Erre még válaszolok, oszt befejeztem:
Nem felejtem el, hol állt Kína.
Ha olvastad volna az előző hsz-t, pont rá hivatkoztam.
A saját ipari bázis továbbfejlesztése egy fokkal mindig könnyebb hosszútávon, mint elég és megfizethető nyersanyagot és energiahordozót szerezni folyamatosan, ha amúgy saját nincs.
Ezt nevezik egyenlőtlen fejlődésnek, volt már erről szó évekkel ezelőtt is, nem megyek bele.
Ha pedig bőven van kurrens és elegendő alapanyagod, akkor mindig lesz vevő, aki vagy manival, vagy épp akár közös technológiai fejlesztéssel fizet és baromira nem kell mindent magadnak legyártanod, ha ez a partner pont abban a legerősebb.
Jut eszembe, a Nyugat is így csinálja egy csomó K+F esetben.
Nincs olyan, ami csak náluk lenne, de ami van, az igen meghatározó tétel, így pedig a világpiaci árakat is képesek befolyásolni az aktuális konjunktúra függvényében.
A többi sem tud többet tenni ebben az ügyben, van, aki még ennyit sem.
Ezzel befejeztem ezt a témát, jósolni nem akarok semelyik oldallal kapcsolatban, de mint írtam, kissé korai még az oroszok temetése is.
Viszont az elméleted nem magyarázza Dél-Korea, Japán, Svájc helyzetét az ásvanykincsekben gazdag Afganisztán vagy afrikai országok messze nem jól prosperáló gazdaságával szemben.
Nem lehet, hogy inkább az orosz narratíva az egyszerűnek látszó válaszokkal félrevezető módon ígérget?
Ugyanis a hihetetlen ásványkincs vagyonuk eddig is rendelkezésre állt...
Az orosz tudományos technológiai fejlettség a 60-as, 70-es években a világ élvonalába tartozó eredményeket ért el. (Űrkutatás, nukleáris technológia, rakéta és fegyvertechnológia).
Azonban ez 50-60 éve volt.
Jelenleg a félvezető gyártás, az IT technológia számít "fejlett technológiának", nem az acél gyártás.
Előbbi területeken Dél-Korea, Taivan, Japán, USA, újabban Kína számít a világ élvonalának.
Ezeken a területeken a világ élvonalába kerülni és ott maradni folyamatos tőke befektetéseket igényel.
Az, hogy a Putyini Oroszország az elmúlt évtizedekben nem ide invesztált, hanem a hidegháború utáni revansra készülve minden erőforrást a hagyományos hadviselés eszközeinek megtartására, fejlesztésére költött, könnyen belátható.
Ki is robbantotta a háborút, azonban a kudarc miatt kellenek a válaszok.
Egy ilyen válasz, "nyugalom semmi gond, a világ nélkül is felemelkedik az orosz birodalom újra". Ebbe a narratívába illeszkedik a "végtelen erőforrások" a "minden erőforrás nálunk, ezért mi gazdagszunk, a többiek szegényednek" kommunikációs panel...MAJD
Fel lehet tenni persze azt a kérdést, miért volt sürgős a háború? Nem lett volna célszerűbb valóban jobban felkészült haderővel háborúba menni?
Vajon miért volt halaszthatatlan egy 71 éves politikai vezetőnek a háború?
A becsvágya, egocentrizmusa lehet az egyik válasz.
Szerintem túl sokat kockáztatott, nem jött be.
A különleges katonai kudarc felgyorsítja Oroszország hanyatlását, történelmi szerepének elvesztését.
