Megtaláltam a dokumentumfilmet. 2007-ben készült. Megszólal benne Nyeljubov özvegye,Nyeljubov bátyja, Pavel Popovics űrhajós, Marina Popovics berepülőpilóta,Adilija Kotovszkaja, az első űrhajóscsoport orvosa. Nekem "picivel" hitelesebbnek tűnik, mint Nemere hadoválásai, hogy biztosan nem repült Gagarin, mert az ő lengyel is felesége megmondta. Mint ahogyan hitelesebb a Spektrum filmjénél is, ahol a Battlestar Galacticaból ismert, Egyes Cylont alakító színészen kívül senki fontos nem szólal meg. Vlagyimir Iljusin sem, csak mutatják, ahogyan egyenruhában sétál.
A 2007-ben kélszült dokumentumfilm címe: "Első lehetett volna". Nincs időm mondatról-mondatra lefordítani. A lényeget írom le. Több mint 5000 vadászpilóta jelentkezett, egy "új technikai eszköz kipróbálására". Csak önkénteseket fogadtak a hosszú orvosi vizsgálatokra. Az is feltétel volt, hogy nőtlen legyen a jelentkező. Ez a feltétel Nyeljubonál nem teljesült, de engedték, bekerült és végül sikerrel teljesítette az egész programot. Így a Krímből, ahol a saját maga által választott alakulatnál repült mint vadászpilóta, Moszkvába került. A vörös diplomával végzett pilóták a Szovjetunióban egyénileg választhatták ki a nekik szimpatikus szolgálati helyet. Akiknek nem sikerült a vörös diploma, azok pedig oda kerültek a végzés után, ahová küldték őket. A több mint 5000 jelentkező közül 20-an maradtak a végleges űrhajós csoportban. A többiek nem feleltek meg. Az űrhajósok feleségeinek egy része egy ideig munkanélküli volt, még Marina Popovics is. Nyeljubov felesége a mérnöki végzettsége ellenére masinisztaként dolgozott. Ezután került a CPK-ba, vagyis az Űrhajós Kiképző Központba. Ő volt az egyetlen aki látta, hogy miken mennek át a csoporttagok. Például alap elvárás volt, hogy meghatározott ideig 12.1g-s túlterhelést viseljenek el. Ehhez még a centrifugákat is át kellett tervezni, hogy bírják.
A "Nagy Hatos" : eredetileg mind a 20 jelölt repült volna a Vosztokkal. Koroljov azonban másként döntött az idő és Von Braunék szorítása miatt. Így jött létre a "Nagy Hatos": Gagarin, Tyitov, Nyeljubov,Nyikolajev,Popovics,Bikovszkij. Az első három jelölt annak is köszönhető, hogy a tényleges repülést megelőzően élettelen bábukat küldtek az űrbe, ellenőrizvén a szkafandereket. Itt kiderült, hogy ez nem egy egyszerű ruha, nem is lehet akként viselni, nagyon pontosan a pilótára kell szabni. Az új startidőpontig az NPP Zvezda csak 3 szkafandert tudott elkészíteni. Az első három személyről maga Koroljov döntött: Gagarin főhadnagy,Tyitov főhadnagy,Nyeljubov százados. Plusz a szkafanderek is nekik voltak jók. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy Gagarin repül. A startbuszon Tyitov és Nyeljubov kísérte, utóbbi egyenruhában, míg Tyitov szkafanderben. Gagarint követően Tyitov is repült, és Nyeljubov következett volna a sorban, 1961 végén. Megemlítik, hogy John Glenn is repült 1962-ben, akinek az 5 perc súlytalanságban töltött ideje miatt az oroszok csak "Gagarin repülése paródiájának" nevezik a felszállását.
Aztán mégsem Nyeljubov jött. Koroljov úgy döntött, hogy a következő űrrepülésre kettő űrhajót kell felbocsátani egyszerre, és a Szovjetunió népeinek barátságát szimbolizálandó egy ukránt és egy udmurtot. Így repült Nyeljubov helyett Popovics és Nyikolajev. Mindketten több mint 3 napot töltöttek Föld körüli pályán. Ezután pedig egyre jobban kezdett elege lenni, mert ugyan ő jött volna, de most Kamanyin döntött másként. Egy nőnek kell repülnie, mert megengedhetetlen az a szégyen, hogy a világ első űrhajósnője amerikai legyen, valamint egy űrhajósnő "a kommunizmus ugyanolyan nagyszerű nagykövete lehet a világban, mint Gagarin és Tyitov". Így még a 6-ik helyet sem tudták garantálni Nyeljubovnak, mivel 4 nő került az űrhajóscsoportba,és csak 6 űrhajó volt. Így hiába kérdezte Koroljovot, hogy mikor repülhet végre az űrbe. Ezért annyira elege lett az egészből, hogy 1963 elején betegszabadságra küldték. Csillagvárosban "szuhoj zakon" vagyis alkoholtilalom volt. Nem is árusítottak alkoholt. Viszont 4km-el arréb a Cskalovszkaja vasútállomáson már igen. Otthon unatkozott, megmondta, hogy elmegy sörözni. A Cskalovszkaja vasútállomáson találkozott Filatyevvel és Anyikejevvel, akik újonan bekerült zöldfülűek voltak az űrhajóscsoportban.
Elkezdtek hárman inni. Aztán jött egy őrjárat. Rögtön kiszúrták maguknak Nyeljubovékat, mert egyenruhát viseltek. Bevitték őket. Nyeljubov rendkívül durva stílusban osztotta ki a velük szemben intézkedőket. Az ügyben eljáró pk. erről jelentést írt Kamanyinnak. Kamanyin politikai helyettese szólt Nyeljubovnak, hogy inkább kérjen bocsánatot az intézkedést végző parancsnoktól a viselkedése miatt, különben kellemetlenségei lehetnek. Megígérte ezt, de nem tette meg. A következő nap Gagarin és Popovics is mindent megtett Nyeljubov megmentése érdekében. Popovics nyilvános gyűlést szervezett az űrhajóscsoportban, ahol Nyeljubov elismerhette a bűneit, és az bocsánatot kérhet a járőrparancsnoktól is. Gagarin azt mondta, hogy csak Filatyevet és Anyikejevet rúgják ki a csoportból, mert Nyeljubov egyrészt civil ruhát viselt az incidens során, ami enyhítő körülmény, másrészt pedig az első csoport egyik legkiválóbb űrhajósa, aki nem érdemli meg egyetlen hiba miatt, hogy kivágják. Az említett gyűlésen aztán Nyeljubov ugyanúgy nem ismerte el a hibáit, nem kért bocsánatot a járőrparancsnoktól sem. Így kirúgták a csoportból és a Zsukovszkij akadémiáról is, ahova a "Nagy Hatos" tagjait felvételi nélkül vették fel. Elvették a lakását és a Távol-Keletre küldték, a trengermelléki területre, Kremovó faluba, ahol a 224-es vadászrepülő ezred települt. A házukban még vezetékes víz sem volt. A repülés volt az egyetlen gyógyír Nyeljubovnak. 1 hónap alatt teljesen visszarázódott, és az alakulat legjobbja lett. A társai nagyon kedvelték.
Fél évvel később Habarovszkba rendelték, ahol Popovics űrhajós összeismertette a Komszomol Központi Bizottságával egy bankett során. A komszmol vezetői azt mondták neki, hogy térjen vissza Moszkvába, menjen vezérkari akadémiára. De ő nem szerette már ekkor, hogy ha ismeretlenek mondták meg neki, hogy mit csináljon, így nemet mondott. Utána az este során ketten maradtak Popoviccsal. Ott Popovics megmondta neki, hogy ismerje el, hogy ő volt a hibás. Ez talán részben sikerült is. Amikor visszatért az alakulathoz, depresszióba esett. Utána minden áron vissza akart kerülni az űrhajós csoportba. Beszélt Kamanyinnal, aki azt mondta, hogy még 1-1,5 évet kell szolgálnia utána visszajöhet. Viszont új űrhajók voltak, és sok új űrhajós. Lipeckben találkozott Marina Popoviccsal, aki szintén MiG-21-es átképzésen volt. Nyeljubov berepülőpilóta kívánt lenni,mint Marina Popovics. A 25 főből egyébként csak ők ketten végezték el kiváló eredménnyel az átképzést. Az utolsó pillanatban azonban mégsem kerülhetett be egyik helyre sem "reorganizácó" miatt. Később a fotókról is törölték.Így nagyon komolyan vedelni kezdett. Egy remény csillant csak fel előtte, Koroljov segítsége. Így az újévi bálon már ismét vidám volt, mert azt remélte, hogy Koroljov visszajuttatja az űrhajóscsoportba, de ha más nem akkor a kiváló műszaki tudása miatt legalább berepülőpilóta lehet. Koroljov január 15-én meghalt, így az utolsó reménye is szertefoszlott. 1966 február 17-én pedig megtörtént a tragédia.