Ajvé, na hol is kezdjem. Hosszú lesz az sicher...
Egyrészt a Putyin cikk az nem Stier írása volt, ő momentán csak lefordította az eredeti oroszt magyarra. Lehet vele egyetérteni, vitatni, vitatkozni, a lényeg, hogy egyedül a moszkvateren jelent meg a teljes anyag változtatások nélkül magyarul. Figyelembe véve, hogy a világ egyik legfontosabb politikai szereplőjének írása azért érdemes elolvasni. Természetesen a történelmi tapasztalatok miatt érthetően eléggé eltérő a világháború megítélése Közép-Európában és Oroszországban, így számos kérdésben nem fognak a felek egyetérteni. Se most, sem a jövőben. A probléma viszont ott kezdődik, mikor ezeket a témákat bizonyos körök kurrens geopolitikai és destabilizációs eszközként akarják felhasználni a történészi illetve emlékezetpolitikai vita helyett.
Másrészt mivel személyesen ismerem és napi szintű kapcsolatban vagyok vele, így elmondhatom, hogy a kolléga azért eléggé messze van a kommunistától, ahogy az ügynöktől is. Se ő, se én egy büdös buznyákot nem kapunk a moszkvateren megjelent írásainkért, semmilyen szinten nem termel pénzt az oldal. Pusztán úgymond önszorgalomból írunk oda. Én személyesen azon motivációból, mert idővel a tököm tele lett a magyar sajtónak az angolról pár napos késéssel lefordított nobrain külpolitikának nevezett emberi végtermékétől. Legelső cikkem is úgy jelent ott meg, hogy ráírtam, hogy "gutentag így ezt írtam, szerintem egészen jó anyag és megjelenhetne-e a moszkvateren"? Két óra múlva jött a válasz, hogy hmm ez egészen jó és azóta megy a közös üzem. Stier egy színvonalas szláv világgal foglalkozó maradandó platformot akart alkotni, mikor 18-ban létrehozta az oldalt Jelent meg nálunk jobbról, balról, polákoktól, csehektől, oroszoktól, tényleg diverznek mondható ideológiájú szerzőktől anyag, de akár a belorusz ellenzékiekkel készült interjút is említhetném tavaly augusztusból.
A lényeg a minőség nem pedig az ideológia. Se nem kétajtós szekrény méretű deszantos GRU Szerjózsa, se nem 90-60-90 SzVR Irina nem látogatott meg minket lukratív ajánlatokkal. Momentán még Google reklámblokk sincs az oldalon, mivel annyira keveset adna, hogy nem éri meg az olvasói oldalon jelentkező kényelmetlenséggel szemben. Azért ha a tetszőleges szolgálatokkal Grísáék lennének mögöttünk, akkor nem ekkorák lennénk, nem kéne mindenféle Facebook csoportokban megosszuk a cikkeinket a nagyobb elérésért (mivel persze nem egyszer shadow-bant osztogat Zuckerberg) és nem napi 1-2 anyag jelenne meg 6-7, de inkább 3-4 szerzőtől. Haverjaim is rendszeresen mondogatják, hogy milyen jó lenne ha indítanánk moszkvater podcastot meg lennének videóink. De mégis miből? Kéne hozzá kamerás meg mikrofonos felszerelés (ami önmaga pár százezres tételtől indul), külön berendezett helyiség meg egy külön ember, aki csak a podcast/videó szerkesztésével foglalkozik. És az az ember velünk ellentétben nem fog puszta lelkesedésből dolgozni, mi meg nem vagyunk FED, aki a puszta levegőből is dollárt nyomtat... Most kb annak örülünk, hogy van egy 50 fotós havi előfizetésünk Europressnél és nem kell kizárólag jogdíj mentes képeket megosszunk az illusztrációkban.
Megerősíthetem, hogy egyáltalán nem Oroszországból, hanem itthonról írja a cikkeit, mostanság legfeljebb Vasas meccsre megy ki otthonról néhanapján a Fáy utcába (na meg persze a magyar-portugálra). Illetve aktuális lenne, hogy leüljünk megint egyet sörözni, de az már más kérdés
Azt elismerem, hogy jelen politikai palettán mind neki, mind nekem sajátos látásmódunk van Oroszországról, a posztszovjet térségről illetve a világpolitikával kapcsolatos eseményekről. Értjük és tudjuk értelmezni az orosz álláspontot, az atlantista nézőpont helyett megértjük az orosz geopolitikai logikát, de nem propagandát büfögünk vissza mint tetszőleges médiamunkások. Értelmező elemzői szemmel nézzük a dolgokat. A klasszikusnak tekintett külpolitikai újságírás egyik utolsó képviselői vagyunk Magyarországon a fentebb említett kategóriákkal szemben. Momentán beszéltem olyan überliberális momentumossal is, aki mondta, hogy semmilyen szinten nem ért egyet a jelenlegi orosz politikai kurzussal illetve az írásainkkal, de mégis elismeri, hogy minőségi elemzői munkát teszünk le az asztalra.
Persze már számos helyről megkaptuk az "oroszügynökök444!!néégy" jelzőket, még itt fórumon is (khmm julika drága hát mégis merre fújt téged a kijevi Burán?
), de mit mondjak rá? Kezd unalmas lenni, aki meg menthetetlenül a fejébe vette azon nem tudunk segíteni, legyen boldog vele. Egy idő után inkább csak fárasztó, mint idegesítő. Plusz ha az Oroszországgal foglalkozó önmagukat szakértőknek tekintőket nézzük, azért mi a moszkvaternél messze kiemelkedünk a hazai mezőnyből. Egyik oldalt ott van például Sz. Bíró "10 éve mindjártmegbukik Putyin" Zoltán, aki akkora faszságokat tud összehordani az orosz haditechnikáról, hogy a Győri Likőrgyár kevertje utáni bélcsavarodással színezett másnap kevésbé okoz fájdalmat. Másik oldalt Rácz "DGAP"Andrást képviseli a Council on Foreign Relations német megfelelőjének színeiben, hasonló erős kijelentésekkel külpolitikai vonalon. Természetesen mikor nyilatkozni kell őket instant szalajtják (vagy az adott politikai oldallal kompatibilis egyéneket), mivel tökéletesen visszaadják amit azok a megrendelők hallani akarnak. Tudom, ilyen a popszakma, de inkább legyek outcast, mint olyanokat mondjak, amivel nem tudok egyetérteni. Ja és végszónak még annyit, hogy amúgy Stier a Magyar Hang mellett a Demokratába is írogat (itten lehet nézegetni
https://demokrata.hu/?s=&column=&pauthor=344&start=&end= ) plusz ha a főoldalon kicsit lejjebb tekersz ott megjelennek a legfrisebb moszkvateres írások is. Szóval ideológiailag mindkét oldalon jelennek meg cikkei, még ha az sokaknak nem is tetszik. Ha ezt jelenti a bohóc és ügynök, akkor megyek felvenni a fiókból a sípoló piros orromat meg rátelefonálok Grísára, hogy tessék már adni egy kis pácolt heringet a kaviár mellé, mert elegem van a konzerves ruszliból.