A PLA légierő nagy ütőkártyája....
Illusztráció: goodfon.com
Napjainkban az indo-ázsiai-csendes-óceáni térségben rendkívül kiszámíthatatlan és nehezen elemezhető operatív és stratégiai helyzet alakul ki. Szó szerint egy lépésre van az AUKUS politikai-katonai szövetség egyesített haditengerészete és légiereje, valamint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészete/katonai erői közötti súlyos konfliktustól.
A Dél-kínai-tengeri és a Kelet-kínai-tengeri feszültségek politikai-katonai és gazdasági etiológiájának, Peking Taipejjel, Hanoival, Tokióval és Manilával szembeni területi követeléseinek történetének, valamint a kínai 2. tüzérségi hadtest (a Mennyei Stratégiai Rakétahadsereg) fejlődési ütemének részletes vizsgálata után könnyen megállapítható, hogy a Pentagon legfontosabb célja a közelgő eszkalációban több cél megvalósítása.
Mindenekelőtt a Spratly-szigetek és a Paracel-szigetek feletti átfogó ellenőrzés megteremtése, valamint a PLA haditengerészeti hajócsoportok, repülőgép-hordozók és kétéltű támadóhajók áthelyezésének és telepítésének megakadályozása a Fülöp-szigeteki tenger vizeken. Ennek célja, hogy az AUKUS közös parancsnokság állandó jelenlétet biztosítson a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren áthaladó tengeri útvonalak közelében, valamint hogy minimálisra csökkentse annak lehetőségét, hogy a kínai haditengerészet blokkolja Tajvant és repüléstilalmi övezetet hozzon létre légterében a PLA haditengerészet 052C/D típusú rombolóira telepített HQ-9A/B SAM-ek segítségével.
A második, az AUKUS szövetségi parancsnokság és különösen az amerikai védelmi minisztérium számára sokkal súlyosabb pont lehet egy olyan kísérlet, amely a kínai haditengerészet stratégiailag fontos part menti infrastruktúrájára, valamint a Kínai Űrhajózási Tudományos és Ipari Társaság (CASIC) létesítményeire irányuló, lefejező erejű, nagy erejű rakétacsapást jelentene. (CASIC).
A védelmi vállalat gyártósorain nagy mennyiségben gyárt DF-21A/C/D közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat, DF-31A és DF-41 interkontinentális ballisztikus rakétákat, valamint számos fejlett föld-levegő rakéta- és hajóelhárító rendszert, köztük a híres HQ-9A/B, HQ-16, YJ-12B és YJ-18 SAM-ket. A fent említett gyártóüzemek kritikus mechanizációs szerelvényeinek üzemen kívül helyezése évekig megfoszthatja a PLA-t a harci fenntarthatóságtól az indo-ázsiai-csendes-óceáni hadszíntéren, és megakadályozhatja a kínai 2. tüzérségi hadtest és az amerikai légierő Global Strike Command közötti jövőbeli paritás kialakítását a cirkáló- és interkontinentális ballisztikus rakéták nukleáris fegyveregységeinek számában.
Mint korábban kiderült, a KNK kritikus katonai létesítményei elleni esetleges tömeges rakéta- és légicsapásokra készülve az amerikai légierő parancsnoksága és az Ausztrál Királyi Légierő sietve átalakítja a Tindal légibázis infrastruktúráját a B-1B Lancer stratégiai rakétabombázók, valamint a KC-10A Extender stratégiai légi tankerek hosszú távú telepítésére és karbantartására. Ez utóbbiak képesek egy 24 Lancer repülőgépből álló teljes szárny több órán át tartó repülésére a PLA Hainan-szigeten lévő célpontjai ellen indított AGM-158B JASSM-ER rövid hatótávolságú taktikai rakéták, valamint a Kínai Haditengerészet Dél-kínai-tengeren lévő támadó hajócsoportjai ellen indított AGM-158C LRASM hajóelhárító modifikációjának indítóhelyei közelében.
A 24 B-1B Lancer fedélzeten belüli fegyvertérben lévő ilyen rakéták száma elérheti az 576-ot is, ami például a 616 stratégiai cirkálórakétával, az UGM-109E Tomahawk Block IV-gyel kombinálva (amelyeket 4 SSGN "Ohio" támadó tengeralattjárón tárolnak) egy lenyűgöző, 1192 nagy hatótávolságú cirkálórakétából álló csapásmérő "egységet" alkot. És ez nem veszi figyelembe a több mint ezer AGM-88E/G AARGM/-ER radarelhárító rakétából és ADM-160C MALD-J zavaró csalikból/szimulátorokból álló "felszerelést".
A konfliktus eszkalálódása esetén az ázsiai-csendes-óceáni hagyományos hadszíntéren, A rakéták fent említett listáját F/A-18E/F Super Hornet többcélú vadászgépek és EA-18G Growler fedélzeti EOD/ADS zavaró repülőgépek századai indítanák, hogy hatástalanítsák és/vagy túlterheljék a kínai HQ-9B és HQ-16 (földi és hajófedélzeti változatok) megvilágító és célmegjelölő radarok sávszélességét és célmegjelölő képességét.
Logikus lenne feltételezni, hogy még a több tucat HQ-9B, HQ-16 föld-levegő rakétaosztály és a PLA légvédelmi erőinél szolgálatot teljesítő hasonló számú S-300PM½ és S-400 rendszer egységes hálózat-központú légvédelmi rendszerbe integrálása esetén is (a célpontok osztályok közötti, adatcserére szolgáló rádiókapcsolaton keresztül történő kiigazított célelosztásával) rendkívül problematikus lesz az összes amerikai rövid hatótávolságú cirkálórakéta elfogása számos taktikai és technikai ok miatt.
Ezek egyike kétségtelenül az EA-18G Growler fejlett AN/ALQ-249 Next Generation Jammer Mid/High Band konténeres elektronikus hadviselési rendszere, amely a deciméteres S- és centiméteres X/J-sáv hullámhosszon működik. Az egyedi nitrid-gallium mikrohullámú tranzisztorokkal ellátott adó-vevő modulokon alapuló nagyenergiájú APAR zavarókkal felszerelve a konténeres AN/ALQ-249 család néhány keskeny (kb. 1 fok) és nagyenergiájú "zavaró sugárral" képes zavarni a kínai SAM radarok vételi pályáit. Ezen kölcsönös "zavaró" sugarak amplitúdó-frekvencia paraméterei megfelelnek a kínai HQ-9 SAM-ek HT-233-as megvilágító radarjának és a HQ-16-os célmegjelölő radarok frekvencia paramétereinek, így a taktikai légtérjelzőkön kontrasztos kiemeléseket, átfedéseket és hamis jelöléseket okoznak, amelyek megakadályozzák a valódi Tomahawk és JASSM-ER cirkálórakéták azonosítását és "elfogását".
Az AN/ALQ-249 NGJ konténeres EOD-rendszer sematikus vázlata X-sávos, nagysávú, 3. fokozatú módosításban, a SAM-ek irányító és megvilágító radarjai, valamint az ellenséges többcélú vadászgépek fedélzeti radarjai ellen. Illusztráció forrása: naukatehnika.com
A második az a tény, hogy a HQ-9B és az S-400 félaktív radarantennákat használ a radararchitektúrájában, ami megakadályozza, hogy a radarhorizonton jóval kívül eső amerikai alacsony magasságú cirkálórakétákat (MLRS-ek, KJ-2000-esek stb.) elfogják. Ez a hátrány a Tomahawkok egy impozáns "osztagának" behatolásával jár együtt a közeli (38-35 km alatti) hatótávolságba, ami a fent említett SAM-ek célcsatornázásának túltelítettségét eredményezi.
A kínai légierő csak úgy tudja menteni a helyzetet, ha több, 4+ generációs gépekből álló vadászrepülő-ezredet, például J-15S, J-16 és Szu-35S gépeket vet be, hogy visszaverje az amerikai légierő masszív rakéta-légitámadását. A ZDK-03 és KJ-2000 radarfelügyeleti és célmegjelölő repülőgépekkel kombinálva ezek a vadászgépek nemcsak az amerikai EA-18G Growler REB hordozóra telepített repülőgépek működésének ellensúlyozására képesek, hanem az UGM-109E Tomahawk Block IV cirkálórakéták csapását is képesek elhárítani a Hainan-sziget és a kínai szárazföld távoli megközelítései ellen.
Az ilyen típusú csapásmérő bóják megvalósításához a kínai légierő vadászgépei az amerikai levegő-levegő cirkálórakéták ellen a 120 km-es hatótávolságú PL-12C kettős üzemmódú rakétával és a 150-200 km-es hatótávolságú PL-15-össel (beleértve a beépített rakétahajtással ellátott változatot is) tudnak fellépni. A rendkívül érzékeny és zavarójel-védett aktív radarirányító rendszerek (amelyek képesek a harmadik fél radarérzékelőitől származó célmegjelölések fogadására) lehetővé teszik, hogy ezek a levegő-levegő rakéták több tucat vagy száz mozgékony Tomahawk és AGM-158B rakéta megsemmisítésére alkalmasak legyenek.
A PL-10E középhullámú infravörös (IR) keresője az amerikai haditengerészet fent említett fedélzeti GMV-i és AN/ALQ-249 REBM-i által jelentett intenzív elektronikus hadviselési fenyegetés ellen kíván fellépni, és e vadászgépek pilótái ekkor választhatják a közeli hatótávolságú PL-10E rakétákat, amelyek az IR-rendszerek zavarási fenyegetése ellen képesek fellépni, a siker esélye nélkül. Másrészt ezeket a rakétákat a többspektrális OLS-35 sorozatú optronikus komplexumokkal lehet irányítani, amelyeket a legtöbb kínai vadászgépre is felszerelnek.
Jevgenyij Damancsev
Colonelcassad
