[BIZTPOL] Tajvan-Kína konfliktus (1949 - ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Ez olyan szemenszedett rágalom, hoax, hogy NEM IS VAGYOK HAJLANDÓ VÁLASZOLNI RÁ ! :p:D:D
Ne is keresd hogy hol írtam ilyet, mert más volt az ! :eek:

Elnézést kérek! Valóban nem te írtad. Saját magadra nézve tekintsd tárgytalannak és vegye magára az, akinek inge!

Ez nem igaz ! Senkinek nincs joga megfosztani egy másik országot a jogaitól, több ezer km hosszú hatalmas széles tengerre rátenni a kezét, amelynek ráadásul a szélén országok sorakoznak ! A halászat sok ezer éves gazdasági tevékenység, ettől sem lehet csak úgy megfosztani a partmenti országokat, akárcsak a tengerfenék és az alatta található talapzat ásványkincsitől SEM. A lopás az az akkor is lopás, ha a halászatot és az ásványkincseket lopják el a tengerjogok egyoldalú "kisajátításával" pár homokbuckát feltöltve és ott katonai bázisokat építve, onnan ellenőrizve a területet, meg műholdakról !!! Persze vannak akik hitük és/vagy elfogultságuk alapján pártolják az ilyen tevékenységeket.

A kizárólagos gazdasági övezet fogalmát elég régóta ismeri a tengerjog. Ha ennek létjogosultságát vitatod, akkor az ENSZ tengerjogi egyezményét illetve annak előzmény szerződéseit vitatod és 167 aláíró ország álláspontját.
Egyébként még csak véletlenül sem a partmenti országok jogfosztásáról van szó. A kizárólagos gazdasági övezet legfeljebb 200 tengeri mérföldig terjed, de ha két ország ilyen övezete találkozik, akkor a köztük lévő távolság felezővonalánál van a határ.
Írtam már, hogy a térképre berajzolt területi igényt ábrázoló vonalakat kéretik nem szó szerint értelmezni. Meg az olyan veretes ökörségeket sem komolyan venni, hogy ha a malájok belegázolnak a tengerbe a saját partjaiknál, akkor a kínai felségvizekben ázik majd a lábuk.
A valóságban az egyes szigetek körüli vizekre vonatkoznak bizonyos távolságig, de legfeljebb a felezővonalig annak jogai, aki a sziget fölötti fennhatóságot gyakorolja. Mégpedig bárkié, aki a sziget fölött uralkodik. Kanának sincs több joga és nem is követelnek maguknak), ha ők az sziget urai, mint bármelyik másik országnak. A vita a konkrét szigetek fölötti uralomról folyik és ebben pont ugyanolyan szereplő mind a 6 ország (na jó, Tajvan nem önálló ország).
 
  • Tetszik
Reactions: Leonidas

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Ne terelj! Te arról írtál, hogy japán és koreai hajók nem tudnak majd közlekedni a gaz kínai fennhatóság miatt. Holott most is vígan áthajóznak a Malaka-szoroson és senki nem bántja őket, sem Malajzia, sem Indonézia, sem Szingapúr. Halászati jogokról, meg ásványkincs kitermelésről szó sem volt. Ezt csak most dobtad be, miután az eddigi álláspontod tarthatatlanná vált.

Egyébként pedig természetesen aki a szigeteket birtokolja, az birtokolja a természeti erőforrásokat is a szigetek körül. Nyilván ez is a vita egyik vetülete. De mind a 6 országra igaz, hogy ezeket az erőforrásokat saját maga számára és nem a globális közjó számára kívánja kiaknázni. Ebből a szempontból sem más Kína a többi érdekelt országhoz képest. Kína semmivel sem szeretne gonoszabb dolgokat csinálni azokkal a szigetekkel, zátonyokkal, mint az összes többi ország.

Ilyen alapon bármelyik térségbeli országot is ki lehetne kiáltani főgonosznak. De például Japánt és Koreát is. Csak a példa kedvéért: Japánnak területi vitája van Oroszországgal, a két Koreával, Tajvannal és a Kínával. A két Koreának egymással, Japánnal, Kínával, Oroszországgal. A Dél-kínai-tengeren 6 országból mindenkinek mindenkivel szemben.

Sőt ilyen alapon maga Tajvan az igazi főgonosz. Alább az Ő területi követeléseik (igaz már Mongóliát elismerik) - nézzük csak meg a bal alsó sarokban levő listát hány ország területére van aktív igényük:

2560px-ROC_Administrative_and_Claims.svg.png


Külön pikánssá teszi a történetet, hogy a mai tajvani állampártot ugye a Szovjetunió gründolta annak idején össze. Továbbá Tajvan szigetét erőszakkal foglalták el és nem mellesleg "csinos" népirtást rendeztek le utána. A sors különös fintora, hogy utána pont oda szorultak vissza.

Az az igazság, hogy pont az képezi a probléma forrását a PRC és ROC -al kapcsolatban, hogy pont ugyanolyanok - egyik kutya a másik eb. Pl.:

  • mind a kettő részének tekinti a másikat,
  • a politikai berendezkedés gyakorlatilag ugyanolyan. Mind a kettőnek megvan a saját állampártja amelyik "megmondja a tutit" ...
  • értelemszerűen egyik párt sem gondolja úgy, hogy neki kellene eltűnnie a történelem színpadáról ...

Ez alapján a probléma az, hogy két dudás egy csárdában (Kínában) nem fér meg ...

Egyébként Tajvan (illetve pontosabban ROC) nem önálló entitás. Nemzetközileg sincsenek elismerve (15 "ország" igen, de ezek a "hagyjuk" kategória). Sem ENSZ, sem USA, sem EU és sem környékbeliek ... Gyakorlatilag mint a PRC egy igen komoly "autonómiával" rendelkező tartománya. Gyakorlatilag a helyiek szempontjából ezen megy/mehet a lamentálás, hogy akarnak-e a status quo ante -n változtatni. Egyelőre nem igazán, de egyértelmű elutasítása sincsen a kapcsolatok jövőbeni sorosabbra fűzése terén ...

Ugye igazi elmozdulás akkor lehetne, ha pl. az USA - adott esetben a vazallusait is rákényszerítve (esetleg még ENSZ -et) - elismerné ROC -ot. Kérdés lenne, hogy "mennyire melegedne a pite" - azaz Casus Belli lenne-e? Szerintem a PRC lenyelné a békát. Szó se róla prüszkölnének keményen, de lenyelnék. Nekik egy forró háború nem hiányzik a partjaik elé. Ők inkább tolnák tovább a "Soft-Power" dolgaikat, mint eddig - az idő Nekik dolgozik. Az USA célja meg nyilvánvalóan az, hogy kibillentse Őket erről a pályáról - avagy legalább egy kicsit hátráltassa azt ...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Kínával? Tudtommal nem követelik vissza a "harmadik koreát". És az oroszokkal? Vlagyivosztok ősi koreai város lenne? (amúgy igen, régen elég sokan éltek ott de a kínaiak kiszorították őket.) De attól még nem hallottam róla, hogy követelnék.
Tudtommal csak japánnal vannak fasírtba Dokdo miatt.

Ezt már kiveséztük korábban, csak elfelejtetted, hogy már megírtam.
Az oroszokkal a Tumen határfolyó egyik szigete a vita tárgya. A koreai neve Noktundo. Piszlicsáré egy földdarab, de a tengerben lévő madárszaros, lakatlan zátonyok sem hatalmasak, amelyekről a többi vita megy. Meg ugye tudjuk, hogy Kína és a Szovjetunió is határfolyóban lévő szigetért vívott mini háborút. Megjegyzem Vlagyivosztokot pár évig a japánok tartották megszállva és akkor Korea hivatalosan Japán részének minősült, tehát akár ősi koreai földnek is tekinthetnék, de nem tudok róla, hogy bármelyik Koreának ilyen igénye lenne.
A kínaikkal, egy Socotra Rock nevű, éppen hogy a tenger felszíne alatti szikláért megy a durcáskodás, ami a Sárga-tengerben van, közel félúton Jeju és Kína közt. A másik vita pedig Észak-Korea és Kína közti határvita. Főleg a Pektu-hegy és annak a krátertava a vita tárgya (egyébként gyönyörű hely), meg pár hasonló, apró határ menti terület, de azoknak nincs olyan szimbolikus, mitológia jelentősége, mint a Pektu-hegynek.
A két Korea pedig kölcsönösen a sajátjának tekinti a másik területét is, így bármelyiknek van területi vitája, az a másikat is érinti.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 341
58 258
113
Na, legközelebb arra járok, ledobok a pocsoja közepébe egy bóját, rajta a kettos kereszttel, meg a hármas halommal, azt kuss az összes balfasznak a környéken, ide fizet ezentúl mindenki, aki akár csak a teruletunkre néz a földgömbon!
Ejj, mordizom adta!
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
A The Global Times című kínai (állami) lap szombaton megjelent számában Hu Xijin főszerkesztő Ausztrália ígéretéről írt, miszerint Tajvan segítségére siet, ha az amerikai erők is részt vennének a konfliktusban.

„Ha ausztrál csapatok jönnek harcolni a Tajvani-szorosba, elképzelhetetlen, hogy Kína ne hajtson végre súlyos támadást ellenük és az őket támogató ausztrál katonai létesítmények ellen”
– tweetelte Xijin.

„Tehát Ausztrália jobban tenné, ha felkészülne áldozatokra, amit Tajvan szigetéért és az USA-ért fog hozni”.
Az ominózus szavak vélhetően összefüggésben állnak Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter pénteki megjegyzéseivel, amelyben arra utalt, hogy ausztrál csapatok is bekapcsolódnának a konfliktusba és segítenének az USA-nak, ha Tajvant megtámadná a globális szuperhatalom.

„Kína nagyon világosan kifejezte azon szándékát, hogy Tajvanra ellen tör, biztosítanunk kell a magas szintű felkészültséget és hogy nagyobb elrettentő erőt képviseljünk. Szerintem így hozzuk országunkat jobb pozícióba”.
– mondta Dutton a The Australian című ausztrál lapnak.

„Elképzelhetetlen lenne, hogy ne támogassuk az Egyesült Államokat egy ilyen akcióban.”
Peter Dean professzor, a védelmi tanulmányok tanszékvezetője és az UWA Védelmi és Biztonsági Intézetének igazgatója októberben a Daily Mail Australia című napilapnak azt mondta, hogy a háború öt-hat éven belül reális lehetőség a térségben.
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 978
39 826
113
Biden állítólag azt mondta Xi Jinpingnek, hogy az usa nem támogatja "Tajvan függetlenségét"
A Nagy pandamaci befenyítette a szenilis vén trottyot?
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 768
113
Biden állítólag azt mondta Xi Jinpingnek, hogy az usa nem támogatja "Tajvan függetlenségét"
A Nagy pandamaci befenyítette a szenilis vén trottyot?
70-es évek végétől nem támogatja.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 978
39 826
113

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 768
113
Biden aszondja az Egyesült Államok Tajvan védelmére kelne
oktober 21. 2021
Amerika, mikor "kibékült" a szárazföldi Kínával, elismerte Tajvant, mint a szárazföldi Kína szerves része, amolyan önálllóbb státusszal. A fő narratíva az, hogy Tajvan Kína része, de erőszakosan nem egyesülhet vele csak békésen. Nixon óta ez a hivatalos álláspont.
 
T

Törölt tag 008

Guest
Amerika, mikor "kibékült" a szárazföldi Kínával, elismerte Tajvant, mint a szárazföldi Kína szerves része, amolyan önálllóbb státusszal. A fő narratíva az, hogy Tajvan Kína része, de erőszakosan nem egyesülhet vele csak békésen. Nixon óta ez a hivatalos álláspont.
Vagyis az USA katonákat küldött a Kínai Népköztársaság területére, hogy megvédje a Kínai Népköztársaságtól. Cool. :)
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 978
39 826
113
Amerika, mikor "kibékült" a szárazföldi Kínával, elismerte Tajvant, mint a szárazföldi Kína szerves része, amolyan önálllóbb státusszal. A fő narratíva az, hogy Tajvan Kína része, de erőszakosan nem egyesülhet vele csak békésen. Nixon óta ez a hivatalos álláspont.
Link a Tajvani kapcsolatokról szóló törvény-hez https://www.congress.gov/bill/96th-congress/house-bill/2479
"Kijelenti, hogy az Egyesült Államok azon döntése, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Kínai Népköztársasággal, azon az elváráson alapul, hogy Tajvan jövőjét békés eszközök határozzák meg, és hogy minden olyan erőfeszítés, amely Tajvan jövőjének meghatározására irányul, nem békés eszközökkel, ideértve a bojkottokat is. vagy embargót fenyegetésnek tekintik a nyugat-csendes-óceáni térség békéjére és biztonságára, és komoly aggodalomra ad okot az Egyesült Államok számára. kijelenti, hogy az Egyesült Államok védelmi jellegű fegyverekkel látja el Tajvant, és megőrzi az Egyesült Államok azon képességét, hogy ellenálljon minden olyan erőszaknak vagy más kényszerítési formának, amely veszélyeztetné Tajvan népének biztonságát, társadalmi vagy gazdasági rendszerét. "

Kína kénytelen lesz határozott lépéseket tenni, ha a "tajvani függetlenségi" erők átlépik a piros vonalat: Xi
Igen így már érthető, hogy Biden két állítása nem zárja ki egymást, de az érzékelhető volt, hogy “kicsit” visszavett az arcából.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 978
39 826
113
Kína erőteljesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért meghívta Tajvant a "demokráciáért tartott csúcstalálkozóra"
 

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 527
4 823
113
Kína azt követeli, hogy az Egyesült Államok állítsa le a párbeszédet Tajvannal
Tajvan olyan képesség birtokában van ami kritikus nem csak a nyugati világ de a diktatúrák számára is a fennmaradása. A fejlett technológia.
A világ félvezetőinek a felét Tajvan állítja elő, ha Kína blokád alá helyezné az országot, az egész világgazdaság letérdelne az így is tomboló chiphiány miatt.
Kína is. Na ezért is nemzetgazdasági érdeke az Egyesült Államoknak (az autóipar illetve konzumer elektronika miatt nekünk is) Tajvan fennmaradása.