet páncélosok a kettes úton lelassulnak, a nógrádi dombok között a terepet kiválóan ismerő helyi ellenállók súlyos veszteségeket okoznak nekik. Katalinpusztánál két szovjet tábornok is életét veszti. A támadók logisztikáját teljesen szétzilálja, hogy Salgótarján és Balassagyarmat a a súlyos tüzérségi csapások ellenére kitart, így a szovjetek nem tudják az északról Budapest felé vezető vasútvonalakat használni a főváros ellen nyomuló erőik ellátásához. A 3-mas úton Hatvan, Mezőkövesd és Gyöngyös mellett összesen 152 kiégett vagy elhagyott szovjet járművet számoltak össze. Mindenütt, ahol a szovjet csapatok előrenyomulnak, ellenállásba ütköznek, kivéve Nyíregyháza-Mátészalka térségét, ahol a honvédség néhány vezetőjének árulása miatt előre tudtak nyomulni.

A magyar nagyvárosok közül Nyíregyháza szovjet kézre kerül, de Miskolc és Debrecen tartja magát. Nagy Imre koalíciós kormánya a november 4. reggeli felhívásnak megfelelően továbbra is kéri a nyugat segítségét, ami azonban ekkor még csak kötszerek és élelmiszer küldésének ígéretére korlátozódik. A miniszterelnök minden nap este hét órakor személyesen beszél a rádióban az ország népéhez. Budapest közigazgatási határát még egyetlen szovjet harckocsi sem érte el. A magyar honvédség állományának 97 százaléka vállalja a fegyveres harcot. Budapesten a lakosságnak a honvédségi raktárakból fegyvereket osztanak, a Nemzetőrségbe egy hét alatt 42 315 budapesti lakos jelentkezik. A fegyveres harcra jelentkező önkéntesek száma országosan meghaladja a százezret.
Eközben az Egyesült Államoktól megérkezik az első szállítmány gyalogsági páncéltörő fegyver. Nem sokkal később a nyugat aknavetőket, légvédelmi fegyvereket és rengeteg lőszert küld, ezzel elejét veszi, hogy a honvédségi raktárak kifogyjanak. A nyugati határ folyamatosan nyitva áll, és Ausztria felől folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok. Több ezer, a világháború végén nyugatra menekült magyar férfi érkezik vissza az országba, hogy fegyvert fogjon.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Az első magyar háborús hónap, december 11-e. A magyar hatóságok letartóztatják a civilben bujkáló Kádár Jánost, akit a KGB korábban arra készített fel, hogy a fővárosban alvó sejtekként megbúvó ÁVH tisztek és KGB ügynökök valamint a szovjet légideszantosok segítségével foglalja el a rádiót és jelentse be a „Munkás-Paraszt-Kormány” megalakulását. A Csehszlovákia felől benyomuló szovjet erők Vác és Szentendre térségében végleg elakadnak. Moszkva a rettenetes veszteségek miatt, a csehszlovák vezetés fokozódó szkepticizmusát is érzékelve, az északi offenzíva leállítása mellett dönt. A szovjet erők Moszkva szóhasználatával élve „a jó szándék jeleként” Csehszlovákia felé visszavonulnak, közben azonban kirabolják szinte az egész Nógrád és Komárom-Esztergom megyét. Az esztergomi bazilikát, a váci székesegyházat és a szentendrei múzeumokat teljesen kifosztják. Közben az országba megérkeznek az első nehézfegyverek is, részben kerülő úton Jugoszláviából, részben Ausztrián át a NATO-tagországoktól.

A honvédség és a nemzetőrség csapatai egy hónapos szovjet megszállás után felszabadítják Hajdúdorogot. A városban a magyar hatóságok 356 meggyilkolt civil holttestét fedezik fel. A legfiatalabb áldozat három, a legidősebb kilencvenkét éves. Az ország területén a szovjet csapatok a Kazincbarcika-Encs-Mád-Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen-Berettyóújfalu vonalra szorultak vissza.

A közszolgáltatások a szovjet légierő bombázásai ellenére mindvégig működnek. Nincs élelmiszerhiány, a falvakból tömegesen áramlik az élelmiszer a városokba. A vasút perce pontosan indítja és érkezteti a vonatokat, a menekültek így biztonságosan el tudnak jutni az ország nyugati részébe. Ausztria az ENSZ és a nyugati országok segítségével már rögtön a határon gondoskodik a téli hidegben érkező magyar menekültekről.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megoldás mellett kardoskodik a kormányülésen.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 084
50 259
113
Mielőtt azonban én is értékelném Orbán Balázs nyilatkozatát, érdemes megnézni egy kicsit közelebbről, hogy mik lettek volna a feltétel nélküli megadás körülményei akkor, amennyiben Magyarországon 1956-ban is az történt volna, mint ami most történik Ukrajnában. Az alábbi fiktív leírás annyiból egyáltalán nem fiktív, hogy egy-az-egyben modellezi és Magyarországra alkalmazza azt, ami 2022 óta Ukrajnában történt.

Nézzük tehát a modellt.

Első magyar háborús nap, november 4. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár az elmúlt hónapokhoz hasonlóan aznapi beszédében is kifejtette, hogy önálló magyar nemzet nem létezik, mert az csak egy, a Szovjetunióban elismert finnugor népcsoport egy leágazása, és a nyelv sem önálló, csak egy finnugor dialektus. Az,, ami a tankönyvekben mint magyar állam szerepel, valójában a vallásszabadságot hirdető Arany Horda által létrehozott alakulat volt, az Árpád-házi uralkodók pedig egy halicsi nagyorosz dinasztia leszármazottai, némi finnugor beütéssel. Az ország ellen meginduló támadást Nagy Imre rádiószózatának megfelelően a honvédség és a nemzetőrség csapatai szinte mindenütt ellenállással fogadják. Nagy Imre azzal utasítja vissza a jugoszláv követség ajánlatát, amely szerint Belgrádba menekítenék, hogy nem taxira van szüksége, hanem fegyverre.

Orbán Balázs, a Nagy Imre kormány politikai igazgatója, azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a november 4-i kormányülésen, letorkolva Nagy Imrét, Bibó Istvánt, Maléter Pált és társaikat.

Első magyar háborús hét, november 11-e. A ferihegyi és tököli reptéren megsemmisült az oda légideszant alakulatként ledobott szovjet ejtőernyős hadosztály. A szovjet harckocsioszlopok Vecsés és Gödöllő térségében elakadtak. A Csehszlovákia felől Budapest irányába nyomuló szovjet páncélosok a kettes úton lelassulnak, a nógrádi dombok között a terepet kiválóan ismerő helyi ellenállók súlyos veszteségeket okoznak nekik. Katalinpusztánál két szovjet tábornok is életét veszti. A támadók logisztikáját teljesen szétzilálja, hogy Salgótarján és Balassagyarmat a a súlyos tüzérségi csapások ellenére kitart, így a szovjetek nem tudják az északról Budapest felé vezető vasútvonalakat használni a főváros ellen nyomuló erőik ellátásához. A 3-mas úton Hatvan, Mezőkövesd és Gyöngyös mellett összesen 152 kiégett vagy elhagyott szovjet járművet számoltak össze. Mindenütt, ahol a szovjet csapatok előrenyomulnak, ellenállásba ütköznek, kivéve Nyíregyháza-Mátészalka térségét, ahol a honvédség néhány vezetőjének árulása miatt előre tudtak nyomulni.

A magyar nagyvárosok közül Nyíregyháza szovjet kézre kerül, de Miskolc és Debrecen tartja magát. Nagy Imre koalíciós kormánya a november 4. reggeli felhívásnak megfelelően továbbra is kéri a nyugat segítségét, ami azonban ekkor még csak kötszerek és élelmiszer küldésének ígéretére korlátozódik. A miniszterelnök minden nap este hét órakor személyesen beszél a rádióban az ország népéhez. Budapest közigazgatási határát még egyetlen szovjet harckocsi sem érte el. A magyar honvédség állományának 97 százaléka vállalja a fegyveres harcot. Budapesten a lakosságnak a honvédségi raktárakból fegyvereket osztanak, a Nemzetőrségbe egy hét alatt 42 315 budapesti lakos jelentkezik. A fegyveres harcra jelentkező önkéntesek száma országosan meghaladja a százezret.
Eközben az Egyesült Államoktól megérkezik az első szállítmány gyalogsági páncéltörő fegyver. Nem sokkal később a nyugat aknavetőket, légvédelmi fegyvereket és rengeteg lőszert küld, ezzel elejét veszi, hogy a honvédségi raktárak kifogyjanak. A nyugati határ folyamatosan nyitva áll, és Ausztria felől folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok. Több ezer, a világháború végén nyugatra menekült magyar férfi érkezik vissza az országba, hogy fegyvert fogjon.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Az első magyar háborús hónap, december 11-e. A magyar hatóságok letartóztatják a civilben bujkáló Kádár Jánost, akit a KGB korábban arra készített fel, hogy a fővárosban alvó sejtekként megbúvó ÁVH tisztek és KGB ügynökök valamint a szovjet légideszantosok segítségével foglalja el a rádiót és jelentse be a „Munkás-Paraszt-Kormány” megalakulását. A Csehszlovákia felől benyomuló szovjet erők Vác és Szentendre térségében végleg elakadnak. Moszkva a rettenetes veszteségek miatt, a csehszlovák vezetés fokozódó szkepticizmusát is érzékelve, az északi offenzíva leállítása mellett dönt. A szovjet erők Moszkva szóhasználatával élve „a jó szándék jeleként” Csehszlovákia felé visszavonulnak, közben azonban kirabolják szinte az egész Nógrád és Komárom-Esztergom megyét. Az esztergomi bazilikát, a váci székesegyházat és a szentendrei múzeumokat teljesen kifosztják. Közben az országba megérkeznek az első nehézfegyverek is, részben kerülő úton Jugoszláviából, részben Ausztrián át a NATO-tagországoktól.

A honvédség és a nemzetőrség csapatai egy hónapos szovjet megszállás után felszabadítják Hajdúdorogot. A városban a magyar hatóságok 356 meggyilkolt civil holttestét fedezik fel. A legfiatalabb áldozat három, a legidősebb kilencvenkét éves. Az ország területén a szovjet csapatok a Kazincbarcika-Encs-Mád-Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen-Berettyóújfalu vonalra szorultak vissza.

A közszolgáltatások a szovjet légierő bombázásai ellenére mindvégig működnek. Nincs élelmiszerhiány, a falvakból tömegesen áramlik az élelmiszer a városokba. A vasút perce pontosan indítja és érkezteti a vonatokat, a menekültek így biztonságosan el tudnak jutni az ország nyugati részébe. Ausztria az ENSZ és a nyugati országok segítségével már rögtön a határon gondoskodik a téli hidegben érkező magyar menekültekről.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megoldás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Ez már a fantáziálás kategóriája. Biztos, hogy kóser volt az a bor?
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
4 916
14 722
113
Mielőtt azonban én is értékelném Orbán Balázs nyilatkozatát, érdemes megnézni egy kicsit közelebbről, hogy mik lettek volna a feltétel nélküli megadás körülményei akkor, amennyiben Magyarországon 1956-ban is az történt volna, mint ami most történik Ukrajnában. Az alábbi fiktív leírás annyiból egyáltalán nem fiktív, hogy egy-az-egyben modellezi és Magyarországra alkalmazza azt, ami 2022 óta Ukrajnában történt.

Nézzük tehát a modellt.

Első magyar háborús nap, november 4. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár az elmúlt hónapokhoz hasonlóan aznapi beszédében is kifejtette, hogy önálló magyar nemzet nem létezik, mert az csak egy, a Szovjetunióban elismert finnugor népcsoport egy leágazása, és a nyelv sem önálló, csak egy finnugor dialektus. Az,, ami a tankönyvekben mint magyar állam szerepel, valójában a vallásszabadságot hirdető Arany Horda által létrehozott alakulat volt, az Árpád-házi uralkodók pedig egy halicsi nagyorosz dinasztia leszármazottai, némi finnugor beütéssel. Az ország ellen meginduló támadást Nagy Imre rádiószózatának megfelelően a honvédség és a nemzetőrség csapatai szinte mindenütt ellenállással fogadják. Nagy Imre azzal utasítja vissza a jugoszláv követség ajánlatát, amely szerint Belgrádba menekítenék, hogy nem taxira van szüksége, hanem fegyverre.

Orbán Balázs, a Nagy Imre kormány politikai igazgatója, azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a november 4-i kormányülésen, letorkolva Nagy Imrét, Bibó Istvánt, Maléter Pált és társaikat.

Első magyar háborús hét, november 11-e. A ferihegyi és tököli reptéren megsemmisült az oda légideszant alakulatként ledobott szovjet ejtőernyős hadosztály. A szovjet harckocsioszlopok Vecsés és Gödöllő térségében elakadtak. A Csehszlovákia felől Budapest irányába nyomuló szovjet páncélosok a kettes úton lelassulnak, a nógrádi dombok között a terepet kiválóan ismerő helyi ellenállók súlyos veszteségeket okoznak nekik. Katalinpusztánál két szovjet tábornok is életét veszti. A támadók logisztikáját teljesen szétzilálja, hogy Salgótarján és Balassagyarmat a a súlyos tüzérségi csapások ellenére kitart, így a szovjetek nem tudják az északról Budapest felé vezető vasútvonalakat használni a főváros ellen nyomuló erőik ellátásához. A 3-mas úton Hatvan, Mezőkövesd és Gyöngyös mellett összesen 152 kiégett vagy elhagyott szovjet járművet számoltak össze. Mindenütt, ahol a szovjet csapatok előrenyomulnak, ellenállásba ütköznek, kivéve Nyíregyháza-Mátészalka térségét, ahol a honvédség néhány vezetőjének árulása miatt előre tudtak nyomulni.

A magyar nagyvárosok közül Nyíregyháza szovjet kézre kerül, de Miskolc és Debrecen tartja magát. Nagy Imre koalíciós kormánya a november 4. reggeli felhívásnak megfelelően továbbra is kéri a nyugat segítségét, ami azonban ekkor még csak kötszerek és élelmiszer küldésének ígéretére korlátozódik. A miniszterelnök minden nap este hét órakor személyesen beszél a rádióban az ország népéhez. Budapest közigazgatási határát még egyetlen szovjet harckocsi sem érte el. A magyar honvédség állományának 97 százaléka vállalja a fegyveres harcot. Budapesten a lakosságnak a honvédségi raktárakból fegyvereket osztanak, a Nemzetőrségbe egy hét alatt 42 315 budapesti lakos jelentkezik. A fegyveres harcra jelentkező önkéntesek száma országosan meghaladja a százezret.
Eközben az Egyesült Államoktól megérkezik az első szállítmány gyalogsági páncéltörő fegyver. Nem sokkal később a nyugat aknavetőket, légvédelmi fegyvereket és rengeteg lőszert küld, ezzel elejét veszi, hogy a honvédségi raktárak kifogyjanak. A nyugati határ folyamatosan nyitva áll, és Ausztria felől folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok. Több ezer, a világháború végén nyugatra menekült magyar férfi érkezik vissza az országba, hogy fegyvert fogjon.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Az első magyar háborús hónap, december 11-e. A magyar hatóságok letartóztatják a civilben bujkáló Kádár Jánost, akit a KGB korábban arra készített fel, hogy a fővárosban alvó sejtekként megbúvó ÁVH tisztek és KGB ügynökök valamint a szovjet légideszantosok segítségével foglalja el a rádiót és jelentse be a „Munkás-Paraszt-Kormány” megalakulását. A Csehszlovákia felől benyomuló szovjet erők Vác és Szentendre térségében végleg elakadnak. Moszkva a rettenetes veszteségek miatt, a csehszlovák vezetés fokozódó szkepticizmusát is érzékelve, az északi offenzíva leállítása mellett dönt. A szovjet erők Moszkva szóhasználatával élve „a jó szándék jeleként” Csehszlovákia felé visszavonulnak, közben azonban kirabolják szinte az egész Nógrád és Komárom-Esztergom megyét. Az esztergomi bazilikát, a váci székesegyházat és a szentendrei múzeumokat teljesen kifosztják. Közben az országba megérkeznek az első nehézfegyverek is, részben kerülő úton Jugoszláviából, részben Ausztrián át a NATO-tagországoktól.

A honvédség és a nemzetőrség csapatai egy hónapos szovjet megszállás után felszabadítják Hajdúdorogot. A városban a magyar hatóságok 356 meggyilkolt civil holttestét fedezik fel. A legfiatalabb áldozat három, a legidősebb kilencvenkét éves. Az ország területén a szovjet csapatok a Kazincbarcika-Encs-Mád-Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen-Berettyóújfalu vonalra szorultak vissza.

A közszolgáltatások a szovjet légierő bombázásai ellenére mindvégig működnek. Nincs élelmiszerhiány, a falvakból tömegesen áramlik az élelmiszer a városokba. A vasút perce pontosan indítja és érkezteti a vonatokat, a menekültek így biztonságosan el tudnak jutni az ország nyugati részébe. Ausztria az ENSZ és a nyugati országok segítségével már rögtön a határon gondoskodik a téli hidegben érkező magyar menekültekről.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megoldás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Szőr,

  1. Remélem Pongrácz Gergely azért számodra is eléggé magyar hős.
    Ő mondta, hogy azért harcoltak november 4 után, mert a Szabad Európa azt hazudta nekik, hogy tartsanak ki, a NATO csapatok már útban vannak.
    Azt is mondta, hogy ha ezt nem hazudták volna, akkor azonnal letették volna a fegyvert/elmenekültek volna nyugatra.
    Ezt egy igazi magyar hős nyilatkozta.
    Testvére, a még élő Pongrácz András megerősíthet ebben, kérdezd meg tőle.
    De személyesen ismerek olyan, Újpesten élő, 10 évesen harcolt szabadságharcost, aki ugyanezt alátámasztja.

  2. November 4-én a szovjet hadsereg - ukrajnai feltöltésű - alakulatai legelőször az útba eső laktanyákat foglalták el/szigetelték el.
    Még ha lett volna is akarat a központi ellenállásra, lehetőség nem volt.

  3. November 11-én az utolsó pillanatban, Vecsés fölött rendelték vissza a Corvin-közt bombázni készülő Tu-4-es stratégiai bombázókkal felszerelt szovjet bombázóezredet (mikor megadták magukat a Corvin-köziek).
Összefoglalva:
egy olyan erő ellen nincs értelme ellenállni, amely ellenállhatatlan, de nem jelent számunkra egzisztenciális fenyegetést.
Az oroszok ellen nem harcolnék, az ukránok, románok ellen igen.
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
2 848
12 219
113
Az oroszok ellen nem harcolnék, az ukránok, románok ellen igen.
Csak az elmúlt két napban a többség számára sikerült elfogadhatóvá, igazolttá tenni azt, hogy ha egy nálunk erősebb ellenséggel összeakadunk akkor megadjuk magunkat mert nem szabad vért ontani.

Komolyan gondolkozom azon, hogy csinálok egy gyűjteményt a legdurvább gore videókból ami nagyon jól bemutatja mi történik a 21. században azokkal akik megadják magukat. Mindegy, hogy civil vagy katona. Itt ezt értelemszerűen szűri a moderáció de egy reality check lehet nem ártana.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 084
50 259
113
Mielőtt azonban én is értékelném Orbán Balázs nyilatkozatát, érdemes megnézni egy kicsit közelebbről, hogy mik lettek volna a feltétel nélküli megadás körülményei akkor, amennyiben Magyarországon 1956-ban is az történt volna, mint ami most történik Ukrajnában. Az alábbi fiktív leírás annyiból egyáltalán nem fiktív, hogy egy-az-egyben modellezi és Magyarországra alkalmazza azt, ami 2022 óta Ukrajnában történt.

Nézzük tehát a modellt.

Első magyar háborús nap, november 4. Nyikita Hruscsov pártfőtitkár az elmúlt hónapokhoz hasonlóan aznapi beszédében is kifejtette, hogy önálló magyar nemzet nem létezik, mert az csak egy, a Szovjetunióban elismert finnugor népcsoport egy leágazása, és a nyelv sem önálló, csak egy finnugor dialektus. Az,, ami a tankönyvekben mint magyar állam szerepel, valójában a vallásszabadságot hirdető Arany Horda által létrehozott alakulat volt, az Árpád-házi uralkodók pedig egy halicsi nagyorosz dinasztia leszármazottai, némi finnugor beütéssel. Az ország ellen meginduló támadást Nagy Imre rádiószózatának megfelelően a honvédség és a nemzetőrség csapatai szinte mindenütt ellenállással fogadják. Nagy Imre azzal utasítja vissza a jugoszláv követség ajánlatát, amely szerint Belgrádba menekítenék, hogy nem taxira van szüksége, hanem fegyverre.

Orbán Balázs, a Nagy Imre kormány politikai igazgatója, azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a november 4-i kormányülésen, letorkolva Nagy Imrét, Bibó Istvánt, Maléter Pált és társaikat.

Első magyar háborús hét, november 11-e. A ferihegyi és tököli reptéren megsemmisült az oda légideszant alakulatként ledobott szovjet ejtőernyős hadosztály. A szovjet harckocsioszlopok Vecsés és Gödöllő térségében elakadtak. A Csehszlovákia felől Budapest irányába nyomuló szovjet páncélosok a kettes úton lelassulnak, a nógrádi dombok között a terepet kiválóan ismerő helyi ellenállók súlyos veszteségeket okoznak nekik. Katalinpusztánál két szovjet tábornok is életét veszti. A támadók logisztikáját teljesen szétzilálja, hogy Salgótarján és Balassagyarmat a a súlyos tüzérségi csapások ellenére kitart, így a szovjetek nem tudják az északról Budapest felé vezető vasútvonalakat használni a főváros ellen nyomuló erőik ellátásához. A 3-mas úton Hatvan, Mezőkövesd és Gyöngyös mellett összesen 152 kiégett vagy elhagyott szovjet járművet számoltak össze. Mindenütt, ahol a szovjet csapatok előrenyomulnak, ellenállásba ütköznek, kivéve Nyíregyháza-Mátészalka térségét, ahol a honvédség néhány vezetőjének árulása miatt előre tudtak nyomulni.

A magyar nagyvárosok közül Nyíregyháza szovjet kézre kerül, de Miskolc és Debrecen tartja magát. Nagy Imre koalíciós kormánya a november 4. reggeli felhívásnak megfelelően továbbra is kéri a nyugat segítségét, ami azonban ekkor még csak kötszerek és élelmiszer küldésének ígéretére korlátozódik. A miniszterelnök minden nap este hét órakor személyesen beszél a rádióban az ország népéhez. Budapest közigazgatási határát még egyetlen szovjet harckocsi sem érte el. A magyar honvédség állományának 97 százaléka vállalja a fegyveres harcot. Budapesten a lakosságnak a honvédségi raktárakból fegyvereket osztanak, a Nemzetőrségbe egy hét alatt 42 315 budapesti lakos jelentkezik. A fegyveres harcra jelentkező önkéntesek száma országosan meghaladja a százezret.
Eközben az Egyesült Államoktól megérkezik az első szállítmány gyalogsági páncéltörő fegyver. Nem sokkal később a nyugat aknavetőket, légvédelmi fegyvereket és rengeteg lőszert küld, ezzel elejét veszi, hogy a honvédségi raktárak kifogyjanak. A nyugati határ folyamatosan nyitva áll, és Ausztria felől folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok. Több ezer, a világháború végén nyugatra menekült magyar férfi érkezik vissza az országba, hogy fegyvert fogjon.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megadás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Az első magyar háborús hónap, december 11-e. A magyar hatóságok letartóztatják a civilben bujkáló Kádár Jánost, akit a KGB korábban arra készített fel, hogy a fővárosban alvó sejtekként megbúvó ÁVH tisztek és KGB ügynökök valamint a szovjet légideszantosok segítségével foglalja el a rádiót és jelentse be a „Munkás-Paraszt-Kormány” megalakulását. A Csehszlovákia felől benyomuló szovjet erők Vác és Szentendre térségében végleg elakadnak. Moszkva a rettenetes veszteségek miatt, a csehszlovák vezetés fokozódó szkepticizmusát is érzékelve, az északi offenzíva leállítása mellett dönt. A szovjet erők Moszkva szóhasználatával élve „a jó szándék jeleként” Csehszlovákia felé visszavonulnak, közben azonban kirabolják szinte az egész Nógrád és Komárom-Esztergom megyét. Az esztergomi bazilikát, a váci székesegyházat és a szentendrei múzeumokat teljesen kifosztják. Közben az országba megérkeznek az első nehézfegyverek is, részben kerülő úton Jugoszláviából, részben Ausztrián át a NATO-tagországoktól.

A honvédség és a nemzetőrség csapatai egy hónapos szovjet megszállás után felszabadítják Hajdúdorogot. A városban a magyar hatóságok 356 meggyilkolt civil holttestét fedezik fel. A legfiatalabb áldozat három, a legidősebb kilencvenkét éves. Az ország területén a szovjet csapatok a Kazincbarcika-Encs-Mád-Tokaj-Nyíregyháza-Debrecen-Berettyóújfalu vonalra szorultak vissza.

A közszolgáltatások a szovjet légierő bombázásai ellenére mindvégig működnek. Nincs élelmiszerhiány, a falvakból tömegesen áramlik az élelmiszer a városokba. A vasút perce pontosan indítja és érkezteti a vonatokat, a menekültek így biztonságosan el tudnak jutni az ország nyugati részébe. Ausztria az ENSZ és a nyugati országok segítségével már rögtön a határon gondoskodik a téli hidegben érkező magyar menekültekről.

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megoldás mellett kardoskodik a kormányülésen.

Gondoljuk tovább az éber álomba álmodott párhuzamot:

  • a szovjetek stratégiai bombázással teszik tönkre az energetikai infrastruktúránkat, a városok megmaradt iparterületeit, illetve közlekedési infrastruktúráját
  • a szovjetek egyáltalán nem távoznak az országból, továbbra is az ország ötödén dekkolnak még 1959 nyarán is; az országban és az ország környékén állomásozó csapataik a kezdeti mennyiség három-négyszeresére duzzadtak
  • 3 millió magyar állampolgár lépett le az országból a háború eszkalálódása óta, nagyrészt fiatal nők és gyerekek, kisebb részt fiatal férfiak
  • az országot egyébként napi szinten 2-3000 ember hagyja el továbbra is, csak Ausztria irányában
  • a nyugati segítségként megkapott eszközök jó része a harcokban megsemmisült (vagy kannibalizáltuk alkatrésznek), másik fele meg sem jött
  • Magyarország GDP-jének fele borul hadi kiadásokba, a gazdaságunk eddigre teljesen működésképtelen
  • 100%-ban nyugati segélypénzekre vagyunk utalva, immáron harmadik éve

(Valamiért azt gondolom, hogy Ungváry is az elsők közt lépne le amúgy, ha harcolnánk ha nem.)
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
4 916
14 722
113
Csak az elmúlt két napban a többség számára sikerült elfogadhatóvá, igazolttá tenni azt, hogy ha egy nálunk erősebb ellenséggel összeakadunk akkor megadjuk magunkat mert nem szabad vért ontani.

Komolyan gondolkozom azon, hogy csinálok egy gyűjteményt a legdurvább gore videókból ami nagyon jól bemutatja mi történik a 21. században azokkal akik megadják magukat. Mindegy, hogy civil vagy katona. Itt ezt értelemszerűen szűri a moderáció de egy reality check lehet nem ártana.
Nem.
Az oroszok nem jelentenek egzisztenciális fenyegetést Magyaroszág és a magyar nép számára, a románok és ukránok igen.
És ők is erősebbek nálunk.
 

32karakter

Well-Known Member
2011. február 21.
1 543
3 243
113
Azt ismeritek, amikor az öreg paraszt ül a kocsmában, néz maga elé és néha felsohajt, hogy na, ezt nehez megmagyarázni?
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
2 848
12 219
113
Csak az elmúlt két napban a többség számára sikerült elfogadhatóvá, igazolttá tenni azt, hogy ha egy nálunk erősebb ellenséggel összeakadunk akkor megadjuk magunkat mert nem szabad vért ontani.

Komolyan gondolkozom azon, hogy csinálok egy gyűjteményt a legdurvább gore videókból ami nagyon jól bemutatja mi történik a 21. században azokkal akik megadják magukat. Mindegy, hogy civil vagy katona. Itt ezt értelemszerűen szűri a moderáció de egy reality check lehet nem ártana.
Amúgy meg vicc,hogy ebből a felmerült kérdésből a médiát uraló két nagy belpolitikai erőtér (vagy inkább massza) sikeresen orosz, meg történészkedős 56-os kérdést csinált, holott az egyik már nem releváns a másik meg nem reális. Undorító amit művelnek a közbeszéddel.
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
2 848
12 219
113
Nem.
Az oroszok nem jelentenek egzisztenciális fenyegetést Magyaros
Na erről beszélek. Orosz szemüveg önálló magyar gondolkodás helyett ami a valódi fenyegetettségünkre koncentrál.
Nincs arra reális esély jelenleg, hogy az oroszokkal (mindegy, hogy ellenséges, semleges vagy baráti felállásról szól a forgatóköny) érintkezzünk.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 084
50 259
113
Na erről beszélek. Orosz szemüveg önálló magyar gondolkodás helyett ami a valódi fenyegetettségünkre koncentrál.
Nincs arra reális esély jelenleg, hogy az oroszokkal (mindegy, hogy ellenséges, semleges vagy baráti felállásról szól a forgatóköny) érintkezzünk.
Ah akkor értem, mire gondolsz. Azt gondolom, az egyetlen valódi fenyegetettséget a környékünkön az ukránok jelentik. Ők valóban erősebbek nálunk (még), de nem hiszem, hogy akkora az erőfölényük, mint pl az oroszoké lenne velünk szemben.
= nekik talán nem adnánk meg magunkat
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
18 472
25 233
113
Mielőtt azonban én is értékelném Orbán Balázs nyilatkozatát, érdemes megnézni egy kicsit közelebbről, hogy mik lettek volna a feltétel nélküli megadás körülményei akkor, amennyiben Magyarországon 1956-ban is az történt volna, mint ami most történik Ukrajnában. Az alábbi fiktív leírás annyiból egyáltalán nem fiktív, hogy egy-az-egyben modellezi és Magyarországra alkalmazza azt, ami 2022 óta Ukrajnában történt.

Nézzük tehát a modellt.
......

Orbán Balázs, mint a Nagy Imre kormány politikai igazgatója azonban ebben a helyzetben is a megoldás mellett kardoskodik a kormányülésen.
Egy jogi üggyel azonban mégis foglalkoznom kell. A hazaárulás mint büntetőjogi kategória ugyanis ma is létezik. A 2012. évi C. törvény 258. §-a – a következőket rendeli:

Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el.

[11]
Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Orbán Balázst már tényleg csak egy pici lépés választja el attól, hogy ezt a bűncselekményt, pontosabban a hűtlenség minősített esetét elkövesse. Nevezetesen az, hogy ezt az ötletét közvetlenül az Oroszországi Föderáció valamelyik diplomatájával ossza meg. Minősített esetről van szó, hiszen a cselekmény jogszerűen gyakorolt állami szolgálatával visszaélve történik.

Pusztán logikai úton arra kell következtetnem, hogy az előkészületi magatartás már most is megállapítható lenne. Az Oroszországi Föderáció vezetője, Vlagyimir Putyin egyébként többször is kifejtette, ellenzi Magyarország NATO-tagságát és amint ismeretes, Oroszország ahol csak tudja, érvényesíti is politikai akaratát. Ezek után az a kijelentés, hogy orosz agresszió esetén értelmetlen a védekezés, felhívás a keringőre.
 

nyugger

Well-Known Member
2012. szeptember 30.
7 000
31 081
113
November 11-én az utolsó pillanatban, Vecsés fölött rendelték vissza a Corvin-közt bombázni készülő Tu-4-es stratégiai bombázókkal felszerelt szovjet bombázóezredet (mikor megadták magukat a Corvin-köziek).
Valahol megvolt nekem lementve az egyik résztvevő szovjet bombázópilóta visszaemlékezése a bevetésről, csak azóta elveszett (asszem feltörték a vonatkozó VK oldalt és újat kellett csinálniuk az adminoknak). Pedig kurvára meg kéne azt egyszer írjam és videóban csináljam, mert a téma gyakorlatilag ismeretlen a hazai nagyközönség számára.

Mondjuk belegondolva simán lehet, hogy én is kapnék azzal egy szép nagy szarvihart a nyakamba
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
18 472
25 233
113
Amúgy meg vicc,hogy ebből a felmerült kérdésből a médiát uraló két nagy belpolitikai erőtér (vagy inkább massza) sikeresen orosz, meg történészkedős 56-os kérdést csinált, holott az egyik már nem releváns a másik meg nem reális. Undorító amit művelnek a közbeszéddel.
Ó, hát itt erőterek nélkül jött az emberekből a bölcsesség...
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
4 916
14 722
113
Valahol megvolt nekem lementve az egyik résztvevő szovjet bombázópilóta visszaemlékezése a bevetésről, csak azóta elveszett (asszem feltörték a vonatkozó VK oldalt és újat kellett csinálniuk az adminoknak). Pedig kurvára meg kéne azt egyszer írjam és videóban csináljam, mert a téma gyakorlatilag ismeretlen a hazai nagyközönség számára.

Mondjuk belegondolva simán lehet, hogy én is kapnék azzal egy szép nagy szarvihart a nyakamba
Valamelyik Top Gun/Aranysasban is benne van.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger