Na nézzük csak: Cicvilizált jogállamban- tehát Vodka Anyácska itt nem játszik, a vádlott jogi képviselője feltenne néhány kérdést:
" A letartóztatást elrendelő szervek szerint a vádlott felhívta a cssurungaföldi minisztériumot, hogy szerinte a közeli laktanya állományát Csurungaföldre vezénylik.
Tehát kérdéseim a következők:
- Van-e országunk és Csurungaföld között fegyveres konfliktus, esetleg hadiállapot?
- Vezényetl a a felelős minisztériumunk katonákat Csurungaföldre?
Résztvesznek-e katonáink a csurungaföldi harcokban?
- Amennyiben a válasz igen, akkor kérem tájékoztassanak, ezt milyen törvényes felhatalmazás birtokában tették meg.
- Amennyiben a válasz nem, kérem magyarázzák meg hogy egy nem létező csapatmozgást hogyan lehet a nem létező ellenségnek elárulni?
Akkor egy kis jogértelmezés. Csak itt, csak most, csak neked.
A Btk. szerint:
"Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején vagy
d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Az elkövetési magatartás a külföldi szervezettel való kapcsolatfelvétel, ami az említett esetben megvalósult, hiszen az ukrán nagykövetségre telefonált. További feltétel, hogy a kapcsolatfelvétel célja a függetlenség, a területi épség vagy az alkotmányos rend megsértése legyen. Ezt vizsgálja az ügyészség és a bíróság. A nő egy telefonbeszélgetésből csapatmozgásra következtetett és azt jelentette egy külföldi nagykövetségnek. Ez bizony esélyes, hogy a fenti definícióba.
"- Van-e országunk és Csurungaföld között fegyveres konfliktus, esetleg hadiállapot?"
Az bűntett elkövetésének nem feltétele a háború. Valamit nagyon félre akarsz érteni. A háború csak súlyosbító tényező.
"- Vezényetl a a felelős minisztériumunk katonákat Csurungaföldre? Résztvesznek-e katonáink a csurungaföldi harcokban?"
...
"- Amennyiben a válasz nem, kérem magyarázzák meg hogy egy nem létező csapatmozgást hogyan lehet a nem létező ellenségnek elárulni?"
Újfent félre akarod érteni. A bűntett elkövetésének nem feltétele, hogy a kiadott információ valós, értékes legyen, hogy tényleg oda menjenek a katonák. A törvény a hazának ártó szándékot bünteti. Márpedig a nő azt hitte, hogy érdemi információt ad át.
"- Amennyiben a válasz igen, akkor kérem tájékoztassanak, ezt milyen törvényes felhatalmazás birtokában tették meg."
A bűntett elkövetésének nem feltétele, hogy a csapatmozgás törvényes, igazságos, erkölcsileg sziklaszilárd, Hiryu szívének kedves és ízlése szerint való legyen. Attól hogy valaki nem ért egyet a hazájában zajló történésekkel, nem ért egyet akár egy háborúval, még nincs feljogosítva arra, hogy vélt csapatmozgást külföldi nagykövetségnek jelentsen. Ha a vélt csapatmozgást jogellenesnek tartja, akkor a hazai illetékes szerveknek jelentheti. Az meg hogy jogellenes, csak az ő magánvéleménye és közel sem biztos, hogy igaza van, pláne nem akkor, ha az ügyről az összes információja egy nem neki szánt telefonbeszélgetésből származó foszlányok. Nem Szvetlana Davidova átlag állampolgár joga megítélni, hogy van-e törvényes felhatalmazás és nem is Hiryué. Az már csak hab a tortán, hogy Szvetlana nem hallotta, hogy a katonákat Ukrajnába vezénylik, csak annyit hogy Moszkvába és onnan tovább. Ukrajnát csak hozzá gondolta.
Hogy egy hozzád közel álló példát hozzak: 1976-ban Izrael és Uganda között nem volt hadiállapot. Mégis a Jonatan Netanjahu vezette izraeli kommandó túszmentő akciót hajtott végre Entebében, melynek során az Izrael szemszögéből terroristákon kívül 40 ugandai katonát is megöltek. Az akcióban az izraeli katonák álcázva vettek részt, még Idi Amin kocsijának másolatát is elvittek álcázás céljából, csak lebuktak. Az akció a nemzetközi jogot és Uganda szuverenitását biztosan megértette és az is erősen kétséges, hogy az átlag izraeli állampolgár által megismerhető jogszabályok alapján az izraeli jog szerint törvényes volt-e. Természetesen titkos felhatalmazás volt rá, de ezt az átlag izraeli állampolgár nem tudhatta. Vagyon hogyan kellene megítélni azt, ha egy izraeli állampolgár egy buszon hallott telefonbeszélgetés alapján (önkényesen jogellenesnek ítélve álcázott katonák külföldre küldését) tájékoztatta volna az ugandai nagykövetséget és ez esetleg a kommandó tagjainak és túszoknak az életébe kerül?
Ha valaki nem ért egyet az aktuális magyar kormánnyal, annak sem kellene az USA/német/orosz/román nagykövetségre (ízlés szerint kiválasztható) rohangálnia jelentgetni. Mert ez szándéktól függően hazaárulásnak is minősülhet.