Így van.
Az Európai Unió nem egy szeretetszolgálat és nem egy hippikommuna.
Az EU tagországok nem szeretik egymást.
A nyugati tagjai maguk miatt léptek be és nem a másik miatt. A KKE térség tagállamai pedig amiatt, mert elhitték, hogy ez nekik is jó lesz.
És jó is lett volna, míg ki nem derült, hogy itt nyerni csak a nagyoknak van joga.
Franciaország és Németország egymás történelmi riválisaként tagja az uniónak, a körülöttük levő kisebb államok pedig ebből a kapcsolatból próbálnak profitálni.
Tanulva a történelemből rájöttek, hogy áldozatként csak pofon jár, míg a prostitúcióért pénz is.
Szóval az USA-val ellentétben az EU-ban a tagállamok nem egymás miatt működnek együtt, hanem csak magukért.
Ez pedig soha nem lehet stabil és hosszútávú közösség.
Ez akkor látszik a legjobban, mikor az uniós politika egy-egy tagállamra nézve komoly érdeksérelemmel jár.
Ilyenkor látszik az, hogy egy tagállami érdeksérelemért cserébe az Unió semmilyen kompenzációt nem ad.
Magyarország példája is mutatja, hogy hazánk sajátos geopolitikai helyzete az EU-t teljesen hidegen hagyja. Itt nem történt szövetségi szinten semmiféle igyekezet, hogy egy olcsóbb, jobb és hamarabb megépülő atomerőművel, vagy olcsóbb és biztosabb gázzal, olajjal váltsák ki az oroszt.
Először tiltják, utána már csak gáncsolják, mikor, hogy éri meg nekik.
És, hogy az EU mennyire nem egységes, mennyire megosztott és leuralható, hogy a legerősebb gazdasága is mennyire nem a maga ura, azt jól mutatja a németek teljes önsorsrontó szervilitása, ahogy a globalista ügynökök aknamunkájának köszönhetően feladták a prosperatív energiapolitikájukat.
Az EU képtelen a közös harcra a saját érdekében.
Mert nincs is saját érdeke.
Én a gyakorlati részt emelném ki legjobban:
- 23 ország teljesen eltérő kultúrával, történelmi hagyományokkal, képzettségi szinttel, mentalitással
- logisztikailag elláthatatlan, mint egység kezelhetetlen
Nézzük csak a magyar vezetésű harcezredet:
Ez az amerikai komponense egy
páncélos felderítő század (armoured cavalry company):
Az olasz szervezés alatt áll, lengyelországi és magyarországi hadgyakorlaton már láttuk a páncélos és páncélozott század alkalmi harci köteléküket bár pontos felépítéséről még nem találtam ábrát. Amiről biztosan nem fogok az a magyar páncélos zászlóalj harccsoport, mert ilyen nem létezik. Papíron persze minden lehetséges a minisztérium egy fiókjában, de ilyen egység a valóságban soha nem állt össze század szinten se gyakorlatozni a T-72, BTR és D-20 technikával, amivel jelen pillanatban felállítani tudjuk mert nyilván nem rendszeresítés alatt álló, szükséges harcanyagokkal, azok tartalékával nem rendelkező eszközökről beszélünk egy valóságos alakulat esetében.
Szóval az első probléma, hogy a magyar vezetésű harcezred amerikai alakulata létezik, olasz alakulata szintén, míg a főerőt adó magyar, ebben a formában nem (Debrecenben van egy közepes zászlóalj harccsoport amúgy, nyilván ez az alapja a páncélos változatnak).
A további problémák, hogy ebben az alakulatban eltérő:
- szervezeti felépítésű (a valóságosan létező amerikai találkozik az olasz kísérletezéssel és a nem létező magyar a kombined arms fogalma kapcsán, mert a magyar páncélos egyelőre egy bohóc dzsentri agyszüleménye és nem létező valóság a Honvédség szervezetén belül)
- szervezeti struktúrájú (magasabbegység szintjén ezekkel az alakulatokkal operálni kell tudni, jelen esetben magyar parancsnoknak. Olyan magyar parancsnoknak, aki ilyet még nem látott, nem ebben nőtt fel, pláne nincs semmilyen harci tapasztalata. És persze négy eltérő struktúrájú környezetből érkező alegységet kell tudnia vezetni, könnyen lehet, még közös NATO-angolt se beszélnek úgy értve, hogy az angolt igen, de a fogalmaknak nem lesz közös jelentése feltétlenül)
- képzettségű, kultúrájú (értve ez alatt az adott ország oktatási rendszerének irányultságát, ami meg fogja határozni az alá és fölérendeltek kommunikációs, problémamegoldó képességeit, itt három civilizációból származók talákoznak, az amerikai a nyugatiból a magyar a nyugati és az eurázsiai határvidékéről a horvát és az olasz pedig a nyugati és keleti -arab-balkáni- határvidékéről. Kábé mintha Szombathelyi (mert Jány már a Tiszában van a doni turnéja miatt) parancsolna a kompetens Rommelnek és a nyomorék Grazianinak)
- kiképzettségű (mert magas szintű, háborús tapasztalatokból folyamatosan táplálkozó amerikai kiképzési rendszer találkozik itt olasz, horvát és nemrégiben még botrányosan néphadsereges/statikus magyarral)
- háborús tapasztalatú (míg Amerika majd minden szimetrikus és asszimetrikus konfliktusban ott volt az elmúlt évtizedekben, addig az olaszok csak pár misszióban a horvátok egy terriitoriális konfliktusban szereztek teljesen eltérő tapasztalatokat, míg nekünk nincs semmilyen katonai tapasztalatunk)
- logisztikai hátterű (míg Amerikai kiváló addig Olaszország kérdése és Horvátország és Magyarország ilyen szinten biztosan nem működő logisztikát tud emögé állítani, beleértve a teljesen eltérő felszerelés és fegyverzet ellátásának problémáját is)
egységes vegyítése.
Ráadásul mindezt fogalmatlan magyar parancsnokok vezetnék háborúba! Akiknek a mentalitásáról
ezt már tudjuk, de azt, hogy hol harcoltak, hol sebesültek meg, hol győztek vagy vesztettek azt nem, mert olyat nem csináltak. Soha.
Ez a NATO európai fele. Dehát ez nincs, láthatjuk, hogy nincs. Katonailag ez nem létezik a NATO-nak nincs olyan, hogy "fele". Olyan van, hogy a NATO = USA. USA van, annak van egy egységes vezetésű, egységes struktúrájú, felszerelétségű, képzettségű és komoly globális ellátási lánccal rendelkező hadereje, mégha nekik is vannak súlyos hadiipari kapacitásbeli problémáik, amik alapjaiban kérdőjelezik meg, hogy képes lenne e az USA egy olyan elhúzódó háborúban hadianyaggal táplálni a haderejét, mint ahogy azt Oroszország teszi, mégha úgy is, hogy le kell mondjon a kapacitásproblémái miatt a teljes mozgósításról!
Ez csak azért nem nevetséges, mert annál szánalmasabb.
Nincs, nem létezik európai haderő, európai hatalmi centrum, európai hatalom a világban. Nem is fog, teljesen reménytelen a dolog. Egy európai haderő létrehozásához évtizedek békeévei kellenének hallatlan anyagi és politikai erőfeszítések mellett és akkor 2040/50-re talán lenne ütőképes erő, ha azt az Európát uraló Napóleon vagy HItler szintű egyeduralkodó kikényszeríti, mert az nyilvánvalóan nem működőképes az orosz atomarzenál mellett, hogy egy elhúzódó háborúban pár év alatt összekovácsolnak milliós úniós emberveszteség és az EU GDP-je vagy felének háborúra költése mellett egy világverő haderőt. Hiszen ehhez amúgy se adott egy irdatlan kapacitású európai hadiipar. Se.
Nem, felejtős a gondolat is pusztán katonai szempontok szerint is, nemhogy politikai, gazdasági, társadalmi alapján. Az EU-nak nincs más jövője, minthogy az évszázad folyamán betagozódjon az USA-ba. Az USA-EU egyesülés, a közös állam megalkotása lesz az a jövő ami a legvalószínűbb. Csak ez, az USA létező birodalmi struktúrája tud évszázadok alatt olyan birodalmi struktúrákat meghonosítani, hogy majd a távoli jövőben esetleg létrejöhessen egy Keletemerikai Birodalom az USA-tól örökölt politikai és katonai intézmények révén (mint ahogy Róma örököse volt Bizánc egy olyan területen, ahol a számtalan állam, kultúra, hagyomány és dinasztia nem tudta volna ez egységet magától létrehozni a hellenisztikus alapokon).
Nincs európai jövő, mert jelen sincs és múlt se. Az
európai egy elvi fogalom, gyakorlata ma sincs.
