A határon megtalálható három fegyveres testület fegyverhasználata:
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
52. § (1) A rendőrt a lőfegyverhasználati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - az e törvényben foglaltak szerint illeti meg.
(2) A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható lőfegyver.
54. § (1) A rendőr lőfegyvert használhat
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
c) a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) vagy a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;
d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;
e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;
f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására;
i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;
k) a saját élete, testi épsége, személyi szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
57. § (1) Lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.
30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról
46. § (4) Szolgálati elöljárója parancsára a rendőr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó szolgálati elöljáró a felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a rendőr tudja, hogy a lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.
47. § (2) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak, ha a lőfegyverhasználat az államhatáron átlövést idézne elő, valamint a határúton közlekedő személlyel szemben, kivéve, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadást, vagy fegyveres ellenállást kell leküzdeni.
(3) Ha a törvény csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi lehetővé a fegyverhasználatot és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. A lőfegyverhasználat további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte.
Ugyanakkorömegoszlatás esetén nincs helye lőfegyverhasználatnak:
52. § (6) Tömeggel szemben a csapaterő a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja:
a) passzív ellenszegülés esetén testi kényszert és elvezető fogás alkalmazása érdekében rendőrbotot,
b) aktív ellenszegülés vagy támadó magatartás, valamint passzív ellenszegülést tanúsító felfegyverkezett tömeg esetén rendőrbotot, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát, vízágyút, pirotechnikai eszközt, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást, valamint - a 42. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint - vegyi eszközt, valamint
c) a rendbontók kiemelésére, elfogására elfogó hálót.
Továbbá máig érvényben van az idióta Fidesz 2006-os zavargásokra reagáló rendőrellenes bosszútörvénykezése:
(9) Tömegoszlatásra tilos gumilövedéket és kardlapot alkalmazni.
---
2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
36. § (1) A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:
h) a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában,
j) honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétel.
54/D. § (1) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően -
a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29-32. §-ában, 33. § (1) bekezdés a) és f) pontjában, 33. § (2) bekezdés a)-b) és f) pontjában, 35-36. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, továbbá 42-43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint
(3) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat
a) végrehajtására vezényelt katonát nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség,
b) végrehajtására vezényelt katona - ha más kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség - bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására, és
Szerencsére a katonák használhatnak gumilövedéket:
c) végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.
56. § (1) A fegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő katona - saját elhatározásából vagy parancsra - szándékosan személyre irányított, célzott lövést ad le.
(3) A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni:
a) fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,
c) a szolgálatban lévő katonai rendész a katona vagy a polgári személy általi támadás elhárítására, és a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére,
d) katonai futárszolgálati feladatok ellátása során, a maga vagy társa elleni, illetve a rábízott küldemény biztonságát veszélyeztető támadás elhárítására.
(4) A támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül:
a) a fegyveres szolgálatot teljesítő katona élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a katonát a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt, védett és biztosított területre való jogellenes behatolásra,
24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról
615. A katonai szervezetek törvényben meghatározott esetekben, az arra jogosult parancsnok parancsára, a műveleti tervekben, műveleti utasításokban meghatározott célok teljesítése érdekében, a szabályzatok és a lőutasítások előírásai szerint használhatják egyéni és kollektív fegyvereiket.
616. A fegyverhasználati jog - annak törvényes feltételei fennállása esetén - a szolgálatát fegyveresen ellátó katonát attól függetlenül megilleti, hogy egyenruhát vagy polgári öltözetet visel.
621. Az őrszolgálatban lévő katona az őrség elhelyezési körletében az őrparancsnok, járőrben a járőrparancsnok parancsára, felállítási helyén pedig saját elhatározásából használhat fegyvert. Ez vonatkozik a készenléti alegységre is, ha az őrség feladatát látja el.
633.1. A feladatra kirendelt készenléti szolgálatot ellátó katona az őt ért támadás, illetve a közveszélyt okozó tevékenység elhárítása érdekében a támadással vagy a közveszély okozással arányban fegyvert és egyéb kényszerítő eszközt alkalmazhat saját védelme és a törvényes rend helyreállítása érdekében.
---
1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről
10. § (2) d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert alkalmazhat, illetve használhat.
A határon megtalálható három fegyveres testület esete a jogos védelem és végszükséggel, az azt korlátozó jogszabályi rendelkezések a honvédség és az FBŐ esetében:
30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról
4. § (4) Szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr a számára kijelölt területet csak utasításra vagy a szolgálati elöljáró engedélye alapján, valamint jogos védelem vagy végszükség esetén hagyhatja el.
vs.
24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról
260.1. A biztonságos tevékenység érdekében a katona köteles:
f) a kötelességeit akkor is teljesíteni, ha az - minősített időszak esetén - életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
27/1998. (VI. 10.) BM rendelet a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról
27. § (2) A felállított őr az őrhelyén őrzési feladatot lát el. Őrhelyét, mozgási körletét - leváltásának esetét kivéve - még akkor sem hagyhatja el, ha testi épségét veszély fenyegeti.