Szerintem ez nem Obamáról szól, ha arcvesztés, hanem a főnökeiről. Konkrétan azokról, akiknek a következő leendő elnök is sanszosan a beosztottja lesz, hívja úgy őket mindenki, ahogy akarja, háborús héjáknak, fegyver lobbinak, aminek tetszik. Otthon el kell azért ezt adni, hogy sikeres volt a közel keleti pozíció, amibe öntik lassan 20 éve a dollárokat, mint egy feneketlen kútba, s azért néha néha jönnek haza a fekete zsákok. Ezt ha nem tudják megtámasztani egy eltávolított Asszaddal, akire rá lehet húzni otthon, és külföldon, hogy Ő a sátán, és ez volt a fő cél,hogy "Assad must go" az emberiség, és a béke, demokrácia érdekében(nyilván a lófüttyöt...), akkor egy elkövetkező USA kitelepülést minimum nagyobb társadalmi ellenállás fog otthon kísérni, no meg egyre inkább a külföldi partnerek összesúgnak a hátuk mögött, hogy bohócok. Egyik sem esik jól, főleg a régi egypólusú világ volt vezető hatalmi centrumaként. Szerintem sokan lebecsülik itt azt a sérülést, leendő pozícióvesztéseket, amit egy ilyen "arcvesztés" tud okozni, hogy ott voltam, bombáztam, FSA-t segítettem, dollárt költöttem, Irakot szponzoráltam, keményen kinyilatkoztattam, hogy "Assad must go" aztán 2 év után nem mutattam fel semmit. Ezt szerintem egész egyszerűen nem engedheti meg magának az USA, mert pestiesen szólva, körberöhögik a háta mögött...
Az Oroszoknak meg, ismétlem, szerintem tök mindegy, hogy Asszad, vagy más, de oroszbarát legyen. Nem az egészet adják ezzel oda, mert a lényeg, az TUTI, ennél fixebb sosem volt, a BÁZISAIK maradnak. Ha cserébe kapnak valamit, mondjuk az EU megszűnteti az embargót, az USA meg elengedi a Kurd mozgalmakat, szerintem a törökökön kívül mindenki jól jár.
Majd meglátjuk, igazam lesz e...