Sok felvetés, igyekszem válaszolni rájuk.Viszont az elméleted nem magyarázza Dél-Korea, Japán, Svájc helyzetét az ásvanykincsekben gazdag Afganisztán vagy afrikai országok messze nem jól prosperáló gazdaságával szemben.
Nem lehet, hogy inkább az orosz narratíva az egyszerűnek látszó válaszokkal félrevezető módon ígérget?
Ugyanis a hihetetlen ásványkincs vagyonuk eddig is rendelkezésre állt...
Az orosz tudományos technológiai fejlettség a 60-as, 70-es években a világ élvonalába tartozó eredményeket ért el. (Űrkutatás, nukleáris technológia, rakéta és fegyvertechnológia).
Azonban ez 50-60 éve volt.
Jelenleg a félvezető gyártás, az IT technológia számít "fejlett technológiának", nem az acél gyártás.
Előbbi területeken Dél-Korea, Taivan, Japán, USA, újabban Kína számít a világ élvonalának.
Ezeken a területeken a világ élvonalába kerülni és ott maradni folyamatos tőke befektetéseket igényel.
Az, hogy a Putyini Oroszország az elmúlt évtizedekben nem ide invesztált, hanem a hidegháború utáni revansra készülve minden erőforrást a hagyományos hadviselés eszközeinek megtartására, fejlesztésére költött, könnyen belátható.
Ki is robbantotta a háborút, azonban a kudarc miatt kellenek a válaszok.
Egy ilyen válasz, "nyugalom semmi gond, a világ nélkül is felemelkedik az orosz birodalom újra". Ebbe a narratívába illeszkedik a "végtelen erőforrások" a "minden erőforrás nálunk, ezért mi gazdagszunk, a többiek szegényednek" kommunikációs panel...MAJD
Fel lehet tenni persze azt a kérdést, miért volt sürgős a háború? Nem lett volna célszerűbb valóban jobban felkészült haderővel háborúba menni?
Vajon miért volt halaszthatatlan egy 71 éves politikai vezetőnek a háború?
A becsvágya, egocentrizmusa lehet az egyik válasz.
Szerintem túl sokat kockáztatott, nem jött be.
A különleges katonai kudarc felgyorsítja Oroszország hanyatlását, történelmi szerepének elvesztését.
D-Korea és Japán más tészta, mint Svájc, ahol a klasszikus high-tech az óragyártás. Az is igaz, hogy sem D-Korea, sem Japán nem bővelkedik ásványkincsekben, mégis komoly, No1 szintű az ipari fejlettségük, amit viszont nem maguktól jött, hanem az USA-ból. Abból az USA-ból, amelyik az akkoriban minden ipari-technológiai szegmensben egyedüli No1 volt. Ez az egyenetlen/egyenlőtlen fejlődés lényege: a fejletlenebb régió a beérkező új technológiák alapján idővel több lépcsőfokot kihagyva magasabb szintre lép – nyilván ehhez megfelelő kulturális/civilizációs háttér kell, ami Ázsiában zsigerileg adott, Afrikában nem annyira.
Oroszország esetében nagy kettősség van, a lakosság 2/3-ad része földrajzi európai, 1/3-ad része ázsiai. A területe meg pont fordítva van, összességében se nem európai, se nem ázsiai civilizáció, de mindkét oldalról van benne. Termelni és gyártani képesek, ezt már bizonyították a történelemben, egyes területeken képesek szintén No1-es saját fejlesztésekre is, de zömében az energiahordozók/ásványkincsek kitermelésére és valamilyen szintű feldolgozására álltak rá, mert ez volt a leginkább kézenfekvő és jövedelmező számukra, főleg, hogy az iparilag leginkább fejlett régiók zöme nem dúskál ezekben a javakban, az élő kereslet volumene pedig igen csábító.
Visszatérve az orosz ipar/technológia lemaradására: A feudális cári birodalomból secperc alatt csináltak egy szocialista birodalmat, az agrárországból egy erőltetett ipari hatalmat (egyenlőtlen fejlődés).
Ugyanakkor - eltérően a hivatkozott ázsiai ipari centrumoktól - itt nem volt igazi nagy volumenű termelés kihelyezés, ami együtt járt volna a fejlettebb gyártási technológia kihelyezésével is, hanem volt helyette COCOM lista és társai. A felemelkedő ázsiai hatalmak mindegyike konkrét technikai/tárgyi segítséget kapott ehhez a kor legfejlettebb technológiai hatalmától, a ruszkik ehelyett az ellenpólus statisztaszerepét kapták a fegyverkezési versenynek nevezett új globális befektetési projektben a VH után.
Röviden: Az egyik oldalt segítették, a másikat meg menet közben nem simán lesz@rták, hanem konkrétan gátolták is.
Kicsit egyirányban volt lejtős a pálya, nem véletlenül.
A saját nyersanyagbázissal nem rendelkező hatalmak jóval könnyebben "kezelhetőek", mint azok, akik rendelkeznek mindennel, ergo nem kockáztatott a Nyugat egy ilyen rivális kitermelésével.
Kissinger stratégiája jó volt, Kínát leválasztotta a Szovjetunióról, befektetett oda, aminek törvényszerű következménye lett a megfelelő háttérpotenciál miatt a hatalmas fejlődés, de számára inkább egy nyersanyagszegény high-tech Kína, mint egy high-tech szintre fejlesztett nyersanyagban gazdag Oroszország/Szovjetunió volt a két lehetséges választás, csak így lehetett kijátszani őket egymás ellen. A Szovjetunió legyőzésének ára Kína felemelkedése volt.
A Nyugat oroszhátráltatása találkozott a kétfejű sas birodalmának kétfelé néző elitjével, ahol az egyik oldal felé néző elit erre saját gazdasági érdekei miatt eleve vevő és támogató volt egyben, lényegében ezért tart ott az orosz ipar, ahol.
Igen, állhatna sokkal jobban is, de az ehhez szükséges technológia és technológiai kultúra/oktatás átadása nem volt érdeke sem a fél világnak, de az orosz elit egy erős részének sem. Ők nagyon jól megéltek addig is abból, amiből a nagy pénzeket csinálták, minek ezen változtatni…
A „nyugalom, semmi gond, enélkül is felemelkedik a birodalom satöbbi-t” hol olvastad? Én írtam ilyet?
A miért volt sürgős a háború pedig külön téma, arról majd később írok saját véleményt. Röviden: a háború megindítása volt sürgős, nem a lezárása.
