Olaf Scholz körülbelül egy hete lett Németország kancellárja, de ez idő alatt Berlinnek három gyalázatos konfliktusa van Oroszországgal. Szerdán orosz diplomatákat utasítottak ki Németországból, ami a Khangosvili grúz-csecsen harcos ügyéhez kötődik. Csütörtökön pedig a YouTube Berlin kérésére letiltotta az új német nyelvű RT DE csatornát. Ekkor vált ismertté az „Nord Stream – 2” engedélyeztetésének legalább hat hónapra való felfüggesztése. Ki kényszeríti Scholzot, hogy rontsa Oroszországgal való kapcsolatát?
Geza Andreas von Geir Németország oroszországi nagykövete pénteken kifejtette, miért kellett Berlinnek kiutasítania az orosz diplomatákat az országból. Ez volt a hatóságok válasza Németország „szuverenitásának súlyos megsértésére” – írja az RBC. Szerdán korábban a németországi orosz diplomáciai képviselet két alkalmazottját persona non gratává nyilvánították Zelimhan Hangosvili grúz állampolgár meggyilkolása ügyében.
"Ez az állami megrendelésre elkövetett gyilkosság súlyosan megsérti a német törvényeket és a Németországi Szövetségi Köztársaság szuverenitását" - mondta Annelena Berbock külügyminiszter. Emlékezzünk vissza, hogy Khangoshvilit 2019-ben lőtték le a berlini Tiergarten parkban. A helyi rendőrség ezzel az orosz Vadim Szokolovot gyanúsította meg, akit ennek következtében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt a berlini bíróság. Moszkva tagadta, hogy részt vett volna ebben, rámutatva, hogy Hangosvili fegyveres volt.
„Határozottan visszautasítjuk azokat a megalapozatlan és a valóságtól teljesen eltérő vádakat, amelyek szerint az orosz állami struktúrák részt vettek az NSZK hatóságok tudtával Németországban élt terrorista Hangosvili meggyilkolásával, amelyet külföldi speciális szolgálatok és kapcsolódó struktúrák segítségével építettek fel.” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében. A minisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova azt is megígérte, hogy válaszul az Orosz Föderáció "szimmetrikus, teljesen megfelelő intézkedéseket tesz".
Az RT DE blokkolása és az orosz diplomaták kiutasítása nem játszik Scholz kancellár javára – vélekedik Vlagyimir Dzsabarov szenátor. „Miközben még kancellárjelölt volt, kijelentette, hogy kész az Oroszországgal való kapcsolatok javítására. Ez nem tetszett a kormánykoalíciós kollégáinak. A választás után rendkívül negatív feltételeket teremtettek számára” – mondta.
„Az a tény, hogy a németek melegfészekben tartották a terroristát Hangosvilit, és nem adták ki senkinek, és most úgy döntöttek, hogy megvádolnak minket a meggyilkolásával, akadályozza a kétoldalú kapcsolatok helyreállítását. De azt hiszem, előbb-utóbb lesz érettség. A Németország és Oroszország közötti kapcsolatok javítása nélkül általában nehéz megérteni, milyen lesz az európai jövő” – tette hozzá Vlagyimir Dzsabarov, a szenátus külügyi bizottságának első alelnöke.
Véleménye szerint az Északi Áramlat 2 elindításával összefüggésben nagyon fontos a Moszkva és Berlin közötti kapcsolatok kialakítása. „Németország csomóponttá válik, de meggondolatlanul viselkedik, saját nemzeti érdekeinek és egész Európa érdekeinek rovására” – jegyezte meg a beszélgetőpartner.
Németország is úgy véli, hogy az országok közötti konfliktusnak hamarosan meg kell szűnnie. „Két diplomatát kiutasítottak Németországból, válaszul két diplomatát hagynak el Oroszországból. Valószínűleg ezen „befagy” az eszkaláció – jósolja Alexander Rahr német politikai elemző.
Látja a feszültség korai "lazítását", de Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hatalmi struktúrái, valamint a Német Zöld Párt éppen ellenkezőleg, a konfliktus eszkalálódásában érdekeltek.
„Szilárd meggyőződésük, hogy ha katonailag nem is, de gazdaságilag is lehet Oroszországot annyira meggyengíteni, hogy szétesik. Ebben az értelemben nyomás nehezedik Scholzra, hogy szigorítsa a közös európai irányt Oroszország felé” – magyarázta a szakértő. – És józanul kell szemügyre vennie a helyzetet. Igaz, ez a baj: amint valaki megpróbál rálépni a fékre és lefagyasztani a konfliktust , olyan erők lépnek fel, amelyek még nagyobb konfliktusokat szülnek – tette hozzá.
„Amikor Helmut Kohl után Gerhard Schroeder és Joschka Fischer meglehetősen fiatal kormánya hatalomra került, az amerikaiak nyomást gyakoroltak Németországra, és arra kényszerítették, hogy harcoljon Szerbia ellen a jugoszláv konfliktusban. Most hasonló helyzetet látunk, csak Scholz és Oroszország esetében. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozza. Kire támaszkodhat az Oroszországgal való konstruktív együttműködésben? - foglalta össze retorikusan Rahr